Heves Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-26 / 121. szám

6. OLDAL MÁTRA BÁLLÁ MÁTRABALLA Polgármester: Forgó János Alpolgármester: Karnis Sándor Körjegyző: Dr. Kőházi István A képviselő-testület tagjai: Forgó Zsolt, Karnis Pál, Király Béláné, Lajtosné Lécz Erzsébet, Lécz Dezső, Pádár Szabolcs A községháza címe: 3247 Mátraballa, Iskola út 5. Telefon/fax: 36/475-001, telefon: 36/575-010, 36/575-011 Ügyfélfogadási idő: hétfőtől péntekig 8-16 óráig, pénteken 8-13 óráig. Lélekszám: 989 fő 0-14 éves: 83 fő 14-18 éves: 29 fő 18-30 éves: 105 fő 30-60 éves: 397 fő 60 év fölött: 305 fő Vállalkozások száma: 51 Helyi adók: • Iparűzési adó: 2002-ben 2 millió 739 ezer forint. • Idegenforgalmi adó: 2002-ben 52 ezer forint Közérdekű információk: • Háziorvos: Dr. Donkó József, telefon: 36/475-332. • Állatorvos: A siroki székhelyű társulásnál dr. Kovács László az illetékes. • Rendőrség: Mátraballa és Mátraderecske közös kmb. rendőre Szabó László. 2002-től tíz fővel polgárőrség is működik a faluban • Plébánia: Lelkész: dr. Szörényi László parádi prépost-kanonok. Jeles napok: A búcsút Miklós-napon, december 6-án tartják. A településről: A Mátra északi lábánál fekvő települést az elmúlt években mind többen keresik fel ked­vező kiimája miatt. A falu a 23- as főúttól 3 km-re fekszik, és saját vasúti megállója is van a Kál-Kisterenye vonalon. Nevét első ízben Ballya for­mában említik írásos emlékek 1311-ből. Az 1600-as évektől Rákóczi-birtok, később a GrassaFkovich-uradalom ré­sze lett. A település látnivalói közül ki­emelkedik a barokk római ka­tolikus templom. Előtte áll az I. és a II. világháború hősi halot­tainak emlékműve. A műem­lék paplakot 1806-ban az Or- czy-család építtette. A Palóc tájház egy hagyományos falu­si lakóház berendezési tár­gyait mutatja be. Noha a tér­ségben jelzett turistaútvonalat nem találunk, úticél lehet egyebek mellett a Balla-vöF gye, a Nagy-dülő-oldal és a Görcs-völgy is. Mátraballa 2003. Május 26., hétfő Egy kis falu a Mátrában Egyre több utazó fedezi fel az apró, ám takaros kis mátrai települést FOTÓ: GÁL GÁBOR A palócság prófétája- Nekünk nincsenek kastélyaink, kúriáink, termálvizeink, de van­nak csodálatos embereink. Anek­dotában, humorban nincs is erő­sebb falu Mátrabal- lánál - vallja az író, Solymár József, aki még pólyásként került oda, s akinek a telepü­léshez való kötődése közismert. A több mint fél évszázada író és új­ságíró Solymár életmű­vét sok más mellett 12 regény és nagyobb elbeszélés, valamint három nagyjátékfilm­forgatókönyv, s több dokumen­tumfilm jelzi, melyek témája fő­ként a palócság. Most sem pi­hen: dolgozik a Boszorkányok Palócföldön című könyvén, s ké­szül egy-egy, a palóchumort, il­letve a palóc konyhaművészetet bemutató kötete is.- Egyik prófétája vagyok a szét­tagolt, Málraballán, Mátraderecs- kén, Bodonyban, illetve Egerben és a szomszé­dos Nógrádban élő pa- lócságnak - tette hozzá. - Sokan gyűjtöttek már itt, hiszen ez a vidék néprajzi szempontból is nagyon értékes terület, nem beszélve arról, hogy a Mátraalján min­den háznál akad valaki, aki tud­na írni, mesélni. Eger egy kicsit talán dölyfös, s emiatt szenved­hette meg olyannyira a gazdasági átalakulást a szegényebb, ám igen csodálatos emberek lakta „hátsó udvar”, melynek keresnie kell az élet lehetőségét. ________■ T ény, hogy az elmúlt évtizedben látványos fej­lődésen ment át a település: 1993-ban kiépült a vezetékes gáz, rá egy évre a telefonhálózat, majd szilárd burkolat került az összes útra. A polgármesteri tisztséget immár tíz esztendeje betöltő Forgó János szerint az önkormányzat a közműberuházások mellett nagy figyelmet for­dított az intézmények állagának megóvására és lehetőség szerinti fejlesztésére is.- Ez persze korántsem érdem - tette hozzá a pol­gármester -, ám figyelemmel kell lenni arra is, hogy Mátraballa hat éve forráshiányos település­nek számít, s mint ilyen, az ál­landó megszorítások mellett minden egyes kiadásra na­gyon oda kell figyelnünk. En­nek ellenére, azt hiszem, sike­rült az önkormányzati va­gyonnal okosan sáfárkodni, hiszen ez idáig még nem volt szükség valamely ingatlanunk értékesítésére. Nyilvánvaló azonban az is, hogy rettentő nagy terheket ró a településre a közös óvoda és az alsó tagozatos általános iskola fenntartása. Az állami normatíva ugyanis gyermekenként 240 ezer forint, ám a működtetés végösszege 650 ezerre jön ki. Az­az, az elmúlt évben összesen 23 millió forintba ke­rült az intézmény fenntartása, miközben az ön- kormányzat költségvetése 60 millió volt. Mind­ezek ellenére a mátraballaiak ragaszkodnak az óvodához és az iskolához is, miután bennük lát­ják a falu legnagyobb megtartóerejét.- Büszke vagyok arra - tért rá a már említett nagyszabású közműfejlesztésekre Forgó János -, hogy mindegyik beruházásunk során példátlan összefogásról tett tanúbizonyságot a falu: a gáz­közműnél 80 százalék volt, a most kezdődő szennyvízhálózat kiépítésénél pedig 90 százalék feletti a társulásba belépők aránya. Ez utóbbi be­ruházás kapcsán elmondta: a munkálatok május­ban kezdődtek, s a tervek szerint a nyár végére be is fejeződnek. Ezzel Mátraballa csatlakozik azon települések nem túl népes köréhez, amelyek tel­jes körű infrastruktúrával büszkélkedhetnek. A polgármester abbéli reményének is hangot adott, miszerint a csatornázás végeztével a közutak helyreállítása is közmegelégedésre ad majd okot, hiszen - húzta alá - a falu mindig is híres volt a rendezettségéről, arról, hogy az itt élők odafigyel­nek a lakókörnyezetükre. Az elkövetkező időszak fejlesztési elképzelései kapcsán Forgó János kifejtette: a község adottsá­gai főként az idegenforgalom terén kínálnak lehe­tőségeket, ám a tekintetben mégis balszerencsé­nek mondható a falu, hogy itt nincs termálvíz, nincs vár. Mégis, egyre több utazó fedezi fel a fa­lut, hiszen látnivaló még így is akad bőven, a Mát­ra szépségei mellett itt áll a Csodaszarvas millen­niumi emlékmű, s egy palóc tájháza is van a tele­pülésnek^ _____________ ■ M inden évben fejlesztenének Immár tizenkét éve látja el Mátraballát és a környező települé­seket építő és tüzelőanyaggal Far­kas Tiborék kereskedése, amely­nek Páervásárán is van egy ki­sebb mintaboltja. A 8 fős, egykor a Párád és Vidéke ÁFÉSZ-tól meg­vásárolt teleppel megalapozott családi vállalkozást vezető vállal­kozó tapasztalatai szerint azon­ban a megélhetéshez szélesebb körben kell mozogni, így szállíta­nak még többek között Egerbe, Salgótarjánba, Gyöngyösre, Gödöl­lőre és Budapestre is.- Itt helyben egy 2000 négyzet­méteres telephelyen várjuk a vásár­lókat, akik a hazai és külföldi építő anyagok minden válfaját megtalál­hatják nálunk - bocsátotta előre Farkas Tibor. - Szerencsére Mátraballa olyan családias kis fa­lu, hogy lopásoktól sem kell tarta­nunk. Szintén segíti a mun­kánkat, hogy igen jó kapcso­latban vagyunk a polgármesteri hivatallal, amely vállalko­zásbarát, s ahol elképzeléseink megvalósüását minden eszközzel támogatják. Azt gondolom, csak el­ismerően lehet szólni a közművesí­tésekről és az utak állapotáról is. Tény ugyanakkor, hogy a mi lehető­ségeinket is a környező falvak és vá­rosok fejlődése határozza meg. Igaz, eddig nem lehet panaszunk, hiszen évről évre növekszik a forgal­munk. Most például a parádfürdői strandnál, illetve a mátraderecskei mofettánál folyó beruházásokból is ki tudjuk venni a részünket. Farkas Tibor egyebek mellett hozzátette: ennek köszönhetően eddig minden évben sikerült fej­leszteniük a kereskedést: tavaly például egy bemutatótermet építet­tek, az idén pedig egy nyílászárók tárolására alkalmas területet ter­veznek kialakítani. Miként fogal­mazott, ugyancsak e fokozatos fej­lődés tette, teszi lehetővé számuk­ra, hogy - erejükhöz mérten - a he­lyi iskolát és a parádfürdői öregek otthonát is támogassák. Élni akar az iskola MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Kispál Sándor TEMPLOMGONDNOK- Azt tapasztalom, hogy nem csak az itt élők, hanem az idelátogató vendégek számára is elégedettség­re adnak okot az utóbbi évek­ben megvaló­sult fejleszté­sek: minden utunk szilárd burkolatú, s nem lehet pa­nasz a közterü­letek állapotára sem. Örömmel fogadtuk szintén, hogy - a teljes körű közművesítés utolsó beruházásaként - megkez­dődött a csatornázás is, amely ré­vén tovább javulhat majd a közér­zet. Nagyon bízunk benne, hogy ezek a sokak által dicsért viszo­nyok megmaradnak még egy jó darabig. Megjegyzem ugyanak­kor: néhányan itt a településen úgy gondolják, hogy a jelenleginél több közkútra lenne szükség. Szedlák Edina TANÍTÓNŐ- Már 12 esztendeje élek itt, na­ponta végigsétálok a falun, s bát­ran kijelenthetem: szép, tiszta, rendben tartott település a mi­énk. Örö­münkre szol­gál az is, hogy Mátraballa igen sokat fej­lődött az el­múlt időszak­ban, amit mu­tatnak a már kiépült közművek, és persze a parkosítás is. Hiányos­ság talán abban mutatkozik, hogy sajnos, a mai napig nincs megfele­lő térerő, noha, úgy gondolom, a mobiltelefon a mindennapi éle­tünk részévé lett. Ennél is na­gyobb probléma viszont, hogy egyre kevesebb gyermek születik, ami az iskola fenntartásánál egyre nagyobb nehézséget jelent, és szűkösek a munkalehetőségek is. Lécz Lászlón É BOLTI ELADÓ- Azt hiszem, nem lehet panasz a faluképre: csinos kis település a miénk, amit az idelátogatók véle­ménye is alátá­maszt. Fontos­nak tartom, hogy folyama­tosan fejlődik a település, hogy helyben van zeneiskola, s a felső tagozatos gyermekeknek is elég a szomszédos Mátraderecskére átjárniuk. Ügy vélem ugyanakkor, hogy a falusi turizmus terén még van mit tenni: talán elsősorban az itt élőkkel kel­lene megismertetni az ebben rejlő lehetőségeket. Ezen keresztül ugyanis vélhetően jobban ki tud­nánk használni a mátraderecskei mofetta kínálta előnyöket, s hely­ben is számottevően javulnának a munkalehetőségek. Kis Imréné VÁLLALKOZÓ- Örömmel állíthatom: rosszat nem lehet mondani a faluról, hi­szen sok egyéb mellett - a most indult szenny­vízcsatorna- beruházással - teljes körű lesz a közműháló­zat, ami egy vállalkozás szemszögéből nézve egyálta­lán nem mellé­kes, de az önkormányzat is segítő­kész partnernek bizonyult. Ha szólni kell hiányosságról, akkor talán azt említeném meg, hogy a fiatalok számára nem biztosított helyben a kikapcsolódás lehetősé­ge, erre alkalmas klub ugyanis nincs a faluban. S ha már a fiata­labb generációról esett szó: aggó­dom az intézmények, az óvoda és az iskola jövője miatt is, hiszen alig-alig születik gyermek. Répás Béláné védőnő- Hosszan lehetne sorolni a pozi­tívumokat, hiszen a rendszervál­tás óta a közművesítés terén ren­geteget fejlő­dött a falu, a közbiztonságra sem lehet itt pa­nasz, s a közte­rületeket is rendbe tetette az önkormány­zat. Örülök ne­ki, hogy egyre szebb, virágosabb a település, s hogy eltűnt az utcákról a sárten­ger is. Úgy gondolom, szintén so­kat számít, hogy megújult az or­vosi rendelő, s a közeljövőben egy fiókgyógyszertár is nyílik. A nehézségeket leginkább abban lá­tom, hogy az önkormányzat anyagi helyzete alig-alig enged to­vábbi fejlesztéseket. Ugyancsak szomorú dolog, hogy rendkívül alacsony a születési szám. Az óvodával közösen működte­tett, 27 apróságot nevelő, 3 pe­dagógust foglalkoztató alsó ta­gozatos, két összevont osztály- lyal futó oktatási intézmény 1996 óta iskolaotthon, amely a napközi szerepét is betölti. A tantervi követelményeket - mu­tatott rá Király Béláné, az intéz­mény igazgatónője - nehéz is lenne másként teljesíteni, így vi­szont délután is pedagógusok segítik a kis nebulókat a tanulás­ban. Ez a forma lehetővé tette egyebek mellett azt is, hogy már a nagycsoportos óvodások ta­nulhatják a 4. osztály végéig a német nyelvet, illetve - az alsó tagozat négy évfolyamán - beve­zessék a számítógépes oktatást is. A németórák kapcsán az igaz­gatónő ugyanakkor elmondta: gondot jelent számukra, hogy a felsőbb évfolyamokat már a szomszédos Mátraderecskén végző gyerekek angolt tanulnak, ekképp kénytelenek fokozato­san itt is átállni erre a nyelvre. A fogadó iskola ugyanakkor zene­tagozatot is működtet, ahol évente 10 ballai kicsi zongorázni és trombitálni tanul. Emellett van kézművesműhely korongo- zóval és égetőkemencével, sőt akinek kedve van, tanulhat nép- és társastáncot is. A nevelőmun­ka eredményességéről szólva megjegyezte: az országos felmé­rések szerint az átlag fölött telje­sítenek diákjaik.- A legnagyobb gondot, saj­nos, az jelenti, hogy minket is el­ért a demográfiai hullámvölgy, azaz szeptembertől gyerekhiány miatt nem tudunk első osztályt indítani - jelentette ki Király Béláné. - Ezzel együtt szeret­nénk, ha az intézmény életben maradna, ami, úgy tűnik, a helybeliek akaratával is egybe­esik. Éppen ezért fejlesztési el­képzeléseink is vannak: más mellett az udvari játszótér felújí­tását tervezzük. A 12 csöppséggel foglalkozó óvoda kapcsán az igazgatónő egyebek mellett elmondta: a jól felszerelt, családias légkörű in­tézményben két óvónő és egy dajka vigyáz a kicsikre.

Next

/
Thumbnails
Contents