Heves Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-27 / 122. szám

2003. Május 27., kedd MEGYEI KÖRKÉP_____________________________________________________________________ 5. OLDAL „Ellenséges” területen a harcosok Kétszáz katonát mozgat meg az a vasárnap kezdődött és pénteken záruló had­gyakorlat, amely az egri Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj felkészültsé­géről ad képet a parancsnoknak. VERPELÉT és TÉRSÉGE A kitelepülés, a szakharcászat és az éleslövészet valemennyi alegy­ség számára egyformán kötelező feladat. Ezen az úgynevezett évi zárógyakorlaton a beosztások szerint lehetnek eltérések, példá­ul a mélységi és a csapatfelderitők között.- Vasárnap hagytuk el a Dobó laktanyát, s az első lépés a tá­borépítés volt - említette Vízi Sándor alezre­des, zászlóaljpa­rancsnok. Tegnap az egyik látványos elem a mélységiek ejtőernyős ug­rása volt az egykor „Kígyós” név­vel illetett gyakorlótéren. A Szol­nokról érkezett Mi-8-as szállító helikopter több sorozatban vette fedélzetére a felderítőket, akik kü­lönböző magasságokból hajtottak végre bekötött ugrásokat.- Az alapbiztonságot a hadfel­szerelés nélkül, 800 méterről vég­rehajtott ugrás jelentette, majd 'fegyverrel és teljes felszereléssel 600, illetve 400 méterről hagyták el a harcosok a gépet. Valójában az ellenséges te­rület felett törté­nő bevetést gya­korolták. Hozzá­teszem - tájékoz­tatott Katona Ist­ván százados, ugrásvezető élesben erre a momentumra éjszaka kerül sor. A szakharcászat hasznos tere­pe a környező erdőség, ahol a A LEDOBOTT FELDERITOK FELSZERELÉSE Katonai ruházat Gépkarabély, tárakkal Föemyő+mentőemyő Málhazsák (rádió is) 3 kg 6 kg 20 kg 25 kg BTR 80-as pán­célozott harcjár­művek is moz­gásban vannak. Természetesen álcázva, s benne az arcukat rej- tőzködési céllal megfestett sze­mélyzettel. A tervek sze­rint szerdán a Szárazföldi Pa­rancsnokság képviselője szemlézi a ki­képzés befejezé­se alkalmából zajló, vizsgának is tekinthető csapatmozdulatokat. A napi feladatok után a beüze­melt „gulyáságyú” hivatott rege­nerálni jóízű ételeivel az elcsigá­zott katonákat. Irakba is menne Ipacs István szakaszvezető Verpeléten érkezett el a jubile­umi ugrásához. Atamaleleszi származású szerződéses kato­na elmondása szerint már hi­vatásaként szereti azt, amit csinál. Szeretne minél több ej­tőernyős ugrást végrehajtani, mert azt nem lehet megunni. A mostani századik szabadesést, nyitást és landolást is élményként élte meg. Ahhoz, hogy meglegyen a 100., elöljá­róinak figyelmessége kellett, akik - a többiek há­rom sorozatával szemben - számára egy negye­dik felszállást és ugrástehetőséget is biztosítottak. Érdeklődésünkre - miszerint részt venne-e egy iraki békemisszióban - szinte gondolkodás nélkül felelte: Igen! Pénteken a felderítők a baktai lőtérig cserkészik be a területet, ahol gépkarabéllyal és a BTR 80- as nagy tűzerejű toronyfegyverei­vel teljesítik a lövészetet. ______________________________(BUDAVÁRI) B orsodba kerül a hevesi szemét (Folytatás az 1. oldalról) Mivel Heves város és térsége korábban a jászsági, Pétervására és körzete pedig a tiszafüredi hulladékkezelési programhoz csatlakozott, ösz- szesen 91 Heves megyei telepü­lés maradt az egri regionális hulladéklerakó rendszer létre­hozására. Közben Jász- Nagykun-Szolnokból Jász­fényszaru is ezt a társulást vá­lasztotta. A minél nagyobb lé- lekszám azért is hasznos, mert 150 ezer lakos felett nyújt támo­gatást az Európai Unió - mond­ta a gesztori feladatot ellátó me­gyeszékhely alpolgármestere. Hejőpapinál, az M3-as sztrá­da és a vasút közelében a szük­séges infrastruktúrával együtt már most építés alatt áll egy ha­talmas hulladéklerakó. Ez a He­ves megyeiek társulásával olyan komplex gyűjtési központtá vá­lik, ahol később termikus hasz­nosító - hulladékégető - is épít­hető. Az Eger központú társulás szerződésének aláírását június 30-ra tervezik, s még az idei év végére el kell készülnie az ISPA- projektnek, amelyet 2004-ben nyújtanak be Brüsszelnek a ma­gyar kormány programjában szereplő beruházások része­ként. 2005-ben lezajlanak a ten- dereztetések - a rendszernek számos eleme lesz, alközpont­ok, átrakók, szelektáló, kom­posztáló létesítmények -, s 2006-2008 között minden meg­épülhet, a mai 42 megyénkbeli lerakó rekultiválásával párhu­zamosan. A teljes beruházás költsége mintegy tizenötmilli- árd forint. _________________________________(RÉMES) E lárverezik a génbankot is Június 2-án elárverezik az Eger-Mátravi- déki Borgazdasági Kombinát FA andor- naktályai és egri földterületeit. Közöttük van az a 70 hektárnyi szőlőterület is, amely korábban az FVM Egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének kezelésében volt, és szeretné visszakapni. Eger- Intézetünk az 1980-as években az akkori Eger-Mátravidéki Bor- gazdasági Kombináthoz tartozott - mondta dr. Misik Sándor kandidá­tus, igazgató. - A '90-es évek elején kerültünk vissza a költségvetéshez, de intézetünk a területének csak 30 százalékát kapta vis­sza. Az említett hetven hektárnyi szőlőül­tetvény, illetve termelésre alkalmas terület a borkombinátnál maradt, amit közben fel­számoltak, és a jelzett terület is a felszá­molási vagyonba került. Ezután az I. szá­mú kárpótlási földalap része lett, és egy 1995-ös határozattal jogerősen árverésre ítéltetett.- Miért fontos ez a szőlőültetvény a kuta­tóintézetnek?- Az ágazatnak és az egri borvidéknek pó­tolhatatlan értékű szőlőállomány, törzs- és kí- sérleü ültetvény található itt. Ezeket az inté­zetünk igyekezett a privatizációtól mentesíte­ni, de a különböző próbálkozások kudarcot vallottak.- Úgy tudjuk, hogy az említett földeket a kutatóintézetével együtt természetvédelmi területté nyilvánították.- A környezetvédelmi miniszter 1998- ban oltalom alá helyezte a kőlyuktetői terü­letet. Több törvény és rendelet írja elő az ilyen részek privatizá­ciójának tilalmát, és hazánk uniós tagságá­val ez a génvagyon még jobban felértéke­lődik. Ennek ellenére sem lehetett ezt a ter­mészetvédelmi terüle­tet az árverés alól ki­vonni, mert az erre vonatkozó jogerős hatá­rozat hamarabb született, mint az 1998-as természetvédelmi területté nyilvánítás. így csupán egyetlen jogszerű megoldás maradt: az árverést meg kell tartani, majd ezt köve­tően az állam a törvény által előírt kisajátí­tási jogával kell, hogy éljen. A jelzett földek egyébként mindig állami területek voltak, amelyek a kutatást és az oktatást szolgálták. Az árverések az elmúlt tíz évben rendszere­sen meghiúsultak.- Hogyan történhet a kisajátítás?- Az ültetvények forgalmi értékén, füg­getlenül attól, hogy a licitkor milyen értékű kárpótlási jegyért szerzik meg a természet- védelmi területet. Ezt az információt az ár­verésen mindenkivel közük majd.- Az említett területek jelenleg milyen ál­lapotban vannak? Pótolhatatlan érték Az egri kutatóintézetben gombabetegségnek ellenálló szőlőfajtákat nemesítettek. Ezek során olyan génbankot hoztak létre, amely pó­tolhatatlan értékű. Ennek jelentős része a licitálásra váró területen van, és félő, hogy az örökre eltűnhet a kutatók elől.- Sajnos elkeserítő a helyzetük. A szőlőül­tetvények tápanyaghiánnyal és betegséggel küzdenek, sok tőke hiányzik a sorokból. Ezért jó lenne mihamarabb javítani rajtuk. MENTUSZ KÁROLY SIKE SÁNDOR ________ N ehéz légvétel Demonstrációt tartott a tervezett kórház­privatizáció ellen több polgári kör az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium épülete előtt. A szervezés­ben a prímet az Egri Végvár Polgári Körök Fóruma, a Mátrai Polgári Körök Szövetsége, valamint a Tiszántúli Polgári Körök Szövetsége és az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület vitte. A monumentálisnak nem nevezhető tüntetésen mintegy két­százan gyűltek össze. Mikola István volt egészségügyi mi­niszter az egybegyűltek előtt arra hívta fel a figyelmet, hogy nem férhet össze a profitérdekeltség és a népegészségügyi cé­lok megvalósítása. A kérdés persze az, hogy ott-e a legnagyobb a baj, ahonnan a legnagyobb zaj hallatszik? Valóban az ország ellenére, vala­mennyiünk kárára törne a kormányzat, amikor változtatni kí­ván a fennálló állapotokon? Hogy tényleg az ördögtől való ötlet- e beengedni a magántőkét az egészségügy területére, vagy ha nem is, a beengedés módja olyan, hogy az végromlásba visz? Vitázni lehet ezeken a kérdéseken, és ha valaki azt monda­ná, hogy ő birtokosa a tiszta igazságnak, akkor vagy szándé­kosan vesz palira bennünket, vagy maga szenved a legnai­vabb tudatlanságban. Mert a mai magyar egészségügyben minden és annak az ellenkezője is igaz - hogy hivatkozzak néhány, a témában már korábban megszólaló hozzáértőre. Épp a probléma ilyen összetett volta miatt praktikusabb az alapkérdést eldönteni: mehetnek-e a dolgok továbbra is ab­ban a kerékvágásban, amelybe évtizedekkel ezelőtt ragadt a gyógyítás szekerének mind a négy kereke? Folyhatnak-e a dolgok abban a mederben tovább, amely Európa legszomo­rúbb statisztikáját rendeli országunk neve mellé? Két és fél évtizede hallottam először azokról az elkeserítő ada­tokról, amelyek egy nemzetközi felmérésben szerepeltek, s amelyek azt voltak hivatottak megmutatni, hogy mely nem­zet fiai és lányai a legedzettebbek. Akkoriban sport-nagyhata­lomnak számítottunk, az egy főre jutó olimpiai aranyérmek számában vertük a világot, s ez a felmérés pedig azt mutatta, hogy a magyar ifjaknak a normál ütemezésű légvétel is fizikai fájdalmat okoz. A hetvenes évek elején elvégzett felmérés eredményei ugyan közvetlenül a sportbeli képességekről szóltak, de csak a vak nem látta: általános egészségi állapo­tunkról szóltak már akkor is. Nem maradhatnak hát úgy a dolgok, mint ahogyan ma van­nak azóta is. A részleteket akár meg is lehetne beszélnie szel­lemileg józan emberek csoportjainak. Legfeljebb az eszme­csere terepét kellene gondosabban megválogatniuk. Elkészült a rendezési terv A lakosság is megfogalmazhatja véleményét Heves megye A megyei önkormányzat arról tá­jékoztatta lapunkat, hogy a mis­kolci Régió Városépítészeti és Mű­emléki Tervező Kft., valamint a budapesti Teampannon Építész és Mérnöki Iroda közreműködé­sével elkészítette a megye terület- rendezési tervére vonatkozó ja­vaslatát, s megkezdődtek az ez­zel kapcsolatos egyeztetések a véleményező szervezetekkel. El­hangzott: ezen eljárás keretében lehetőség van arra is, hogy a la­kosok is véleményt nyilvánítsa­nak a tervről, lévén az - a tervi hi­erarchiának megfelelően - a tele­pülési rendezési terveken keresz­tül a helyi építéshatósági munká­ban is érvényesül. A területrendezési tervvel kap­csolatos további információkért a Heves Megyei Önkormányzat fő­építészét, Pápai Andrást lehet ke­resni a 36/521-365-ös telefonszá­mon. A dokumentum ugyanakkor megismerhető - a főépítésszel tör­tént egyeztetés után - munkaidő­ben a megyei önkormányzat hiva­talában a Megyeházán (Eger, Kos­suth L. u. 9.), valamint az inter­neten keresztül is a Heves Megyei Önkormányzat honlapján ( www.hevesmegye.hu ). A me­gyei közgyűlés a határidőre beér­kezett vélemények és az azokra adott tervezői válaszok ismereté­ben dönt majd a terv esetleges módosításáról. A véleményeket írásban, a módosítandó szöveg­részpontos megjelölésével és a ja­vasolt szöveg megadásával június 30-ig lehet elküldeni az alábbi címre: Kun Zoltán területfejleszté­si igazgató Heves Megyei Önkor­mányzat Hivatala Területfejlesz­tési Igazgatóság 3300 Eger, Kos­suth Lajos út 9. Rock a völgyben Eger Helyszíni tapasztalataink szerint minden eddiginél nagyobb sikerrel rendezték meg az elmúlt hét végén a Szépasszony-völgy szabadtéri szín­padán azt a rockfesztivált, amelynek immár harmadik alkalommal adott otthont a megyeszékhely. Mint arról Szilvás Gergely főszervező lapunk­nak beszámolt, a közönség remekül érezte magát, a fellépők pedig - az is­mertebb bandák, úgymint a Kala­pács, a Depresszió, a Christian Epidemic, a Cadaveres de Tortugas vagy a Nevergreen mellett két kör- nyékbeü együttes, a Mátrix és az Ex- tázis - máris jelezték: máskor is szí­vesen szórakoztatják muzsikájukkal a kemény műfaj kedvelőit. A siker nyomán az illetékesek már a jövőbeni elképzeléseikről tájékoztattak, amely szerint ter­mészetesen 2004-ben is folytatód­na a szépasszony-völgyi rock- hagyomány^ ________________eó) A Cadaveres de Tortugas együttes hardcore-döngetésére beindult a közönség FOTÓ: T. O. A vaskultúra régiós emlékei Miskolc, Eger A nagy sikerű egri kiállítás után holnap a Miskolcon nyíló nem­zetközi konferencia keretében mutatják be Az európai vaskul­túra útjai című tárlatot. Színes fotók és leírások segítségével szemléltetik azokat az észak­magyarországi emlékhelyeket is, amelyek a vaskultúra nyo­mait őrzik. így például Egert, Szilvásváradot, illetve Verpelétet, ahol ma is megtalál­hatók az emlékek. A háromnapos eseményen - melyen Heves megyeiek is részt vesznek - a plenáris ülésen elő­adások hangzanak el a vaskohá­szat történetéről, az ipari örök­ségről. Ezt követően három szek­cióban folytatják a munkát, majd autóbuszos csillagtúrán mutat­nak be (főleg a külföldieknek) néhány régiós emlékhelyet. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents