Heves Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-07 / 81. szám

9. OLDAL HÍRLAP Pólósbravúr Az újpestiek ellen 6-5-re nyert idegenben a ZF Hungária-Egri VK 14. oldal Ország döntött Óriási meglepetésre a Tarnalelesz 1 -O-ra verte a Pétervásárát 14. oldal Extrát érően A Hesi-Áfész SC újabb győ­zelmével az Extraligába pá­lyázhat 16. oldal MOZAIK Egerben játszik a legfiatalabb orgonista Talán csak a leginkább szakavatott zeneértő és zeneszerető emberek tud­ják, hogy ma hazánk legfiatalabb orgonistája Rákász Gergely. A muzsikus orgonajátékát április 24-én az egri közönség is megcsodálhatja a Minorita­templomban, ahol Romantica Light címmel ad koncertet.- Győrben, 1977 karácsonyán születtem- meséli magáról az ifjú orgonista. - Édesapám villamosmérnök, s a győr-rév- falui Szentháromság-templom nyugalma­zott orgonistája. Édesanyám is amatőr ze­nész, így élő zenei környezetben nevel­tek. A győri Bartók Béla Zenei Általános Iskola elvégzése után a Richter János Ze­neművészed Szakközépiskolában tanul­tam, ahol az orgonajáték alapjaira Hoffmann László tanár úr tanított. A kö­zépiskolában Karasszon Dezsőtől régi ze­nei kurzusokat hallgattam. Gárdonyi Zsolt, a würzburgi egyetem professzora a francia romantikus előadásmódra okta­tott. Mentorom volt Baráti István, az Esz­tergomi Bazilika orgonistája. A hangszer­játék technikáját és Bachot Vamus Xavér­tól tanultam, akinek a mai napig egyedü­li tanítványa vagyok. A fiatal muzsikus A Romantica Light mérlege Az egri koncert Magyarországon a negyvenkettedik Romantica Light-est. S mivel a darabok közismert, népszerű témák, az eddigi itthoni hangversenyek osztatlan sikert arattak. Annál is in­kább, mert Gergely minden hangverse­nyen beszél a művekről, segítve a ze­ne megértését, és ez a nem zeneértő számára élvezhetőbbé teszi a koncer­tet. A hangversenyt eddig több mint 15 ezren hallották a világ 60 városában. Ingolstadtban mesterkurzu­son vett részt, ahol Daniel Roth, a párizsi St. Sulpice és Peter Planyavsky, a bécsi Stephans Dom orgonistája ta­nította. Ezek után Rákász Ger­gely az ELTE Ének-Zene, Kar­vezetés Tanszékének a növen­déke volt. Gergely 15 éves kora óta ad hangversenyeket Ma­gyarországon és külföldön, emellett a Magyar Rádió Győri Stúdiójában az Intermezzo cí­mű műsort szerkeszti és veze- tí. A hagyományos orgonada­rabok mellett orgonaátiratokat is játszik, melyeket önmaga készít. Dvofak: Újvilág szimfóniájának, Grieg: Peer Gynl-jének részletei, Bartóktól a Román Népi Tán­cok, vagy Saint-Saens Halállánca, illetve musical-átiratok, például a Jézus Krisztus Szupersztárból vagy Az Operaház Fan­Ki ifjú orgonista tomjából kerültek a repertoárjába. Rimszkij Korszakov operájának részletét, a Dongót szintén átírta és a világon első­ként szólaltatta meg orgonán a Győri Ba­zilikában. S hogyan vélekedik a muzsiká­ról ez a tehetséges fiatalember?- A klasszikus zenét ismerik és szere­tik az emberek, csak rossz a PR-ja - állítja. — Ha megte­remtjük az előadás légkörét, akkor az igényes kikapcsoló­dásra vágyók igenis láto­gatják a hangverse­nyeket! El kell fe­lejteni a nyo­mott légkörű esteket, ahol a közönség csak illemből van jelen, mást nem is várnak tőle, mint hogy la­pítson, majd esetleg tapsol- nat egy kicsit, ha van kedve. Szervezzünk inte­raktív koncerteket, ahol Leonard Bernstein nyomdokain, bevonva a kö­zönséget, valódi élményt adunk, amiért érdemes lesz eljönniük legközelebb is! Az eddigi sikereim bizonyítják ennek az irányvonalnak az életképességét. SZUROMI RITA Az elérhető legjobb hangminőség Az ETSI szerint a GSM-hálózatban jelenleg elérhető legjobb hangminőség. rrrrt élvonal PANNON Liszt Ferenc a hevesi székhelyen zongorázott? Magas, vékony, loboncos, hosz- szú hajú, nagy orrú, rendkívül éles arcélű férfi ült le az egri Gár­donyi Géza Színház színpadán a zongorához, és eljátszotta a IX. Rapszódiát. Kezei nyomán nem egy zongora, hanem szinte egy teljes zenekar kelt életre. Frene­tikus sikert aratott, mint 150 év­vel ezelőtt az, akire napjaink muzsikusa talán a megszólalá­sig hasonlít. Az embernek az le­hetett a benyomása, mintha csak Liszt Ferenc játszott volna most, a XXI. század elején Eger­ben, pedig a fiatal művészt - Orayecz Györgynek hívják. Ő volt annak a hangverseny­nek a szólistája, amelyet az Egri Szimfonikus Zenekar közremű­ködésével a III. Egri Tavaszi Fesztivál keretében tartottak. Ez a ráadás Liszt-rapszódia meg­győzött arról, hogy Oravecz György vérbeli pódiumzongoris­ta alkat, a zenei köztudatban pe­dig Liszt-specialistaként emlege­tik. Elsőként ő játszotta lemezre Liszt Haláltáncának szólóválto­zatát. Azt sem árt tudni róla, hogy 2001-ben elnyerte a Wag­ner Társaság ösztöndíját, majd az ezt követő koncertsorozat után a kritika egyenesen Liszt újjászületéséről írt. A hangverseny hivatalos „ré­szében" Gershwin F-Dúr zongo­raversenyét játszotta, a közön­ség számára kellőképpen bizo­nyítva azt, hogy ebben a tipiku­san amerikai zenében is ottho­nosan mozog, sajátjának mond­hatja a dzsessz szinkópás, off­beat világát is. Ebben a számban a kísérőzenekar is felnőtt a szó­listához, a rézfúvós kóruson be­lül is a trombita szólam és a lát­ványosan és rendkívül pontosan teljesítő ütőszólam társai fölé nőtt. A koncert első részében az Egri Szimfonikus Zenekar önál­ló produkcióval rukkolt elő. Wagner: Trisztán és Izolda című zenedrámájából az Előjátékot és Izolda szerelmi halálát hallot­tuk, majd Prokofjev: Rómeó és Júlia Szvitjének 7. tétele követke­zett. A zenekar kiválóan érzékel­tette a hangok segítségével elénk táruló drámákat; a változatos hangszínek és időnként a vonó­sok suttogó piánói csak segítet­ték azt. Az egri zenekart Szabó Sipos Máté vezényelte, s látható maga- biztossággal és szuggesztivitás- sal ösztönözte muzsikusait a ki­váló szint ellenére. A III. Egri Tavaszi Fesztivál során valóban kiváló produkció­kat láthattunk és hallhattunk. Ez a hangverseny is méltán sorol­ható a kiemelkedő, nagy tetszést aratott hangversenyek sorába. LÉVAI ZSOLT Von Einem: Szlovák szvit Magyarországi ősbemutató a Károlyi-palotában Nem mindennapi zenei él­ményben lehet részük azok­nak, akiket ma az a szerencse ér, hogy a fővárosi Károlyi-pa­lotában hallgathatják meg a Budapesti Filharmóniai Tár­saság Zenekarának a kon­certjét. Ez alkalommal ugyanis egy zenei ősbemuta­tónak is részesei lesznek. Budapest A szervezők elhatározásának megfelelően több különösen ked­velt műsorszám mellett Gottfried von Einem: Szlovák szvit című műve is szerepel azon a hangver­senyen, amelyet a Budapesti Fil­harmóniai Társaság Zenekara ma tart a fővárosban, nevezete­sen a Károlyi-palotában. Az 1996-ban elhunyt osztrák zene­szerző vonószenekarra írt műve a zenei szakértők egyöntetű meg­állapítása szerint magyarországi ősbemutatónak számít. A budapesti Osztrák Kulturális Fórum és a Petőfi Irodalmi Múze­um által közösen szervezett kon­certen az együttes előadja a to­vábbiakban az Ausztriában élő Takács Jenő Passacaglia című da­rabját is. A mű tulajdonképpen Viski János zeneszerzőnek állít emléket. A szép muzsika iránt különösen rajongók, s a dallamo­kat kiválóan értők jól tudják, hogy az egykor Magyarország­hoz tartozó Cinfalván (Burgen­land, Siegendorf) született Ta­kács Jenő tavaly ősszel töltötte be 100. életévét. A nagyszabású zenei esten fel­csendülnek Szelényi Istvánnak Kassák-versek ihlette darabjai is. Az V. kerületi Károlyi Mihály ut­ca 16. szám alatti Petőfi Irodalmi Múzeum közönsége hallhatja Liszt Ferenc: Angelus című mű­vét, illetve Joseph Haydn: 44. szimfóniáját is. A hangverseny karmestere Szelényi László lesz. Az Ausztriá­ban élő zongoraművész, karmes­ter az 1887-ben született és 1967- ben elhunyt Szelényi László ze­neszerző fia. A műsor közreműködője Da- rázs Renáta szoprán énekes. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents