Heves Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-17 / 114. szám

6. OLDAL ERDŐ TELEK 2003. MÁJUS 17., SZOMBAT Hl ERDŐTELEK Polgármester: Bakos Károly Alpolgármester: Nagy Miklós Jegyző: Lőcseiné Nagy Mária A képviselő-testület tagjai: Bakos Gyula, Barna Imre, Fabók Istvánná, Kiss Jenő, Kovács Sándor, Krecz Kálmán, Laczházi Tünde, Péró Ferencné, Pintér Béla, Pusztavári Károly, Vizkeleti Imre. Kisebbségi önkormányzat: Elnök: Pataki Zoltánná Tagok: Báder Gábor, Oláh József Sándor, Pusoma Miklós, Pusztavári Károly. A polgármesteri hivatal címe: Erdőtelek, Fő út 105. Tej./fax: 36/496-001 Pqlgármester: 496-479 Jegyző: 596-100 Ügyfélfogadási idő: hétfő - szerda: 8-16 óra között A többi napon: 8-12 óra között. Helyi adó: Személygépkocsi: 800 Ft/mázsa. Vállalkozások száma: 65 Lakosság száma: 3632 0-17 év között: 918 18-59 között: 1986 60 év fölött: 728 Közérdekű telefonszámok: • Mikszáth Kálmán Általános Iskola: 496-004 és 596-010 • Napközi Otthonos Óvoda: 496-051 • Gondozási Központ: 396-044 • Művelődési Ház és Könyvtár: 496-601 • Katolikus Plébániahivatal: 496017 • Háziorvos: 496020 vagy 496019 • Fogorvos: 496-185 • Egészségház: 496-293 • Gyógyszertár: 496007 • Állatorvos: 496496-415 Civil szervezetek: • Polgárőrség • Nyugdíjasklub • Vadásztársaság • A Művelődési Házban működő csoportok: nyugdíjasklub, felnőtt aerobic-csoport, majorette-csoport. Alapítványok: • Erdőtelki Szép Óvodánkért Közalapítvány • Erdőtelki Iskolánkért Közalapítvány • Erdőtelek Jövőjéért Alapítvány Jeles napok: Nyugdíjas batyusbál, húsvéti játszóház. Július 19.: térségi nyugdíjas-találkozó. Augusz­tus 20. Szeptember: falunap és búcsú. Karácsonyi játszó­ház, falukarácsony. Buttlerek büszke öröksége A település európai hírű büszkesége az arborétum, amely a Buttler-kastély szomszédságában található fotó; perl marton A segítség mindig önzetlen Pintér Bélát, vagy ahogy a falu­ban nevezik, Gyuszi bácsit még az Erdőtelken túl élő embereknek sem kell bemutatni. A Pintér-tanya megálmo­dója és megvalósítója hosszú ideig alpolgár­mesteri feladatokat is el­látott, s ha tett valamit a faluért, azt mindig ön­zetlenül tette. Oszlánczi István polgármester ha­lála után tiszteletdíj nél­kül irányította a települést, euró­pai szintű szállodájáról pedig azt mondja, ez is a falu ismertségét, látogatottságát szolgálja. — Már az ükszüleim is itt éltek, és nagyon sokat számít az, hogy jóban-rosszban együtt volt ez a közösség — meséli Pintér Béla. — Amit tettem, azzal a falunak is hírnevet szereztem, és boldog va­gyok, ha nemcsak a Pintér-tanyá­ról őriznek szép emléket az ide érkezők, hanem az em­berek és a könyék jó hí­rét is elviszik. Gyuszi bácsi hívő ember, így szinte termé­szetes volt, hogy az új szállodaszárnyba kis kápolnát is terveztetett. Mivel a vállalkozást most már javarészt idő­sebbik lánya viszi tovább, így több ideje marad hobbijának, a vadászatnak és az emberi kap­csolatok ápolásának. Mert mint mondja, talán mindennél fonto­sabb, hogy legyen időnk a mási­kat meghallgatni és az emberi ér­tékeit megismerni. Páratlan értékű természeti kincsek birtoká­ban tervezhetik a jövőt Erdőtelken: a befekte­tőre váró Buttler-kastély és a szomszédos ar­borétum jövőbeni idegenforgalmi jelentősége elvitathatatlan.- Hosszú évek problémája, hogy egyelőre nem ta­láltunk olyan befektetőt, akinek az elképzelése ta­lálkozott az önkormányzat céljaival, vagyis a kas­télyt idegenforgalmi célokra használná — mondja elöljáróban Bakos Károly polgármester, aki ugyan csak az októberi helyhatósági választások óta veze­ti a falut, mégis, ahogy mondja, nagyon élvezi ezt a szerteágazó munkát. — A településhez kö­zeli Pintér-tanya és a hasznosí­tásra váró Buttler-kastély mel­lett egy lovastanya is rendelke­zésükre áll, ahol ugyancsak a turistáknak szóló szolgáltatást lehetne kialakítani. A falu szépítése, továbbra is a lakosok kívánalmaival összhangban napirenden szerepel. Ugyancsak helyben fogalmazódott meg az igény, hogy létesüljön egy bentlakásos szociális otthon, hogy az egyedül maradt időseknek ne kell­jen elhagyni a települést, mégis megoldott legyen huszonnégy órás gondozásuk, felügyeletük. Szin­tén hasonló volumenű fejlesztés lenne a szennyvíz­hálózat kiépítése, amelyre óriási az igény, ám ez központi támogatás nélkül nem valósítható meg. — Az utóbbi időszakban többen szóvá tették a nem megfelelő közbiztonságot — folytatta a pol­gármester. — Ciklusprogramunkban is szerepel a rendőri jelenlét javítása, megerősítve a polgárőr­séggel és a mezőőri szolgálattal. Az M3-as közelsé­gével jelentősen nőtt az átmenő forgalom a telepü­lésen. A kerékpárosok biztonsága megkövetelné a kerékpárút kiépítését, amelynek ezentúl idegen- forgalmi vonzata is lenne, lévén a környék neveze­tességeit sok kerékpáros keresi fel nyaranta. Az intézmények biztonságos működtetésén túl az önkormányzat fokozottan figyel arra, hogy a la­kosokkal napi kapcsolatot tartsanak, ezért a kö­zelmúltban minden képviselő „vállalt” egy telepü­lésrészt, így a lakosok azt érezhetik, képviselik az ő érdekeiket, igényeiket az önkormányzatban. A településfejlesztésben hangsúlyos helyet kaptak a kritikus pontok, a régi vásártér rekultivá­ciója és a sportpálya gondozása Ez ugyanis egy if­júsági sportélet megszerveződésének alapja lehet.- Sok a tennivalónk, sokat várnak tőlünk - fo­galmaz Bakos Károly. - Ám olyan munka ez, ami­vel lehet eredményeket elérni. Én ezt ígértem az erdőtelkieknek, és ezért is dolgozom a testülettel együtt. Egyszer Hofi Géza a településünkön járt, s azt mondta, útközben azon gondolkodott, mit is kívánjon az erdőtelkieknek. Mire megérkezett, eszébe jutott: annyijuk legyen mindenből, mint amennyi gödör van az idefelé vezető úton. Remél­jük, egyszer megfogan a jókívánság. Értékválság a társadalomban Két templomban, az erdőtelkiben és a terűdben, valamint két mis­ézőhelyen, a hanyiban és a Pintér­tanya kápolnájában hallgathatnak Menyhárt József plébános, kerü­leti esperes celebrálásában isten­tiszteletet a környéken élők. A halk szavú, mosolygós plébános urat mindenki szereti a környé­ken. Szavaira érdemes odafigyel­ni, hiszen azok a jóságot, az em­berséget sugallják.- Községünkben az 1300-as évek óta áll templom, s 1696 óta folyamatos a papi jelenlét — emlé­kezik vissza Menyhárt József plé­bános. - Az általános iskolával hagyományosan jó kapcsolatot sikerült kiépítenünk, az alsó tago­zatosok 95-98 százaléka jár hit­tanórákra, s szinte mindenki eljut az első áldozásig. Nagy szomorúságunk viszont, hogy egyre több a temetés és egyre kevesebb az es- küvő és a ke­lj pasztalom, hogy fc a családokon li * belüli értékrend ' 1H 's sokat válto­■ zott. A szülők­^nStESJI; nek egyre keve­sebb az idejük a gyermek morális nevelésére. Ezt többnyire az iskolától várják el, ám az iskola - vagy adott esetben a hit­tan-is kevés ehhez, ha a szülőtől a nebuló nem kap megerősítést. Már­pedig a társadalomban tapasztal­ható értékválság kezelése fokozott odafigyelést kíván A helyi lapban hat éve rendszeresen írok, és ez a lehetőség sokat segít abban, hogy az újságon keresztül azokhoz is el­jut az egyház gondolata, akik nem rendszeresen templomba járók. A plébános úr egy érdekes je­lenségre is felhívja a figyelmünket. A most nagymama- és nagypapa­korú erdőtelkiek között gyakori volt a távoli rokonok közti házas­ság. Talán ennek is lett a következ­ménye, hogy az itt élők rendkívül zárt közösségbe kovácsolódtak, s minden erőfeszítés ellenére sem váltak rendszeressé a környező vallási közösségek látogatásai. Egyedül a szentkúti búcsúba jár­nak el az erdőtelki hívők. ■ Nívócsoportok a fejlődésért A helyi Mikszáth Kálmán Általá­nos Iskoláról egy időben csupa hátborzongató híreket lehetett haliam. Ám az élet természete­sen itt sem csak nehézségekből áll, még akkor sem, ha a 400 ta­nuló többsége már a kisebbség­hez tartozik. — Természetesen a mi isko­lánk is szembesül azzal, hogy sok az ingerszegény környezet­ből érkező tanuló, akiknek a fel­zárkóztatására külön oda kell fi­gyelnünk - mondja Forgács Miklós iskolaigazgató. - A hét­köznapi munkán és nehézsége­ken túl azonban vannak ünne­peink, amelyek közösség-össze- kovácsoló erőt is jelentenek. Ilyen a Mikszáth-napok prog­ramja, amikor a szülők bemuta­tó órákat látogathatnak, s Szabó Benedek tanár úr emlékére ma­tematikaversenyt rendezünk. Áprilisban a magyar nyelv hetét versmondással, helyesíróversen­nyel ünnepeljük, májusban a madarak és fák napján termé­szetismereti vetélkedőket szer­vezünk. A Fekete István termé­szetismereti versenyünk olyan jól működik, hogy minden év­ben eljönnek a környező iskolák tanulói is, hogy együtt fedezzük fel a környék értékeit. Mint említettem, az ingersze­gény környezetből érkező tanu­lók felzárkóztatása folyamatos kihívást jelent a pedagógusok­nak. Ezért találtuk ki a nívócso­portok kialakítását, amely azt se­gíti, hogy a tanulók egy osztály­ban maradhatnak, csak bizo­nyos tantárgyakból felzárkózta­tó, kiscsoportos foglalkozáso­kon vesznek részt. Büszkék vagyunk azokra a ta­nulóinkra, akik eredményesen szerepelnek a körzeti és a megyei versenyeken, így például a kö­zelmúltban nagyon szép ered­mények születtek az informati­kai vagy a Lőrincze Lajos nyelv­helyességi versenyen is. Célja­ink közt szerepel a napközi ki­alakítása, és jó lenne egy játszó­tér vagy pihenőpark, ahol a ta­nulók a fölös energiájukat az órák közti szünetekben levezet­hetnék. A tanulók megállják a helyüket a körzeti és megyei versenyeken is. Tanóra a számítógépes tanteremben_______________fotó: perl marton MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Nagy Miklós ALPOLGÁRMESTER- Az autópálya közelsége óriási előnyökkel jár, mégis úgy látom, hogy ezt az előnyt még nem sike­rült kihasznál­ni. A főváros az M3-ason ép­pen olyan gyorsan elérhe­tő, mint a me­gyeszékhely, és ez munkale­hetőségekben is nagy pers­pektívát jelent, s remélem, ezt előbb-utóbb a befektetők is felfe­dezik. A település másik hatalmas értéke a Buttler-kastély és az arbo­rétum. Folyamatosan keressük a befektetőket a kastély hasznosítá­sára. Elképzeléseink szerint egy konferencia-központ kialakítása lényeges változásokat hozhat a fa­lu életében. A múltunk gazdag, ennek megőrzésével értékes jövő előtt áll a település. Laczházi tünde MŰVELŐDÉSI HÁZ IGAZGATÓ — Művelődési ház vezetőként olyan lendületes fejlődést és odafi­gyelést kívánok, mint amilyen az elmúlt fél év­ben megmu­tatkozott. Tu­dom, hogy a kultúra mindig nyeli a pénzt, viszont olyan közösség-ösz- szekovácsoló erőt jelent, amely a falu életében nagy értéket képvisel. A majálisunkat óriási si­ker kísérte, kiállításainkat, szín­házlátogatásainkat folyamatos ér­deklődés és pozitív visszajelzés követi. A helyi lap annyira népsze­rű, hogy már a megjelenés napján 400-500 példányt elvisznek a la­kosok. Azt szeretném, ha gyerme­keim egy élhető faluban nőnének fel, ahogy ez az én gyerekkorom­ban is így volt. Lőcseiné Nagy Mária jegyző- Mindenekelőtt a népességmeg­tartó erőnket kell növelni, hiszen minden település jövőjét az itt ma­radó fiatalok határozzák meg. Jegyző­ként elsősor­ban azt kívá­nom, hogy a pályázataink legyenek sike­resek, hiszen hiába, hogy Er­dőtelek Heves után a térség legna­gyobb települése, önerőből még­sem lehet a nagyobb volumenű fejlesztéseinket megvalósítani. A szennyvízberuházásra nagy szük­ségünk lenne, és ezt a lakosság is igényli. Az erdőtelki ember szem­léletváltását mutatja, hogy öt évvel ezelőtt még csak a lakosok 40 szá­zaléka, ma már 80 százaléka tart igényt erre a fejlesztésre. A falu­kép javítását is fontosnak tartom. IVANICS JÁNOSNÉ KÖNYVELŐ- Bár van a faluban munkalehető­ség, mégis azt szeretnénk, ha ettől is több lenne, s a lakosoknak len­ne lehetősé­gük választani. Sokan még így is eljárnak más városokba, és az ingázás a családos em­bereknek nagy teher. Az ellá­tással elége­dett vagyok, bár a falukép sok kí­vánnivalót hagy maga után. Az lenne a jó, ha az átutazó egy barát­ságos, virágos faluképpel távozna. Az utóbbi hónapokban több prog­ramot is szerveztek, ám a fiatalok­nak ettől is több kellene, hiszen nekik fontos a szórakozás. A leg­nagyobb vágyam az iskolai napkö­zi megszervezése lenne, mert a gyermekek felügyelete délutánon­ként sok helyen nem megoldott. Kecsőné Seiben Éva ELADÓ- A fiataloknak több szórakozási lehetőség kellene, akkor talán a vandalizmus is visszaszorulna a faluban. Az ar­borétum és a kastély kihasz­nálása forduló­pontot hozhat­na a település életében, hiszen az idegenforga­lom fellendülé­sét gondolom én a legfontosabb kitörési pont­nak. Sok a gyermek a településen, és ez a jövő szempontjából jelen­tőséggel bír. De ha már a gyerme­keknél tartunk: a napközi meg­szervezése sokunk kívánsága len­ne, mert a délutáni felügyeletet sok család nem képes megoldani. Munkalehetőségek teremtése úgy­szintén kívánalom, mivel még mindig sokaknak kell ingázniuk távoli városokba.

Next

/
Thumbnails
Contents