Heves Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-24 / 120. szám

2003. Május 24., szombat HAZAI TÜKÖR 3. ÓLDAL Betegközpontú magánosítás Emlékmű Antall Józsefnek Budapest Tűrhetetlen állapotok alakul­nak ki az egészségügyben; ám a helyzet javítására tíz éven belül 1500 milliárd fo­rintnyi fejlesztési többletfor­rásra lenne szükség - mondta Medgyessy Péter miniszter- elnök az ágazat modernizá­ciójáról szóló konferencián. A korszerűtlen berendezések, a rossz állapotban lévő épületek rontják a gyógyítás feltételeit. A miniszterelnök is tisztában van azzal; mind a betegek, mind a dolgozók, mind a szolgáltatások finanszírozói elégedetlenek. A te­temes fejlesztési többletet nem lehet előteremteni az állami költ­ségvetésből, ugyanakkor az adó- és járulékterheket sem akarják emelni. Ezért van szükség a pri­vatizációra, a tőkebevonásra, de csak úgy, hogy az a betegellátás színvonalának javítását szolgálja - mondta Medgyessy Péter. A kormányfő csak olyan magánosítással ért egyet, amely után a szolgáltatásokért továbbra sem kell fizetni a betegeknek. Ki­emelte, már jelenleg is az el­látások tíz százalékát magán­Versenyteremtés Matejka Zsuzsanna, az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénz­tár főigazgatója az Europress- nek azt mondta: ideje, hogy végre valódi biztosítóként a le­hető legjobb szolgáltatásokat vásárolhassuk meg a betegek­nek. A privatizáció mindenkép­pen versenyt teremt a szolgálta­tók piacán. Külföldi példák is bizonyítják, hogy a magánkézbe került egészségügyi intézmé­nyek közelében az állami ellátás színvonala is javul. szolgáltatóktól vásárolja a társa­dalombiztosítás. A kormányfő sem a demonst­rációtól, sem a sztrájktól nem fél, csak attól, ha az egészségügyben dolgozók nem társak a reform­ban. A tervezett átalakítás kap­csán megjegyezte: az ellátások színvonalának emelkedése, a hozzáférhetőség javítása a leg­főbb cél, miközben az ellátási kötelezettség nem sérülhet. -Medgyessy Péter figyelmeztetett arra is, hogy az egészségügy rendbetétele több kormányzati cikluson keresztül valósulhat csak meg. Németh zsuzsa NÍVÓDÍJ. Magyarország jól ismert és kevésbé látogatott tájainak, településeinek, érdekességeinek hiteles bemutatásáért a Magyar Televízió Rt. nívódíjat adományozott a Főtér című műsor készítői­nek. Elismerést kapott többek között a Nap-kelte műsor producere és alkotóközössége, a Sportfőszerkesztőség a debreceni tornász­világbajnokság nemzetközi közvetítéséért, valamint nívódíjat kapott Ráday Mihály és Szenes Iván is. fotó: europress/kallus györgy Orbán Viktor, Kő Pál és Dávid Ibolya együtt olvassa a „könyvet” fotók: somogy megyei hírlap/gáti körnél Balatonfüred Antall József néhai miniszter­elnök tiszteletére, az első sza­badon választott kormány megalakulásának 13. évfor­dulóján tegnap emlékművet avattak, s a volt kabinettagok informális kormányülést tar­tottak. Az avatáson részt vett Antall József özvegye is Ünnepi beszédében Orbán Viktor volt miniszterelnök, a Fidesz- Magyar Polgári Szövetség elnöke hangsúlyozta: Antall József sze­mélyes és közéleti nagysága ab­ban áll, hogy világosan meglátta, hol húzódik fontos választóvonal a hosszú idegen megszállás után ocsúdó magyar társadalomban. - Vállalta egy kockázatos törté­nelmi küldetés személyes áldo­zatát, vállalta a csődgondnok­ságot - mondta. Dávid Ibolya, az MDF elnöke, az Országgyűlés alelnöke azt emelte ki, hogy Antall József sze­mélyében a magyar az európai­val, a korszerű a történelmivel, a modern a nemzetivel találkozott. Hozzáfűzte: Antall József XIX. századi gondolkodó volt XXI. századi célokkal. Kő Pál Kossuth-díjas szobrász- művész Történelemkönyv című alkotása süttői mészkőből ké­szült és nyitott könyvet ábrázol. Nyitott oldalán Antall József egyik legismertebb mondása ol­vasható: „Érzésben és lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kívánok lenni”. A műalkotás másik oldalán pedig a Kézai- kódexből származó színes ini­ciálé, illetve hold- és napszimbó­lum látható. A másfél méter ma­gas posztamensen álló, nagymé­retű emlékművet a Tagore sétá­nyon állították fel. Költségei meg­haladják a 10 millió forintot, ám az összeg-neki járó feléről a mű­vész lemondott. Az emlékmű fel­állítását kezdeményező veszpré­mi székhelyű Reguly Alapítvány és a füredi önkormányzat köz­adakozásból gyűjtötte össze a szükséges pénzösszeget. ______■ A falvak nem halnak meg... Lengyel László úgy véli, most szembesül a magyar társadalom azzal, hogy nemcsak a szűkebb környezetét, hanem az euró­pai viszonyokat is ismernie kell a boldogulásáért. A Pénzügy- kutató Rt. elnök-vezérigazgatója a közeljövő szokatlan dolgai közé sorolta, hogy a külföldiek hamarosan nem turistaként járnak-kelnek köztünk, hanem más nyelvet beszélő, más szo­kásokkal rendelkező európai polgárként. Kaposvár- A helyzet hasonlít majd az Oszt­rák-Magyar Monarchiához - mondta -, amelyben a magyar az­zal szembesült, hogy románok, csehek, szlovákok, szerbek és né­metek járkálnak az országban. A következtetés: több nyelvet kellett tudni, és szükség volt a toleranciá­ra. Az Unió küszöbén most ismét új együttéléshez kell magunkat szoktatni. Természetes lesz pél­dául, hogy minden határellen­őrzés nélkül Európa másik végébe juthatunk, s útközben nem kérik a papírt, és nem kérdezik meg, honnan hová tartunk. A repülő­terek többségén sem kell majd sorbaállni: csak átsétálunk az európai polgároknak fenntartott folyosón.- Ezek jó dolgok, a szakemberek mégis civilizációs sokkról beszél­nek. Sok lesz belőle?- Tény, hogy vannak társadalmi csoportok, amelyek helyzete rosz- szabb lesz. Nem azért, mert tehet­ségtelenek, hanem mert túl nagy hátránnyal indulnak. Ez a képzés és a feltételrendszer hiányosságai­nak a következménye. A gond az, hogy az egyén ezt nehezen tudja majd feldolgozni.- S a közösségek?- Az Unió újrarendezi a közös­ségek, a települések viszonyát. Fontosnak tartom a főváros szere­pét. Azt például, hogy képes lesz- e egy új Magyarországba beillesz­kedni, lesz-e belőle közép-európai központ? A megyei jogú városok leckéje is a közösségépítés. Eddig várként szívták el a környező tele­pülések elől a forrásokat. A „feu­dális birtokközpont” fölött azon­ban eljárt az idő. A korszerű me­gyei jogú város nyitott, kifelé su­gárzó. A kisvárosok életrevalósá­gát pedig az minősíti majd, hogy milyen lesz a kapcsolatuk a kör­nyező térséggel. A századfordulós levegőt a mai kornak megfelelő tartalommal kell visszahozni. Száz éve sajátos munkamegosztás volt a város és környéke között: ehhez társult a kisvárosi gondol­kodás és viselkedés. Most kettős veszély leselkedik: a túl nagy és a túl kicsi jövedelem. A nagy jöve­delem túlterjeszkedésre ösztönöz. Pápa például ennek nyögi a követ­kezményét, 1998-2002 között olyan jövedelemhez jutott, amely­ből a megvalósult fejlesztéseit már nem tudja működtetni. A tanul­ság: túlterjeszkedni sem szabad. Néha a túl sok pénz is baj. Ezt in­kább tartalékolni kellene, és meg­ágyazni a tőkének, amely forrást teremt a fejlesztések finanszírozá­sához és működtetéséhez. Ugyan­akkor a rendelkezésre álló kis pénzt koncentrálni is kell. A kevés pénz ugyanis jó tanácsadó. Fon­tos, hogy a stratégiai célok kon­szenzussal készüljenek, fogadja el azokat a kisváros, a falu értelmisé­ge, vállalkozói és a önkormányza- ü intézményrendszerrel. Ha a kis­város és a falu működését párt- politikai lojalitás vezérli, akkor nagy baj lehet. Létkérdés a meg­egyezés az aprófalvakban. Amikor szakmai kérdésekbe beleszól a politika, akkor kétséges a jövő.- A falvak sorsa napi téma. Mi a falu, mi a jövője? Újragondolják ezt is?- Európa a falvak Európája, csak tőlünk nyugatra nem ugyan­azt értik falun, amit mi. A falu nem agrártermelésből élő közös­ség. Európában ugyanis nagy me­zőgazdasági egységek vannak, mert a kis falu Ids földje csak kor­látozottan versenyképes. A falu szerepe megváltozik. Az új falu a lakosainak szolgáltat, a vendégei­nek pedig vonzerőt teremt. Ha megtisztul a falukép, s kiépül a befogadó, szolgáltató rendszer, amely társul a tisztasággal, a ter­mészeti környezettel és a viszony­lagos olcsósággal, akkor van jövő­je a falunak.- Ennek megvalósítása együtt­működést feltételez.- A magyar politikai élet vi­szont a szakításokat népszerűsí­ti... Pedig az európai kihívások kö­zül a legfontosabb az együttmű­ködés. Nálunk sajnos az összeüt­LENGYEL LÁSZLÓ közgazdász, politológus 1950-ben született Budapes­ten; ELTE JTK, (1969-74). 1974-76: a Pénzügyminiszté­rium Államigazgatási Szervezé­si Intézetében dolgozik, 1976- tól a Pénzügykutató Intézet, majd Fit. munkatársa, 1990- elnök-vezérigazgatója. Kutatási területe a nagyvállalatok kap­csolati rendszere, a gazdasági mechanizmus és a politikai rendszer viszonya, az 1990-es években a gazdasági és politi­kai átalakulás. közés, a^harc a meghatározó. Az európai polgár azonban az együtt­működést keresi. Az európaiság arról szól, hogy hogyan kell sze­retni az idegent, és nem arról, ho­gyan kell gyűlölni. Az emberek akkor tudnak együttműködni, ha ügyüket nem öltöztetik azonnal politikai mezbe. Azért éltük túl a századokat, mert sokkal tolerán- sabb, befogadóbb nemzet a ma­gyar, mint amit erről mások gon­dolnak. Most sem vagyok pesszi­mista. Mi Európával szemben óvatosak vagyunk, de nem eluta­sítók. Az óvatosság nemzeti sajá­tosság. Tudatosítani kell, hogy a kihívások mögött sokkal egysze­rűbb a világ, mint látszik. A csatla­kozással sem lesz minden új, s nem történik minden azonnal. Ta­gadhatatlan, hogy néhány terüle­ten lesz gátszakadás, de a napi viselkedésben nem. Lassú belenö- vés következik az új feltételrend­szerbe. Az internetet ma minden­ki használhatja már, de csak a tár­sadalom 12 százaléka használja.- Önt nem tartják - szókimon­dása, kritikus megjegyzései miatt - a hatalom barátjának.- Nekem minden kormányban voltak barátaim. A hatalmon levő­ket soha nem keresem, de akik ki­szorultak onnan, azokkal rend­szeresen együtt ebédelek. Tudni kell együttműködni az emberek­kel. A politikai megosztottsággal nem lehet tartósan együtt élni. Milyen az a vasárnapi ebéd, ahol némán ül egymással szemben apa és fia, nehogy a beszélgetéskor kiderüljön, hogy ki kire szavazott. Nem álbékét hirdetek, s nem kérem, hogy mindenki ölelje meg a másikat, de vegyük végre észre: a vita nem szakítást, örök haragot jelent. lengyel János MDF nélkül a négypárti Kaposvár A négypárti egyeztetésen az előkészítetlensége miatt nem veszünk részt - mondta az Europressnek Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője. - Hét­főn, a megfelelő előkészítés után, természetesen hajlandóak vagyunk az egyeztetésre. Az iraki békefenntartás fel­tételei megváltoztak: s a nem­zetközi szervezetek tekintélyé­nek csökkenése megállt. Nem gördítünk akadályt a magyar részvétel elé. Erről hétfőn dönt az MDF-frakció. Egyeztetés kérdése az, hogy miként való­sul meg a részvétel. De tudni kell, hogy Magyarország NATO- tagállam, s ebből következik a kötelezettsége is. europress Hírek Emlék és köszönet A siófoki buszkatasztrófa sérültjeinek mentésében és a helyreállításban részt vett szak­emberek kaptak elismerést, di­cséretet Budapesten. Lamperth Mónika belügyminiszter hét szakembernek emléktárgyat adományozott, 23 rendőrt, tűz­oltót részesített dicséretben és jutalomban. Csehák Judit egészségügyi miniszter Pro Sanitate emlékplakettet adomá­nyozott; jutalomban részesített hat orvost és mentőápolót. Csillag István gazdasági és köz­lekedési miniszter elismerő oklevelet adományozott a MÁV Rt. három munkatársának, akik a kárelhárításban, mentésben, helyreállításban vettek részt. Wilfried Gruber, Németország magyarországi nagykövete megköszönte a segítséget vala­mennyi hatóságnak, intéz­ménynek. Mint mondta: hálás a segítségnyújtásért és a rész­vétnyilvánításokért. MTI Áder értékelt A Medgyessy-kormány ígéretei­nek javát nem teljesítette: nem csökkentek az adókulcsok, nem emelkedett a minimálbér, 30 ezer ember vesztette el az állását, iskolákat és óvodákat zártak be, az önkormányzato­kat pedig „gyatyára” vetkőzet- ték - értékelte a kormány mun­káját Áder János, a Fidesz frakcióvezetője, europress Bizottságot akarnak Az óvodák és iskolák bezárásá­nak okait vizsgáló parlamenti bizottság felállítását kezdemé­nyezi a Magyar Demokrata Fó­rum. Lezsák Sándor, az MDF elnökségi tagja szerint felmerül a gyanú, hogy sokszor nem a gyermeklétszám csökkenése miatt számolnak fel oktatási intézményeket, hanem nyere­ségvágyból. EUROPRESS Aranyvonat Az aranyvonat egykori kísérői­ről emlékeztek meg a Magyar Nemzeti Bankban a pénzinté­zet alapításának 79. évfordulója alkalmából. Járai Zsigmond jegybankelnök az akkori ma­gyar aranykészlet és egyéb érté­kek megmentőinek, illetve hoz­zátartozóiknak 30 elismerő ok­levelet, Ladányi Frigyes akkori igazgató rokonainak pedig Ma­gyar Nemzeti Bankért Emlék­érmet adományozott, europress Vasutasprémium A MÁV Rt. tulajdonosi jogait gyakorló minisztérium képvise­letében Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter jóvá­hagyta a társaság idei üzleti és beruházási tervét: a vasúttársa­ságnak 163,5 millió utast és több mint 44 millió tonna árut kell szállítania, bevételének el kell érnie a 217,5 milliárd forin­tot, vesztesége pedig nem lehet több 29,1 milliárd forintnál, mti

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents