Heves Megyei Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-16 / 138. szám
2003. Június 16., hétfő DEM JEN 11. OLDAL Hímzés hozta hírnév Harminc éve átadni a tudást másoknak - a fiataloknak is - már önmagában tiszteletre méltó. Izer Istvánná azonban nemcsak vezette, vezeti a helyi szakkört, de szorgos alkotómunkájának bizonyítéka a remekbe szabott hímzésgyűjteménye. Margit néni - mint elmondta - az édesanyjától kislány korában leste el a keresztszemes öltéseket, később pedig a hímzés iránt benne felerősödött érdeklődést tanulással gyarapította. Az áprilisi jubileumi kiállításának anyagát látva - ahol 36 tájegység hímzésével jelentkezett - az egri Dobó István Vármúzeum igazgatóhelyettese, a néprajzos dr. Csiffáryné dr. Schwalm Edit a legnagyobb dicséret hangján így összegzett: „Szinte itt van az egész Kárpát-medence... ” Demjént a falu határain túl a hímzéssel ismertté tevő asszony több kiállításon mutatkozott be, legutóbb Pécsett. A matyóföldi Kis Jankó Bori-kiállítások rendszeres résztvevője, _____ most egy szlovák „ komoróczi” mintát álmodott térítőre. Margit néni több évtized után sem unja, amire édesanyja és Eiben Imréné népi iparművész tanította:- Ha éjjel eszembe jut valami, azt másnap megtervezem és hozzáfogok megcsinálni - állítja őszinte hittel a hímzések hű hagyományőrzője. Vonzóbb lett a település Az idegenforgalom fellendülést hozhat, sok család a községben szeretne letelepedni is FOTÓ: PERL MÁRTON DEMJÉN Polgármester: Szén János Alpolgármester: Simon Lajos Körjegyző: Kiss Sándor A képviselő-testület tagjai: Ferencz Lajosné, Gémes Ferenc, Izer Istvánné, Menyhárt László, Nagy Elvira, Rézműves József, Szlávik Rónán Egy álom kapujában A feljutás elérése jövőre marad Egy ízig-vérig sportember - Izer István egyesületi vezető - megszállottsága a 2002/2003-as labdarúgó-bajnokságban a futballcsapatra is átragadt. A piros-fehér színeket viselő demjéni gárda ugyanis - a rivális Hevesaranyos előtt - végül biztosan, 4 pont előnnyel megnyerte az egri körzeti bajnokság A- csoportjának küzdelmeit.- Jó szellemű gárdánk van, Képes Zoltán személyében pedig egy felkészült játékos-edzőnk, így már a szezonnak is az első hely megszerzése reményében vágtunk neki - jegyezte meg a sportvezető. Az utolsó fordulóban a Szilvásváradon aratott 6-1-es győzelem után a csapatukat idegenbe is elkísérő vendégszurkolók kórusa örömittasan zenghette: „Bajnokcsapat!, Bajnokcsapat!..." Hazatéréskor a fogadtatásuk is a teljesítménynek kijáró volt: Szén János polgármester gratulált elsőnek, és a Két Kata vendéglőben terített asztal várt a fiúkra. Azokra, akik a megyei II. osztály kapujáig értek... Izer István nem titkolja, hogy a mindenkori kezdő tizenegyben több településről is szerepeltek játékosok. A szurkolók azonban befogadták őket, s az ide igazoltak cserébe példás eredménysorhoz segítették a klubot. A demjéni labdarúgás legfényesebb korszakát 18 győzelemmel írták, két döntetlen és két vereség mellett. A védelem jól zárt, a támadók eredményesnek bizonyultak. Az aranyérmes csapat kerete: Kapusok: Szűcs László (csapatkapitány), Szűcs Zsolt. Mezőnyjátékosok: Jónás Imre, Tóth József, Smuczer Zsolt, Sasvári László, Antal Dániel, Dombi Adolf, Farkas Tamás, Grósz Péter, Erdős Miklós, Csóka Imre (házi gólkirály), Rostás Kálmán, Trenka Tamás, Hajsz Zoltán, Simon Róbert, Bozsik Krisztián, Kaffai Tamás, Ferencz Attila. A sikerhez segítők sorában az önzetlenül futballozó csapattagok és szurkolóik mellett támogatásukkal volt jelen az öpkor- mányzat, a BedeCoop cég és Rácz József vállalkozó. Ez a piros-fehér gárda minden idők legjobb demjéni csapata. A hazai szurkolók össze- sen tizennyolc bajnoki mérkőzés győzelmének örülhettek fotó: izer istván A hőforráshoz való közelség az amúgy is szép fekvésű települést felértékelte. A valós piaci igények kielégítésére az önkormányzat a rendezési tervét is módosította. Fejlett infrastruktúrája és az idegenforgalom révén jelentős fejlődés előtt áll a falu, amely lélekszámában is gyarapodni látszik. A polgármester, Szén János visszapillantása az időben jól érzékelteti a máig megtett út nehézségét, amivel azonban a korábbi és a mostam vezetésnek sikerült megbirkóznia:- A rendszerváltáskor nem volt háza a község önkormányzatának. A mostani épület 1992-ben készült el, amelyben a polgármesteri hivatal mellett orvosi rendelő, posta és rendőrség is működik. Az önállósodás rögös útján azért mára odáig jutottunk, hogy nem sok hasonló kisközség mondhatja el azt, amitDemjén: kiépített víz-, gáz-, szennyvíz-, telefon- és kábeltelevíziós hálózata van. A rendezési tervet 2001-ben módosították. Mondhatni, az ország fedezte fel a falut. Az építési és üdülőtelkek iránt megnőtt a kereslet. Jelenleg 46 üdülő- és 52 építési teleknek van már tulajdonosa. A napokban a polgármester egy nagybefektetővel tárgyalt, aki 18 hektáros területre tartana igényt, ahol üdülőfalut hozna létre. A községhez tartozó Előhágó, Kenderföld és a Vastanya még parcellázásra vár. A rendezési terv 220 építési és 180 üdülőtelekkel számol. A nevesített üdülősoron már hozzákezdtek a víz- és a csatornahálózat kivitelezéséhez, amely majd a községi rendszerhez csatlakozik. A képviselő-testület összetétele ciklusonként frissül, de kétharmadát újjáválasztják. Ez a kitűzött célok elérése szempontjából biztosítja a folyamatosságot. Az iskola és az óvoda fenntartása jelentős áldozatokat követel a költségvetéstől, a források előteremtése érdekében pályáznak. Utóbbi sikerének köszönhetően tavaly például 11 millió forintot fordíthattak útfelújításra. Idén a Bajcsy utca rendbetétele következhet, de egy 189 millió forintos EU-pályázat kedvező elbírálására is várnak. A településen több civilszervezet is működik, a Demjén Községért Alapítvány, a Baráti Kör, a hímző szakkör, a nyugdíjasok klubja. A sportélet is megpezsdült. _________________ ■ N ívódíj és aranyak: népdalokkal A településen még 1994-ben alakult meg a Nyugdíjasklub. Az összetartó közösség - Ferencz Lajosné vezetésével - aktív szabadidő-eltöltésre gondolt, s mivel az asszonyok szerettek énekelni, adott volt a cselekvés iránya. Azóta a sok dicsőséget szerző kulturális csoportot Demjéni Hagyományőrző Népdalkor néven ismerik. Fellépésekből nincs hiány, hiszen eredményeik révén sorra kapják a meghívókat. A dicsőségsorozat egyik kiemelendő állomásáról a csoport vezetője a következőket említette:- Tavaly a Vass Lajos népzenei versenyen ehndulva az elő- és középdöntőből is továbbjutottunk. A pesti döntőben pedig a zsűri arany minősítéssel és nívódíjjal jutalmazott minket. Az is jólesett, hogy őszinte szeretettel gratulált nekünk Vass Lajos özvegye is. A jó szereplések dokumentumait a művelődési házban gyűjtik, ahol a dalos ajkú társaság próbálni szokott. Mint megtudtuk, hisznek a sok munkában, s mivel vala- mennyien nyugdíjasok, így fellépés, megmérettetés közeledtével minden este csiszolják a repertoárt. Az asszonykórust a következők alkotják: Ferencz Lajosné, Marton Ignácné, Izer Istvánné, Simon Lajosné, Semperger Józsefné, Virág Lászlóné, Nagy Gyűlné, Szontágh Gyuláné, Takács Jánosáé, Nádasdi Mihályné, Császár Lajosné, Montvai Lajosné, Kovács Lászlóné. A népdalkor csokrait a nótafaként számon tartott Ferencz Lajosné állítja össze, többnyire 7-8 dalt énekelnek egy-egy fellépéskor. A helybeli népdalkincset is kutatták, s ebből szintén merítettek. A színpadi egységes kiállásuk is az 1900-as évek elejének öltözékét idézi, a szoknyával, a kötővel, a mellénnyel, blúzzal és a konty hajviselettel. A csoportot az önkormányzat öltöztette fel, s működésük biztos támasza is. Idén szeretnék elhozni a Vass Lajos-díjat, amely két versenyarany minősítés jutalma. A mezőkövesdi elődöntőt simán vették, remélik, a középdöntő sem lesz akadály, és azzal közelségébe kerülnek a legrangosabb szakmai el- ismerés megszerzésének.______■ M ILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Izer István KÖRZETI MEGBÍZOTT Simon Lajosné NYUGDÍJAS Kovács Istvánné ÓVODAVEZETŐ Ficzere Kálmánné ISKOLAIGAZGATÓ Takács János NYUGDÍJAS — Rendőrként csak azt kívánhatom, hogy a közbiztonság legalább ennyire legyen jó és kézben tartható a jövőben is, mint most. Szeretném, ha a falunak gazdag önkormányzata lenne, amely a helyi civil szervezeteknek, s a - most éppen körzeti bajnok - labdarúgócsapatnak is komoly támogatást nyújthatna. Az idegenforgalom fellendülését várom, ezzel azt, hogy a szobakiadással foglalkozók találják meg számításaikat. A településünk elöregedőben van, s bizony ráférne a népesedés. Ezért hát örömmel venném, ha Demjénben minél több fiatal tudna letelepedni, házat építeni. Az utcák pedig tükrözzenek virágos arculatot. — Azt kívánom, hogy a település nemrég elfogadott rendezési terve- amely az itt letelepedni vágyók érdeklődésével számol - igazolja a várakozást. Mihamarabb találjanak új gazdákra az eladni szánt földterületek, legyen ezáltal fiatal, tisztességes, dolgos emberekkel népesebb a község lakossága. A szalóki hőforrásnál elinduló beruházás lökésszerű lendületet adhat Demjén fejlődésének. Az előrehaladáshoz korszerűsíteni kellene az utcák elhasznált járdáit. A volt áfész- épületben - amit megvett az ön- kormányzat - jobban kellene hasznosítani a bezárt italkimérőt. Ott talán egy melegkonyha is működhetne, a vendégeket szolgálva. — Foglalkozásomból adódóan azért szorítok, hogy minél több fiatal pár telepedjen le a községben. Szülessen a mostaninál több gyermek, akikre az óvoda biztosan számíthat. Nemcsak önös érdek az intézmény fennmaradásának kérdése - egyébként most is van 22, egycsoportnyi ovis -, ám tény: elöregedőben van Demjén lakossága. Mindenesetre biztató, hogy sok telek talált gazdára, és beindultak az építkezések. A jövő nemzedékét mi már korán arra neveljük, hogy ügyeljenek a tisztaságra és a környezeti értékekre. Ezt a szemléletalakítást a népi hagyományok ápolásának igényével is párosítjuk. — Egy iskola minden településnek értéke, a miénk ráadásul a jól felszereltek közé tartozik, ezért hosz- szú távon volna kívánatos fenntartani. A kisdiákjaink minden községi rendezvényre nagy kedvvel, a műsoros szereplés vágyával készülnek. A falu vonzó hatását érzékelve bízom abban, hogy az itt családi fészket rakókkal idővel a szülői értekezleten találkozhatunk. Állítom, hogy pedagógusi felkészültségünk felveszi a versenyt a csábító iskolákéval. Nálunk a helyi hagyományok ápolásával is gazdagítjuk a tanulók személyiségét. Ha valamit még kívánhatnék, az az, hogy Demjén buszközlekedése legyen jobb a hétvégeken. — A minél szebb és jobb jövő érdekében nagyobb összefogásra, odaadásra lenne szükség. A település szépítése nemcsak önkormányzati feladat. A községi vezetés már elérte, hogy az élethez itt nálunk jók a feltételek. A kényelem alapját a kiépített infrastruktúra jelenti. A jövő záloga egyébként az ifjúság. Nekem érthetetlen, hogy Demjénben nincs, aki összefogná őket, mint valamikor régen. A kultúrház helyiséget biztosítana, egy szervezőkészséggel rendelkező korosztálybeli pedig jó irányban tudná befolyásolni az értékrendjüket. Bízom az idegenforgalom fellendülésében, mert azzal munkahelyek is teremtődhetnének. Kisebbségi önkormányzat: Elnök: Rézműves József Tagok: Rézműves László Rézműves Róbert Községháza címe: 3395 Demjén, Kossuth tér 1. Telefon: 36/450-125 36/550-006 Telefax: 36/450-125 Lakosság száma: 668 fő 0-8 éves: 17 fő 4-5 éves: 11 fő 6-14 éves: 77 fő 15-18 éves: 26 fő 19-62 éves: 400 fő 62 év felett: 137 fő Vállakózások száma: 40 Helyi adók: • magánszemélyek kommunális adója: 3000 Ft/év/belterületi építmény • 2000 Ft/év/zártkerti építmény • gépjármű súlyadó: 800 Ft/100 kg • vállalkozók kommunális adója: 2000 Ft/fő • iparűzési adó: nettó árbevétel 1%-a Településtörténet Demjén község a Bányahegy alatt, a Laskó-patak mellett, Egertől néhány kilométerre fekvő település. Hozzátartozik Albert-major és a Vass-tanya. A történet előtti korokból ablakos kövek és más kőkori emlékek maradtak fenn az utókorra. Demjén az egri püspökség ősi birtokszerzeményei között alakult ki. írott forrás 1331-ben említi Demjén névalakban. Az 1476-1486 között készült Urbánium alapján Demjén a püspöki birtokot képező Szarvaskő várához tartozik. 1552- ben az Eger várát ostromló törökök a községet elpusztították. 1558 és 1564 között népesült be újra. 1701-ben főleg Gömörből települtek ide emberek. A borospincék a falu keleti részén riolittufába vágva, sorba húzódnak. Számuk 304 darab. A lakóházak építőanyaga emberemlékezet óta a fejtett, darabos kő. A község hires köbányászatáról is. A riolittufa iránti kereslet megnövekedett az építészetben és a szobrászatban. Korábban az egri érsekség, napjainkban pedig vállalkozó üzemelteti a kőbányát.
