Heves Megyei Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-14 / 137. szám
6. OLDAL EGERSZÓLÁT Polgármester: Tuza Ferenc Alpolgármester: Kelemen Pálné Jegyző: Hunyadi-Búzás Jánosné A képviselő-testület tagjai: Bata Róbertné, Csathó Tibor, Novák János, Prokaj Rudolf, Verebélyi György, Verebélyi Attila Községháza címe: Egerszólát, Egri út 2. Telefonszám: 36/560000 Ügyfélszolgálat: hétfő-csütörtök: 8,0015.30 péntek: 8.0014.00 Lakosság száma: 1137 fő Korösszetétele: 0-3 éves: 40 fő 4-5 éves: 22 fő 6-14 éves: 108 fő 15-18 éves: 56 fő 19-62 éves: 692 fő 63-120 éves: 219 fő Helyi adók: • szemétszállítási dijat a lakosság nem fizet • magánszemélyek kommunális adója: 5000 Ft/lakóház, 1000 Ft/garázs • helyi iparűzési adó: nettó árbevétel 1,8 százaléka • gépjármű súlyadó: 800 Ft/100 kg Közérdekű telefonszámok: • háziorvos: 560003 • általános iskola: 360115 • óvoda: 560-002 • telekunyhó: 560-012 • hivatal: 560000 • polgármester: 560-001 . • posta: 360129 • takarékszövetkezet: 560020 Civil szervezetek: • Quintett Sportegyesület • Egerszólátért Közalapítvány • Faluszépítő Egyesület • Idegenforgalmi Egyesület • Nyugdijasklub • Asszonykórus • Templomi kórus • Hegyközség • Vöröskereszt helyi szervezete • Telekunyhó Jeles napok: • május közepe: búcsú • május 1.: falunap • szeptember: szüreti felvonulás • november: liba-nap A településről: A Mátra és a Bükk hegység ölelésében, Egertől köhajf- tásnyira terül el Szólát. Csendes itt az élet. A Tamaszentmária felé vezető úton álló késő barokk szobor Nepomuki Szent Jánost, a falu védőszentjét ábrázok ja. A Temető-domb lábánál álló Piéta-szobor a XIX. századból való. A település régi pecsétje E G E R S ZOLÁT 2003. Június 14., szombat A rizling és a liba hazájában A múltban nemesi kúriák, a jelenben nagyon szép házak épültek a faluban fotó: perl marton A szólátiak tenniakarásának, a helyi erők összefogásának köszönhető, hogy az infrastrukturálisan elmaradott település mára utolérte az élbolyt - mondja Tuza Ferenc, a település polgármestere. Ma már minden közmű adott itt is éppúgy, mint a nagyvárosokban, holott a '80-as években még Egerből kellett hozatniuk az ivóvizet. Húsz éve még csak ábrándoztak a telefonról, a gázhálózatról, a kábeltelevízióról és a szennyvízcsatornáról. Amikor megnyílt a lehetőség, a településen élők nem estek kétségbe attól, hogy csődhelyzet fenyegeti az önkormányzatot. A családok hajlandóak vollak áldozatot vállalni, és fizettek, hogy Szólót is korszerű lehessen. A gázbekötéshez 19, a csatornahálózathoz 5 település csatlakozott, s ez azt példázza, hogy kiváló a kapcsolatuk a szomszédos községekkel. Tuza Ferenc azt is megemlítette, hogy a szólátiak rendkívül dolgosak. Ebben a faluban egyetlen munkanélküti sincs. Ha átmenetileg nincs is valakinek munkahelye, munkát akkor is talál, és nem megy a hivatalba segélyért. A gyerekek ebben nőnek fel, azt tanulják meg, hogy dologidőben még a 80 éves ember sem unatkozik. A beruházások, a föld alatti vezetékek lefektetése felfordulással járt. Most annak érkezett el az ideje, hogy szépítsék a falut. Eddig 3,5 kilométer hosszúságban sikerült újraburkolni a közutakat, és haladnak majd tovább. A faluban működő hét civilszervezet és az önkormányzat jóvoltából egyre pezsgőbbé vált az élet. Rendezvényeket tartanak, ahol mindenki jól érzi magát. A lakosság pedig arról gondoskodik, hogy az utcákon egyre több virág viruljon. A polgármester az önkormányzat bázisának tartja a dvilszervezeteket, mert tudja, bármiben számíthatnak a segítségükre. Biztos benne, hogy ez a közösség nemcsak küllemében, hanem kulturálisan is fellendíti a falut. Kitörési pontnak tartják az idegenforgalmat, és bíznak a szomszédos Egerszalók sikerében, mert annak fényéből Szólátnak is jut majd. Közös internetes portált alakítottak ki Eger kistérségével, és pályázat útján kapcsolódtak a város információs rendszeréhez. Az együttműködés révén könnyebb lesz az Európai Unióhoz is csatlakozni. A falu Telekunyhóval is rendelkezik. Hetente három napon bárki hozzáférhet a számítógépekhez. A lehetőséggel nemcsak a gyerekek és a vállalkozók élnek, hanem a nyugdíjasok érdeklődését is felkeltették a XXI. századi masinák. Bár sajnos önhibáján kívül forráshiányos település Egerszólát, a polgármester kijelentette: az iskolát mindenáron megőrzik, mert ebben látják a falu jövőjét. _____________________________■ A z úsztatótói a lakomáig A jelenlegi piacon nagy a kereslet a szóláti libára - mondja büszkén Fodor István, a Quintett Kft. ügyvezető igazgatója. Elöljáróban a polgármester úgy mutatta be a kft.-t, mint a falu legjelentősebb cégét. Nemcsak azért, mert kiválóak a termelési eredményeik és jók a gazdasági mutatóik, hanem azért is, mert több helybeli itt keresheti meg a kenyerét. A cég nemcsak munkaadója, hanem támogatója is a településnek. Felkarolják a sportot, a kultúrát és a közösségi rendezvényeket. A cégvezető szerényen hárítja a dicséretet, s így fogalmaz: - Elég kicsik vagyunk ahhoz, hogy rugalmasan alkalmazkodjunk az igényekhez és az elvárásokhoz. A Quintett Kft. saját törzslúd-ál- lománnyal rendelkezik, és saját keltetőüzemében bújnak ki a tojásból a kislibák. A naposlibákat pecsenye-, illetve húslibává nevelik. A törzslúd-állo- mányról és a hizlalt állományról tépett jó minőségű tollat értékesítik. Közismert, hogy a libatojások kikeltetését a kotlóstyúkra bízzák a gazdasszonyok, de ha épp nincs ilyen jószágjuk, bérkeltetést is rendelhetnek a cégnél. A cég a község külterületén található. A tenyészállatok számára ideális az ólakhoz tartozó nagy kiterjedésű gyep és a mesterséges tó. A telephelyhez két keltetőépület, egy gépműhely, irodaépület, magtár, raktár, kazánház és gondozóhelyiség tartozik. A csúcsminőséget az is jelzi, hogy a szóláti libák már 8 hetes korukban olyan fejlettek, mint másutt 13 hetesen, amikor a vágóhídra kerülnek. A Quintett Kft. libái 5,30-5,80 kilósra híznak ugyanannyi táptól, amennyitől más libák csak 3,80-4,20 kilós testsúlyt érnek el. Ezért a német háziasz- szonyok ha kedvezni akarnak a családnak, zömében olyan libát tolnak be a sütőbe, amely Egerszóláton nevelkedett. Közösen a faluért A község általános fejlesztését határozta meg feladatául az Egerszólátért Közalapítvány. A kuratórium elnöke, Pető lászlóné azt tartja: ez a feladatkör olyan tágas, hogy minden belefér, ami a falu érdekében történik. Az alapítvány 2000- ben jött lére, s alapító okiratukban az szerepel, hogy ötszázezer forint tőkével kell rendelkezniük. Ez a summa nélkülözhetetlen ahhoz, hogy pályázhassanak. A pénz adományokból összegyűlt, s voltak olyanok is, akik az alapítványnak ajánlották fel személyi jövedelem- adójuk egy százalékát. Pető Lászlóné bízik benne, hogy a felmutatható önerővel immár nem esnek el olyan pályázati lehetőségektől, amelyek révén gyarapodhat a település. Részt vesznek a helyi Civil Kerekasztal munkájában. Ez egy remek fórum arra, hogy a faluban működő különböző civilszervezetek megismertessék egymással munkájukat, terveiket, és szükség esetén szövetkezhessenek a közös, jó ügy érdekében. Az alapítvány tagjai fontosnak érzik a hagyományőrzést, a kulturális örökség ápolását, a tehetséges gyerekek felkarolását. Szeretnének elkészíttetni egy kiadványt, amely népszerűsíti barátságos falujukat. A turisták csalogatói Zsákfalunak számít Egerszólát, emiatt csak elvétve fedezték fel a turisták. Ám az utóbbi időben mind többen látogatnak el ide. A külföldieket éppúgy vonzza, mint a magyar nagyvárosokban élőket az igazi csönd és békesség, amit itt megtalálnak. Kelemen Pál, az egy éve alakult Egerszóláti Idegenforgalmi Egyesület elnöke lelkesnek tartja 13 tagú csapatát. Kitűzték célul, hogy segítenek a megélhetési problémákon. Márpedig a falusi turizmus rendes megélhetést biztosít azoknak, akik portájukon szívesen látják a vendégeket. Egyelőre két család vállalt úttörő szerepet, s alakította át házát úgy, hogy abban szállást kínálhasson a messziről érkező vándoroknak. Az idegenforgalom központja a Brezovay-kastély, ahol étterem és apartmanok építése zajlik. A pinceborozó már fogadásra kész a bortúrákra és borbemutatókra érkező csoportoknak. Az egyesület első feladata a búcsú báljának megrendezése volt. Most pedig arra készülnek, hogy madártábort szerveznek a gyerekeknek. A természetfilmeken nevelkedő lurkók számára ez egy olyan élményt jelenthet - a valóságban is látni a fiókákat -, hogy nyugdíjaskorukban is boldogan gondolnak majd vissza a Szóláton töltött napokra. A falu nevezetességei, a rizling és a liba vendégcsalogatónak sem utolsó. Ezért az egyesület rendezett már Liba-napot is, természetesen Márton-nap tájékán, amikor olyan ételeket szolgáltak fel, amit kizárólag ebben a faluban lehet megkóstolni. A rendezvényből hagyományt teremtenek, amely azért is ígéretes, mert a turizmus szempontjából holt szezonnak tekinthető novemberben ez egy olyan program, amiért muszáj felkerekedni otthonról. A szüreti napok megrendezését ugyancsak az idegenforgalmi egyesület vállalta. A falubeliek körében tetszést aratott a színes felvonulás és az azt követő mulatság. Előbb-utóbb ennek a programnak is híre megy, s akik barátai a rizlingnek, messzi földről is ideutaznak, hogy megízlelhessék a mustját. A szépülő Brezovay-kastély FOTÓ: PERL MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? ZVARA JÓZSEF ISKOLAIGAZGATÓ- Olyannak szeretném látni a falunkat, ahol az emberek jól érzik magukat és megtalálják a számításukat. Ehhez több helybeli munkahelyre volna szükség. Fontos, .hogy az idegenforgalom terén megtaláljuk a kitörési pontot. Szükség lenne egy helyre, ahol a fiatalok saját korosztályukkal tölthetnék el a szabadidőt, mert most a kocsmába járnak biliárdozni. Igaz, van már egy telekunyhónk, de kellene még egy klub. Sajnálom, hogy megszűnt az idősek napközije, pedig erre is van igény. A legfontosabb az, hogy az önkormányzatnak ne legyenek anyagi gondjai, és megmaradjon az eredményes általános iskolánk. Verebély József NYUGDÍJAS- Még szebbnek, rendezettebbnek szeretném látni Szólátot. Legyenek végre kátyúmentesek, jól jár- hatóak az útjaink. Az idősek napközi otthonát ismét működtetnie kellene az önkormányzatnak, mert a nyugdíjas emberek szívesen járnának oda. Ehhez persze az kellene, hogy több pénze legyen az önkormányzatnak. Tudom, hogy a polgármester igyekszik, de pénz nélkül nem lehet eredményt elérni. A borászoknak azt kívánom, hogy ne a kereskedők, hanem a termelők járjanak jól. Legyen értelme dolgozni a szőlőben, ne a felvásárlóké legyen a haszon. A kilónként negyvenforintos szőlőért nem éri meg kínlódni. Bata Árpád NEGYEDIKES DIÁK- Jó lenne nekünk is egy modem bevásárlóközpont, ahol mindent lehet kapni, hogy emiatt ne kelljen Egerbe utazni. Jó lenne nekünk is egy hőforrás, hogy emiatt ne kelljen Szalókra menni, mert mi is szeretünk fürödni és játszani a vízben. Jó lenne nekünk is egy jó nagy tornaterem, hogy az iskolából ne kelljen a kultúr- házba átjárni, mert télen most csak ott tarthatók meg a testnevelésórák. Mi hiányzik még Szólátról? Szerintem semmi. Ez egy nagyon jó falu. Szeretek itt élni a családommal és a barátaimmal. És ha felnőtt leszek, úgy gondolom, hogy akkor sem költözöm el innen. Bíró Balázs főiskolás- Kezd szépülni a falunk. A Faluszépítő Egyesület tagjai rendkívül tevékenyek, és szorgalmuk átragad a többiekre is. így mind többen ültetnek virágokat a házak elé, s ettől sokkal barátságosabbak az utcák. Remélem, hogy ez általánossá válik. Az utak állapota is javul, szépen sorban felújíttatja az önkormányzat. Amit hiányolok, az a fiatalok klubja. Régebben volt ilyen, most is szükség lenne rá. A főiskolán regionális gazdaságtanból most államvizsgázom. Tudom, hogy Szólátnak az önerő hiányzik a legjobban, mert enélkül nem lehet pályázatokat benyújtani. Úgyhogy én sok pénzt kívánok a falunak. Mata Lászlóné postavezetö- Szeretném, ha megmaradna a posta, mert ez létszükséglet a helyi embereknek. Sokan akkor is szívesen bejönnek hozzánk, ha épp nincs ügyintézni valójuk. A második kívánságom, hogy ne lassuljon le az a folyamat, ami elkezdődött. Tagja vagyok a faluszépítő egyesületnek, és örömmel tapasztalom, hogy mind többen igénylik, hogy szépüljön a falunk, virágok pompázzanak mindenütt, a házak előtt és a közterületeken. Tagja vagyok a templomi kórusnak, azt szeretném, ha a kórusunk is együtt maradna. A legfontosabb, hogy ne szűnjön meg az iskola, mert arra még a postánál is nagyobb szükség van.
