Heves Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-09 / 107. szám

m 2003. Május 9., péntek MEGYEI KÖR KÉP 5. OLDAL Mátraaljai változó borvidéki arculat A táj adottságait, szépségeit és hagyományait alapul véve, szükség van a megújuló borvidéki arculatra a Mátraalján - mondta lapunknak Keie István, a Kele & Klausmann Kft. ügyvezető igazgatója. Mint hozzátette: a turisták többsége ezt a borvidéket a magas heggyel, a tiszta levegővel köti össze, ám keveset tudnak az itteni borászok munkájáról, az italokról. rászokkal és a hegyközségi tanács szakem­bereivel. A véleményekből kitűnt, hogy egységes borvidéki arculatra van szükség, melynek kialakításáért közös erőfeszítése­ket kell tenni. Azt is megerősítették, hogy a vidék jellegzetességeit jobban kifejező lógót készítenek, valamint kommunikációs és marketingmunkát folytatnak, ami előse­gíti a jövőbeni fejlődést. A törekvéseket pá­lyázat útján az FVM Agrár­marketing Centrum Kht. is támogatja. A közeljövőben színes fotókkal illusztrált tájé­koztató füzetet adnak ki a borvidékről, főleg az ér­deklődő turistákat segítve Nagy jelentőséget tulajdonítanak a Mátraal­jai Borúinak is, hogy az ebben résztvevő községek bemutatása mellett a tájra jellem­ző borokat is megismertessék. Ehhez a már Budapest, Gyöngyös Kele István mindezt abból az alkalomból mondta a Hírlapnak, hogy elkészült az az esettanulmány, amelyet a cég készített a Mátraaljai Borvidék Hegyközségi Tanácsá­nak a megbízásából. A szakmai munkát még tavaly nyáron kezdték meg egy piac­kutató cég munkatársai. Kutatásokat foly­tattak az ország területileg legnagyobb - 5800 hektárt magában foglaló - történelmi borvidékén a természeti adottságokról, a hagyományokról, szőlő- és borfajtákról, il­letve a fogyasztói szokásokról. A tapaszta­latokat, az adatokat hasznosítva, 2002 őszén kapcsolódott a munkába a Kele & Klauszmann Kft. A vizsgálatok során kiderült, hogy a je­lenlegi borvidéki arculat nem fejezi ki iga­zán annak karakterét. Ezért javaslatokat tet­tek, amelyeket megvitattak a mátraaljai bo­MÁTRAALJAI BORVIDÉK Területe: 5800 ha Termőterülete: 5500 ha Hegyközség: 25 Település: 27 Meave: Heves/Pest/Nóarád kedvező szekszárdi és villányi tapasztalato­kat is szeretnék hasznosítani. Kele István arra is utalt, hogy az utóbbi időben a Mátraalján egyre inkább kibonta­kozik a fiatal borászgeneráció. Ezért kelle­nek azok az elismert szakemberek, akik te­kintélyt vívtak ki és példaként szolgálnak az ifjaknak, fgy említette meg a gyöngyös- tarjáni Szőke Mátyás és Németh Attila tevé­kenységet, valamint a nagyrédei Szőlőskert Rt.-t, amely tavaly elnyerte az Év pincészete címet. Az esettanulmány a hazai borvidékek kö­zül elsőként elkészült, és azt hasznosításra átadták a Mátraaljai Hegyközségi Tanácsnak. Közösen elhatározták, hogy a következő időszak­ban folyamatosan értékelik majd, hogy mit sikerül megvalósítani a javaslatok­ból. Az bizonyos, hogy ezen a vidéken a táj adott­ságaival és a szakértelem­mel összhangban továbbra is főszerepet kap­nak a fehérszőlő-fajták és az azokból készült minőségi borok, így a szürkebarát, az olasz- rizling vagy a Chardonnay. mentusz károly Strand: mi van a fürdővízben? (Folytatás az 1. oldalról) A szakember a problémát ab­ban látja, hogy az ellenőrzési programban szereplő négy, für­désre kijelölt és engedélyezett szabad vízi strandon kívül a megyében számos helyen, víz­tározóban, horgász- és bányató­nál is van nem hivatalos fürdő­hely, s ezek vízminőségéért sen­ki nem felel. Ezeket terv szerint nem is vizsgálják. Az illetékes önkormányzatok, hasonlókép­pen a bérbe vevő vállalkozók­hoz, általában ezen illegális fürdők esetében nem gondos­kodnak a vízminőség állandó ellenőrzéséről és fokozott vé­delméről, és nem fizetik a vizs­gálatok tetemes — esetenként százezer forintos nagyságrendű — költségét sem. Az ANTSZ, mint megtudtuk, saját költségé­re ennek ellenére alkalomsze­rűen olykor mégis végez ellen­őrzéseket ezeken a helyszíne­ken is, így a megyeszékhelyiek körében kedvelt ostorosi tónál. Többre nincs pénzük; akkor lesz gond, ha valahol egyszer komoly baj történik - figyel­meztet a szakember. Ugyanakkor biztató jel lehet, s az ellenőrzéseknek is része le­het abban, hogy az elmúlt évek­ben komolyabb strandfertőzé­sek, járványszerű tömeges meg­betegedések miatt nem kellett fürdőt bezáratni a megyében. Ki­sebb gondok azonban mindig akadnak, melyek egy-egy medence kiürítését és teljes fertőtlenítését te­szik szükségessé. Különösen a se­kély, meleg vizű, „dagonyázó” kör- és ülőmedencéket tartják ebből a szempontból kriti­kusnak, ahol az emberek egyhu­zamban több időt töltenek el. A mért szennyezési adatok válto­zásai jól mutatják, jó idő volt-e aznap, s milyen forgalma volt a strandnak, amikor a mintákat vették. Kiskörén, mint megtudtuk, az időjárás függvényében várható­an június közepén nyit a szabad vízi strand. A nem szabad vízi strandi belépők árai leginkább Egerben növekedtek (700 forint­ra!), itt azonban több mint hat­százmilliós beruházást hajtottak végre a termálfürdőben - egye­bek mellett új téli öltöző és él­ménymedence készült -, amely­nek így a fenntartási költségei is jelentősen emelkedtek. __________________________(KJ) A BELÉPŐKÁRAI STRANDOK FELNŐTT KEDVEZMÉNYES (diák, nyugdíjas) ÚSZÓ (időkorláttal) Eger 700 500 500 Gyöngyös 400 260 240 Hatvan 500 350-400 reggel 200 este 300 Heves 330 220 iskoláknak 60 Bükkszék 500 380 15 óra után 330 Kisköre 240 180 17 óra után - 50% Merre vándoroltak a jelölt halak? Majdnam száz, pontosan 91 hal sorsáról tudunk abból az összesen 1700 jelölt halból, amelyek a Tiszába kerültek 2001 novemberében és 2002 tavaszán. A haljelölési akci­ót a Tisza-Szamos Kht. szervezte azzal a céllal, hogy job­ban megismerhessük a Tiszában élő halak fejlődési és növekedési ütemét, valamint a különböző halfajok ván­dorlási szokásait. Tisza Bár az adatok feldolgozása még folyik, íme néhány érdekesség a 2002. év tapasztalatairól. A legna­gyobb arányban a jelölt harcsákat fogták vissza: a kihelyezett 240 darab jelölt harcsa közül 32 da­rab, azaz a teljes mennyiség 14%- a került horogra, valamennyien a tiszacsegei térségbe kihelyezett telepítésből. A harcsák közül ket­tőt kétszer is kifogtak két-három hét különbséggel, ez alatt az idő alatt újabb 6-10 km-t vándorol­tak. A kihelyezett 699 jelölt pontynak 5,2 százalékát fogták ki, összesen 36 darabot. A tuzséri telepítés 10%-át (200 jelölt halból 20 darab), a csongrádi jelölt hal­ból 7%-ot (azaz 13 darabot), a Szeged-Tápénál kihelyezett 234 jelölt halból 10 darabot, azaz 4%- ot. A kihelyezett 409 jelölt süllőből összesen 14-et fogtak vis­sza, azaz 3,4%-ot. A 100 darab je­lölt márnából 6 került vissza, va­lamennyit halász fogta meg. A 91 darab jelölt csukából mindössze 3 került horogra. Az összes vissza­fogásból 21 jelölt halról halász szolgáltatott adatokat. A legnagyobb távolságot egy Tokajban kihelyezett ponty tette meg: 296 fkm-t vándorolt 234 nap alatt, azaz telepítésétől a kifogá­sáig. De a süllők közül is 4 darab 150 km körüli távolságot tett meg, két harcsa is több mint 100 km-t úszott, a márnák közül is volt, amelyik 90 km-re a telepítés he­lyétől került varsába. Összesen 4 olyan hal volt, amelyiket a telepí­tés helyétől egy kilométeres távol­ságban fogtak meg. A horgászok-halászok egyéb­ként lelkiismeretes adatszolgálta­tóknak bizonyultak. Többségük pontosan közölte a fogás helyét és a hal méreteit, és azt is jelezték, hogy a méreten aluli halakat jellel együtt visszahelyezték a vízbe. 2003-ban a felmérés tovább folytatódik. Immár összesen több mint 4000 jelölt hal (ponty, süllő, harcsa, csuka, kecsege, márna, compó) van a Tiszában és a Ti- sza-tóban, s feltehetőleg jó né­hány elvándorolt közülük a mel­lékvizekbe is. N TARI OTTÓ Csitt! Nincs rossz véleményem Hering Gyu­láról. Persze, nem szavaznék rá, ha tör­ténetesen pécsszabolcsi lakos lennék, ám ez legyen az én magánügyem. Ha a többség igent mond elképzeléseire, alkalmasnak ítélve fel­adata ellátására, felőlem akár rábízhatják az egész Mecsek pénzügyeit. Hogy ki is az a Hering Gyula...? Az a szocialista képviselő- jelölt, aki az időközi választásokon történő indulása előtt be­jelentette, hogy pöttyös a múltja. Két évtizeddel ezelőtt „el­vett” száz német márkát az édesanyjától, amiért jogerősen elítélték, le is húzott kilenc hónapot Tökölön, majd ily mó­don megtisztulva, sikeres vállalkozóvá küzdötte fel magát. Sajátos rehabilitáció lenne, ha a népakarat mindezek ismere­tében alkalmasnak ítélné közfeladatok ellátására. Csöppet sincs rossz véleményem Hering Gyuláról. Vállal­ta önmagát, az előéletét, a priuszát. Ismerjük a korabeli vi­szonyokat, emlékszünk még, mekkora kincs volt annak ide­jén száz márka, még ha az anya-gyermek közötti kapcsolat­ról mások is az elképzeléseink, mint amilyen esetükben fel­tételezhető. De mindegy, ezzel együtt vagy enélkül mérettes­se meg magát, ha gondolja, és majd dönt az erkölcs, ami leg­alább annyira képlékeny és modernizálható, mint az ötvenes évek rock and rollja. Vagy pedig nem. Egy azonban biztos: bármiféle erkölcs csak ott létezhet, ahol esélyt biztosítanak a megítélésére. Ehhez azonban fel kell nőnie az egyénnek csakúgy, mint a közösségnek. Előbbinek kivált akkor, ha tekintéllyel járó beosztásra áhítozik. Hatvanban a jelek szerint talán még várni kell a Heringé- hez hasonló mentalitásra, noha több olyan képviselő is talál­ható a testületben, akik egyelőre még mindig adósak a szám­adással; bár több ciklus során lett volna alkalmuk bizonyíta­ni morális tartásukat, mind az előző ciklus kormánypárti or­szággyűlési képviselője, mind pedig a lokálpatrióta elnök több alkalommal úgy mérettetett meg a demokratikus küzde­lemben, hogy a széles nyilvánosság nem hallhatott tőlük a személyükkel összefüggésbe hozott korábbi cselekedeteikről. Igaz, ezek cáfolatáról sem. Felsőoktatás a régiókért _____________________________________________PÉNTEKI PORTRÉ____________________________________________ Az óvónő huszonöt éves szerencséje Huszonöt éve lett a lőrinci Napsu­gár Óvoda vezetője Kerek Zsu­zsanna. Nagyon a pályája elején tartott akkor még, sokak meglepe­tésére vállalt ekkora feladatot, ám mindig is bízott saját tudásában. - Az embert a megmérettetések te­hetik erőssé, nem szabad megfu­tamodni a próbatételektől - mondja. A kecskeméti óvónőképzőben végzett, amit a szakma legjobb „neveldéjének” tartottak, így megkapta azt az alaptudást, ami önbizalmat adhat az embernek. Frissdiplomásként a képző gya­korló óvodájába hívták, ott kez­dett el dolgozni és leendő kollégá­kat tanítani, mígnem Lőrinciből érkezett a hír, hogy új óvoda épül a Zagyva-parti településen, veze­tőt választanának. Hazajött, és ő lett a intézet első és huszonöt éven át töretlen lendülettel tény­kedő vezetője. Az igazgatás első időszaka sok izgalmat hozott, nehézséget és örömet is, hiszen a kezdetek kezdetén még nem is készült el teljesen az óvoda, a falak téglái még csupaszon virítottak, a fel­szerelés sem volt még meg. Kez­detben bizony napkeltétől nap­nyugtáig ott volt az óvodában, akarta látni, miként válik egyre szebbé az intézmény. Talán ak­kor szerette meg örök életére az óvodát, hiszen később tanári diplomát szerzett - több szakon is -, hívták iskolába tanítani, ám ő legfeljebb óraadóként váltott pályát néhány órára, hogy aztán siessen vissza az óvodásaihoz. - Egy életre meg lehet itt szeretni a gyermekeket, és ez a vonzalom közös, hiszen nagyon sokan már felnőttként is megkeresnek örö­mükkel, bánatukkal. Gyermekkorát Lőrinciben töl­tötte, a hatvani Széchenyiben érettségizett, majd a már említett óvónőképző következett. Több pálya között válogatott, egy ideig orvosnak készült, tanulmányi eredményei alapján számíthatott is az egyetemi felvételre, ám az utolsó pillanatban úgy döntött: in­kább óvónő lesz. Már az elején érezte, jól határozott. Vezetése alatt a Napsugár Óvo­da a hagyományápolás egyik elis­mert központja lett. Korábban a város és térsége a színes és sokré­tű néphagyományokról volt hí­res, ám a későbbi iparosodás mi­att a nagyapáktól örökölt szoká­sok nagy része Csipkerózsika- álomba merült. Az ébresztést már az óvodában el kell kezdeni, hiszen bebizonyosodott, hogy a gyermekek élénk érdeklődést mutatnak őseik szokásai és hasz­nálati tárgyai iránt. Az óvoda arról is híres, hogy mindennapivá tette az integrált nevelést, a másság elfogadására szoktatja a gyermekeket. A fo­gyatékkal élők is jó közösségre találnak itt. - A gyermekeknél a másság elfogadása nem okoz problémát. Es ha itt megszok­ják, hogy az emberek gyakran nagyon is különböznek egymás­tól, de azért lényegében egyfor­mák, akkor felnőttként is nyitot­tak maradnak. Nálunk a gya­korlat igazolja, hogy mindezt ma már természetes állapotnak kell elfogadni. Az óvoda közelében lakik, ami­nek az a következménye, hogy gyakran a szabadsága alatt is FOTÓ: TOMPA Z. MIHÁLY azon kapja magát, hogy az intéz­mény felé lépdel. - A gyermekek nagy többsége azt mondja: jó volt az óvodában, kár, hogy el kellett jönni. Én abban a szerencsés hely­zetben vagyok, hogy maradhatok. És engem ez nagyon boldoggá tesz. (t. z. m.) Ültess fát! Eger Az Életfa Környezetvédő Szövet­ség, az óvodások Vörösbegy Ter­mészetbúvár Közössége és a Kör­nyezetvédők Ifjúsági Köre akciót szervez a Madarak, fák napja alkalmából május 9-12. között. Miután a város közterületi fa­állományának egy része megöre­gedett, beteg, és eredetileg hely­telenül telepítették, ezért kivá­gásra kerülnek. A szervezők a Magyarországon őshonos fafajo­kat (juhar, nyír, berkenye, hárs) választották. Ezeket ültetik el a közterületeken, az óvodák udva­raiban. A programot a Környe­zetvédelmi Minisztérium, az ön- kormányzat és az Egererdő Rt. támogatja. A csemeték gondozásához a Fásítási Kiskáté nevű informáci­ós füzetből kapnak majd hasz­nos tanácsokat az óvodák - tájé­koztatta lapunkat Verebélyi Gá­bor és Cserged Csaba program- szervező. ■ Budapest, Gyöngyös A felsőoktatásban résztvevők számának növekedését méltat­ta parlamenti felszólalásában dr. Magda Sándor országgyűlé­si képviselő, megjegyezve, hogy sok esetben olyan integrációk jöttek létre, amelyek értelme - a nagy földrajzi távolságok és egyéb körülmények okán - megkérdőjelezhető. Szerinte Magyarország jövője azon mú­lik, hogy a régiókban lévő egye­temek, főiskolák képesek lesz- nek-e gondoskodni az igények­hez igazodó szakemberképzés­ről. Ha egymásra találnak a ré­giók és az intézmények, az a fi­nanszírozásban is előnyöket hozhat. A 2002-es bérfejlesztés lehe­tővé teszi, hogy az egyetemek „felépítsék a jövőt” a modern gondolkodású fiatal szakembe­rekből. Emellett az oktatásban résztvevők támogatásának nö­vekedését is jelenti, s így elér­hető az az optimális állapot, hogy az alapképzésben megha­tározó lesz a gyakorlatorientált főiskolai képzés, a hallgatók mintegy 40 százaléka egyete­mi, 8-10 százaléka a doktori képzésben nyeri el az ismerete­it - fejtette ki eztán.- A távoktatást csak hirdeti minden politikai párt, ám nem támogatja. Az előző kormány az utazási kedvezményt is el­vette, s a mi kormányunk sem tudta visszaadni. Jogos a kér­dés: mindenki a saját pénzén kell, hogy gyarapítsa a nemzet értékét, a nemzet tudását? - ve­tette fel a képviselő, azt is meg­említve: az előző kormány a gyeses hallgatók támogatásá­nak költségét ráhagyta az okta­tási intézményekre, s emiatt például a gyöngyösi főiskolá­nak 90 milliós veszteséget kell saját bevételből kigazdálkod­nia.- Manapság vitatkozhatunk azon, hogy utat, hidat épít­sünk-e, mezőgazdasági, egész­ségügyi vagy felsőoktatási tá­mogatásokat adjunk-e, illetve növeljünk. A reformkorban Szé­chenyi és Eötvös is vitatkozott azon, hogy szükség van-e falusi iskolákra, utakra, hídra, aka­démiára... Én azt kérem, hogy ne tévesszük szem elől: a tudás­nál nagyobb érték nincs - zárta felszólalását a gyöngyösi or­szággyűlési képviselő. ■

Next

/
Thumbnails
Contents