Heves Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-29 / 124. szám

12. OLDAL EURÓPA I UNIÓ 2003. Május 29., csütörtök AZ OLDAL A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT Szabaddá váló autókereskedelem Az Európai Bizottság sokszor figyelmeztetett az ártorzulások veszélyeire A jövőben a vásárló a szalonokban nagyobb választékot talál majd Fokozatosan megszűnik az autókereskedelem rendkívüli szabályozása az unió­ban. A verseny feltehetően autókereskedő óriáscégek kialakulásához fog vezetni, ami a magyar piacot is gyökeresen átrendezheti. A fogyasztó a szalonokban na­gyobb választékot és a szándékok szerint olcsóbb autókat talál majd. Az autókereskedelmi szabályok sokáig sértetlenül vészelték át az egymást követő uniós gazdasági reformokat. Hiába volt ne­vében egységes a piac, az autógyárak exk­luzív márkakereskedőkkel álltak kapcso­latban, csak a velük szerződött szervizek­nek adták át a szükséges műszaki doku­mentációt, amelyek aztán kénytelenek vol­tak kizárólag márkanévvel ellátott, s több­nyire felülárazott alkatrészekkel dolgozni. Az autógyárak korlátozhatták a márkake­reskedőnek átadott gépkocsik számát, bi­zonyos államok polgárainak kiszolgálását (elsősorban azokról volt itt szó, akik a drá­gább EU-országokból mentek volna az ol­csóbbakba bevásárolni). A korlátozások indoka az volt, hogy az autó különleges és veszélyes termék, na­gyobb gondoskodást igényel, hiszen vég­eredményben a ve­vő életéről van szó. Az eredmény: manipulált, olykor magas autóárak, drága szerviz és al­katrész, szűkebb választék. Az Európai Bi­zottság korábban sokszor figyelmez­tetett az ártorzulá­sok veszélyeire. Az euro 2002-es beve­zetése után várt még néhány hónapot, és azután tanulmányt készíttetett. Ebből ki­derült: hiába a figyelmeztetések, az euro bevezetése, a hatalmas árkülönbségek nem csökkentek. Arra is akadt példa, hogy ugyanannak a modellnek az ára a legdrá­gább uniós államban 65 százalékkal meg­haladta a legolcsóbbét. Az összes EU- ország közül Nagy-Britanniában voltak a legmagasabbak az árak, az euro-övezetben A szervizek ezentúl nem kötelesek az autógyár közvetítőjétől vásárolni az alkatrészeket, hanem közvetlenül az alkatrész- gyártóktól is beszerezhetik azokat, s utóbbiaknak joguk van saját nevükön forgalmazni őket. Németországban és Ausztriában. Német­országon a vizsgált 80 modellből 41 szá­mított a legdrágábbnak az euro-övezeti ál­lamok közül. A kis és közepes kategóriá­ban a felmérés szerint jóval nagyobbak voltak az árkülönbségek, mint a drágább autóknál. A középkategóriásoknál a legol­csóbb és a legdrágább ország közötti árkü­lönbség 4600 euro volt az övezetben és 6000 az egész Európai Unióban. Ezek az adatok akkor is figyelemre mél­tóak, ha a bizottság nem a fogyasztói árak szerint vizsgálódott, hanem azokat az el­lenértékeket vette figyelembe, amelyeken a kereskedők kapják a gyáraktól a jármű­veket. Mario Monti, az Európai Unió bi­zottságának versenykérdésekben illetékes tagja tűrhetetlennek tart ekkora differenci­át, rámutatva: nincs elég verseny, ami le­szorítaná az árakat. A javítás-karbantar­tás ugyancsak drá­ga, ott is erősíteni kell a versenyt — szólt Mario Monti verdiktje. Ennek alapján a bizottság 2002. október else­jén életbe léptetett reformjai - némi tü­relmi idővel — telje­sen átalakítják az autókereskedelmet. Exkluzív márkakereskedők ezután is le­hetnek, de területi korlátozás nélkül: tehát eladhatnak viszonteladónak és végső vá­sárlónak Athéntől Glasgow-ig az egész Eu­rópai Unió területén. A többi autókereske­dő nem értékesíthet gépkocsit más függet­len eladónak, de bármilyen márkát bármi­lyen végső felhasználónak eladhat területi korlátozás nélkül. Könnyebbé válnak az internetes értékesítés feltételei is. A szervizek ezentúl nem kötelesek az autógyár közvetítőjétől vásárolni az alkat­részeket, hanem közvetlenül az alkatrész- gyártóktól is beszerezhetik azokat, s utób­biaknak joguk van saját nevükön forgal­mazni őket. Az autógyár köteles lesz átad­ni a szerviznek minden szükséges műsza­ki információt, amely a mégoly bonyolult szerkezetű autó megjavításához szüksé­ges, és a szerelőket igény szerint kell kiké­peznie. „Merész és kiegyensúlyozott reformról van szó, amely minden szinten versenyt visz az autókereskedelembe” - közölte Mario Monti az új szabályok ismertetésekor. A gyárak kénytelen-kelletlen beadták derekukat, ha bizonyos pontokon igazság­talannak érzik is az őket ért bírálatokat. Igaz, a szállítási ár országonként különbö­zik. Ennek részben az az oka, hogy eltérő­ek az adók, amelyeket az uniós országok­ban nem harmonizáltak. A szállítási árban meglévő különbségek részben ezt az adó­hátrányt küszöbölik ki — érvelnek a gyár­tók. Még mindig sok az eltérő szabvány, különböznek a szerelők beiskolázási költ­ségei, eltér a munkaerő ára, változó az egyéb költségek szintje is az egyes tagor­szágokban. Hogy a bizottságnak igaza lesz-e, rövi­desen eldőlhet. Nemsokára megtudjuk, a piaci erőknek sikerül-e leszorítaniuk az árakat. Az azonban máris valószínűnek látszik, hogy az új rendelkezések gyökere­sen átrendezik az autópiacot, és nagy kon­centrációs folyamatot indítanak el a keres­kedelemben. Egy német elemzés szerint egy-egy né­metországi autószalonban átlagosan évi 135 gépkocsit adnak el, míg az Egyesült Államokban ugyanez a szám 780. Ameri­kában egy-egy kereskedő általában kétféle márkát árul. Ha egy-egy kereskedő Euró­pában is sokkal több autót lesz képes elad­ni, ez csökkenteni fogja a költségeket. Nagy autókereskedő konszernek uralják majd a piacot. Főbb szabályok az EU-ban Az árut szállító cég a nulla adókulcsot alkalmazza Az EU-ban a főbb áfa-szabályo­kat a következőképpen lehet összefoglalni. A másik tagállamban árut vá­sárló magánszemélyek esetében az áfát abban az országban vetik ki, amelyben az árut megvásá­rolják (a származási ország el­ve). Az ilyen személyek a vásá­rolt áruval anélkül térhetnek ha­za, hogy ismét adót kellene fi­zetniük. Van néhány kivétel ez alól: új (hat hónaposnál nem öregebb, vagy a kilométer-szám­lálón 6000-nél kevesebb kilomé­tert mutató) járművek vásárlása egy másik tagállamban. Ez az ügylet a rendeltetés szerinti tag­államban adózik annak adókul­csával és szabályainak megfele­lően. A járművet a vevő lakóhe­lye szerinti országban kell beje­gyeztetni és megadóztatni. Cso­magküldő kereskedelem egy másik tagállamban található cég részéről. Abban az esetben, ha az eladó felelősséget vállal a megrendelt áru leszállításáért, az áfát - az eladó rendeltetési or­szágban elért éves forgalmától függően - vagy a vevő lakóhelye szerinti országban alkalmazan­dó adókulccsal, vagy az eladó országban alkalmazandó adó­kulccsal számítják fel. A tagállamok cégei közötti árukereskedelemben az áfát ab­ban a tagállamban vetik ki, melybe az árut szállítják (a ren­deltetési ország elve), az adott tagállamban érvényes adókulcs­csal és feltételekkel. Az árut szállító cég a nulla adókulcsot alkalmazza. Az árut átvevő cég adóbevallást nyújt be a másik tagállamban vásárolt árura vo­natkozóan. A származási ország elve azt jelenti, hogy az eladások után abban az országban kell áfát fi­zetni, melyben az árut vagy szolgáltatást rendelkezésre bo­csátják, az eladás belföldi ügy­letként kezelendő. Az EU-ban a korábban alkal­mazott import áfát a beszerzési adó váltja fel. Az export tovább­ra is adómentes lesz a szárma­zási országban. A beszerzési adót a rendeltetési országban működő adóhatósághoz kell be­fizetni. ■ Adó és áfa az Unióban Az egységes belső piac és a harmonizáció Az EU tagállamaiban az egysé- hogy Olaszországban egy né- ges belső piac megfelelő műkő- met cipőt vesz valaki, vagy egy déséhez előbb-utóbb szükség olasz cipőt, annak azonos ver- lesz az adók harmonizációjára senyfeltételeket kell biztosítani. is. Ez magyarra lefordítva any- nyit jelent, hogy az egyes áruk forgalmi adójának többé- kevésbé egyez­nie kell majd. Ellenkező eset­ben az azonos termékek árai között jelentős különbségek lennének. Ná­lunk a csatlako­zás után a szol­gáltatások áfa­kulcsa valószí­nűleg csökken­ni fog. Az egységes belső piac céljai közül mára már sok minden megvalósult: az Unió tagálla­mai között nincsenek vámok, eltörölték a kontingenseket, és három ország kivételével min­denütt egységes pénzzel, euró- val fizetnek az emberek. Ehhez az egységes piachoz tulajdon­képpen hozzátartozna az egy­séges adórendszer is, ám ez egyelőre csak terv. Az EU azon a feltételezésen alapul, hogy egységes belső pi­ac van. Teljesen mindegy tehát, AZ AFA MÉRTÉKÉ AZ EU-BAN Ország Áfa % Ausztria 20 Belgium 21 Dánia 25 Finnország 25 Franciaország 19,6 Görögország 18 Hollandia 17,5 Írország 21 Luxemburg 15 Nagy-Britannia 17,5 Németország 16 Olaszország 20 Portugália 19 Svédország 25 Spanyolország 16 Azzal, hogy el­törölték a vám­határokat, elvi­ekben a német cipőt nem ter­heli vám. De ha nem jó a forgal- miadó-rendsze- rük, és például Németország­ban 20% az áfa­kulcs, Olaszor­szágban pedig 12%, akkor ön­magában a for­galmi adó egy­fajta védővám­ként funkcio­nál, hiszen 8% árdifferenciát jelent: ennyivel rögtön drágább a német cipő Olaszországban, ha nem harmonizált a forgalmi- adó-rendszer. Haladást értek el viszont az adók közelítésében vagy koor­dinálásában. Ez alapvető fon­tosságú nemcsak az egységes piac működése és az azonos fel­tételek biztosítása miatt, hanem kulcsfontosságú eszköz a ket­tős adóztatás, az adócsalás és a tisztességtelen adóverseny megakadályozásában is. Társasági adózás: fontos az összhang Az adóztatásban a tagállamok közötti különbségek befolyásol­hatják a vállalatok beruházási döntéseit, és torzulásokat hoz­hatnak létre a versenyben. Az Európai Unióban a társasági adózás körüli vita középpontjában a határon átlépő ügyletek kettős adóztatásának megszüntetése áll, és a társasági adó há­rom elemének - az adókulcs, az adómegállapítás alapja és az adminisztratív behajtási rendszer - összehangolása. Ennek hátterében az a meggon- adóztatják meg a vállalati nyere- dolás húzódik, hogy minden vál- séget és a részvényesek között fel- lalat köteles méltányos mértékű osztott nyereséget, Belgiumra, adót fizetni a társadalmi kiadá- Dámára, Hollandiára és Svédor- sokhoz való hozzájárulásként. szágra jellemző. Azt a rendszert, Tényleges igény van arra, melyben a nyereségfelosztást ille- hogy összehangolják a tagállam- tőén az esedékes társasági adó ok társasági adórendszereinek egy részét beszámítják a részvé- főbb elemeit. nyesek jövedelemadójába, az A társasági adózás területén Egyesült Királyságban, írország- nagy jelentőségük van a kettős ban, Portugáliában és Spanyolor- adóztatás csökkentését vagy meg- szágban alkalmazzák.Németor- szüntetését szolgáló érvényes szágban osztott adókulcsrend­szabályoknak. A hagyományos szert használnak, Olaszország, rendszer, melyben egységesen Finnország és Franciaország a tel­jes levonhatóság rendszerét alkal- A mezőgazdaságban a változá- mazza a részvényeseknél. sok mindenekelőtt az őstermelő­A fogyasztási adókkal kapcso- két érintik majd. Többségük latban az Európai Unióban ugyanis olyan kis mennyi­nem létezik egységes elő- ^ ségben állít elő árut, hogy írás, sőt megfelelő el- ki -A nem érdemes részt lenőrző rendszer jv, Za venniük az áfa-rend- sincs. A tervek szerint 1 ' ' szerben, vagyis nem ezt a fajta adót ná- a. IHlnÍÍr P v, fizetnek és nem igé­lunk is eltörlik a ' \ l|sSHa£ \ nyelnek vissza for­csatlakozás után. Ez galmi adót. Helyette három terméket érint: M \ úgynevezett kom­a kávén, az aranyon és VjSKgtfpy penzációs felárat kap- a személygépkocsin van ' nak, például azért, mert fogyasztási adó, ezek közül adott esetben a megvásárolt az aranyon és a kávén megszűn- műtrágya áfája magasabb, mint ne. Valószínűleg nem tudnak az eladott terméké, és ez azután majd lemondani a személygép- részét képezi az árbevételüknek, kocsik fogyasztási adójáról, mert A csatlakozás után az igazi gon- ez nagyon jelentős összeg: ehe- dot azonban az jelenti majd, hogy lyett az EU egyes országaihoz ha- az egymillió őstermelőből mind- sonló, ún. regisztrációs díjat fog- össze néhány tízezer adózik. Az ják alkalmazni. uniós csatlakozás után azonban csak az választhatja a kompenzá­ciós kifizetést, aki a bevételekkel és a kiadásokkal pontosan elszá­mol, miután az EU az átláthatósá­got, a regisztrációt, a nyilvánossá­got nagyon komolyan veszi. Elke­rülhetetlen az, hogy Magyarorszá­gon minden mezőgazdasági ter­melést regisztráljanak. Szakértők szerint a mai rendszert, amelyben az őstermelők nem létezőnek te­kintik magukat adózás szempont­jából, az európai uniós rendszer nem viseli el. A csatlakozási tárgyalásokon megállapodtak, hogy 2007. de­cember 31-ig egyes fűtőanyagokra (szén, brikett, tőzeg, tűzifa), vala­mint az éttermi szolgáltatásokra és hasonló intézményekben felszol­gált élelmiszerekre 12%-nál nem alacsonyabb kedvezményes adó­kulcs alkalmazható. ■ Alapfogalmak Közvetett adók: ezeket a terme­lésre és a fogyasztásra vetik ki, és nem azok az adóköteles sze­mélyek (kereskedők vagy az ipar) viselik, akik azokat fizetik, hanem az állam nevében besze­dik azokat, és az árba beépítve áthárítják a végső fogyasztóra, aki a terhet (áfa és fogyasztási adó) viseli. Közvetlen adók: ezeket az adófizető fizeti és viseli. Maguk­ban foglalják a jövedelemadót, a társasági adót, a vagyonadót és a legtöbb helyi adót. Az áfát az áruk és szolgáltatá­sok termelési és forgalmazási láncának minden szakaszában kivetik. Az adóbázis az ügyletre felszámított teljes összeg áfa nélkül. Minden adóköteles sze­mély köteles áfát fizetni forgal­ma után, melyből a kiadásokra és beruházásokra felszámított áfa levonható.

Next

/
Thumbnails
Contents