Heves Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-28 / 123. szám

6. OLDAL VISZNEK Polgármester: Tóth Lajos Alpolgármester: Holló János Jegyző: Kiss Józsefné A képviselő-testület tagjai: Berta Dezső, Besenyei István, Czékmán Antal, Csombok József, Fodor János, Holló János, Kara Attila Roma kisebbségi önkormányzat: Elnöke: Balogh Mária Tagjai: Kovács Tibomé, Balogh Margit Községháza címe: 3293 Visznek, Szabadság u. 63. Telefon, fax: 37/529-002 Telefon: 37/529-003 Polgármesteri hivatal ügyfélfogadási rendje: H-cs-p: 8-12-ig. Kedd: 8-18-ig. Szerda: 8-15-ig. Polgármester fogadónapja: kedd 8-18-fg. Lakosság száma: 1254 fő 0-5 éves korig: 55 fő 6-14 éves korig: 122 fő 15-18 éves korig: 49 fő 19-62 éves korig: 743 fő 63 év felett: 285 fő Vállalkozók száma: 67 Helyi adók mértéke: • iparűzési adó 1,6% • gépjárműadó 800 Ft/100 kg-onként • magánszemélyek kommunális adója 3000 Ft/ingatlan Közérdekű telefonok: • Háziorvos 37/329-007 • Védőnő 37/329-389 • Általános iskola 37/529-000, 529-001 • Napközi otthonos óvoda 37/329-261 Települési rendezvények: • Falunap: június utolsó szombatja • Búcsú: június utolsó vasárnapja Civil szervezet: • Önkéntes Tűzoltó Egyesület • Polgárőrség • Tehetséggondozás és az oktatás színvonalának emelése Visznek községben Alapítvány A település története: A földrajzi fekvése miatt igen sajátos helyzetben lévő tele­pülés határában avar- és hon­foglalás kori temetőt tártak fel. A falu 1262-ben szerepelt először írásban, „Wyznek" alakban. A mohácsi vész után kihalt, a XVIII. században újra benépesedett. Az utóbbi évti­zedekben lélekszáma újra csökken. A '70-es években megépült a víz-, 1993-ban a telefon-, 1995-ben a gázháló­zat. Két éve működik az intéz­ményes hulladékszállítás és elhelyezés. VISZNEK 2003. Május 28., szerda Élhetőbb, komfortosabb falut A biotermelésé a jövő A világháborús emlékmű az elődök tisztelete mellett a helybéliek összefogását is hirdeti FOTÓ: SUHA PÉTER A választási programomban azt hirdettem meg: a lehetőségek között az eddigieknél több pénzt igyekszem majd hozni a falunak. Egy ekkora tele­pülésnek a legfontosabb feladata, hogy az intéz­ményeit biztonsággal működ­tetni tudja, még akkor is, ha nehézségekbe ütközik a szük­séges pénz előteremtése. Emel­lett, ahogyan csak lehet, igye­kezni kell előbbre mozdítani a falu dolgait - mondja Tóth La­jos polgármester, megjegyez­ve: eredeti szándéka szerint „csak” képviselőnek indult volna, de mint sokak által ismert tősgyökeres viszneki, végül hagyta magát rábeszélni a polgár- mesterségre, igaz, mellékállásban, tiszteletdíjas­ként irányítja a falut. Úgy véli: nem megnyugtató, hogy a kormány a közalkalmazottak béremelését normatívába épít­ve próbálta finanszírozni, hiszen ezzel a mód­szerrel csak a települések alig egyharmada járt jól, s Visznek nem ezek közé tartozik. így aztán na­gyon remélik, hogy megváltozik a finanszírozás, hogy az egyébként életképes községek megtart­hassák intézményeiket, s ezáltal lakosaikat.- Idén először mintegy 11 százalékos hiánnyal voltunk kénytelenek elfogadni a költségvetést, igen szigorú takarékosság mellett. Igyekszünk minden pályázati lehetőséget megragadni, hogy a hiányzó összeget teljes egészében pótolni tudjuk, mert csak így lesz módunk a kötelező feladataink ellátására - összegzi anyagi helyzetüket a telepü­lés első embere. Mint hozzáteszi: a 114 milliós költségvetésből idén 4 millió jut fejlesztésekre, elsősorban olyan beruházásokra, amelyek nem kerülnek sokba. Ilyen a közvilágítás korszerűsítése, a környezet* alakítása, a falu szépítése. Mindezt egy lakha­tóbb, élhetőbb és nyugodtabb község megterem­téséért. A fásításra és a virágosításra immár - s ez csak félig örömteli - nyugodtan vállalkozhatnak, tekintve, hogy az egykor jelentős szarvasmarha­állomány ma mára múlté, a kérődzők nem járják a falu utcáit a legelőre, illetve onnan visszafelé tartva. Ugyancsak fontos, a helybelieket élénken foglalkoztató kérdésként említi a kivágott szöszö­lő nyárfák pótlását, ami folyamatban van, s más, nem allergén fafajok csemetéit ültetik majd el. Végezetül az összefogás fontosságát emeli ki Tóth Lajos, hangsúlyozva: a nagy álom, a szenny­vízcsatorna-hálózat megépítése is ugyanúgy tár­sulással képzelhető csak el, mint sok egyéb fej­lesztés és beruházás, amihez - reményeik szerint - a szomszédos településekkel közösen európai uniós forrásokat is sikerül majd szerezni. _____■ H armincéves „kamaszok” A Kamaszka néptáncegyüttes har­minc esztendeje alakult, az eltelt idő alatt hat tévéfelvétel készült ró­luk, s öt nívódíj is jellemzi a cso­port szakmai munkáját. Több nemzetközi fesztiválon értek el si­kereket, egyebek között Finnor­szágban, Ausztriában, Franciaor­szágban, Németországban, Len­gyelországban, Észtországban és Erdélyben. Olyan méltán híres ko­reográfusokkal dolgoztak, mint Novák Ferenc vagy Tímár Sándor, valamint Gyalogú. László, Szögi Csaba, Tóth Ferenc, Dezső Attila, Nagy István, Folti Jolán, Buborék A gimnazisták sem szakadnak el a tánccsoporttól István. A Kiváló Együttes címet 1988- ban szerezték meg, 1993- ban pedig Heves Megyéért Kitünte­tést kaptak. A csoport vezetői 1989- ben a Gyermekekért Díjat ve­hették át. Az együttesnek meghatározó szerepe volt és van az ifjúság szem­léletformálásában, a közösségi kapcsolatok kialakításában és erő­södésében, ami aztán a színpadi munkán túl a mindennapi életben is segítséget nyújt a jelenlegi és a volt táncosoknak. Mindennek kö­szönhetően az is jellemző, hogy az általános iskolás korból már Mnőtt egykori „kamaszkások” rendre visszajárnak. A harminc esztendő megünneplésére rendezendő júni­us végi nagyszabású programon több korosztály képviselői is szín- padra lépnek._______________■ B arócsi András falugazdász nem' viszneki, de ideje jó részét - heti két napot - a településen tölti, te­kintve, hogy az itteni gazdák ügyeinek intézé­sére nem volt már ele­gendő a korábban „ki­szabott” egy alkalom.- Sok mosolygós gaz­dát szeretnék látni a fa­luban - jegyzi meg, utalva a többieknek fel­tett kérdésünkre. S rög­tön megerősíti: jó esély is mutat­kozik arra, hogy a gazdák sora jobbra forduljon. A mezőgazda­ságból élőknek a biotermelés kí­nálkozik „nagy lehetőségként”, hiszen már jóval több, mint egy­szerű elképzelés az a terv, ami nyomán a biotermelés meghonosodhatna a fa­luban és a környékén. A biobúzán nevelt biosertésekből állítaná­nak elő bioszalámit, amire európai, sőt ten­gerentúli piacokon is nagy kereslet mutatko­zik. Már folynak is a tár­gyalások egy befektetővel, aki - a falugazdász reményei szerint - azon túl, hogy az ötletet hozta, az anyagiakat is előteremti.______■ E sélyek és sikerek A legfontosabb célkitűzésünk, hogy szolgáltató intézményként működjünk, megfeleljünk, sőt elébe menjünk az igényeknek. Az alacsony gyermeklétszám peda­gógiailag pozitívum, a kisebb cso­portokban a tehetséggondozásra és a felzárkóztatásra egyaránt na­gyobb lehetőségek nyílnak. Pénz­ügyi szempontból persze kedve­zőtlen, hogy ilyen kevés a gyer­mek - mondja Csombok József, az általános iskola igazgatója. Az intézményhez tartozik az óvoda is, valamint - igaz, nem szerveze­tileg, csak a vezető személye ré­vén - a művelődési ház és a könyvtár. A suliban 98 nebuló ta­nul, s 38 ovisuk jelenti az után­pótlást. Az iskola egy éve részt vesz a Comenius I. minőségbizto­sítási programban, megyei és or­szágos versenyeken egyaránt jól szerepelnek diákjaik, akiknek nemegyszer 8 osztályos „kisgim- nazistákkal” is össze kell mérni­ük a tudásukat. A szomszédos te­lepülésekről is egyre többen vá­lasztják gyermeküknek a viszne­ki iskolát.- A tanórán kívüli elfoglaltsá­gokra is nagy hangsúlyt fekte­tünk, már óvodáskortól folyik a német nyelv oktatása, 7-8. osz­tályban pedig angolt és számítás- technikát is tanulnak a gyerekek, ennek köszönhetően a település az Interneten is megtalálható - jegyzi meg az igazgató, hozzáté­ve: alapítványuk 4 éve sikeresen működik, a személyi jövedelem- adó egy százalékát egyre többen ajánlják fel az oktatási intézmény javára.- Rendre támogatást kérő leve­let írunk a mára diplomát szer­zett egykori diákjainknak, s örömmel mondhatom, legutóbb hatszázhúsz levelet postáztunk - fűzi hozzá végül Csombok Jó­zsef, azt is megemlítve: a művé­szeti nevelés sem szorul háttér­be, hiszen az idén 30 éves Kamaszka néptáncegyüttes épp­úgy az iskolához kötődik, mint a 27 esztendeje működő Csibészke bábcsoport. Ez utóbbi működése alatt csupán két alkalommal nem jutott be az országos bábfesztivál legjobbjai közé, ám ekkor sem a teljesítményük okán, hanem mert egyéb elfoglaltságuk lévén, nem tudtak részt venni az esemé­nyen. Idén viszont mennek, má­jus 30-án drukkolhatnak a gyere­keknek szüleik és barátaik. A számítógépes tanterem egyben nyelvi labor is fotó: suha péter MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Nagy Viktória tanuló- Szerintem szép és jó a mi fa­lunk, úgy gondolom, hogy egé­szen rendezett képet mutat. Ta­lán a szórako­zási alkalom kevesebb, mint amire igény lenne, ezen a téren elkelne némi bővítés, színe­sítés. Én sze­mély szerint annak is nagyon örülnék, ha az úgynevezett tó, ami ma inkább egy mocsaras terület, tényleg tisz­ta vízzel lenne tele. Biztos, hogy akkor sokan jönnének Visznekre, nagy vonzereje lenne a vízparti kikapcsolódásnak, pihenésnek. Ugyancsak fontosnak tartom, hogy a zöld területek gyarapodja­nak, vigyázzunk a meglévő fák­ra, növényekre, s minél több újat is ültessünk. Dr. Adám Sándor ÁLLATORVOS- Szeretek itt lakni, a városi élet helyett „visszahúzott a szívem” a szülőfalumba. Azt szeretném, ha a gyerekeink ugyanolyan esélyekkel in­dulnának az életnek, mint máshol élő kortársaik, és ha a falusi em­berek is ugyan­azokat a szol­gáltatásokat és körülményeket el­érhetnék és megkaphatnák, mint bárki más. Nagyon fontos az in­tézményeink megtartása, hogy minél gazdagabb útravalót kap­hassanak a szülőfalujuktól a gye­rekek. Ami olykor elszomorít, az a derékban kivágott fák látványa, amivel - miután vadászom is - sajnos gyakran találkozom. An­nak viszont örülök, hogy a falu­ban a kivágott nyárfákat pótolják. Balogh Mária ELNÖK, KISEBBSÉGI ÖNK. — Romák alig ötvenen élnek a fauban, de tudnak‘és fognak is se­gíteni abban, hogy szebb, rende­zettebb legyen a község. Az utak járhatób­bá tétele is igencsak elkél- ne, de ennél is fontosabbnak tartjuk, hogy a roma gyerekek járjanak isko­lába. Mi mindent megteszünk azért, hogy buzdítsuk őket és a szülőket, hogy ne hanyagolják a tanulást. Hiszen a tudás, az iskolá­zottság elengedhetetlen ahhoz, hogy megtalálják a helyüket a vi­lágban, és sikerrel beilleszkedje­nek. A függetlenségünket is nagy­ra becsüljük, s meg is őrizzük. Amit még szeretnék, hogy egy ki­csivel több szórakozási lehetősé­gük adódjon a helybélieknek. Kara Attiláné KERESKEDŐ- Itt születtem, s itt is maradok. Jó lenne, ha még szebbnek, virá­gosabbnak, nyugodtabbnak, tisz­tábbnak tud­hatnám a fa­lut. Az is örö­mömre szol­gálna, ha a fia­talok itthon maradnának, ha sokkal több ifjú házaspár­ral és sok-sok gyerekkel lehetne találkozni az ut­cáinkon. Tény, hogy vannak elha­nyagolt területeink, ezek rendbe­tétele nemcsak az önkormányzat feladata, és nem kizárólag pénz kérdése. A helybeliek bizony ösz- szeföghatnának egy-egy ilyen cél érdekében. Azt is nagyon remé­lem, hogy egyszer - az anyagi ne­hézségek ellenére - azt is elmond­hatjuk, hogy megépült Viszneken is a szennyvízcsatorna-hálózat. Holló János VÁLLALKOZÓ- Az új önkormányzati finanszí­rozástól remélem, hogy több pénzből gazdálkodhat, így jobb helyzetbe ke­rülhet a telepü­lés, szélesed­hetnek a lehető­ségeink. Ugyan­csak bízom ab­ban, hogy az Európai Unió vidékfejlesztési forrásait sikerül igénybe vennünk, kihasználva a társulásokban rejlő előnyös lehe­tőségeket. Minden lehetséges esz­közt meg kell ragadni a falu meg­tartóerejének növelésére, hogy a fiataloknak ne kelljen elvándorol­niuk, helyben vagy legalább a kö­zelben megtalálhassák a számítá­sukat. Úgy gondolom, ennek egyik eszköze az is, hogy a táj, a környezet szépítésére nagy hang­súlyt kell fektetni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents