Heves Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-19 / 115. szám
9. OLDAL HEVES "jjj'HÍRLAP A Whiskys Osztrák Nagydíj A Whiskys rabló Michael Schumacher nyerte felülvizsgálati tárgyalását az ausztriai Forma-1-es mára tűzték ki 10. oldal futamot 15. oldal Botlott Réde Meglepetésre hazai pályán kaptak ki a nagyrédei labdarúgók 16. oldal M O Z A I K Büszke lenne utódaira Dobó, a kereszténység Herkulese Május 18-a múzeumi világnap. Arra kértük dr. Petercsák Tivadart, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet és a Dobó István Vármúzeum igazgatóját, hogy segítsen áttekinteni az elmúlt több mint egy évtized múzeumi munkáját megyénkben. Kedvelt nyári esemény: a Végvári vigasságok fotós perl marton- Mikor és hogyan találkozott az egri várral annak mai igazgatója?- Általános iskolás koromban láttam először - feleli dr. Petercsák Tivadar. - Az alig több mint százlelkes zempléni szülőfalumból a tanítónk vezetésével kirándultunk ide. Akkortól számomra az egri vár jelentette „A Várat”. Debreceni egyetemistaként is jártam itt, a Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem-néprajz-nép- művelés szakán végeztem. A vágyaim csúcsa az volt, hogy valamikor én is dolgozhassak az egri várban.- Honnan is indult ez az életpálya?- A Sátoraljaújhelytől 20 kilométerre lévő Filkeházáról, amely a Füzéri vár tövében húzódik. Sárospatakon kezdtem muzeológusként. Szerencsen is várban dolgoztam, a Zempléni Múzeum igazgatójaként. Egyszemélyben én voltam a muzeológus, a kiállítás-rendező, magam mentem a fűtőolajért, én laboráltam a fényképeket. Egy teremőr és egy takarítónő segített. Tudományos munkát is végeztem, néprajzi kutatásokat. Tehát gyerekkoromban mindennap láttam a füzéri várat a falumból, aztán Sárospatakon a Rákócziak ősi várában ténykedtem, s jöttem Eger felé Szerencsen át. Amikor itt Bodó Sándor lett az igazgató 1979-ben, rá két évre ő ajánlotta, hogy jöjjek ide. Először a tudományos és gyűjteményi osztályt vezettem. Később tudományos titkár lettem, afféle igazgatóhelyettes. Később önállóan is létesült ilyen üsztség. Amikor Bodó Sándor más beosztásba került, 1989-ben engem neveztek ki a megyei múzeumi szervezet és a vármúzeum igazgatójává- Nem a legkönnyebb időszakban...- A rendszerváltozás a múzeumok esetében is okozott gondokat, bár nyitott új lehetőségeket is. Az volt a nagy előnyünk, hogy jól tudtunk élni e lehetőségekkel.- Mit kell értenünk ezalatt?- Szabadabban lehetett a múzeumi struktúrát szervezni. Lehetővé vált, hogy bevételnövelő tevékenységeket indítsunk el. A hagyományos múzeumi teendőket is szélesítettük, nyithattunk a közönség előtt a vár adottságaihoz, történelmi jelentőségéhez mért programok szervezésével, új kínálattal. Említek egy konkrét esetet: a '90- es évek elején megkeresett az Éremverde tulajdonosa azzal, hogy osztrák példák alapján szeretne éremverdét kialakítani az egri várban. Korábban szó se lehetett arról, hogy egy vállalkozó betegye a lábát olyan „szent” helyre, mint a múzeum. Az ugyanis a múzsák otthona, ahol a tudománynak és az elmúlt korok emlékeinek van helyük. Megismerve a tervet, rájöttem, ez is egyféle hagyományőrzés, hiszen fomos régi mesterség eszközét mulatná be. A gótikus palota alagsora lett az Éremverde otthona. Ma is sikeres a vállalkozás. így indult el az a folyamat, hogy a vár szabad kapacitásait hasznosítva egyes területeken a magánvállalkozások is megjelenhessenek.- A múzeum belecsöppent a piacgazdálkodásba...- Mindez nekünk bevételt hozott, a közönségnek pedig újszerű látnivalót nyújtott. Az Éremverdét követte az Ispotálypince, ahol megkóstolhatók az egri borok. Harmadikként az Egri csillagok panoptikum, amellyel szemben volt ellenérzés a házon belül is, de nagyon visszafogott, s a vár szempontjából igen jelentős eseményhez és regényhez kötődő vállalkozás. Az Év múzeuma díj átadásán...- Az új szemlélet mikortól éreztette hatását a várlátogatók számára? — Valójában ez éveken át tartó folyamat eredménye. A '80-as évek végéig komoly látogatottságunk volt. A rendszerváltozás eleje megtorpanást hozott, mivel megdrágult az utazás, az elszállásolás, az étkezés. Az említett folyamatnak is köszönhetően a '90-es évek eleji 300 ezerről tavaly 468 ezerre sikerült felhozni a látogatók számát. Közben '96-ban kezdtük el a Végvári vigasságok című várjátékot, mondván: a program kedvéért olyanok is bejönnek, akik egy kiállításért talán ezt nem tennék meg, de ha már itt vannak, akkor megtekintik az állandó és időszakos tárlatokat is.- A kiállításokat is átformálták?- A Megyeháza udvarán, az egykori börtönépületben '93-ban megnyüt a Heves megye Eger a XVUI-XIX. században című tárlat, ami nagy szakmai elismerést aratott. Megújítottuk '96-ban a képtárat. Igen komoly eredmény, hogy 2001 -ben sikerűd átrendezni az állandó vártörténeti kiállítást, ennek volt nagy szerepe abban, hogy arra az évre megkaptuk a 2002 májusában átvett Az év múzeuma címé. Az időszaki bemutatóinkat igyekeztünk úgy megszervezni, hogy legyenek benne érdekes és vonzó külföldi anyagok. Mi is vittünk külföldre saját gyűjteményeké, hogy megismertessük a magyar, s a Heves megyei, egri kultúra értékét. Úgy érzem, hogy már egy évtizede jó követé vagyunk a honi kultúrának. Részt vettünk az EU által támogatott A korai földművelők Európában elnevezésű nemzetközi régészeti programban. Három év után kutatásaink beépültek a nemzetközi tudományos anyagba, s mivel mi képviseltük Magyarországot, nálunk nyílt kiállítás a témában. —A sikeres munkához jól együttműködő csapatra van szükség...- E teljesítmények mögött mindenképpen jó csapatmunka húzódik. Az utóbbi időben sikerült felvenni egy igazán jó ritmust. Szerteágazó a munkánk: benne van a tudományos, a közművelődési, a közönségkapcsolati tevékenység is. Egy múzeumban a gyűjteményekkel is foglalkozni kell. Ezek mind együtt jelennek meg, amikről a látogató nem tudja, mennyi munka van mindemögött. Nálunk nagyon jó csapat dolgozik, tagjait mindenekelőtt a szakmai lelkesedés motiválja, az önzetlen hozzáállás jellemzi. Például május 18-a a múzeumi világnap, s az elmúlt hét végén a Nemzeti Múzeum kertjében múzeumi majálist rendeztek. Jó néhány kollégám ott töltötte a hétvégéjét, hogy megmutassa a budapestieknek, mit csinálunk mi a Dobó István Vármúzeumban, a Heves megyei múzeumokban. Ezt nem lehet - nem is fogjuk tudni - megfizetni! Évek óta szervezünk vártábort általános iskolásoknak. Az idén is lesz négy turnus. E négy hetet nagyon kemény munkával töltik azok a kollégák, akik a gyerekekkel foglalkoznak. Ezt csak hivatástudattal lehet végezni, ami egyaránt megvan a muzeológusban, a gyűjteménykezelőben, a restaurátorban, a közművelődési munkál végzőben, az adminisztrációs, pénzügyi feladatokat ellátóban. Nagyon jóleső érzés, hogy magam mellett tudhatom ezt a kitűnő csapatot!- S persze ennek is szólt 2002-ben az Év múzeuma elismerő cím...- Mindez a rengeteg munka fejeződött ki a kitüntető címben, ami elsősorban erkölcsi elismerés. Igaz, járt vele egymillió forint díj is, amit szakmai munkára fordíthattunk. Az állandó kiállítás szakmai koordinátori teendőit ellátó három muzeológus kollégánk pedig nívódíjban részesült.- Az egri vár kapcsán fontos kérdés: mennyi fordítható az elengedhetetlen rekonstrukcióra? — Ennek nem volt jelentősége a rendszerváltozásig. Annak kezdetén egy ex-lex állapot volt. Végül '97-re deklarálták, hogy az egri vár a kétszáz legfontosabb hazai műemlék közé soroltatik, állami tulajdonból ki nem adható. Kijelölték kezelőjének a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot (KVI), ingyenes használója a megyei önkormányzat. Ezután kezdődött olyan közös gondolkodás, amelynek során minden érintettben tudatosodott, hogy e nemzeti érték megőrzése csak összefogással lehetséges. — Pontosan mit jelent ez? — Van egy állami tulajdon, amelyben a megyei önkormányzat által fenntartott intézmény működik. Ott van még a műemlékvédelem, amelynek szakmai koordinátori szerepe van, s a sajátos szakmai érdekeket képviselő múzeum. Apró lépésekkel, évente néhány tízmillió forinttal oldottuk meg a legégetőbb teendőket. Az igazi áttörés 2001-ben kezdődött, amikor a Szé- chenyi-terv kééében 240 millió forint támogatást kapott az egri vár. A 180 milliós állami támogatáshoz Égé és Heves megye önkormányzata 30-30 millióval járult hozzá A KVI további 150 milliót adott. Most, szintén összefogással, nemzetközi pályázaton próbálunk pénzt szerezni a rekonstrukció folytatásához. — Mekkora összegről van szó? — Ez EU-pályázat, s milliárdos az öszszeg. A már megkezdett felújítást ugyanis nem szabad abbahagyni, mert az is elpusztulhat pár év alatt, amit eddig megcsináltunk! Be kell fejezni az 5-6 évre prognosztizált középtávú rekonstrukciót. így elkészülhetnek azok a pontok - a székes- egyházi romterület, a Szép-bástya, a Török-kert, az északi fal környéke -, amelyek a várban még sebek. Csak ezek után jelenthéjük ki, hogy megtettük, amit az utókor elvár tőlünk, megőriztük a magyar történelem e nagyjelentőségű objektumát! Azután már „csaík” a karbantartás van soron, ami szintén nem kevés, évi több tízmillió forint. Nem feledhetjük, hogy a XVI. században az egriek a keresztény Európát védték meg! Akkoriban Dobó Istvánt a kereszténység Hékuleseként emlegették. S bizony nem sok hazai és európai várról mondhatjuk el, hogy győztesen került ki az akkori harcokból. Éppen ezért akkor kezelhetjük igazán értékén az egri várat, ha külön soron jelenik meg az országos költség- vetésben, s fontos helyet képvisel a nem- zetközi pályázatokon. ______szalay zoltán A z értékőrző múzeum A jövő szempontjából lényeges, az Egert, Heves megyét, a régiót, de az egész nemzeté is jelképező értékek megőrzése a múzeumok alap- véő feladata - tartja dr. Petercsák Tivadar. A múzeumigazgató szerint ennek része, hogy jelentős régészeti ásatások folytak. A vison- tai Déli-bánya területén 30 hektáros részt tártak fel, igen intenzív munkával. Az utóbbi idő legnagyobb hazai ásatásáról van szó. A munka befejeződött, a feltárt anyagból múzeum létesül Detken a bánya támogatásával. Heves megye népművészéi kutatásaira Tradíció és továbbélés címmel nemzeti kutatásfejlesztési pályázaton nyert a vármúzeum 30 millió forintot. Ennek segítségével három éven át tárják fel a megye népművészetének értékeit, s létrehoznak egy számítógépes archívumot. Kiállításokat is rendeznek, s megjelenik Heves megye népművészetének reprezentatív albuma Fontosak a végvári kutatásaik, miként a gyöngyösi Mátra Múzeum új természettudományi eredményé is, amelyek nemzetközi jelentőségűek. Mindezekről saját kiadványokban, hazai és külföldi szaksajtóban, szakirodalomban tájékoztatnak. Kiemelkedőek a múzeumok évkönyvé, az egrieknél az Agria-sorozat, a gyöngyösieknél a Fólia-sorozat, a Hatvány Lajos Múzeum tudományos publikációi, s a Dobó István Vármúzeum Stadia Agriensa sorozata. Méltán lehetnek büszkék a végvári konféenciákra, amelyekből eddig tízet rendeztek. Kevés konferenciasorozat ért meg ennyi időt. Ennek tapasztalatait hasznosították az új állandó kiállításban is. ■ A párizsi divatot bemutató tárlat is nagy sikert aratott fotó: perl marton Őrségváltás, kosztümös tárlatvezetés A Dobó István Vármúzeum újabb vonzó látványosságokat kínál idén a közönségnek. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, s a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közös meghívásos pályázatán 50 millió forintot nyert az intézmény. Ehhez a város és a megye 6-6" milliót tett hozzá. S az újdonságok: + Történelmi kosztümben kalauzolják a tárlatvezetők a látogatókat. +Játszóház létesül diákcsoportoknak. + Konféenciatéem létesül a Dobó-bástya felső szintjén, s mód nyílik vacsoráztatásra is esti rendezvényeken. + Történelmi őrségváltást tekinthetnek meg óránként az érdeklődők hétvégeken a vár három pontján. + Új hang- és fényeffektusok várják a kazamatában megfordulókat. + Megújul a beléptetőrendszé az alsó kapunál. + Ágyúmásolatok lesznek a vár több pontján. Bajmócon 1550-es dátummal találtak egri ágyút, melyről másolat készült. Lesz közöttük elsüthető is. + A szabadtéri színpadra a Végvári vigasságok eseményei mellett más rendezvényeket is szerveznek majd. _________ ■ ( 89844-89920) hvB EV) W^attóU »* akár évi A HVB Bank kis- és középvállalkozásoknak nyújtott beruházási hitelei lépéselőnybe hozzák vállalkozását az európai uniós csatlakozás előtt. Gyors és rugalmas ügyintézés. Hitelek euróbán és forintban! k Htirópánoz További információ: 06-40/482-482 A HVB Group tagja [ www.hvb.hu * Euróbán nyújtott hitel esetén, ahol a hitel kamata 3 havi EURIBOR + hitelkockázattól függő kamatfelár. Forinthitel esetén 3 havi BUBOR + hitelkockázattól függő felár, már akár évi 7% alatti kamattól! Kezelési költség évi 1%. 1 1 1 4
