Heves Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-31 / 126. szám

6. OLDAL EGER S Z A L Ó K 2003. Május 31., szombat EGERSZALÓK Polgármester: Tőgyi Gábor Alpolgármester: Nagy Gábor Jegyző: Sütőné Ferencz Teréz A képviselő-testület tagjai: Batki Zoltán, Fiser Ferenc, Hangácsi Tamás, Hegyi Kálmánné, Pekkné Nádasdi Katalin, dr. Szalóczi Géza, dr. Szepesi Richárd, Varga Istvánná A községháza címe: Egerszalók, Sáfrány utca 7. Telefonszám, fax: 36/474-366 Ügyfélfogadási idő: Hétfő: 8.00-15.30-ig Szerda: 12.00-17.00-ig Péntek: 8.00-12.00-ig Lakosságszám: 1939 fő 0-14 éves: 325 fő 15-18 éves: 116 fő 19-60 éves: 1181 fő 60 év felett: 317 fő Helyi adók: • Magánszemélyek kommunális adója: 3000 Ft/lakóház, 1000 Ft/telek • Helyi iparűzési adó: korri­gált nettó árbevétel 17<ra • Idegenforgalmi adó: 100 Ft/fő/vendégéjszaka • Gépjármű súlyadó: 800 Ft/100 kg Közérdekű telefonszámok: • Háziorvos: 474-000 • Gyógyszertár: 474-010 • Általános iskola: 574-020 • Óvoda: 474-151 • Posta: 474-300 • Takarékszövetkezet: 574-025 Civil szervezetek: • Egerszalóki Sport Egyesü­let • Vagyonvédelmi Egye­sület • Szalókiak Baráti Köre • Egerszalókért Közhasznú Alapítvány • Nyugdíjasklub • Rozmaring Hagyományőr­ző Népdalkör • Természet- védők Ifjúsági Szervezete • Egerszalóki Turisztikai Egye­sület • Tabán-völgye Va­dásztársaság Jeles napok: • július 13.: búcsú • július 16-20.: ifjúsági lelkigyakorlat • augusztus 30.: falunap • ősszel: szüreti felvonulás A település története: Egerszalók a Mátra és a Bükk hegység között, a Laskó-patak völgyében fek­szik, Egertől 7 kilométerre. A község története évszázad­okon át természetes módon kapcsolódik Egerhez. A falu első okleveles említése 1248-ból való, Az 1552-es ostrom idején a település tel­jesen elpusztult, de a lakos­ság hamar visszatelepült. A XVII. században Felső-Né- metországból telepítenek be családokat. A lakosság a legnagyobb kincs Domboktól ölelt bájos település, szőlővel, hőforrással, természeti kincsekkel fotó: gál gábor Most már eldőlt, hogy Egerszalók gyógyüdülőfa­lu - mondja a település polgármestere, Tőgyi Gá­bor. - A legfontosabb teendőnk, hogy küllemé­ben is valódi üdülőfaluvá alakítsuk. A közmű­vek már elkészültek. A következő feladat, hogy járdák épüljenek a házak elé, és minél több virág virítson, bármerre nézünk. A falu szerkezetéből adódóan nehéz a dolgunk, nem tehet­jük levegősebbé, szellősebbé a közterületeinket, kicsit be­szorultunk a házak közé. Je­lenleg a templom és az iskola melletti terület alkalmas csak a közösségi célokra.- Kistérségben gondolko­dunk, és látjuk, hogy mi is fontosak vagyunk Egernek és a szomszédos falvaknak - folytatja mondandóját a polgármester. - A fejlesztéseink nagy hatással vannak a környező településekre is. Bevételeinket a lakosság életminőségének ja­vítására fordítjuk. Szeretnénk kötelezővé és in­gyenessé tenni a szemétszállítást, csak így látom biztosítottnak a falu tisztaságát. Addig is arra ké­rek mindenkit, hogy vigyázzon a környezetünk­re, ne hordják ki a határba a szemetet. Az adó­zást a legkisebb értéken tartjuk, de erre a bevé­telre nagy szükségünk van a még látványosabb falufejlesztéshez.- A nagyberuházás, a hőforrás hasznosítása további beruházásokat generál. Nagyon szép és okos ötletekkel jelentkeztek máris a vállalko­zók. Kiaknázatlan kincseink vannak még a fa­luban. Említhetem példaként a barlanglakáso­kat, amely tökéletes lenne skanzennak és kézművesműhelyeknek. Szeretnénk ide is be­fektetőket találni.- Büszke vagyok arra, hogy Egerszalókon iga­zi közösségi élet zajlik. A civil szervezetek kap­csolatot tartanak egymással, s egy-egy kulturális program alkalmával méhkasként bolydul fel az egész falu. A tervek itt rendre megvalósulnak, a jó ötleteket nemcsak feldobják, hanem véghez is viszik. A faluházat a gyerekek és a nyugdíjasok egyaránt használják, talán csak a felnőttek ke­vésbé, de ez elfoglaltságuk, munkájuk miatt ért­hető is. Rendkívül szorgalmasak, dolgosak a sza­lókiak. Az augusztus utolsó hétvégéjén tartott fa­lunapot megszerették, várják az emberek, mert minden réteg számára kínálunk szórakozást.- Egerszalók jelmondata: „Keressük meg kin­cseinket, fényesítsük ki, és mutassuk meg őket”. Ezt a gondolatot sokan a magukévá tet­ték. Én a legnagyobb kincsnek a lakosság össze­fogó erejét tartom. Ez után jön minden más: a falu fekvése, természetes adottsága, patinás és új épületei, barátságos portái - zárta mondan- dóját a polgármester._______________________■ Megkomponált faluközösség Sokan közülünk itt születtek, so­kan nem itt nőttünk fel, de amikor elhatároztuk, hogy otthonunkat itt építjük fel, mindannyian egy vi­rágzó, üde falut álmodtunk ma­gunk köré. Szép, virágos utcák­kal, barátságos házakká, kiskocs­mával, vegyesbolttal, és persze is­kolával és óvodával - idézi Gyüre Mariann népművelő, a Faluház vezetője a Szalókiak Baráti Köré­nek alakuló összejövetelén el­hangzott gondolatokat. Egy faluközösség akkor műkö­dik jól, ha a benne élő emberek jól érzik magukat, s a közösségben ér­telmet, célokat találnak. Együttlét- ük kötőeleméül a hagyományok, a szokások, a falu értékrendjét meg­jelenítő környezet és a programok szolgálnak, s nem sajnálják az időt, a pénzt, a fáradságot. Az elmúlt években olyan fejlő­dés részesei lehettek, melyet az összefogás, gondolatiság jellemzett. Mind a helyi vállalkozók, mind a civil- szervezetek kö­vették a helyi képviselő-testü­let önzetlen munkáját. Példátlannak számít az Egerszalókért Alapítvány, amely­nek fő bevételi forrása a helyi kép­viselők tiszteletdíja, amit a falu kultúrájára, sportjára és közösségi életére fordíthatnak. Nagy segítsé­get jelentett ez akkor is, amikor egy-egy nagyobb pályázat kap­csán volt hová fordulni az önerő megteremtéséért. így kelhetett új életre a Faluház is.- Fontosnak tartom, hogy olyan szerető, figyelő környezetben él­jünk, ahová a napi munka után hazatérni érdemes, és amire per­sze büszkék is lehetünk. Népmű­velőként ezúton szeretném meg­köszönni ezt a gesztust. Szeret­ném köszönteni azokat a vállalko­zókat, akik anyagilag vagy mun­kájukkal támogatták, támogatják a faluközösséget. Hadd idézzem Pi- linszkyt: „az ember azért fárado­zik, amit szeret, és azt szereti, amiért képes fáradozni...” A megbízott lelkipásztor Buda Péter plébános augusztus 1-jéig látja el a településen a lelki­pásztori teendőket. A tanulmá­nyait Rómában folyta­tó, hamarosan visszaté­rő Linczenbold Leventét helyettesíti egy teljes éven át. Péter atya azt mondja, erre a rövid időszakra nem volt ér­demes terveznie, új ak­cióba nem kezdhetett, de így is talált feladatot bőven. A legnagyobb kihívás, ami vár rá, a július 16-tól 20-ig tartó lelki gyakorlat. A találkozóra immár 21 éve az ország legtávolabbi pontjairól, sőt a határon túlról is érkeznek a fiatalok. A meghívott előadók listája még nem készült el, de egy biztos, Kerényi Lajos atya itt lesz. Az idei témakör: Is­ten a történelemben. ........... Péter atya megbíza­tása idején törekedett arra, hogy mind több időt töltsön az emberek körében. Együtt örült velük, és osztozott bá­natukban. Ezen a tava­szon Szakákon tíz teme­tésen imádkozott az el­hunyt lelki üdvéért. Örömhír viszont, hogy augusztus 1-jéig négy párt is összeeskethet. Két roma származású pár is az ol­tár elé áll, már hosszabb ideje együtt élnek, de most Isten előtt is hűséget fogadnak egymásnak, s egyúttal kisbabáikat is megke- reszteltetik. ■ M indenki tovább tanulhat A közös irányítású gyermekintéz­ményekbe 128 iskolás és 51 óvo­dás jár. Lachata István igazgató el­mondta: hozzájuk tartozik még a konyha is, amelyben az idősek számára is főznek ebédet. Az iskola diákjainak 70 száza­léka cigány származású, s a gye­reklétszám évről évre csökken. Egerszalókon tíz tanulócsoportba osz­tották a diákokat. A nyolc osztályon túl léte­zik egy felzárkóztató, valamint egy ehérő tan­tervű osztály a tanulási nehézségekkel küszkö­dő gyerekeknek. Az in­tézmény működtetése sok pénzé­be kerül az önkormányzatnak, de mindenképpen fenntartják. A diákok számára minden adott ahhoz, hogy a nyok osztály elvégzése után felvételt nyerjenek a középiskolákba. Angolul és né­metül tanulnak a nyelvi laborban, modern számítástechnikai labor­ral is büszkélkedhetnek, s van egy stúdiójuk is. A mostani 14 nyolca­dikos közül csak egy nem akar to­vább tanulni. Ugyancsak egy gye­rek gimnazista lesz, heten szak- középiskolába kerülnek, öten pe­dig szakmát tanulnak majd szep­tembertől. Lachata István arra is kitért, hogy gyakran szerveznek a gyerekeknek szabadidős progra­mokat, hétvégi kirándulásokat, családi sportnapokat. Ebben a tanévben ellátogattak Budapestre a Parlamentbe, és színházban is voltak. Tekintettel varrnak a szü­lők anyagi gondjaira, ezért pályázaton és jóté­konysági esten nyert pénzből támogatják azokat a diákokat, akik e nélkül nem vehetné­nek részt a rendezvé­nyeken. Szoros kapcso­_____ latot tartanak Guides és a szlovákiai Almágy is­kolájával, ezáltal a csereüdülés is biztosított a gyerekeknek. A télen síelni voltak, nyáron pedig Fonyódligetre utazhatnak táboroz­ni a szalóki iskolások. Az intézmény korszerű torna­csarnokában rendezik meg az or­szágos láb-tollaslabda bajnoksá­got, itt edzhetnek télen a falu NB III. osztályban játszó futballistái, nyáron pedig a cselgáncsozókat várják edzőtáborba. A település nagyobb rendezvényeinek, jóté­konysági báljainak a tornacsar­nok, a falunapnak az iskola udva­ra ad helyet. A kis létszámú osztályban több idő jut a diákokra fotó: gál gábor MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Radios László ELNÖK, KISEBBSÉGI ÖNK.- Tisztának, rendezettnek szeret­ném látni a települést. Neheztelek azokra, akik a község határában borítják le a szemetet. Az­által, hogy a szeméttelep a hét végén zár­va tart, még többen lesz­nek azok, akik az erdő szélén szabadulnak meg a feleslegessé vált lomoktól, építési törtneléktől. A második kí­vánságom, hogy a fiatalok legye­nek kulturáltabbak, éjszakánként ne ordibáljanak, ne randalírozza­nak a faluban. Ne nehezítsék, ha­nem inkább segítsék a polgárőrök munkáját. A harmadik kívánsá­gom pedig az, hogy a cigánygyere­kek mindnyájan tanuljanak to­vább, mert a lehetőség az ő szá­mukra is adott. Helli Gábor POLGÁRI SZAKSZOLGÁLATOS- Tulajdonképpen vendéglátós va­gyok és borász tanfolyamot vég­zek, hogy a családi kft.-ben hasz- nosíthassam majd a tudáso­mat. Milyen­nek szeretném látni a telepü­lést? Minden vonatkozásban egységesebb­nek. Ez alatt azt értem, hogy szebb lenne a falu, ha min­denhol rendesek lennének a kerí­tések, a házak, a kertekben nem kukorica nőne, hanem dísznövé­nyek. A vendéglátás szempontjá­ból is nélkülözhetetlen, hogy min­den út mellett legyen járda, a há­zak előtt virágok. Ha az a célunk, hogy Szalók idegenforgalmi falu­vá váljon, márpedig annak kell lennie, akkor a falunak egységes, rendezett képet kell mutatnia. Varga Istvánné óvónő- Azt mondják az öregek, hogy Egerszalók Mária kötényében van. Nemcsak azért, mert szép, hanem azért is, mert elkerü­lik a természe­ti csapások. A kisfiam azt mondta: Egerszalók a világ közepe. Itt lehet bicik­lizni, focizni, horgászni, fürödni, kirándulni. Ebben a faluban ismerik, segítik egymást az emberek. Odafigyel­nek egymásra, szívesen fogadják az ideköltözőket. Ez egy nagyon jó közösség. A hőforrás óriási le­hetőségeket kínál, s ezzel élnünk kell. Évek múltán még szebb lesz ez a falu. Csak attól félek, hogy nehogy ne legyen falu. Fejlődjön, gyarapodjon, de maradjon meg ilyen kedvesnek, mint most. Pekk Józsefné CSALÁDI VÁLLALKOZÓ-Azaz álmunk, hogy Egerszalók üdülőfalu legyen. Szeretném, ha kiépülne. Erre alapoztam a vállal- kozásom, fagyizót nyitot­tam, a gyere­keim is segíte­nek benne. Úgy gondo­lom, hogy a fa­lu központját mindenkép­pen szebbé kel­lene tenni. Más falvakban sokkal rendezettebb a főtér, mint itt ná­lunk. A bolt is csúnya képet mutat, barátságosabbá kellene átépíteni a bejáratát. Jó lenne, ha mindenki ügyelne a tisztaságra. Nagyon tet­szik, hogy egyre többen áldoznak virágokra, hogy szinte versenyez­nek, kinek szebb a kertje. Örülök annak, hogy már a lámpavasakra is tettek kosarakat, s azokból csüngenek a gyönyörű virágok. Juhász Józsefné CSALÁDI GAZDÁLKODÓ- Szerencsés helyzetű, jó adottsá­gú, gazdag község a miénk, és nagyon jók a vezetőink. Szépen halad a fejlő­dés, erről az út­ról nem szabad letérnünk. Ösz- szefogás kell a faluban, hogy minden még jobb legyen. Az esélyegyenlő­ségre kell töre­kedni. Meg kell tanítani a kisebb­ségieket dolgozni, hogy megél­hessenek a bérükből. Ismerem őket, tudom jól, hogy becsülete­sen elvégzik a munkát, amit kap­nak. Büszke vagyok a falu NB III- as focicsapatára, valamint a nyugdíjasklubra és a népdalkó­rusra. Itt senkinek sem lehet oka a panaszra. El kell fogadni, hogy az önkormányzat annyit tud ad­ni, amennyije van.

Next

/
Thumbnails
Contents