Heves Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-05 / 103. szám

H I 2003. Május 5., hétfő SZOCIÁLIS HÁLÓ 7. OLDAL Otthon kell hagyni az emlékeket Napjainkra a családok atomizálódtak, megszűnt az évszázada még oly jellem­ző többgenerációs együttélés, mint aho­gyan mára a nagynak tekinthető csalá­dok száma is jelentősen visszaesett. A szerkezetváltásnak egyik folyománya az idős korúak ellátásában, gondozásá­ban érhető tetten. A bekövetkezett vál­tozások többféle következményei kö­zött találhatók a lelkiek is. Erről a kér­déskörről dr. Lajos Zoltán pszichiátert, a Markhot Ferenc Kórház osztályvezető főorvosát kérdeztük. Heves megye- Napjaink emberének legfeljebb könyvek­ből, filmekből lehet elképzelése arról, amikor akár három-négy generáció élt egy fedél alatt.- Pedig a többgenerációs együttélés tel­jesen megszokott és minennapos dolog volt. Ennek voltak előnyei és voltak hátrá­nyai. Nagy előnye volt, hogy a családnak az összetartozása sokkal kifejezettebben jelent meg, a család védelmet is jelentett az egyén problémáinak a megoldásában. Fizikai és nem fizikai segítségre gondo­lok. Rendszerint a legidősebb nő volt a kapcsolatmeghatározó a családban. A fia­taloknak sok beleszólásuk a családi dön­tésekbe nem volt, ami sok esetben a pár- választásban is megnyilvánult. Mivel azonban ez volt a világ rendje, nyílt láza­dás nagyon ritkán fordult elő.- Miben állt ennek az együttélési for­mának az előnye?- Előnye elsősorban az volt a többge­nerációs együttélésnek, hogy az idősek nem maradtak magukra, nem magányo- sodtak el. Az idősödéssel együtt járó testi betegségek miatt az önellátás képességé­nek csökkenésekor a család segített és rendelkezésre állt. Szóba se került, hogy valamilyen intézményes ellátásra kerül­jön sor. Az összetartás következtében a nagy család tagjai megvédték egymást. Hátránya volt amit említettem: az, hogy a fiataloknak nem volt sok beleszólásuk sa­Ha a házaspár együtt kerül az otthonba, könnyebb azt elviselni FOTÓ: GÁL GÁBOR ját életükbe, és magánéletre nem nagyon volt lehetőség. Azt azért meg kell monda­ni, hogy abban az időben, mondjuk száz évvel ezelőtt, igény sem volt a magánélet­re úgy, mint most.- Milyen következményekkel járt a tár­sadalom, benne a családok atomizáló­dása?- Az tény, hogy a családok jellemzően atomizálódtak. Ennek vannak előnyei, vannak hátrányai. Az előnye az, hogy egyre kevésbé tudnak az idősebbek, a szülők beleszólni a fiatalok döntéseibe, mint ahogyan előnye az is, hogy az inti­mitás megteremthető. Ezzel együtt azon­ban kiszolgáltatottá is válik a kis család. A többgenerációs család nyújtotta segítségi formák jelentősen csökkentek, eseten­ként meg is szűntek. Gondolok arra pél­dául, hogy ha a nagyszülők nem abban a városban élnek, nem tudnak a gyerekne­velésbe besegíteni és sorolhatnám. Régen ez a bekapcsolódás magától értetődő volt. Kétségtelen tény, hogy gazdasági kényszer is játszott abban szerepet, hogy ma már a többgenerációs együttélés gya­korlatilag megszűnt, egy 60 négyzetméte­res panellakásban elképzelhetetlen több generáció együttélése.- A családszerkezet átalakulása magá­val hozott egy problémát, az idősekről va­ló gondoskodás jórészt kikerült a család feladatköréből.- A többgenerációs együttélés megszű­nése mindenképpen nagy hátrányokkal jár. Az egyik ilyen az idősek helyzetének a megoldatlansága. Ha csökken az idő­sebb korúak önellátási képessége, vagy megszűnik esetleg, akkor gondozásra szorulnak, amit a tapasztalatok szerint ritkán vállalnak fel a fiatalok. Nem új ke­letű mondás - vagyis régen is voltak bizo­nyos gyökerei, csak más hangsúlyokkal -, hogy „egy szülő el tud tartam tíz gyere­ket, viszont a tíz gyerek nem tud eltartani egy szülőt”. Hogy idősebb korukra a szülők egye­dül maradnak, annak az élet rendjéből következő okai vannak. Kirepülnek a gye­rekek a családi fészekből. Rendszerint a nő marad egyedül, mert a férfiaknak rövi- debb az átlagéletkoruk. Magányosak lesz­nek. A férfiak is, de elsősorban a nőket érinti ez a probléma. Sok esetben a végál­lomást a szociális otthon jelenti, ami sú­lyos pszichotrauma az idős embernek. Gondoljunk bele, hogy a személyes tér egy átlag magyar szociális otthonban - ki­vételek vannak természetesen - egy körül­belül húszszor húsz négyzetcentiméter területű éjjeliszekrény, meg ami belefér az éjjeliszekrénybe és egy ágy. A múltját, az emlékeinek a töredékét tudja csak elhozni ide az ember. Ki kell költözni és ott kell hagyni véglegesen azt a lakást, azt a he­lyet ahol leélte sokszor az egész életét, ott kell hagynia a múltját, az emlékeit. Súlyos trauma ez és gyakran látjuk azt, hogy ami­kor az idős ember szociális otthonba ke­rül, rövid időn belül meghal, mert nem tud alkalmazkodni ehhez az alapvetően megváltozott körülményhez, nem tud al­kalmazkodni a hatalmas veszteségéhez. Vannak megoldások persze, hogy ez ne így menjen, de mindenképpen nagyon sú­lyos pszicho-szociális probléma a szociá­lis otthonba kerülés. Még akkor is az, ha nincs más megoldás: a gyerekek külföld­ön élnek, vagy gyerektelen házaspár. Az még a könnyebbik eset, hogy ha a házas­pár együtt kerülhet szociális otthonba, de nagyon gyakran ez nem történhet meg, hiszen már csak egyikük él.- Vélhetően nem könnyű a gyermek dön­tése sem, amikor otthonba küldi a szülőt.- A gyerekek részéről is nehéz ez a döntés. Sok esetben nyilvánvalóan bűn­tudat van a döntés meghozatala körül. Az idős szülőt „betettem” a szociális otthon­ba. Egyes esetekben nyilván nincs is más lehetőség. Máskor viszont lenne mód ob­jektív értelemben, csak a szándék hiány­zik. Jó szándékkal nagyon sok mindent meg lehet oldalni ugyanis. _____________________________________________ISIKÉI A gondozás velünk egyidős A gondoskodás történetéből Ki gondolná, hogy csaknem négyezer éve foglaltatott először törvénybe, hogy az emberek nehéz körülmények között legye­nek egymás segítségére? A szociális gondoskodás szabályozá­sát az évszázadok egyre pontosabbá tették. Az alábbiakban ennek a folyamatnak néhány - szubjektív módon kiragadott - állomását mutatjuk be. A gondozás gyakorlata egyidős az emberiséggel. Az ember egyéni éle­te során bizonyos életszakaszok­ban és élethelyzetekben mások se­gítségére szorul - csecsemő- és gyermekkorban a szülők gondozá­sára, betegségben mások segítségé­re, idős korban hozzátartozóira, vagy a társadalom támogatására. A különböző korokban a társadalmi berendezkedés fejlettségétől, elvá­rásaitól, az adott népréteg kultúrá­jától, hagyományaitól, szokásrend­jétől függően ítéltetett meg az átlag­tól eltérő - tehát a beteg, az idős, a mások segítségére szoruló - ember. Néprétegenként és társadalman­ként olykor szélsőséges - és néha igen drasztikus formában - oldot­ták meg a gondozást. _________■ K r. e. 1750: Babilóniában Hammurabi király kiadja tör­vénykönyvét, amely többek között kötelezi az embereket arra, hogy nehéz időkben se­gítsék egymást. Kr. e. 300: Kínában Konfuciusz Analektái az embereket társas lényekként mutatják be, akiket a Jen köt egymáshoz. A Jen a szimpátia egy formája, amely gyakran nyilvánul meg a szük­séget szenvedők segítésében. Kr. e. 30: Jézus Krisztus tanítása szerint az emberek egymás iránti szeretete Isten akarata. Jézus hangsúlyozza annak fontosságát, hogy adjunk a ke­vésbé szerencséseknek. („Amit a legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.” Máté 25-40) Kr. u. 650: Mohamed próféta követői azt a kinyilatkoztatást kapják, hogy kötelezettségeik vannak a szegények felé, és zakat („megtisztulás”) adó fi­zetése a szegényekről való gondoskodás céljára az iszlám 5 oszlopának (a kötelezettsé­geknek) egyike. 1100: A római katolikus anya- szentegyház kiadja a Dekrétu­mot, az összegyűjtött kánoni törvényeket, amely többek között kimerítően tárgyalja a jótékonykodás elméletét és gyakorlatát. Kijelenti, hogy a gazdagok törvényi és erkölcsi kötelezettsége a szegények tá­mogatása. 1526: Az Észak-Európában élő spanyol Juan Luis Vives kidol­gozza a szervezett segélyezés rendszerét, melynek elemei: h szegények nyilvántartásba vé­tele, és magánadományok gyűjtése megsegítésükre, to­vábbá munkahelyek teremtése a munkaképes szegények szá­mára. A későbbiekben Vives ötleteit használták fel több eu­rópai városban és jelentős be­folyást gyakorolt a következő század szegénytörvényeire Angliában és Amerikában is. 1863: Jean Henri Dunant író Svájcban létrehozza a Vöröske­resztet és nemsokára több más országban is kialakulnak a Vö­röskereszt szervezetei. 1878: Az újonnan egyesített Né­metországban Otto von Bis­marck kancellár létrehozza a nemzeti egészségbiztosítást, majd röviddel ezután a bal­esetbiztosítási, az öregkori és a rokkantsági biztosítási progra­mokat. Ez a rendszer sok más ország társadalombiztosítási programjainak modelljévé vá­lik, kivéve Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokat. 1919: A „Jótékonysági Szerve­zetek Társaságai” (COS) egy­re növekvő mértékben kezde­nek érdeklődni a családsegí­tés iránt. Sok helyi szervezet „Családjóléti Irodára” (Family Welfare Agency) vál­toztatja a nevét. A „Jótékony­kodást Szervező Nemzeti Szövetséget” (National Alliance for Organizing Charity) „Családsegítést Szer­vező Amerikai Társasággá” (American Assiciation for Organizing Family Social Work) nevezik át. 1945: Kalifornia lesz az első ál­lam, amely szociális munkát szabályozó törvényt szavaz meg. A törvény kötelezővé te­szi a nyilvántartásba vételt. (T\ vl/ f ! \ í ; Személyi Kölcsön: 500 0Q0 forint 60 hónapra havi 14 999 forint ST\ í ) ) V. y Új konyha? megoldva Hitel összege (Ft) Futamidő (hónap) Havi törlesztőrészlet (Ft) 350 000 48 11 999 500 000 60 14 999 750 000 48 24 999 Érdeklődjön bankfiókunkban: Eger, Deák Ferenc u. 1. Tel.: (36) 511-500 Nyitva tartás: hétfő-péntek: 8.00-16.00 A Citibank sohasem pihen citibank Citibank Rt. - a Citigroup és a magyarországi Citibank csoport tagja. Az akció 2003. április 1. és május li. között érvényes. Az akciós feltételek 350 000 Ft-ra és 750 000 Ft-ra 46 hónapos. 500 000 Ft-ra 60 hónapos futamidő esetén alkalmazandók. * Kártyás mobillal rendelkező igénylő esetén az egyedi előfizetői szerződés és a legutolsó havi villanyszámla benyújtása is szükséges a köl­csön igényléséhez. Alapfeltételek: magyar állampolgárság, lakóhelyi vezetékes vagy privát mobiltelefon, 21-65 év közötti életkor. Minimum jövedelem: egyedülálló személy esetén 60 000 Ft havi nettó jövedelem, házas- és élettársak esetében 85 000 Ft nettó jövedelem. A Citibank a kölcsönt a hitelbírálati feltételei alapján, a szerződést követően nyújtja. A szerződéskötés a hitelbírálat eredményétől függ. A feltételekkel kapcsolatos további felvilágosításért hívja a Citibank Hitelvonalat (06-40-40-10-40) vagy forduljon munkatársunkhoz. £z a hirdetés kizárólag a figyelemfelkeltést szolgálja, nem minősül nyilvános ajánlattételnek vagy tájékoztatónak. THM: 30.79% - 34,67% (87827-87838) Hammurabi óta (Kr. e. 1750) szabályozott keretek között oldja meg a társadalom a rászorulókról való gondoskodást fotó: gál gábor Evszámokhoz kötve A gondoskodás Magyarországon I. István törvényt hoz az özve­gyek és az árvák védelméről. 1222.: II. András Aranybullá­jában az özvegyek védelméről rendelkezik. - XIII. szd.: Lo­vag- és ispotályos rendek lét­rejötte (Johanniták, Szent An- taí-rend, Szentlélek-rend stb.). - 1723.: III. Károly felállítja a Helytartótanácsot, mellyel a szegényügy kérdését kívánja szabályozni. - 1773.: Mária Terézia rendelete „a koldusok és kóborlók megrendszabá- lyozásáról”, a közbiztonság érdekében. - 1788.: II. József rendelete „a koldusok és te­kergők kóválygásának meg­akadályozásáról”. -1867.: Bel­ügyminiszteri rendelet a kol­dulás megszüntetéséről, mely felhívja a törvényhatóságokat, hogy a munkaképeseket jut­tassák keresethez, a községek pedig maguk tartsák el mun­kaképtelen szegényeiket. A századelőn 1901.: Széli Kálmán törvénye alapján: a gyermekvédelem állami feladat. - 1906.: Az Or­szágos Gyermekvédő Liga megalakulása. - 1907.: A XIX. tv. rendelkezik az ipari és ke­reskedelmi alkalmazottak be­tegség- és balesetbiztosításá­ról. - 1920.: Felállítják a Nép­jóléti Minisztériumot. -1922.: Megalakul a Magyar Vöröske­reszt Egylet. - 1927.: P. Oslay Oswald egri Ferenc-rendi ház­főnök bevezeti az Egri Nor­mát. Az egri normás szegény- gondozás szervezete három elemű: 1. Szegénygondozó hi­vatal, 2. Szegényügyi bizott­ság, 3. Szegénygondozó nővé­rek. -1928.: Rendelet születik a nyilvános betegápolás, az állami gyermekvédelem és a szegényellátás költségeinek fedezéséről. Népjólét 1944.: December 22-én újjá­szervezik a Népjóléti Miniszté­riumot, mely felügyeli a sze­gény- és menekültügyet; gon­dozza a hadifogságból és a de­portálásból hazatérteket; fele­lős a lakásügy, a társadalom- biztosítás, a gyermekvédelem, a hadigondozás és az egész­ségügyi igazgatási feladatok ellátásáért. -1945.: A 6300 ME rendelet értelmében a szociál­politika és szociális gondosko­dás állami feladattá válik. - 1946.: Állami étkezési, tej-, fel- ruházási akciók indulnak. Napközi otthonokat, bölcső­déket, óvodákat, szegényhá­zakat alapítanak és szociális konyhákat állítanak fel. A „fordulat” után 1950.: A Népjóléti Minisztéri­um „átszervezése” Egészség- ügyi Minisztériummá. - 1963.: Egészségügyi miniszteri rende­let a rendszeres szociális se­gélyről. - 1968.: Megnyitja ka­puit az első Nevelési Tanács­adó. -1972.: Szociális szervező képzés indul a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán. - 1979.: A Magyar Tudományos Akadémián elin­dul a Társadalmi beilleszkedési zavarok (TBZ) kutatása. ­1985. : A TBZ-kutatás eredmé­nyeképpen 12 Családsegítő Szolgálat jön létre - kísérleti jel­leggel -, mely hamarosan or­szágos hálózattá épül ki. ­1986. : IV. tv.: Családjogi tör­vény a családi jogállásról, szü­lői felügyeletről, gondozásról, nevelésről, vagyonkezelésről, törvényes képviseletről, a szülői felügyelet megszüntetéséről és szüneteltetéséről. - 1987.: A Szociális és Egészségügyi Mi­nisztérium létrehozása.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents