Heves Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-09 / 107. szám
m 2003. Május 9., péntek MEGYEI KÖR KÉP 5. OLDAL Mátraaljai változó borvidéki arculat A táj adottságait, szépségeit és hagyományait alapul véve, szükség van a megújuló borvidéki arculatra a Mátraalján - mondta lapunknak Keie István, a Kele & Klausmann Kft. ügyvezető igazgatója. Mint hozzátette: a turisták többsége ezt a borvidéket a magas heggyel, a tiszta levegővel köti össze, ám keveset tudnak az itteni borászok munkájáról, az italokról. rászokkal és a hegyközségi tanács szakembereivel. A véleményekből kitűnt, hogy egységes borvidéki arculatra van szükség, melynek kialakításáért közös erőfeszítéseket kell tenni. Azt is megerősítették, hogy a vidék jellegzetességeit jobban kifejező lógót készítenek, valamint kommunikációs és marketingmunkát folytatnak, ami elősegíti a jövőbeni fejlődést. A törekvéseket pályázat útján az FVM Agrármarketing Centrum Kht. is támogatja. A közeljövőben színes fotókkal illusztrált tájékoztató füzetet adnak ki a borvidékről, főleg az érdeklődő turistákat segítve Nagy jelentőséget tulajdonítanak a Mátraaljai Borúinak is, hogy az ebben résztvevő községek bemutatása mellett a tájra jellemző borokat is megismertessék. Ehhez a már Budapest, Gyöngyös Kele István mindezt abból az alkalomból mondta a Hírlapnak, hogy elkészült az az esettanulmány, amelyet a cég készített a Mátraaljai Borvidék Hegyközségi Tanácsának a megbízásából. A szakmai munkát még tavaly nyáron kezdték meg egy piackutató cég munkatársai. Kutatásokat folytattak az ország területileg legnagyobb - 5800 hektárt magában foglaló - történelmi borvidékén a természeti adottságokról, a hagyományokról, szőlő- és borfajtákról, illetve a fogyasztói szokásokról. A tapasztalatokat, az adatokat hasznosítva, 2002 őszén kapcsolódott a munkába a Kele & Klauszmann Kft. A vizsgálatok során kiderült, hogy a jelenlegi borvidéki arculat nem fejezi ki igazán annak karakterét. Ezért javaslatokat tettek, amelyeket megvitattak a mátraaljai boMÁTRAALJAI BORVIDÉK Területe: 5800 ha Termőterülete: 5500 ha Hegyközség: 25 Település: 27 Meave: Heves/Pest/Nóarád kedvező szekszárdi és villányi tapasztalatokat is szeretnék hasznosítani. Kele István arra is utalt, hogy az utóbbi időben a Mátraalján egyre inkább kibontakozik a fiatal borászgeneráció. Ezért kellenek azok az elismert szakemberek, akik tekintélyt vívtak ki és példaként szolgálnak az ifjaknak, fgy említette meg a gyöngyös- tarjáni Szőke Mátyás és Németh Attila tevékenységet, valamint a nagyrédei Szőlőskert Rt.-t, amely tavaly elnyerte az Év pincészete címet. Az esettanulmány a hazai borvidékek közül elsőként elkészült, és azt hasznosításra átadták a Mátraaljai Hegyközségi Tanácsnak. Közösen elhatározták, hogy a következő időszakban folyamatosan értékelik majd, hogy mit sikerül megvalósítani a javaslatokból. Az bizonyos, hogy ezen a vidéken a táj adottságaival és a szakértelemmel összhangban továbbra is főszerepet kapnak a fehérszőlő-fajták és az azokból készült minőségi borok, így a szürkebarát, az olasz- rizling vagy a Chardonnay. mentusz károly Strand: mi van a fürdővízben? (Folytatás az 1. oldalról) A szakember a problémát abban látja, hogy az ellenőrzési programban szereplő négy, fürdésre kijelölt és engedélyezett szabad vízi strandon kívül a megyében számos helyen, víztározóban, horgász- és bányatónál is van nem hivatalos fürdőhely, s ezek vízminőségéért senki nem felel. Ezeket terv szerint nem is vizsgálják. Az illetékes önkormányzatok, hasonlóképpen a bérbe vevő vállalkozókhoz, általában ezen illegális fürdők esetében nem gondoskodnak a vízminőség állandó ellenőrzéséről és fokozott védelméről, és nem fizetik a vizsgálatok tetemes — esetenként százezer forintos nagyságrendű — költségét sem. Az ANTSZ, mint megtudtuk, saját költségére ennek ellenére alkalomszerűen olykor mégis végez ellenőrzéseket ezeken a helyszíneken is, így a megyeszékhelyiek körében kedvelt ostorosi tónál. Többre nincs pénzük; akkor lesz gond, ha valahol egyszer komoly baj történik - figyelmeztet a szakember. Ugyanakkor biztató jel lehet, s az ellenőrzéseknek is része lehet abban, hogy az elmúlt években komolyabb strandfertőzések, járványszerű tömeges megbetegedések miatt nem kellett fürdőt bezáratni a megyében. Kisebb gondok azonban mindig akadnak, melyek egy-egy medence kiürítését és teljes fertőtlenítését teszik szükségessé. Különösen a sekély, meleg vizű, „dagonyázó” kör- és ülőmedencéket tartják ebből a szempontból kritikusnak, ahol az emberek egyhuzamban több időt töltenek el. A mért szennyezési adatok változásai jól mutatják, jó idő volt-e aznap, s milyen forgalma volt a strandnak, amikor a mintákat vették. Kiskörén, mint megtudtuk, az időjárás függvényében várhatóan június közepén nyit a szabad vízi strand. A nem szabad vízi strandi belépők árai leginkább Egerben növekedtek (700 forintra!), itt azonban több mint hatszázmilliós beruházást hajtottak végre a termálfürdőben - egyebek mellett új téli öltöző és élménymedence készült -, amelynek így a fenntartási költségei is jelentősen emelkedtek. __________________________(KJ) A BELÉPŐKÁRAI STRANDOK FELNŐTT KEDVEZMÉNYES (diák, nyugdíjas) ÚSZÓ (időkorláttal) Eger 700 500 500 Gyöngyös 400 260 240 Hatvan 500 350-400 reggel 200 este 300 Heves 330 220 iskoláknak 60 Bükkszék 500 380 15 óra után 330 Kisköre 240 180 17 óra után - 50% Merre vándoroltak a jelölt halak? Majdnam száz, pontosan 91 hal sorsáról tudunk abból az összesen 1700 jelölt halból, amelyek a Tiszába kerültek 2001 novemberében és 2002 tavaszán. A haljelölési akciót a Tisza-Szamos Kht. szervezte azzal a céllal, hogy jobban megismerhessük a Tiszában élő halak fejlődési és növekedési ütemét, valamint a különböző halfajok vándorlási szokásait. Tisza Bár az adatok feldolgozása még folyik, íme néhány érdekesség a 2002. év tapasztalatairól. A legnagyobb arányban a jelölt harcsákat fogták vissza: a kihelyezett 240 darab jelölt harcsa közül 32 darab, azaz a teljes mennyiség 14%- a került horogra, valamennyien a tiszacsegei térségbe kihelyezett telepítésből. A harcsák közül kettőt kétszer is kifogtak két-három hét különbséggel, ez alatt az idő alatt újabb 6-10 km-t vándoroltak. A kihelyezett 699 jelölt pontynak 5,2 százalékát fogták ki, összesen 36 darabot. A tuzséri telepítés 10%-át (200 jelölt halból 20 darab), a csongrádi jelölt halból 7%-ot (azaz 13 darabot), a Szeged-Tápénál kihelyezett 234 jelölt halból 10 darabot, azaz 4%- ot. A kihelyezett 409 jelölt süllőből összesen 14-et fogtak vissza, azaz 3,4%-ot. A 100 darab jelölt márnából 6 került vissza, valamennyit halász fogta meg. A 91 darab jelölt csukából mindössze 3 került horogra. Az összes visszafogásból 21 jelölt halról halász szolgáltatott adatokat. A legnagyobb távolságot egy Tokajban kihelyezett ponty tette meg: 296 fkm-t vándorolt 234 nap alatt, azaz telepítésétől a kifogásáig. De a süllők közül is 4 darab 150 km körüli távolságot tett meg, két harcsa is több mint 100 km-t úszott, a márnák közül is volt, amelyik 90 km-re a telepítés helyétől került varsába. Összesen 4 olyan hal volt, amelyiket a telepítés helyétől egy kilométeres távolságban fogtak meg. A horgászok-halászok egyébként lelkiismeretes adatszolgáltatóknak bizonyultak. Többségük pontosan közölte a fogás helyét és a hal méreteit, és azt is jelezték, hogy a méreten aluli halakat jellel együtt visszahelyezték a vízbe. 2003-ban a felmérés tovább folytatódik. Immár összesen több mint 4000 jelölt hal (ponty, süllő, harcsa, csuka, kecsege, márna, compó) van a Tiszában és a Ti- sza-tóban, s feltehetőleg jó néhány elvándorolt közülük a mellékvizekbe is. N TARI OTTÓ Csitt! Nincs rossz véleményem Hering Gyuláról. Persze, nem szavaznék rá, ha történetesen pécsszabolcsi lakos lennék, ám ez legyen az én magánügyem. Ha a többség igent mond elképzeléseire, alkalmasnak ítélve feladata ellátására, felőlem akár rábízhatják az egész Mecsek pénzügyeit. Hogy ki is az a Hering Gyula...? Az a szocialista képviselő- jelölt, aki az időközi választásokon történő indulása előtt bejelentette, hogy pöttyös a múltja. Két évtizeddel ezelőtt „elvett” száz német márkát az édesanyjától, amiért jogerősen elítélték, le is húzott kilenc hónapot Tökölön, majd ily módon megtisztulva, sikeres vállalkozóvá küzdötte fel magát. Sajátos rehabilitáció lenne, ha a népakarat mindezek ismeretében alkalmasnak ítélné közfeladatok ellátására. Csöppet sincs rossz véleményem Hering Gyuláról. Vállalta önmagát, az előéletét, a priuszát. Ismerjük a korabeli viszonyokat, emlékszünk még, mekkora kincs volt annak idején száz márka, még ha az anya-gyermek közötti kapcsolatról mások is az elképzeléseink, mint amilyen esetükben feltételezhető. De mindegy, ezzel együtt vagy enélkül mérettesse meg magát, ha gondolja, és majd dönt az erkölcs, ami legalább annyira képlékeny és modernizálható, mint az ötvenes évek rock and rollja. Vagy pedig nem. Egy azonban biztos: bármiféle erkölcs csak ott létezhet, ahol esélyt biztosítanak a megítélésére. Ehhez azonban fel kell nőnie az egyénnek csakúgy, mint a közösségnek. Előbbinek kivált akkor, ha tekintéllyel járó beosztásra áhítozik. Hatvanban a jelek szerint talán még várni kell a Heringé- hez hasonló mentalitásra, noha több olyan képviselő is található a testületben, akik egyelőre még mindig adósak a számadással; bár több ciklus során lett volna alkalmuk bizonyítani morális tartásukat, mind az előző ciklus kormánypárti országgyűlési képviselője, mind pedig a lokálpatrióta elnök több alkalommal úgy mérettetett meg a demokratikus küzdelemben, hogy a széles nyilvánosság nem hallhatott tőlük a személyükkel összefüggésbe hozott korábbi cselekedeteikről. Igaz, ezek cáfolatáról sem. Felsőoktatás a régiókért _____________________________________________PÉNTEKI PORTRÉ____________________________________________ Az óvónő huszonöt éves szerencséje Huszonöt éve lett a lőrinci Napsugár Óvoda vezetője Kerek Zsuzsanna. Nagyon a pályája elején tartott akkor még, sokak meglepetésére vállalt ekkora feladatot, ám mindig is bízott saját tudásában. - Az embert a megmérettetések tehetik erőssé, nem szabad megfutamodni a próbatételektől - mondja. A kecskeméti óvónőképzőben végzett, amit a szakma legjobb „neveldéjének” tartottak, így megkapta azt az alaptudást, ami önbizalmat adhat az embernek. Frissdiplomásként a képző gyakorló óvodájába hívták, ott kezdett el dolgozni és leendő kollégákat tanítani, mígnem Lőrinciből érkezett a hír, hogy új óvoda épül a Zagyva-parti településen, vezetőt választanának. Hazajött, és ő lett a intézet első és huszonöt éven át töretlen lendülettel ténykedő vezetője. Az igazgatás első időszaka sok izgalmat hozott, nehézséget és örömet is, hiszen a kezdetek kezdetén még nem is készült el teljesen az óvoda, a falak téglái még csupaszon virítottak, a felszerelés sem volt még meg. Kezdetben bizony napkeltétől napnyugtáig ott volt az óvodában, akarta látni, miként válik egyre szebbé az intézmény. Talán akkor szerette meg örök életére az óvodát, hiszen később tanári diplomát szerzett - több szakon is -, hívták iskolába tanítani, ám ő legfeljebb óraadóként váltott pályát néhány órára, hogy aztán siessen vissza az óvodásaihoz. - Egy életre meg lehet itt szeretni a gyermekeket, és ez a vonzalom közös, hiszen nagyon sokan már felnőttként is megkeresnek örömükkel, bánatukkal. Gyermekkorát Lőrinciben töltötte, a hatvani Széchenyiben érettségizett, majd a már említett óvónőképző következett. Több pálya között válogatott, egy ideig orvosnak készült, tanulmányi eredményei alapján számíthatott is az egyetemi felvételre, ám az utolsó pillanatban úgy döntött: inkább óvónő lesz. Már az elején érezte, jól határozott. Vezetése alatt a Napsugár Óvoda a hagyományápolás egyik elismert központja lett. Korábban a város és térsége a színes és sokrétű néphagyományokról volt híres, ám a későbbi iparosodás miatt a nagyapáktól örökölt szokások nagy része Csipkerózsika- álomba merült. Az ébresztést már az óvodában el kell kezdeni, hiszen bebizonyosodott, hogy a gyermekek élénk érdeklődést mutatnak őseik szokásai és használati tárgyai iránt. Az óvoda arról is híres, hogy mindennapivá tette az integrált nevelést, a másság elfogadására szoktatja a gyermekeket. A fogyatékkal élők is jó közösségre találnak itt. - A gyermekeknél a másság elfogadása nem okoz problémát. Es ha itt megszokják, hogy az emberek gyakran nagyon is különböznek egymástól, de azért lényegében egyformák, akkor felnőttként is nyitottak maradnak. Nálunk a gyakorlat igazolja, hogy mindezt ma már természetes állapotnak kell elfogadni. Az óvoda közelében lakik, aminek az a következménye, hogy gyakran a szabadsága alatt is FOTÓ: TOMPA Z. MIHÁLY azon kapja magát, hogy az intézmény felé lépdel. - A gyermekek nagy többsége azt mondja: jó volt az óvodában, kár, hogy el kellett jönni. Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy maradhatok. És engem ez nagyon boldoggá tesz. (t. z. m.) Ültess fát! Eger Az Életfa Környezetvédő Szövetség, az óvodások Vörösbegy Természetbúvár Közössége és a Környezetvédők Ifjúsági Köre akciót szervez a Madarak, fák napja alkalmából május 9-12. között. Miután a város közterületi faállományának egy része megöregedett, beteg, és eredetileg helytelenül telepítették, ezért kivágásra kerülnek. A szervezők a Magyarországon őshonos fafajokat (juhar, nyír, berkenye, hárs) választották. Ezeket ültetik el a közterületeken, az óvodák udvaraiban. A programot a Környezetvédelmi Minisztérium, az ön- kormányzat és az Egererdő Rt. támogatja. A csemeték gondozásához a Fásítási Kiskáté nevű információs füzetből kapnak majd hasznos tanácsokat az óvodák - tájékoztatta lapunkat Verebélyi Gábor és Cserged Csaba program- szervező. ■ Budapest, Gyöngyös A felsőoktatásban résztvevők számának növekedését méltatta parlamenti felszólalásában dr. Magda Sándor országgyűlési képviselő, megjegyezve, hogy sok esetben olyan integrációk jöttek létre, amelyek értelme - a nagy földrajzi távolságok és egyéb körülmények okán - megkérdőjelezhető. Szerinte Magyarország jövője azon múlik, hogy a régiókban lévő egyetemek, főiskolák képesek lesz- nek-e gondoskodni az igényekhez igazodó szakemberképzésről. Ha egymásra találnak a régiók és az intézmények, az a finanszírozásban is előnyöket hozhat. A 2002-es bérfejlesztés lehetővé teszi, hogy az egyetemek „felépítsék a jövőt” a modern gondolkodású fiatal szakemberekből. Emellett az oktatásban résztvevők támogatásának növekedését is jelenti, s így elérhető az az optimális állapot, hogy az alapképzésben meghatározó lesz a gyakorlatorientált főiskolai képzés, a hallgatók mintegy 40 százaléka egyetemi, 8-10 százaléka a doktori képzésben nyeri el az ismereteit - fejtette ki eztán.- A távoktatást csak hirdeti minden politikai párt, ám nem támogatja. Az előző kormány az utazási kedvezményt is elvette, s a mi kormányunk sem tudta visszaadni. Jogos a kérdés: mindenki a saját pénzén kell, hogy gyarapítsa a nemzet értékét, a nemzet tudását? - vetette fel a képviselő, azt is megemlítve: az előző kormány a gyeses hallgatók támogatásának költségét ráhagyta az oktatási intézményekre, s emiatt például a gyöngyösi főiskolának 90 milliós veszteséget kell saját bevételből kigazdálkodnia.- Manapság vitatkozhatunk azon, hogy utat, hidat építsünk-e, mezőgazdasági, egészségügyi vagy felsőoktatási támogatásokat adjunk-e, illetve növeljünk. A reformkorban Széchenyi és Eötvös is vitatkozott azon, hogy szükség van-e falusi iskolákra, utakra, hídra, akadémiára... Én azt kérem, hogy ne tévesszük szem elől: a tudásnál nagyobb érték nincs - zárta felszólalását a gyöngyösi országgyűlési képviselő. ■
