Heves Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-10 / 108. szám

2003. MÁJUS 10., SZOMBAT H O R I Z 0 N T 7. OLDAL Vita: létezik-e az altemplom? (Folytatás az 1. oldalról) Eleinte a községi egyháztanács tagjai sem tudtak egységes álláspontra jutni a kér­désben. Vincze János, az önkormányzat képvi­selője, egyben az egyházközségi képvise­lő-testület tagja úgy véli, az okozta a meg­osztottságot, hogy az akció szervezője a legilletékesebbet, a helyi egyházközségi képviselő-testületet nem kereste meg, mi­előtt az aláírások gyűjtésébe kezdett:- A templom egyházi tulajdonban van, így nem szerencsés, hogy a helyi testület megkerülésével próbálták elindítani a kezdeményezést. A napokban egyébként megvitattuk a kérdést, és a héttagú egy­házközségi tanács egyhangúlag úgy dön­tött, hogy nem támogatja az aláírók kez­deményezését. Azóta egyébként a falu­ban is sokan másképp gondolkodnak, s már azok közül is sokan visszakoztak, akik aláírták a levelet. Tudtommal újabb aláírásokat gyűjtenek annak érdekében, hogy ne tárják fel a templomot. A tényék­hez tartozik, hogy az altemplom létezése nem zárható ki, s ezt a műemlékvédelmi felügyelőség helyszínen járt szakemberei is megerősítették. A véleményem mégis az, hogy pillanatnyilag az a legfontosabb, hogy lecsillapodjanak a kedélyek. Termé­lomról szóló legen­dának, mivel a templom felújítá­sakor komoly szakemberek cáfol­ták ezt a feltevést. Mándi Zoltán, az Egri Érseki Iro­da vezetője érdek­lődésünkre el­mondta, hogy a levelet megkap­ták, s az érsekség álláspontja az, hogy a helyi egy­házközségi képvi­selő-testületnek kell a kérdésben döntést hoznia. Amennyiben a fel­tárás mellett hatá­roznának, úgy ter­mészetesen arról is nyilatkozniuk kell, hogy milyen forrásból, milyen feltételek­kel szeretnék ezt megoldani, illetve azt is biztosítaniuk kell, hogy az istentisztelete­ket zavartalanul bonyolíthassák le a mun­kálatok ideje alatt. Ha a feltárás gondola­tát nem támogatja a helyi testület, úgy a döntést az érsekség tudomásul veszi és tiszteletben tartja. ___________bárt* katalin N apirenden a Vásárhelyi-terv Eger A megyeszékhelyen ülésezett az Észak-magyarországi Területi Vízgazdálkodási Tanács, mely­nek illetékességi területe Borsod- Abaúj-Zemplén és Heves megye nagy része. A tanácsülés első na­pirendi pontjának keretében a partnerség elve alapján választot­ta elnökéül Sós Tamást, a Heves Megyei Területfejlesztési Tanács elnökét, alelnökéül pedig dr. Tompa Sándor országgyűlési képviselőt, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Területfejleszté­si Tanács képviselőjét. Az elmúlt időszakban a területi vízgazdál­kodási tanács elnökét BAZ me­gye biztosította. A tanács dr. Szlávik Lajos, a Környezetvédelmi és Vízügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője elő­adásában megtárgyalta a Vásárhe­lyi-terv továbbfejlesztésével ösz- szefüggő azon aktuális feladato­kat, melyeket a februárban elfoga­dott kormányülés határozott meg. A tanács határozott véleménye­ként fogalmazódott meg, hogy az árvízvédelmi fejlesztésekre szük­ség van a Tisza folyó mentén, és arra is, hogy a fejlesztések a terü­leten működő önkormányzatok és a lakosság széles körű tájékoztatá­sa mellett, velük egyetértésben fo­galmazódjanak meg. Megvitatták - dr. Kertai István, a Vízi terv főmérnöke előadásá­ban - a Zagyva-Tarna árvízvédel­mi koncepció részeként az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság és a Heves Megyei Önkormányzat együttműködésé­vel megrendelt Felső-Tarna menti víztározók megvalósíthatósági tanulmánytervét. Támogatták azt az elképzelést - az elmúlt évek ár- és belvizei megismétlődésé­nek elkerülése érdekében —, hogy ezek a fejlesztések megva­lósuljanak, és az ahhoz szüksé­ges források a központi költség- vetésben külön soron is biztosí­tásra kerüljenek jövőre. Jóslás vagy tudomány? Az emberiség több évezredes álma az időjárás folyamatai­nak megismerése. Mégis, az időjárás jövőbeni alakulásá­nak előrejelzése igazi tudo­mánnyá csak az elmúlt 150 év­ben vált. E fejlődés főbb mér­földköveit követte végig Vissy Károly meteorológus előadása a Mindentudás Egyetemén. Az újkori meteorológia kezdeté­nek 1780-at tekinthetjük. Ekkor kezdődött el az akkoriban már rendszeresen működő 40-45 me­teorológiai állomás adatainak ösz- szegyűjtése és kiértékelése. Rájöt­tek: ha az állomások műszereivel mért légköri paraméterek (hőmér­séklet, nedvesség) egyenlő értékeit vonalakkal összekötik, érdekes összefüggések tárulnak fel. A fejlődés a XIX. század közepén gyorsult fel, és eb­ben jelentős szere­pet játszottak a hadviselés, illetve a hajózás igényei. A krími háború során 1854-ben egy hirte­len érkezett pusztí­tó vihar súlyos csa­pást mért az angol-francia-török hadiflottára. Kide­rült, hogy a kataszt­rófát megelőző na­pok megfigyelési adatainak térképre vitelével és elemzé­sével a Földközi­tenger közepétől nyomon követ­hető volt az a ciklon, amelyhez a szóban forgó vihar kapcsolódott. E felismerés teremtette meg a me­teorológián belül az időjárás-elő­rejelzés tudományának, a szinop- tikának az alapjait. A szinoptikus térképek elemzése tette lehetővé a légkör fizikai állapotának és a benne végbemenő áramlások fizi­Vissy Károly előadása. Vajon meddig juthatunk el 2010-re? kai törvényeinek fokozatos meg­ismerését. A korszak legnagyobb eredményét az egyenlő nagyságú légnyomási értékek összekötése, az „izobár" vonalak megrajzolása hozta: a meteorológusok felfedez­ték a légnyomási képződménye­ket, megalkották a ciklon és az an­ticiklon fogalmát. Az 1920-as évek szakmai szempontból minő­ségi változást hoztak az időjárás- előrejelzések fejlődésében. A me­teorológusok eszköztára kiegé­szült az időjárási front fogalmá­val: időjárási front ott alakul ki, ahol az áramló levegőben például hőmérsékletükben egymástól je­lentősen eltérő levegőtömegek kerülnek igen közel egymáshoz. A frontok a ciklonok jellegzetes „tartozékai", a ciklonnal együtt forognak: azon szakaszuk, ahol az örvénylő moz­gás a hideg levegőt a korábban meleg levegővel borított területre hajtja, az a hidegfront; ahol pe­dig a meleg levegő hódít teret a hideg rovására, az a me­legfront. Vajon meddig juthatunk el 2010- re? 1990-ben meg­közelítőleg öt nap­pal előre tudtuk olyan biztonsággal prognosztizálni az időjárást, mint egy évtizeddel koráb­ban egy napra te­hettük. Ma ugyanolyan bizton­sággal tíz nap távlatában látjuk előre az időjárás alakulását. Az előrejelezhetőség időtartamában bekövetkezett nagy ugrások lehe­tőségeit nagyrészt kimerítettük, a fejlődést a jövőben elsősorban a valószínűségi prognózisok je­lenthetik. m elies biztonságban akarom tűi akik a szamom A­Újdonság! Kérje pénzügyi tanácsadóinktól, üzletkötőinktől a Prémium életbiztosítást, amely már az európai életpályákhoz is biztos hátteret nyújt a járadékra válthatósággal, az egyre növekvő megtakarítási hatékonysággal és a hozamgaranciával, amelyet jó eséllyel túl is teljesítünk. A kedvező megtérülést fokozza a jelentős adókedvezmény lehetősége is! A hazai piac vezető biztosítójaként és az Allianz Csoport tagjaként az életbiztosí tások területén is azon dolgozunk, hogy az Ön és családja javára kamatoztassuk a csoport több mint: 75 országban Összegyűjtött befektetési tapasztalatait, nemzetközi szaktudását. Termékeink nem mások, mint az Ön személyes igényeire nyújtott megoldások. Bizonyí­tott hozamteljesítményünk, a különböző élethelyzetekhez igazodó díjfizetési lehetőségeink és változatos szolgáltatá­saink az életpálya minden szakaszán gondoskodnak az Ön és szerettei bizton­ságáról. Allianz Hungária életbiz­tosítások - Együtt, szövetségben Allianz ® Hungária Társaságunk „A legmegbízhatóbb márka Magyarországon”. (Reader’s Digest reprezen­tatív kutatás 2002. biztosítói kategória) (89259-89343) szetesen számunkra is fontos, hogy régé­szeti és kulturális szempontból milyen ér­tékeket hordozhat a község, de ezt a kér­dést nem ilyen módon kell megközelíteni. Szörényi László kanonok a legutóbbi va­sárnapi istentiszteleten határozottan kikelt az akció szervezője és a feltárást pártolók ellen. Lapunk érdeklődésére úgy fogalma­zott, hogy semmi alapja nincs az altemp­Tóth Bernadett. Nem tudta, hogy vihart kavar kezdeményezésével fotó: ötvös imre

Next

/
Thumbnails
Contents