Heves Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-08 / 106. szám

2003. Május 8„ csütörtök

EURÓPA I UNIÓ

11. OLDAL

AZ OLDAL A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT

Nagyobb lesz a borverseny

A hazai szőlősgazdák, borászok is várakozással tekintenek az EU-csatlakozás elé. A Heves megyei, borból, szőlőművelésből élőket is foglalkoztatja a kérdés: mi vár a magyar borra az uniós — francia, olasz, spanyol — versenytársak piacmeghatározó szerepének ismeretében? Mire számíthatnak a hazai szőlősgazdák 2004. május 1., az Európai Unióhoz való csatlakozás után? Hogyan alakul a belső piac, amikor az EU valamennyi tőkeerős borkereskedője a magyar fogyasztókra is korlátozás nélkül kivetheti hálóját?

Az Európai Unió borszabályozási elve más, mint a szántóföldi növényeké vagy a tejkvótáé. A szőlőterületet nem engedik növelni. Túltermelés esetén kétféle lepárlást engedélyeznek. Az élelmiszeripari és a kozmetikai célút támogatják, a párlatot is az országban hagyják. Piaci feszültség esetén az úgynevezett krízislepárlást finanszírozzák, ez a párlat azonban az EU tulajdonába kerül. Támogatják a magánraktározást is. A pénzt a gazdák kapják, ha vállalják, hogy 6-9 hónapig nem viszik piacra a meghatározott termékmennyiséget. A túlkínálat megelőzését szolgálja a napokra, literekre meghatározott összeg.

Növekedhet az importborok aránya

Hogy miként érinti a magyar piacot 2004 májusától a szabadon beáramló francia, olasz és más uniós országokból származó borok tömege - mert ne feledjük: az áruk szabad áramlása és a piacnyitás nemcsak a mi termékeink útját egyengeti, hanem a külföldi portékák hazai piacon történő értékesítése előtt is szabad utat nyit -, nos ezt még senki se tudja biztosan. Ami tény: a

2002-es év első 9 hónapjában 32,5 ezer hektoliter volt a borimport. Ezt megelőzően 44 ezer, még korábban 34 ezer. A növekedés egyértelmű, de nem veszélyezteti a belső piacot. A behozott borok átlagosak vagy gyengébb minőségűek a hazai versenytársaknál. Ám ha jobbat akarnának behozni, annak olyan magas lenne az ára, hogy fizetőképes kereslet nem lenne rá. A nagyobb nehézség, hogy 2004 májusától át kell vermünk az EU egységes, harmadik országokkal fennálló vámegyezményét. így növekedhet az onnan bejövő borok mennyisége. Például Ausztráliából, Dél-Afrikából, Dél-Amerikából vagy akár az Egyesült Államokból kilencszázalékos beviteli vámszinttel szállíthatnak majd. Jelenleg pedig az ezen országokból bejövő borok még 60 százalék körüli vámszinten érkeznek az országba. Itt várható nagymértékű vámcsökkentés, és vele komoly versenyelőnye az érintett országoknak. Ez számottevő versenyt jelenthet majd a magyar borokra nézve - itthon is.

Kedvező besorolás: tíz év felzárkózásra

Az EU-csatlakozás borágazattal kapcsolatos kérdései, speciális szabályozásai megszülettek. A gyakorlat ^ adhat választ a legtöbb kérdésre.

Lezárult az éveken át tartó vita, milyen övezeti besorolást kapjon Magyarország az EU termelői W országai közötti beosztásában.

Brüsszel ugyanis eltérő minőségű követelményeket támaszt az asztali borokkal és a minőségi borok alapanyagával szemben.

Azt szerettük volna, hogy Magyarország a számára természetileg megfelelő és kedvező Cl-es övezetbe tartozzon. A kért Cl-es besorolás a jelenlegi bortörvényünk követelményeinek megfelel. A tárgyalások során az országot három övezetbe akarták sorolni. Ezt elutasította a magyar fél. Tíz évre visszamenő adatokkal támasztottuk alá kérelmünket a meteorológiai adottságokról, érveltünk mustfokozatokkal, savtartalommal, javítási szükségletekkel. Ezután a két övezetre osztott javaslat került napirendre. Olyan övezetbe kerültünk volna, amelyben például a mediterrán tengeri klímával rendelkező Málta is található. Az övezeteket alapvetően meteorológiai szempontok szerint határozzák meg. A legészakibb tagországok tartoznak az A-övezetbe, a déliek a C2-be. Hosszas alkudozás, kemény tárgyalások után végül is a Cl-övezetbe sorolták Magyarországot. Itt fél mustfokkal magasabb értéket írnak elő, mint az érvényes magyar szabályozás. Elértük viszont, hogy még tíz

Mátraalja térségében sem panaszkodhattak a minőségre. Nagyon finom, kellemes savösszetétel jellemzi fehérborainkat: jó savtartalmú fehérborokat szűrhettek le. A vörösborokat is a kiváló minőség jellemzi, azzal a kiegészítéssel, hogy a vártnál kevesebb termett. S ez előrevetíti, hogy a pincészetek várhatóan magasabb áron igyekeznek majd értékesíteni e ritka minőségű boraikat.

Lehet cukrozni

További fontos téma a cukorral történő mustjavítási igényünk. Brüsszelben ragaszkodtak a mustsűrítménnyel való korrigáláshoz. Szakmai szempontból ezt nem is lehet vitatni, mert ha jó a mustsűrítmény, azzal javul a bor minősége is. Ám a magyar szőlészet nem olyan nyereséges ágazat, amely elviselné a többletköltséget, ami három és félszerese a cukorral történő javításnak. A különbözet kifizetését is ajánlották. Ezt beruházási nehézségekre hivatkozva elvetette a magyar fél. Végül is elfogadták a cukorral történő javítást. Ez fontos eredmény a hazai borágazat számára.

Zárjegy helyett EU-konform kapszula?

2003-ra is meghirdették, s így idén januártól már exporttámogatással lehet hordós bort kivinni az országból. A minőségi borok közraktározásához nyújtott segítséggel éltek a borászok, a lepárláséval viszont nem. Elképzelhető, hogy bizonyos termelőket, cégeket visszatartott az Országos Borminősítő Intézetnek az alkohol eredetére vonatkozó szigorú vizsgálata. Némelyek úgy gondolták, jobb lesz, ha nem mutatják ki, hogy mennyi alkohol származik szőlőből és mennyi cukorból. A Parlament módosította a jövedéki törvényt, s ez azt is jelenti, hogy megszűnik a palackos borok zárjegyzési kötelezettsége. Az úgynevezett kannás boroknál azonban zárat kell alkalmazni. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa már sürgette a zárjegyhez hasonló védelmi elem alkalmazását, mert óvni kívánják a fogyasztókat, kiszűrve a nem megengedett eljárással bort készítőket. A palackos borok kapszulájának tetejébe építenék be az azonosító jelzést arra utalóan, hogy melyik cég töltötte az üveget. A kapszula elenyésző mértékben emelné a költséget, s az Európai Unió országaiban is alkalmazzák ezt a módszert.

Emelkedhet a borszőlő átlagára

Jó esélyeink vannak rá, hogy a termelők haszonnal érvényesíthessék a ráfordításaikat. A csatlakozás várhatóan a borszőlő értékesítési átlagárának emelkedését hozza. A 2001-ben 9,89 t/ha átlagos terméshozamot elérő borszőlőtermesztő gazdaság hektáronkénti bevétele mintegy félmillió forint volt. A csatlakozás első évében, változatlan termésátlag esetén, közvetlen támogatások nélkül, az értékesítési átlagár prognosztizálható emelkedésének köszönhetően e gazdaság hektáronkénti bevétele 650 ezer forintra emelkedhet.

7 Minőségi boraink előnyöket élveznek. A borágazat területén itf az EU elfogadta és átveszi a tokaji borkülönlegességekre W vonatkozó előírásokat. Az eredetvédett egri bikavér előtt is komoly tér nyílik. Sőt különleges státust élveznek a minőségi borok, rájuk gyakorlatilag nem vonatkoznak a piacszabályozási intézkedések. Az EU csak keretszabályokkal törekszik bizonyos szempontokat, alapkövetelményeket egységesen érvényre juttatni, ezáltal egyben a versenyegyenlőséget szavatolni.

Jó évjárat: öröm és gond

Az elmúlt, rendkívülinek is tekinthető esztendőben mintegy 3-3 és fél millió hektoliter termés került itthon a pincékbe. Ez egyrészt jó, mert az évjárat minőségi bort hozott, másrészt pedig tovább feszítette az eladási problémákat. A kép azonban árnyalt: míg Szekszárd és Villány térségében a korábbi évtizedek legjobb évjáratát szüretelték, addig az Alföld szőlőtermő vidékeinek a felét erősen károsították a téli és a tavaszi fagyok. A termésbecslés szerint még 4-4,2 millió hektóra számítottak, ezt azonban keresztülhúzta a váratlan időjárás. A fürtök súlya, létartalma 20-30 százalékkal kevesebb lett, ám nagyon jó minőséget szüretelhettek. A megyében, Eger és a

évig így is marad, és csak utána kell megfelelnünk az asztali borok esetében a fél mustfoknyi növekménynek. Ennek kapcsán a 93 ezer hektáros jelenlegi szőlőterület minél nagyobb részarányú, de nem bővülő felújítására, jobb fajtaszerkezet kialakítására van szükség. Támogatások révén így biztosítható, hogy megfeleljünk az előírt feltételeknek.

Asztali és minőségi borok

Az asztali boroknál 10 évig tehát marad a jelenlegi 7,7%-os minimális alkoholtartalmi előírás.

Az asztali borok és a must piacszabályozás alá esnek a borpiaci egyensúly helyreállítása érdekében. Céljuk a termelői árak támogatása, így az asztali borok ára biztosítja a gazdák számára a megélhetést.

KOVÁCS JÁNOS

Borban az igazság

Sört, bort, pálinkát hozott-e - szegezi nekem a szúrós kérdést a láthatóan nem túl elfoglalt honi vámos. A szomszédos Szlovákiából, túráról hazafelé tartva, a befelé üres határon a szlovák vámos továbbenged, majd a magyar oldal közege fog vallatóra: miféle alkoholneművel is igyekszem kis hazám keblére. A sört még csak-csak értem: jó és olcsó a szlovák árpalé, a pálinkával, röviditallal, égetett szesszel is gazdaságosabban kijön az ember odaát. Ajándéknak is megteszi egy-egy flaska cseh Becherovka vagy szlovák Borovicska, Sligovica.

De hát már a bort érteni én nem értem. Igaz, hogy odaát is terem szőlő, sőt a történelmi tokaji borvidék néhány községe a ha-' társorompó vándorlása közepette a túloldalra került. Ami még a mai napig is parázsló ellentétek forrása, mivel nem egészen rendezett, s vitatott kérdéssé teszi az ottaniak tokaji névhasználatának jogosságát. Ezt a problémát az Európai Unió kapcsán is véglegesen rendezni kell az érintetteknek, bár néhány megállapodás már született, de az ördög ugye egyrészt sosem alszik, másrészt pedig mindig a részletekben lakozik, és a pokolba vezető üzleti út is jó szándékkal van kikövezve. Harmadsorban a puding próbája az evés, hogy az asztal gyakorlatias örömeinél maradjunk.

A fölszóirtásnak engedve, és törvénytisztelő józan jó szándékomat demonstrálandó, nyitom is a csomagtartót, hogy a poggyász bálája alól bor gyanánt két palack jóféle egri bort húzzak elő, mondván: ezeket vittem, ezeket hozom.Világlátta borokat, csak kicsit megkocsikáztattam őket. Mert hasznos és praktikus úti segédlet a magamfajta számára az egri dombok leve: keményvaluta, határokon átívelő csereeszköz. Ha például az ember bajba kerül, lerobban a kocsija és segítőkész autóstársunk újra üzemkész állapotba hozza, ha szállást keresünk, vagy netán idegen tájak, országok hivatalos közegeivel kerülünk kapcsolatba, mindig jó, ha kéznél van ilyesmi. Legfeljebb hazaérve ezt a hiánytalan megmaradt készletet, a felhasználatlan univerzális biankó segédeszközt magunk kortyoljuk el, elmerenge az átélt szép emlékeken. Vagy épp egy ünnepnapon.

A csatlakozással együtt járnak bizonyos, olykor csak alig észrevehető apróságok, mint amilyen például egy új ünnep. Ünnepelni jó. Május 9-én ünnepel az Európai Unió, vagyis a közösséget alkotó tagállamok. Azaz most már lassacskán mi, érett, felsőbb európai osztályba lépő nebulók is. A maturandus vélhetőleg jól megtanulta a - történelmi — leckét, és jól felelt.

Május 9-e az Európai Unió ünnepe, Robert Schuman francia külügyminiszter 1950. május 9-én - a német fegyverletétel után öt évvel - először javasolta a teljes francia és német szén- és acél- termelés Közös Főhatóság alá helyezését egy olyan szervezet keretein belül, amely nyitva áll más európai országok részvétele előtt is. A Schuman-terv nyitánya lett az úgynevezett kis-Európa koncepciónak. Az így létrejövő Montánunió (1951) az Európai Unió kialakulásának kezdeti lépcsője volt.

Emeljük poharunkat a jövőre.

Nekünk ez a mostani ünnep még csak egy sikeres vizsga letételét jelenti, egy kétségektől, az új és az ismeretlen félelmétől sem mentes bizakodással. Aztán jönnek a mindennapok.

Akkor sem árt persze elfelejteni, hogy az Európai Unió szellemisége nem a gördülő eurókban van, hanem az európai egység előmozdításában, melyre a plurális demokrácia és az emberi jogok védelme épül, és erősödhet azzal, hogy közös megoldásokat dolgoz ki a társadalom problémáira, és elősegíti az európai kulturális identitás és szellem, a különböző értékek védelmét, értékének érvényesítését.

Remélhetőleg hamarost (2007-ig mindenképp) eljön az az idő, hogy a belső uniós határnál - így a szlováknál - senki se kérdez majd minket borról, miegyébről, sőt meg se kell állni, észre se venni, hogy más állam földjén járunk. S a magyar bor, mint általánosan elfogadott értékmérő csillag, szabadon még feljebb kúszik az unió csillagos egén, s talán a honi borászok nimbusza, sokak megélhetése is biztosabb alapra kerül ezáltal.

Reméljük. Mert két, sőt több nemzet közt legrövidebb út a bor. Tárgyi és szellemi összekötő. Kapocs. Mert a bornak igazsága vagyon, és a borban igazság vagyon. Tudjuk: in vinum veritas. Mindenütt, Európában is érvényes ez a regula.

Bio-üzemanyag, lepárlás

Az Európai Unióban - mint eredeti magyar termék - átfogó védelemben részesül a pálinka (így, a magyar helyesírás szabályai szerinti írásmóddal). Az elnevezés a Magyarországon gyártott, 100 százalékban gyümölcsből és törkölyből készülő párlatokra vonatkozik. Hasonló védelemben eddig csak három szeszes ital részesült az EU-ban: a grappa, a Kom és az ouzo.

Magyarország használhatja egyedül - négy osztrák tartományt kivéve - a csatlakozást követően a pálinka elnevezést. Ez kedvező a magyar szeszipar számára. Ezen a piacon jó marketinggel az eddiginél kelendőbbé tehetők a magyar áruk.

A borászati melléktermékek kötelező lepárlása révén a magyar szeszipar nagyobb alapanyagmennyiséghez jut, és így több új terméket is előállíthat, amelyek színesítik majd a kínálatot.

Emellett az EU gyakorlatának megfelelően kötelező lesz bio- etanoü keverni az üzemanyaghoz. A szeszipari terméknek környezetkímélő és égésjavüó hatása van. A szeszipari cégeknek nagyobb mennyiségben kell majd bio- etanolt előállítaniuk Magyarországon, amely a biztonságosabb mezőgazdasági termelést segíti elő. Ugyanakkor megszűnik a magyar piac vámvédelme, és a külföldi áruk is szabadon forgalmazhatók lesznek Magyarországon a whis- kytől a grappán át az ouzóig. Ám szigorodnak a környezetvédelmi előírások is.

A Magyar Élelmiszerkönyv előírásai szerint a pálinka elnevezést viselő termék Magyarországon 100 százalékban gyümölcsből készülhet. Ezt a magyar előírást fogadták el az unióban. A bérfőzés egyelőre 2015-ig engedélyezett Magyarországon. Az önfogyasztásra szánt pálinkamennyiség ma mintegy 5,5 millió hektoliterfok. A csatlakozási megállapodás szerint háztartásonként 50 lüer pálinkát lehet bérben lefőzetni évente. A pálinka azonban ebben az esetben is csak gyümölcsből készülhet.

A megtérülő munkában, tisztes haszonban reménykednek fotó: gál gábor