Heves Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-05 / 80. szám
10. OLDAL MOZ A I K 2003. Április 5., szombat Kívül maradt politikán, irodalmon Komis Mihály író szerint zsidó magyar patriótákra nincs szükség Ma is nemet mondanék Szilágyi Andor példakeresése: A Rózsa énekei Nem biztos, hogy minket is ilyen jó lesz majd száz év múlva olvasni, mint Bródyt vagy Gárdonyit. Tu- dunk-e mi manapság ilyen naiv magától értetődő- séggel, könnyedén és természetesen írni? - adott lovat a szkeptikusok alá az alaphangot megütő Komis Mihály író a Bródy Sándor Kulturális Egyesület által rendezett egri felolvasóesten a Dobos cukrászdában. A szerző a Szerelmeskönyv című készülő regényéből és etűdjeiből olvasott föl néhány jelenetet. „Izgatnak a gyermeki emlékek, a regény ezeket a korai, a tudat mélyére süllyedt emlékeimet hozza felszínre, a zsidósághoz és a szexualitáshoz való viszonyommal együtt. A jelenetek pedig sajátos monológok, haláltáncszerűen egy őrült műben jelenítik meg az apokaliptikus világot.” A bevezető során elhangzód, hogy az impulzív, pezsgő és karizmatikus nőbolondító szépember, az újságírónak sem utolsó zsidó-magyar író, Bródy Sándor kapadtálására - és a helyi városi testület támogatásával - telepedett meg Egerben a csendes helyre vágyó, visszahúzódóbb és kissé depresszióra is hajlamos író, a német-magyar Gárdonyi Géza. Aki szépirodalmi munkássága mellett múlhatatlan érdemeket szerzett - az Egri csillagokkal - a város idegenforgalmi marketingjének, városimázsának kialakításában is. Komis, felrajzolva pályaképét, elmondta: a szín- művészeti főiskola rendező szakának elvégzése után mindig a színpad közelében, de attól távolságot tartva él. Nagy szakmai-színpadi sikerekkel - Halleluja, Körmagyar - a háta mögött sem reproBródy-szalon A III. Egri Tavaszi Fesztivál eseménysorozatában a Bródy-szalon első vendégeként az Esterházy Péter-Dés László író-szaxofonos duót élvezhette a közönség, amely Komis Mihály iránt láthatóan nem nyilvánított ekkora teremfeszegető érdeklődést. Pedig Komis jó író. Nem csak hazai mércével. Bár ezen mércéknél akkor hosszabban kellene időzni. De félre a budoár-romantikával, azért ne legyenek illúzióink, ma itthon a kétmilliós fővárosban is alig pár száz fős kamaraközönséget képes megmozgatni bármi hasonló rendezvény. A Bródy Sándor Kulturális Egyesület tavaszi záróestjén Gerendás Péter dalszerző lépett föl. duktív-színházi, inkább író-alkotó fajtának tekintve magát. A színház a szakmám, a próza a szerelmem, vallja. Ezért, elsősorban a költő barát, Petri György bátorítására fordult az írás felé a' 70-es években. Bár az első, még zárt láncban terjesztett szamizdat folyóirat, a Napló alapítói közé tartozik, viszonylag hamar kiszállt a demokratikus ellenzék mozgalmából, és a politikától független alkotói létet igyekezett kiépíteni. „Ma se tartozom semmilyen politikai, gazdasági felső osztályhoz, kívül maradtam a hatalmi és érdekcsoportokon” - érzékeltette ebbéli munkálkodásának sikerét. „Megkeresztelt Jézus-hívő magyar zsidó vagyok, rendszeresen imádkozom, de nem tartozom a hivatalos egyházhoz” - világította meg személyes indíttatásait Kornis, aki mint mondta: kizárta magát a magyar irodalomból, szabad emberként élt és él. - „A mai magyar irodalom iránti mély közönyömet - néhány kivétellel, például Esterházy - nem tagadom. Unom őket, ahogy ők is engem. ” Most az író szerint cseppfolyós, átmeneti korban élünk, nagy lehetőségekkel viselősen, noha szerinte a színház és művészet rég halott. Vákuumkultúrában élünk. Ahol a média közvetítette álközvetlenséggel szemben egyre nő az igény a közvetlen, valóságos emberi találkozásokra. A média ütközetet, konfliktust keres, és ha nem talál, csinál, miközben az embereket sokkal kevesebb dolog választja el, mint ahogy azt a média mutatja. Sokan sok mindent elkövetnek azért, hogy ne tudjon ez az ország magára, mi pedig egymásra találni. Kornis a Napkönyv kind sikerének köszönhetően az elmúlt időszakban inkább Németországban él, és dolgozik a regény folytatásán, a Szerelmeskönyvön, amely év végén jelenhet meg. „Ott sem érzem otthontalanabbal magamat. Úgy tűnik, itt ma zsidó származású magyar patriótákra nincs szükség. A számkivetettek mellett a helyem. ” ___________________________________ßU! Ország os vetítés előtti díszbemutatón mutatták be Egerben az idei, 34. Magyar Filmszemle legjobb forgatókönyv-díjával jutalmazott A Rózsa énekei című filmet. Az első filmes rendező, forgatókönyvíró Szilágyi Andor hosszú ideig dolgozott az egykori Népújság szerkesztőségében.- Mindenekelőtt az egykori Népújság újságíróinak üdvözletét hozom...- Köszönöm szépen. Csókol- tatom az egrieket, írókat és nem írókat.egyaránt.- író emberként mennyire viselte meg az egykori napi robot, amely agy-agy szerkesztőségre jellemző?- Nagyon. Azért is kellett abbahagyni. Már előtte is sokat gondolkodtam azon, szabad-e ezt csinálni. Aztán Budapesten kiderült, a kettő együtt nem megy, legalábbis nekem. Habár az ellenkezőjére is van példa. így aztán elmentem rakodómunkásnak.- Rakodómunkásnak?- Igen, a mostani gyártásvezetőmnél, Szigethy Palinál voltam rakodómunkás.- A Rózsa énekeiben egy valóságos történetet dolgozott fel...- Egy rádiós kollégám mesélt nekem 1997-ben egy könyvhét utáni délutánon az édesapjáról, aki 1944-ben megmentette a családját, a filmben is látható körülmények között. Egy zsidó családról van szó, amely nem ment be a gettóba, hanem otthon maradt, és az édesapa, aki egy hihetetlenül erős, határozott karakterű férfiember volt, megvédte a családját. Ez a történet annyira megtetszett, hogy ajánlatot tettem a kollégának: segítek megírni. Egy év múlva újra találkoztunk, újra beszélgettünk, ami ugyanúgy fejeződött be: ha te nem írod meg, megírom én. Egy év múlva elmentem hozzá egy magnóval, a többit ki lehet találni.- A forgatókönyv írásakor mennyire ragaszkodott a dokumentumhűséghez?- Sokak szerint nagyon, mások szerint kevésbé. En úgy hiszem, egy optimális mértéket találtam meg. A történet csomópontjai valósak, viszont van benne egy mesés szál, ami a nézőknek segít, hogy ezt a másfél órát könnyebben eltölthessék.- Mi fogta meg ebben a történetben, hogy ennyi éven át ragaszkodott a megírásához?- Az édesapa-figura. Nem szeretjük most azokat a szavakat, hogy hős, meg hasonló, de én nagyon szeretem őket, és sajnálom, hogy kimentek a divatból. A XX. század vége, a XXI. század eleje hőshiányban szenved. S én úgy éreztem, be tudok mutatni egy olyan alakot, aki példát szolgáltathat a mostani életünkben. A civil kurázsi erősen hiánycikk. Az ember nem mondja meg a véleményét a főnökének, nem engedi közel magához a szomszédját, nem él kritikával az őt körülvevő világgal szemben - és ez nem jó. Az édesapa a legkeményebb időkben viselkedik úgy, ahogy kell, emberként. Talán egy személyes példaadásnak is felfogható ez rajta keresztül.- Miért az ének motívumát választotta ehhez?- Ez a fantázia része. A Rózsa nevű operaénekes az én találmányom. A művészetek közül a zenének van a legtöbb köze az angyalokhoz és a bennünket körülvevő spirituális világhoz. A valóságban a tartás szolgálta azt, amit a filmben a zene. Az emelkedett fondorlattechnika is fontossá válik a filmben, mivel itt Rózsa az emberek lelkét is megmenti. A valóságban pedig csak a fizikai létről volt szó.- Első filmes rendezőként a legjobb forgatókönyv díjat is átvehette. Vagyis nem vette át...- Az ünnepségen személyesen nem. A magyar filmnek óriási szüksége lenne a megújulásra. A film főhőséhez hasonlóan próbáltam protestálni, hogy a filmszemle-rendszer nem jó, s nem használ a jelen állapotában a magyar filmnek.- Felkészült azokra a támadásokra, ami az át nem vétel után következett?- Nem, nem gondoltam, hogy ennyire durva véleménynyilvánításra késztetek filmeseket. Kvázi, meg lettem fenyegetve további filmes munkáimban. Volt, aki azt mondta, hogy elvágtam a lehetőségeimet.- Ha újra lenne díjkiosztó...- ... nem mennék el. ______________________________________(SZUROMI) A z író (jobbra) a film alkotóstábjának tagjaival Közel negyven évig épült, hogy az első világháborúban fél éven át védje a Monarchia területét. Aztán — amivel építői tervezése során is számoltak — felrobbantották. Ennek a különös sorsú modem kori erődnek a történetét láthatják az érdeklődők az egri vár gótikus palotájának kiállítótermében május 18-ig. A tárlat - ahogy már korábban beszámoltunk róla - Heves megye partnermegyéjéből, Przemyslből érkezett egy korábbi, Heves megye népművészeti értékát bemutató kiállítás viszonzásaként. A látható fényképfelvételek azonban a tárlat nyitására nem Lengyelországból, hanem a komáromi monostori erődből érkeztek, így nem véletlen, hogy a fotók, fénymásolatok mellé több tárgyat is kölcsönzött a teljes anyaghoz a Hadtörténeti Múzeum, illetve a kiállítást most bemutató Dobó István Vármúzeum.- A przemysl-i erőd egy modem kori védelmi rendszer, amelyá a XIX. században, tulajdonképpen a vár- és erődépítészet utolsó időszakában terveztek és építettek - mondta Berecz Mátyás történész- muzeológus. - Överőd-rendszer- nek is nevezzük ezt a várat, hiszen több védelmi gyűrűt vontak a város köré. A külső gyűrű körülbelül negyven kilométer hosszú, átmérője 15-20 kilométer. A külső gyűrűn 13 nagy erőd volt. A védhetőség érdekében mélységében is tagolt ez az erődrendszer, tulajdonképpen egy, az egri kazamata-rendszerre emlékeztető védműveket építettek ki a három védelmi gyűrűn belül. Ennek is tulajdonítható, hogy Przemysl erődítményén belül az első világháborúban 120-130 ezer katona állomásozott, a városka fejlődését is hadi és stratégiai szerepének, valamint az ezzel összefüggő hatalmas építkezéseknek köszönheti. (A város ma is határtelepülés a lengyel-ukrán határon.) Przemysl jelentőségéről még a történelmet tanultak is alig hallótEgy modem kori erőd fél éve: a Przemysl-i vár Przemysl a Monarchia boldog békeidőinek hangulatát idézi tak. Holott az első világháború egyik legvéresebb csatája zajlott itt az orosz hadsereg és a Monarchia katonái között. Már önmagának e korszaknak a gondolkodása is figyelemre méltó és elgondolkodtató. Az erődítményt a XIX. század közepén kezdték kialakítani, s közel negyven évig építették iszonyúan sok munkával és pénzből. Tervezői eleve gondoltak arra, hogy az erőd bevehetálen legyen. Ám ha mégis az ellenség kezére kerül, akkor gondoskodtak a megsemmisítés lehetőségétől is. Ezért már az építkezéskor kialakították azokat az üregeket, amelyekbe később lőpor kerülhet, hogy az ellenség már csak a romokra tűzhesse ki zászlaját. A békebeli építészek elgondolását később a történelem visszaigazolta: az első világháború első ostromakor több tízezer orosz katona esett áldozatul a város határában, de az erődöt nem sikerült elfoglalni. A második ostromkor kiéhezte- tés után adták fel a modem várat, s valóban felrobbantották azt a kivonuló védők. De erről később.- A XIX. században Európa- szerte egy új erődépítési korszak köszöntött be - folytatta Berecz Mátyás. - Ezeket az erődöket azonban nem úgy kell elképzelni, mint a középkori várakat, amelyek falaikkal magasan kiemelkedtek a domborzatból, hanem ezeket a védelmi rendszereket a földbe süly- lyesztették. A külső gyűrűn kialakított erődök egyenként akkorák leAz erőd építését hőlégballonról ellenőrizték hettek, mint maga az egri vár területe. A mélyített árokrendszer pedig alkalmas volt arra, hogy a modem kori fegyverekkel szemben védje meg a várost. Az építkezéshez felhasznált anyagok is tükrözték a kort: vasbáon erődítmények voltak, vasbáon ágyútomyokkal, amelyek az akkori harcászati technikák ismeráében biztosították a Lengyelek önmaguk robbantották fel az erődöt város bevehetet- lenségét. Ilyen modern kori erődrendszer Franciaországban és Belgiumban található még. A vár kiállítását látva megelevenedik az a hatalmas alkotómunka, amelyet negyven éven át csupán azért folytattak, hogy az első világháborúban az erőd fél éven keresztül védje a várost és a mögötte elterülő Osztrák-Magyar Monarchiát. A jellegzetes kisváros épüláei, utcái a Monarchia városainak hangulatát tükrözik, legyen az most látható Csehországban, Horvátországban, vagy épp Magyarországon.- Przemysl jelentőségét az első világháború idején nyerte el - mesélte tovább az erőd történetét Berecz Mátyás. - Az orosz csapatok első ostroma hatalmas áldozatok mellett sem járt sikerrel. Ám 1915. március 22-én sorsfordító lépésre szánta el magát a hadvezetés. Mivel az orosz csapatok kiéheztették a várvédőket, és a soknemzetiségű katonaság közelített a lázadás állapotában, a megadás mellát döntöttek. Előzőleg elrendelték az iratok és dokumentumok teljes megsemmisítését, és megtették azt, ami az erődépítés kialakításakor is tervezett volt: felrobbantották a bevehetetlen erőd falait. A előbbi döntés miatt volt fantasztikus, hogy 1966-ban Przemysl-ben, Molnár Elek alezredes egykori lakásának bontásakor több fontos dokumentum is előkerült. (Mivel az erődöt a Monarchia hadserege védte, így természetesen magyar katonák is tartózkodtak a várban.) Ennek a különös sorsú erődnek és az első világháború alig-alig ismert hadszínterének az életét jól mutatják azok a fényképfelvételek, amelyeken a hadifoglyok moszkvai „bevonulását” örökítették meg, vagy azok az emléktárgyak, amelyeket a várban tartózkodók a tízezerszámra heverő ágyúlőszer- hüvelyből készítettek. Az üres lőszerhüvelyek háborús időkben ugyanis virágvázaként szolgáltak az asztalokon... A második kiállítóteremben bemutatott képeslapok, fényképfelvételek már az erőd megsemmisülésének időszakát, illetve a jelen állapotot mutatják. Az erőd teljes helyreállítása hatalmas kiterjedése miatt elképzelhetetlen. Ám az épen maradt részeket ma is a lehetőségekhez képest igyekeznek hasznosítani. Egyik részében például szórakoztató központ működött, kazamataszerű pincéiben gombát termesztettek. S persze nem lenne ez az izgalmas tárlat teljes, ha nem mutatnák be az ukrán határ közelében elhelyezkedő várost mai formájában. Tornyai, a várost átszelő folyó, a Monarchia hangulatát és építkezését idéző utcái megérnek egy látogatást - a ma is látható erődrendszer falain belül. SZU ROMI RTTA
