Heves Megyei Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-12 / 135. szám
HUH I 2003. Június 12., csütörtök EURÓPA I UN I Ó 11. OLDAL AZ OLDAL A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT Diplomák és szakképesítések Az oxfordi Magadalen egyetem egyik épülete. Magyarország 2001 óta ismeri el a tagállamok diplomáit FOTÓ: H. A. A diplomák és szakképesítések kölcsönös elismerésének hiánya akadályozhatná a munkavállalók és vállalkozók szabad mozgását. A vonatkozó közösségi jogszabályok azonban lehetővé teszik a bármely tagállamban megszerzett képesítés és gyakorlati idő globális, EU-szintű elismerését azzal, hogy előírják bizonyos szakmai minimumkövetelmények és képzési tárgyak meglétét. Az egyenértékűség kimondásával kapcsolatos szabályozás két csoportra osztható. Az elsőbe tartoznak azok az ágazati irányelvek, amelyek szakmák szerint biztosítják a diplomák elismerését. Ez a szabályozás érvényesül az orvosok, fogorvosok, ápolónők, építészek, állatorvosok, gyógyszerészek, szülésznők, de a vendéglátóipar, az építőipar, az erdészet stb. vonatkozásában is. A másik csoportba tartozó szabályok általános elvek szerint, a koordináció eszközét alkalmazzák (olyan szakmákra, amelyekre ágazati szabályt nem fogadtak el.) Az egyik szabály például előírja, hogy a legalább hároméves képzésben megszerzett felsőoktatási képesítést — amennyiben az nem ágazati szabállyal érintett szakmákra vonatkozik - akkor is el kell ismerni, ha az oktatási tartalom némileg különbözik, de a lényegi követelményeket az oktatási intézmény teljesíü. A rendszer lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy — indokolt esetben — alkalmassági tesztnek vessék alá a jelöltet, illetve bizonyos gyakorlati idő letöltését kívánják meg tudása bizonyítékául. Hasonló koordináló és kiegyenlítő szabályok léteznek a szakképzés, a középiskolai képzés és az egy évnél rövidebb felsőfokú képzést adó tanfolyamok tekintetében is. A közösségi szabályok már nagyon sok szakmát lefednek, azonban a diplomák és szakképesítések elismertetése a tagállamokban még mindig nem automatikus. Magyarország jól halad a diplomák és szak- képesítések elismertetésével. A magyar diplomák sok tekintetben megfelelnek az EU előírásainak, néhol még jobb képzést is fel tudunk mutatni. Az alábbi nyolc szakma kölcsönös elismerését szabályozták eddig határozatokkal: nővér, fogszakorvos, állatorvos, szülésznő, építész, gyógyszerész, orvos, jogász. Ausztriával 19 szakma kölcsönös elismeréséről állapodtunk meg. Ezek a következők: asztalos, autószerelő, autóvillamossági szerelő, esztergályos, fényező és mázoló, fodrász, fotócikk-kereskedő, hentes, húsfeldolgozó, központifűtés- és csőhálózat-szerelő, pék-sütő, pincér-felszolgáló, rádió és televízió-műszerész, szakács, szerszámkészítő, telefon- és hálózatszerelő, tetőfedő, vegyész-analitikus, vízvezeték- és készülékszerelő. Németországgal tárgyalások folynak a villamossággal, gépészettel, kereskedelemmel, bank-biztosítási tevékenységgel és a környezetvédelemmel kapcsolatos szakmák kölcsönös elismeréséről. Nagy-Britanniával a Know-how Fund támogatásával azonos a faipari képzésünk (ezt oktatják a soproni szakképző iskolában), és a tervek szerint az együttműködést rövidesen kiterjesztik a ruha- és textiliparra is. Érdemes megnézni egy konkrét szakmán keresztül, mire lehet számítani a csatlakozás után. A konkrét példa az ügyvédi gyakorlattal kapcsolatos. 1974-ben egy vitás eset kapcsán mondta ki az Európai Bíróság, hogy az ügyvédi tevékenység a szolgáltatások szabadságának témaköréhez tartozik (mint szabad foglalkozás). Később szabályozták az esetí jelleggel történő szolgáltatásnyújtást is anriak érdekében, hogy segítsék az ügyvédek más tagállamban történő tevékenykedését. A jogi diplomákkal kapcsolatban is fölmerült az a probléma, hogy a tagállamokban szerzett jogi diplomák egyenértékűek-e. Ugyanis csak akkor lehet biztosítani az egységes belső piacon belül a jogi szolgáltatások szabad nyújtásának elvét, ha nem jelent akadályt az, hogy az egyes tagállamokban más és más képesítési feltételek vannak, más és más feltételeket szabnak a nemzed jogszabályok a jogi doktorátus, a jogi diplomák és az ún. szakvizsga-megszerzéssel kapcsolatban. Mint arról fentebb már szó volt, a 3 évet meghaladó képzési időben szerzett felsőfokú oktatási képesítési diplomákat kölcsönösen el kell ismerni. Magyarország a diplomák kölcsönös elismeréséről szóló irányelvet 2001-ben ültette át jogrendjébe. Ez az úgynevezett ekvivalenciatörvény: eszerint a Magyar Köztársaság elismeri az EU-tagállamokban szerzett jogi diplomákat és szakmai gyakorlatot, ennek azonban van egy sajátos honosítási eljárása, amire az Oktatási Minisztériumon belül kialakítottak egy ekvivalencia-központot. Tehát ha ide érkezik egy német, francia, dán ügyvéd, akkor gyakorlatilag először az Oktatási Minisztériumnál kell kopognia. Be kell mutatnia a diplomáját, annak megfelelő magyar fordítását az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Intézetben, az úgynevezett OFFI-ban le kell fordíttatnia. Utána egy meghatározott állam- igazgatási eljárás keretében kiadják neki azt a határozatot, ami alapján, ha megfelel a magyar jogszabályok előírásának, akkor diplomáját a magyar jogi diplomával egyenértékűnek ismerik el. Nagyon fontos — mert ezt is a bírói gyakorlat dolgozta ki az európai közösségen belül —, hogy ezen államigazgatási határozattal szemben biztosítania kell minden tagállamnak a bírói jogorvoslatot. Tehát abban az esetben, ha egy tagállami ügyvédnek nem ismeri el Magyarország valamilyen oknál fogva a saját országában szerzett jogi doktorátusát, akkor bírósághoz fordulhat. A szakvizsgák terén eltérnek a tagállamok szabályozásai. Például, hogy mennyi képesítésszerzési gyakorlati időt írnak elő. Van, ahol ez öt év, van, ahol három vagy két év. Ügyvédi hivatás állandó jelleggel is gyakorolható egy másik tagállamban. Ez nagyon fontos a magyar ügyvédi kar szempontjából is. Nem lehet olyan feltételt támasztani egy más tagállamból érkező ügyvéddel szemben, ami diszkriminatív, azaz megkülönböztető. Munkavállalás az EU-ban Az Európai Unió a csatlakozástól tagállam várhatóan szabadon számított hét évig korlátozza a vagy kevés megkötéssel beengedi magyar munkavállalók lehetősé- a magyar munkaerőt. Kivétel geit. Ezen belül az első két esz- Ausztria és Németország. Auszt- tendőben valamennyi tag- a riában jelenleg 1400 határ állam a saját nemzeti A? ^ menti ingázó és további szabályozását alkal- yu 900 magyar gyakornok mazhatja, amelyet az ' |^p8SBfcj ' dolgozhat évente. Ez a Európai Bizottság ér- mHEb vV ^ta várhatóan bő- tesítésével további ' IIBippB ' vül a csatlakozás három esztendőre után. Németországban meghosszabbíthat. Az ’ vállalati szerződések utolsó két évben már csak ' alapján évi hétezren vállalakkor korlátozható a ma- hatnak munkát, és további gyarok munkavállalása, ha az ille- kétezer gyakornok is dolgozhat, tő tagállam bizonyítani képes a Emellett néhány ezer egyéni piaczavarás tényét. Magyarország munkavállaló is kapott engedélyt, hasonlóképp korlátozhatja az A csatlakozás után feltehetően itt uniós polgárok munkavállalási le- is tágulnak a lehetőségek, hetőségeit. Igazából a legtöbb __________________________S A magyar cégek kisebbek A magyar és az európai uniós kis- és középvállalkozások hasonlóak a tekintetben, hogy magas a vállalkozási aktivitásuk és versenykörnyezetben működnek - hangoztatta Apatini Kornélné, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára a Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén. Ugyanakkor a magyar vállalkozások többnyire kisebb méretűek, mint uniós társaik. A magyar cégeknek kisebb a jövedelemtermelésben, az exportban játszott szerepük is. A helyettes államtitkár szerint a magyar kis- és középvállalkozások az uniós csatlakozás küszöbén gyengeségekkel és erősségekkel egyaránt rendelkeznek. A gyengeségek között említette a technikai elmaradottságot, a tőkehiányt, valamint azt, hogy kevés információval rendelkeznek az EU- piac lehetőségeiről. Szólt arról, hogy a magyar kis- és középvállalkozások többsége elavult gépparkkal rendelkezik. A tőkehiány kezelésére sem alakult ki az a mechanizmus," ami az Európai Unióban már évek óta működik, ahol a kockázati tőke szerepet játszik a kis- és középvállalkozások tőkeellátásában. A magyar kis- és középvállalkozások erősségei közé tartozik, hogy többségük már legalább 5-10 éves vállalkozói tapasztalattal rendelkezik, és nemzetközi ösz- szehasonlításban is magas kreativitás és innovációs képesség jellemzi őket. Az államtitkár utalt arra, hogy az európai uniós csatlakozással kedvező gazdasági környezet alakul ki a kis- és középvállalkozások számára is. Példaként említette, hogy a csatlakozás után gyorsul a gazdasági növekedés, a beruházás, a technológiai transzfer, növekszik a termelékenység, bővül a foglalkoztatás. Kedvezően hat Magyarország uniós csatlakozása az ország tőkevonzó képességére is. Ugyanakkor az európai uniós csatlakozás eltérően hat a különböző ágazatokra. Általánosságban elmondható, hogy az építőiparban konjunktúra várható. A turizmusban is fellendülésre lehet számítani, ami a kézműiparban jelenthet kereslet- növekedést. A gépiparban a növekedés gyorsulása várható. Ellentmondásos hatások érik majd az agrár- vállalkozásokat. A kiszámítható támogatáspolitika növeli majd az agrárium termelési biztonságát. Növekvő fogyasztási igényre lehet számítani az informatika területén, és a különböző alapok megnyílásával fejlődik a közlekedési, szállítási infrastruktúra. A versenykilátásokat elemezve jelezte, hogy a mikrovállalkozá- sokat kevésbé érinti az uniós versenytársak megjelenése. A mikrovállalkozásoknál fontos az EU-szabványoknak való megfelelés. A kis- és közepes vállalkozások hálózatépítéssel növelhetik vállalkozási méreteiket, hogy eredményesebben helytállhassanak a versenyben. „A turizmusban is fellendülésre lehet számítani, ami a kézműiparban jelenthet keresletnövekedést. A gépiparban a növekedés gyorsulása várható. ” Vállalkozni bármely tagállamban Valamennyi uniós polgár egy másik tagállamban ugyanolyan feltételekkel alapíthat vállalkozást és fejthet ki vállalkozói tevékenységet, mint az adott tagállam saját állampolgára. Tehát például Magyarországon is a magyar ügyvédekkel azonos feltételekkel folytathatja munkáját egy bármilyen tagállamból érkezett ügyvéd. A magyar ügyvédek esetében fontos még az úgynevezett, kamarai bejegyzési eljárás. Ennek az eljárásnak a tagállamokból érkezett jogászoknak is meg kell felelniük, ha állandó jelleggel akarnak Magyarországon ügyvédi hivatást kifejteni. De ez visszafelé is igaz. Tehát ha például Szlovákiában a magyarlakta területeken, majd a csatlakozás után magyar ügyvédek szeretnének Párkányban tevékenykedni, akkor a szlovák törvények nem tehetnek különbséget a szlovák és a magyar ügyvédek között. Óriási változást jelent majd, hogy liberalizálni kell ezt a piacot is, tehát meg kell szüntetni azt a jelenleg még fennálló törvényi feltételt, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara tagja csak magyar állampolgár lehet. Ezt a csatlakozás után hatályon kívül kell helyezni. A bejegyzési feltételek viszont változatlanok maradnak. Ha például Győrben alapítani akarnak egy osztrák-magyar közös vállalaFelmerül még a nyelvhasználat kérdése is. Elvárható-e egy más tagállamból érkező ügyvédtől a magyar nyelv ismerete és a magyar joggyakorlat ismerete, hiszen a csatlakozás után már nem tehető különbség egy osztrák és egy magyar ügyvéd között, ha a kamara bejegyzett tagja. Nos, például a Legfelsőbb Bíróság előtti jogi képviselet esetében előírható, hogy csak együtt járhat el magyar ügyvéddel. Ugyanakkor már egy társaság alapításánál nem írható majd elő, hogy csak magyar ügyvéddel közösen jegyezheti ellen a gazdasági társaság alapító okiratát, társasági szerződését. Ebből adódóan a nyelvhasználat nem írható elő általános feltételként, viszont a kamarai tag- felvételi eljárás során az itt állandó gyakorlatot folytatni kívánó nem magyar, de valamelyik tagállam állampolgárságával rendelkező ügyvédnek bizonyítania kell a felvételi eljárás során, hogy a magyar jogi nyelv ismeretével rendelkezik, és azt használni képes hivatása gyakorlása során, hiszen a bíróságok előtti eljárásban továbbra is a magyar a hivatalos nyelv. Ugyanez érvényes fordítva is, az EU tagállamaiban praktizálni óhajtó magyar ügyvédekre (valamint az orvosokra, a nővérekre, a fogorvosokra és a fogtechnikusokra is). Gyakorlatilag teljes liberalizáció valósul meg ezekben a szakmákban. tot, akkor a csatlakozás után ezt egy olyan osztrák ügyvéd is létrehozhatja, akinek Győrben van egy szobája minimális infrastruktúrával. Ma ezt kizárólag magyar ügyvéd teheti meg. Vállalkozás külföldön. Azonos jogok
