Heves Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-19 / 115. szám

6. OLDAL P É L Y 2003. Május 19., hétfő PÉLY Polgármester: Kalmár Mária Alpolgármester: Vígh Ferenc Jegyző: Fehér János A képviselő-testület tagjai: Ari Norman, Dragony Gábor, Guba Áron, Dropos Istvánné, Mészáros Dávid, Pérók József, Törőcsik Zoltánná, Csontos Zoltán. Pély a mai napig megőrizte egykori településszerkezetét, hatalmas terek, nagy porták jellemzik az utcákat fotó: perl marton Két kanyar és Pély Ha azt mondjuk, Törőcsik Mari, a Heves megyeiek fele azonnal rávágja: Pély. Kevés kis falu büszkélkedhet ugyanis olyan szülöt­tel, aki élő színészle­genda, s ráadásul soha­sem tagadta meg a gyö­kereit, mindig boldo­gan és a szemében va­lami kialudhatatlan fénnyel ejtette ki ezt a nevet. A művésznőtől egy 1997- ben Hevesen készült beszélge­tésből idézünk. „Ahogy az ember öregszik, egyre inkább kiszór mindent az emlékeiből, ami fölöslegesnek tűnik. A gyermekkor szépségét én nem a tájnak és a helységnek, hanem apámnak és anyámnak köszönhetem, akik rendkívül csodálatos és egyszerű emberek voltak. Bár tudom, hogy nem tar­tozik a világ legszebb tájai közé a szülőfalum, a mai na­pig, ha Pély közelében járok, elmegyek oda. Gyerekkorunkban min­dig azt mondtuk: a nagy kanyar után jön a kis kanyar, és utána kö­vetkezik Pély. Ismer­tünk minden fát és bok­rot. A mai napig szereti a szemem ezt a tájat. Imádtam a Tiszát és környékét, minden napszakra, minden fényre meg­volt a kedvenc helyem. Az ut­cánk, a Tarnaszentmiklósi út úgy rémlik emlékezetemben — de le­het, hogy ez már csak a mesék­ben él —, hogy csupa virág volt. A ház előtt pedig ott állt a 13-as ki­lométerkő...” A községháza címe: Pély, Fő út 165 Tel.: 36/469-931 Ügyfélfogadási idő: Hétfő, kedd, csütörtök: fél 8-tól 12-ig. Szerdán fél 8-tól 16-ig. Pénteken fél 8-tól 13-ig. A lakosság száma: 1681 0-14 éves korig: 346 15-18 éves korig: 80 19-60 éves korig: 904 60 év fölött: 351 Helyi adók: Magánszemélyek kommuná­lis adója: 1000 R/ingatlan. Vállalkozók kommunális adója: 1000 Ft/alkalmazott Közérdekű telefonszámok: • Háziorvos: 469-935 • Fogorvos: 469-935 • Védőnő: 469-200 • Általános Iskola: 469-939 • Óvoda: 469-740 • Gyógyszertár: 469-940 • Takarékszövetkezet: 469-941 • Körzeti megbízott: 469-932 Civilszervezetek: • Pély Községért Egyesület • Tiszavirág Nyugdíjasklub • Községünk, Szülőfalunk Pély Alapítvány Jeles napok: • Pünkösdvasárnapja: falunap • Október: Demeter-napi búcsú A település története. A település első említése 1234-ben történik Peel név­alakban. Kezdetben királyi várbirtok, később Necskey családi birtok lett. A falu több­ször elpusztult, előbb a törö­kök, később a tűz, majd az árvíz áldozata lett a falu. A la­kott terület évszázadokon át a Tisza árterülete volt, így elő­fordult, hogy a víz évente többször is elöntötte. Ez a helyzet csak a Tisza szabá­lyozása után változott, a régi árterület helyét a szikesek foglalták el, amely ma az or­szág egyik kiemelten védett természeti területe. A Hevesi Füves Puszták Táj­védelmi Körzet növény- és ál­latvilágában a Hortobágyihoz hasonlít. A füvek birodalmát mesterségesen telepített er­dőcsoportok tarkítják, időn­ként felszínre bukkan a só is. Külön értéket képvisel a Pélyi Madárrezervátum. Különös földrajzi adottságokkal rendelkezik Pély. Nemcsak természeti értékei figyelemre méltók, hanem településszerkezete is. Itt ugyanis még tetten érhetők a nagy porták, a széles utcák, a gazdálkodásra alkalmas csalá­di házak. Délben, amikor a város a legzajo­sabb, itt csak a madarak csivitelése hallik. — A jövőnket leginkább a Vásárhelyi-tervben megfogalmazott vésztározók kialakításának mi­kéntje befolyásolja majd - szögezi le Kalmár Má­ria polgármester. - Azt már tudjuk, hogy mindenképpen megvalósítják ezt a tiszai ár­hullámok levonulását meg­könnyítő beruházást, csak az a kérdés, hogy ebből hogyan profitál a település. Egy jó elő­készítés hozhat munkalehető­séget, segíthet a csatornázott­ság javításában, a szennyvíz elvezetésében, egy rossz előkészítés pedig okoz­hatja a talajvíz megemelkedését, aminek belátha- tatlanok lesznek a következményei. A másik kardinális kitörési lehetősége a falunak az idegenforgalom. A csendet, nyugalmat szeretők itt szinte idilli környezetbe csöppennek. A táj érté­kei kiváló lehetőséget teremtenek arra, hogy üdü­lőövezetté váljon a falu - a kérdés az, hogy mikor fedezik fel. Sajnos, ennek a vágyunknak nem ked­vez az a tény, hogy a dél-hevesi térségbe az M3-as autópálya megépülése után sem érkeznek a befek­tetők, a munkalehetőség szinte minimális. A nagy tervek megvalósulásáig viszont bőven van még mit tenni. Az önkormányzat tervezi, hogy felújítja a régi iskolaépületet, ahol a könyv­tár és a teleház is új otthonra találhatna. A fásítás, a virágosítás napirenden van, a készülő rendezési terv pedig újabb évtizedekre szabja meg a fejlő­dés irányát.- A materiális értékeken túl nagy büszkesé­günk, hogy a művészek és alkotók szívesen láto­gatják Pélyt. Pirók Józse/ akvarellista kétévente ren­dez itt kiállítást, tavaly már a lánya is bemutatko­zott, aki Tiffany üvegeket készít. Kunos Mihály bronzöntőnek is van itt háza, köztéri szobrainkat pedig Trischler Ferenc és Seregi József készítette - folytatta Kalmár Mária. - Különösen kedves ne­künk a tájház, amelyet az itt élők rendeztek be, a mai napig is ha valami előkerül a padlásról, azon­nal behozzák. Szinte három hét alatt rendeztük be, éjjel-nappal súroltunk, takarítottunk, de úgy ér­zem, közös összefogással egy olyan értéket sikerült létrehoznunk, amelyre büszkék lehetünk. ■ Hagyományápolás egyesülettel Sokrétű feladatot vállalt a Pély Köz­ségért Egyesület. Nemcsak a közös­ségi élet szervezését, a táj- és kör­nyezetvédelmet, a hagyományok ápolását végzik, de például ők te­remtették meg a község internetes honlapját is, mindig újabb és újabb információkkal bővítve azt. — Nemcsak az itt élőkkel tart­juk folyamatosan a kapcsolatot, hanem az elszármazottakat is tá­jékoztatjuk a változásokról, az el­képzeléseinkről - mondja Rab Csilla Réka, az egyesület elnöke. — Ezért készítettünk egy listát, ahol összegyűjtöttük a Pélyről el­származottakat és azokat, akik módon kötődnek a településhez. Az egyesület gyűjt minden tár­gyi és szellemi emléket, amely segít megőrizni a múltat. Az egyesület rendezi minden esztendőben a fa­lunapot pünkösd hétvégéjén, ami­kor is igyekeznek az egykori pélyi lakosokat is meghívni, hogy a múlt és a jelen ilyenkor találkozhasson. — Határozott elképzelésünk van arról, mi­lyen irányban lehetne lépni — folytatta az el­nök. — A föld­rajzi elhelyez­kedésünk és ér­tékeink lehető­séget adnának arra, hogy egy skanzen jellegű faluvá váljunk. A régi, 80-120 éves házak megőrzése és felújítása új perspektívát adna a településnek, ráadásul itt még él­nek azok a régi mesterségek, ame­lyek felelevenítése, bemutatása ku­riózum egy városi családnak. Ez az egyesület kezdeményezte a régi zsidó temető értékeinek őr­zését, a Sajfoki Gőzszivattyú Állo­más védetté nyilvánítását. Az utóbbi időszak legnagyobb kézzel­fogható eredménye a Teleház lét­rehozása, amely egy évvel ezelőtt kezdte meg munkáját, s amely minden, az informatikával kapcso­latos elvárásnak megfelel.- Az egész egyesületi mozga­lom úgy kezdődött, hogy hárman leültünk beszélgetni, mit kellene tenni azért, hogy szebb, jobb le­gyen a környezetünk - mondta Csilla. - Ekkor született az ötlet, hogy csináljunk egy egyesületet, amely nemcsak a falu kulturális és szellemi értékeit őrzi, hanem ké­pes jobbító, a közérzetet javító cse­lekedetekre is aktivizálni a pélyieket._________________■ Elismert iskolai fúvósok Két esztendővel ezelőtt a pélyi általános iskola is nevet kapott: alföldről, sík vidékről lévén szó, ki mást választhattak volna az iskola névadójának, mint Petőfi Sándort. — Az aulában és az iskola ud­varán is szobrot emeltünk Petőfi Sándornak, akiről minden esz­tendőben a magyar kultúra nap­ján emlékezünk - mondta Kovaly Tivadar iskolaigazgató. — A leglényegesebb változás az is­kolánk történetében 1990-ben történt, amikor elkészült az új épületszámy, és három helyszín helyett immár egy épületkomple­xumban folyhat az oktatás. Je­lenleg 12 csoportban 186 gyer­meket oktatunk. Öt éve helyben foglalkozunk a részképesség-za­varos gyermekekkel, hiszen ne­kik az eljárás, ismerve a családok anyagi helyzetét, külön nehézsé­get okozott. Pályázatok segítsé­gével kialakítottunk egy fejlesztő­szobát, ahol egyszerre 2-3 gyer­mekkel foglalkozunk. A Soros Alapítvány segítségével és kistér­ségi összefogással három évvel ezelőtt valósítottuk meg a számí­tógépes termünket. Büszkék vagyunk arra, hogy sok tehetséges gyermek tanul ná­lunk, a többségük a középisko­lákban is megállja a helyét, más kérdés az, hogy a családokra gyakran indokolatlanul nagy ter­het ró az iskolázás, a kollégium vagy az eljárás költsége. Különösen büszkék vagyunk a fúvószenekarunkra, amely 1995-ben alakult, s azóta is min­den helyi rendezvény érdekes színfoltja. Horváth János kar­nagy vezetésével egyre több a fellépésünk, sőt most már régi tanítványok is erősítik a csapa­tot. Mivel iskolánkban német nyelvet tanítunk, ezért a szülők közreműködésével minden év­ben lehetőséget teremtünk arra, hogy a legjobbjaink Németor­szágban gyakorolják a nyelvet, cserkészcsapatunk pedig min­den évben vagy a Mátrában tá­borozik, vagy a Tiszán víz­itúrázik. A diákönkormányzat pedig egy tisztasági mozgalom indítását vállalta a faluban. Diákok az iskola udvarán, a Petőfi-szobor előtt fotó: perl marton MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Vígh Ferencné Vona Péterné GAZDASÁGI VEZETŐ PÉNZTÁROS Rab Tiborné Marinkás Sándorné Kádár Pál MUNKANÉLKÜLI NYUGDÍJAS NYUGDÍJASKLUB-VEZETŐ- Tisztább, virágosabb települést szeretnék, hiszen a szemetelés óriási probléma. Néha csak azt látjuk, hogy a szél hordja szanaszét az eldobott csoki­papírt és egye­bet. Azok, akik egy időben parkosítottak, most már két­szer is meg­gondolják, belekezdjenek-e, mert vannak, akik gondolkodás nélkül kitépik a mások által ültetett nö­vényeket. A falu belterületén még csak-csak próbáljuk megőrizni a fákat, de a külterületről évről évre fogy. Vagyis kivágják és eltüzelik azokat. A közbiztonság hiánya ugyancsak kifogásolható. A posta előtti telefonfülkét kétszer törték be rövid idő alatt, a kerékpártáro­lót is megrongálták.- A rongálások nagyon rontják a pélyi ember közérzetét. Lassan már úgy érezzük, nem érdemes semmit se ki­ültetni, kint hagyni, mert azt biztosan tönkreteszik. Talán ha a fia­taloknak több szórakozási le­hetőségük len­ne, akkor leve­zetnék másképpen a fölös energi­ájukat, s nem törnének-zúznának a faluban. Kellene egy faluszépítő mozgalom, amely új arculatot ad­na a településnek. A település ellátottsága nem rossz, de én személy szerint nem vagyok elégedett az orvosi és a fogorvosi ellátással. A munkahely minden pélyi embernek a vágya, hiszen itt már évek óta nem lehet rendes megélhetési forrást találni.- Sokat tesz a képviselő-testület a faluért, annyi szép köztéri szobor talán sehol a környéken nincs, mint nálunk. Ennek örülök és ezzel elége­dett vagyok, de a közbiz­tonság helyze­te elkeserít. A vandalizmus, a rongálás, a fakivágás szin­te mindennapos hír a településen. A szennyvízhálózatra nagy szükségünk lenne, mivel a kör­nyék természeti értékei fokozot­tan védettek, de állami támogatás nélkül ez nem megvalósítható. A másik problémánk az utak állapo­ta. A járdák életveszélyesen feltö­redeztek, az utak úgyszintén, ha egy autó végigszáguld rajta, akkor még az is előfordulhat, hogy a kő valakit fejbe vág.- A nyugdíjasok összetartanak a faluban, a hivatal segítségével több helyre is eljutottunk. Van egy helyiségünk, ahol rendsze­resen találkoz­hatunk, s a névnapokról, alkalmakról megemléke­zünk. Az itt született pélyiek nem kívánkoznak el innen. Most ép­pen nagy izgalommal készülünk az osztálytalálkozónkra. Annak idején ötvenegyen végeztünk, s most huszonnégyen ismét össze­jövünk és emlékezünk a régi idők­re. Szép emlékek voltak azok, s én azóta sem bánom, hogy itt marad­tam. Ezután pedig már a falunap előkészítésén dolgozunk. Nyugdí­jasként is megtaláltam a helyem a faluban, és jól érzem magam.- A település Jászsággal történő összekötése nagyon lényeges len­ne, hogy a falu végre kitörjön az elszigeteltség­ből. Régen volt itt egy mozga­lom, a „Tiszta udvar, rendes ház”. Jó lenne ezt újra megho­nosítani, hiszen talán az elisme­rés meghozná az emberek kedvét, hogy ismét rendben tartsák a portájukat. Én tizenhat éves korom óta dol­gozom, és mindig találtam mun­kát. Voltam én már minden, csak ahogy errefelé mondják, akasztott ember nem. De mindig volt meg­élhetésem. Talán a mostani fiata­loknak sem kellene válogatniuk. Egyébként szeretem ezt a közös­séget, és nyugdíjasként is jó értük, velük dolgozni. Egykor művészek telepe lehet

Next

/
Thumbnails
Contents