Heves Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-29 / 124. szám
12. OLDAL EURÓPA I UNIÓ 2003. Május 29., csütörtök AZ OLDAL A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT Szabaddá váló autókereskedelem Az Európai Bizottság sokszor figyelmeztetett az ártorzulások veszélyeire A jövőben a vásárló a szalonokban nagyobb választékot talál majd Fokozatosan megszűnik az autókereskedelem rendkívüli szabályozása az unióban. A verseny feltehetően autókereskedő óriáscégek kialakulásához fog vezetni, ami a magyar piacot is gyökeresen átrendezheti. A fogyasztó a szalonokban nagyobb választékot és a szándékok szerint olcsóbb autókat talál majd. Az autókereskedelmi szabályok sokáig sértetlenül vészelték át az egymást követő uniós gazdasági reformokat. Hiába volt nevében egységes a piac, az autógyárak exkluzív márkakereskedőkkel álltak kapcsolatban, csak a velük szerződött szervizeknek adták át a szükséges műszaki dokumentációt, amelyek aztán kénytelenek voltak kizárólag márkanévvel ellátott, s többnyire felülárazott alkatrészekkel dolgozni. Az autógyárak korlátozhatták a márkakereskedőnek átadott gépkocsik számát, bizonyos államok polgárainak kiszolgálását (elsősorban azokról volt itt szó, akik a drágább EU-országokból mentek volna az olcsóbbakba bevásárolni). A korlátozások indoka az volt, hogy az autó különleges és veszélyes termék, nagyobb gondoskodást igényel, hiszen végeredményben a vevő életéről van szó. Az eredmény: manipulált, olykor magas autóárak, drága szerviz és alkatrész, szűkebb választék. Az Európai Bizottság korábban sokszor figyelmeztetett az ártorzulások veszélyeire. Az euro 2002-es bevezetése után várt még néhány hónapot, és azután tanulmányt készíttetett. Ebből kiderült: hiába a figyelmeztetések, az euro bevezetése, a hatalmas árkülönbségek nem csökkentek. Arra is akadt példa, hogy ugyanannak a modellnek az ára a legdrágább uniós államban 65 százalékkal meghaladta a legolcsóbbét. Az összes EU- ország közül Nagy-Britanniában voltak a legmagasabbak az árak, az euro-övezetben A szervizek ezentúl nem kötelesek az autógyár közvetítőjétől vásárolni az alkatrészeket, hanem közvetlenül az alkatrész- gyártóktól is beszerezhetik azokat, s utóbbiaknak joguk van saját nevükön forgalmazni őket. Németországban és Ausztriában. Németországon a vizsgált 80 modellből 41 számított a legdrágábbnak az euro-övezeti államok közül. A kis és közepes kategóriában a felmérés szerint jóval nagyobbak voltak az árkülönbségek, mint a drágább autóknál. A középkategóriásoknál a legolcsóbb és a legdrágább ország közötti árkülönbség 4600 euro volt az övezetben és 6000 az egész Európai Unióban. Ezek az adatok akkor is figyelemre méltóak, ha a bizottság nem a fogyasztói árak szerint vizsgálódott, hanem azokat az ellenértékeket vette figyelembe, amelyeken a kereskedők kapják a gyáraktól a járműveket. Mario Monti, az Európai Unió bizottságának versenykérdésekben illetékes tagja tűrhetetlennek tart ekkora differenciát, rámutatva: nincs elég verseny, ami leszorítaná az árakat. A javítás-karbantartás ugyancsak drága, ott is erősíteni kell a versenyt — szólt Mario Monti verdiktje. Ennek alapján a bizottság 2002. október elsején életbe léptetett reformjai - némi türelmi idővel — teljesen átalakítják az autókereskedelmet. Exkluzív márkakereskedők ezután is lehetnek, de területi korlátozás nélkül: tehát eladhatnak viszonteladónak és végső vásárlónak Athéntől Glasgow-ig az egész Európai Unió területén. A többi autókereskedő nem értékesíthet gépkocsit más független eladónak, de bármilyen márkát bármilyen végső felhasználónak eladhat területi korlátozás nélkül. Könnyebbé válnak az internetes értékesítés feltételei is. A szervizek ezentúl nem kötelesek az autógyár közvetítőjétől vásárolni az alkatrészeket, hanem közvetlenül az alkatrész- gyártóktól is beszerezhetik azokat, s utóbbiaknak joguk van saját nevükön forgalmazni őket. Az autógyár köteles lesz átadni a szerviznek minden szükséges műszaki információt, amely a mégoly bonyolult szerkezetű autó megjavításához szükséges, és a szerelőket igény szerint kell kiképeznie. „Merész és kiegyensúlyozott reformról van szó, amely minden szinten versenyt visz az autókereskedelembe” - közölte Mario Monti az új szabályok ismertetésekor. A gyárak kénytelen-kelletlen beadták derekukat, ha bizonyos pontokon igazságtalannak érzik is az őket ért bírálatokat. Igaz, a szállítási ár országonként különbözik. Ennek részben az az oka, hogy eltérőek az adók, amelyeket az uniós országokban nem harmonizáltak. A szállítási árban meglévő különbségek részben ezt az adóhátrányt küszöbölik ki — érvelnek a gyártók. Még mindig sok az eltérő szabvány, különböznek a szerelők beiskolázási költségei, eltér a munkaerő ára, változó az egyéb költségek szintje is az egyes tagországokban. Hogy a bizottságnak igaza lesz-e, rövidesen eldőlhet. Nemsokára megtudjuk, a piaci erőknek sikerül-e leszorítaniuk az árakat. Az azonban máris valószínűnek látszik, hogy az új rendelkezések gyökeresen átrendezik az autópiacot, és nagy koncentrációs folyamatot indítanak el a kereskedelemben. Egy német elemzés szerint egy-egy németországi autószalonban átlagosan évi 135 gépkocsit adnak el, míg az Egyesült Államokban ugyanez a szám 780. Amerikában egy-egy kereskedő általában kétféle márkát árul. Ha egy-egy kereskedő Európában is sokkal több autót lesz képes eladni, ez csökkenteni fogja a költségeket. Nagy autókereskedő konszernek uralják majd a piacot. Főbb szabályok az EU-ban Az árut szállító cég a nulla adókulcsot alkalmazza Az EU-ban a főbb áfa-szabályokat a következőképpen lehet összefoglalni. A másik tagállamban árut vásárló magánszemélyek esetében az áfát abban az országban vetik ki, amelyben az árut megvásárolják (a származási ország elve). Az ilyen személyek a vásárolt áruval anélkül térhetnek haza, hogy ismét adót kellene fizetniük. Van néhány kivétel ez alól: új (hat hónaposnál nem öregebb, vagy a kilométer-számlálón 6000-nél kevesebb kilométert mutató) járművek vásárlása egy másik tagállamban. Ez az ügylet a rendeltetés szerinti tagállamban adózik annak adókulcsával és szabályainak megfelelően. A járművet a vevő lakóhelye szerinti országban kell bejegyeztetni és megadóztatni. Csomagküldő kereskedelem egy másik tagállamban található cég részéről. Abban az esetben, ha az eladó felelősséget vállal a megrendelt áru leszállításáért, az áfát - az eladó rendeltetési országban elért éves forgalmától függően - vagy a vevő lakóhelye szerinti országban alkalmazandó adókulccsal, vagy az eladó országban alkalmazandó adókulccsal számítják fel. A tagállamok cégei közötti árukereskedelemben az áfát abban a tagállamban vetik ki, melybe az árut szállítják (a rendeltetési ország elve), az adott tagállamban érvényes adókulcscsal és feltételekkel. Az árut szállító cég a nulla adókulcsot alkalmazza. Az árut átvevő cég adóbevallást nyújt be a másik tagállamban vásárolt árura vonatkozóan. A származási ország elve azt jelenti, hogy az eladások után abban az országban kell áfát fizetni, melyben az árut vagy szolgáltatást rendelkezésre bocsátják, az eladás belföldi ügyletként kezelendő. Az EU-ban a korábban alkalmazott import áfát a beszerzési adó váltja fel. Az export továbbra is adómentes lesz a származási országban. A beszerzési adót a rendeltetési országban működő adóhatósághoz kell befizetni. ■ Adó és áfa az Unióban Az egységes belső piac és a harmonizáció Az EU tagállamaiban az egysé- hogy Olaszországban egy né- ges belső piac megfelelő műkő- met cipőt vesz valaki, vagy egy déséhez előbb-utóbb szükség olasz cipőt, annak azonos ver- lesz az adók harmonizációjára senyfeltételeket kell biztosítani. is. Ez magyarra lefordítva any- nyit jelent, hogy az egyes áruk forgalmi adójának többé- kevésbé egyeznie kell majd. Ellenkező esetben az azonos termékek árai között jelentős különbségek lennének. Nálunk a csatlakozás után a szolgáltatások áfakulcsa valószínűleg csökkenni fog. Az egységes belső piac céljai közül mára már sok minden megvalósult: az Unió tagállamai között nincsenek vámok, eltörölték a kontingenseket, és három ország kivételével mindenütt egységes pénzzel, euró- val fizetnek az emberek. Ehhez az egységes piachoz tulajdonképpen hozzátartozna az egységes adórendszer is, ám ez egyelőre csak terv. Az EU azon a feltételezésen alapul, hogy egységes belső piac van. Teljesen mindegy tehát, AZ AFA MÉRTÉKÉ AZ EU-BAN Ország Áfa % Ausztria 20 Belgium 21 Dánia 25 Finnország 25 Franciaország 19,6 Görögország 18 Hollandia 17,5 Írország 21 Luxemburg 15 Nagy-Britannia 17,5 Németország 16 Olaszország 20 Portugália 19 Svédország 25 Spanyolország 16 Azzal, hogy eltörölték a vámhatárokat, elviekben a német cipőt nem terheli vám. De ha nem jó a forgal- miadó-rendsze- rük, és például Németországban 20% az áfakulcs, Olaszországban pedig 12%, akkor önmagában a forgalmi adó egyfajta védővámként funkcionál, hiszen 8% árdifferenciát jelent: ennyivel rögtön drágább a német cipő Olaszországban, ha nem harmonizált a forgalmi- adó-rendszer. Haladást értek el viszont az adók közelítésében vagy koordinálásában. Ez alapvető fontosságú nemcsak az egységes piac működése és az azonos feltételek biztosítása miatt, hanem kulcsfontosságú eszköz a kettős adóztatás, az adócsalás és a tisztességtelen adóverseny megakadályozásában is. Társasági adózás: fontos az összhang Az adóztatásban a tagállamok közötti különbségek befolyásolhatják a vállalatok beruházási döntéseit, és torzulásokat hozhatnak létre a versenyben. Az Európai Unióban a társasági adózás körüli vita középpontjában a határon átlépő ügyletek kettős adóztatásának megszüntetése áll, és a társasági adó három elemének - az adókulcs, az adómegállapítás alapja és az adminisztratív behajtási rendszer - összehangolása. Ennek hátterében az a meggon- adóztatják meg a vállalati nyere- dolás húzódik, hogy minden vál- séget és a részvényesek között fel- lalat köteles méltányos mértékű osztott nyereséget, Belgiumra, adót fizetni a társadalmi kiadá- Dámára, Hollandiára és Svédor- sokhoz való hozzájárulásként. szágra jellemző. Azt a rendszert, Tényleges igény van arra, melyben a nyereségfelosztást ille- hogy összehangolják a tagállam- tőén az esedékes társasági adó ok társasági adórendszereinek egy részét beszámítják a részvé- főbb elemeit. nyesek jövedelemadójába, az A társasági adózás területén Egyesült Királyságban, írország- nagy jelentőségük van a kettős ban, Portugáliában és Spanyolor- adóztatás csökkentését vagy meg- szágban alkalmazzák.Németor- szüntetését szolgáló érvényes szágban osztott adókulcsrendszabályoknak. A hagyományos szert használnak, Olaszország, rendszer, melyben egységesen Finnország és Franciaország a teljes levonhatóság rendszerét alkal- A mezőgazdaságban a változá- mazza a részvényeseknél. sok mindenekelőtt az őstermelőA fogyasztási adókkal kapcso- két érintik majd. Többségük latban az Európai Unióban ugyanis olyan kis mennyinem létezik egységes elő- ^ ségben állít elő árut, hogy írás, sőt megfelelő el- ki -A nem érdemes részt lenőrző rendszer jv, Za venniük az áfa-rend- sincs. A tervek szerint 1 ' ' szerben, vagyis nem ezt a fajta adót ná- a. IHlnÍÍr P v, fizetnek és nem igélunk is eltörlik a ' \ l|sSHa£ \ nyelnek vissza forcsatlakozás után. Ez galmi adót. Helyette három terméket érint: M \ úgynevezett koma kávén, az aranyon és VjSKgtfpy penzációs felárat kap- a személygépkocsin van ' nak, például azért, mert fogyasztási adó, ezek közül adott esetben a megvásárolt az aranyon és a kávén megszűn- műtrágya áfája magasabb, mint ne. Valószínűleg nem tudnak az eladott terméké, és ez azután majd lemondani a személygép- részét képezi az árbevételüknek, kocsik fogyasztási adójáról, mert A csatlakozás után az igazi gon- ez nagyon jelentős összeg: ehe- dot azonban az jelenti majd, hogy lyett az EU egyes országaihoz ha- az egymillió őstermelőből mind- sonló, ún. regisztrációs díjat fog- össze néhány tízezer adózik. Az ják alkalmazni. uniós csatlakozás után azonban csak az választhatja a kompenzációs kifizetést, aki a bevételekkel és a kiadásokkal pontosan elszámol, miután az EU az átláthatóságot, a regisztrációt, a nyilvánosságot nagyon komolyan veszi. Elkerülhetetlen az, hogy Magyarországon minden mezőgazdasági termelést regisztráljanak. Szakértők szerint a mai rendszert, amelyben az őstermelők nem létezőnek tekintik magukat adózás szempontjából, az európai uniós rendszer nem viseli el. A csatlakozási tárgyalásokon megállapodtak, hogy 2007. december 31-ig egyes fűtőanyagokra (szén, brikett, tőzeg, tűzifa), valamint az éttermi szolgáltatásokra és hasonló intézményekben felszolgált élelmiszerekre 12%-nál nem alacsonyabb kedvezményes adókulcs alkalmazható. ■ Alapfogalmak Közvetett adók: ezeket a termelésre és a fogyasztásra vetik ki, és nem azok az adóköteles személyek (kereskedők vagy az ipar) viselik, akik azokat fizetik, hanem az állam nevében beszedik azokat, és az árba beépítve áthárítják a végső fogyasztóra, aki a terhet (áfa és fogyasztási adó) viseli. Közvetlen adók: ezeket az adófizető fizeti és viseli. Magukban foglalják a jövedelemadót, a társasági adót, a vagyonadót és a legtöbb helyi adót. Az áfát az áruk és szolgáltatások termelési és forgalmazási láncának minden szakaszában kivetik. Az adóbázis az ügyletre felszámított teljes összeg áfa nélkül. Minden adóköteles személy köteles áfát fizetni forgalma után, melyből a kiadásokra és beruházásokra felszámított áfa levonható.
