Heves Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-04 / 79. szám
6. OLDAL EGER B 0 C S 2003. ÁPRILIS 4., PÉNTEK EGERBOCS Polgármester: Burgundi István Alpolgármester: Papp László Jegyző: Pallagi Béláné A képviselő-testület tagjai: Barta János, Csuhaj Attila, Ferencz Miklós, Melegh Béláné, Sulyok Lászlóné, Pozsik Béla A községháza címe: 3337 Egerbocs, Béke út 21. Tel.: 36/483-026; polgármester, jegyző: 36/483-022 E-mail: egerbocs@axelero.hu A hivatal munkarendje: hétfő-csütörtök: 7.30-16 péntek: 7.30-13.30 Ügyfélfogadási idő: hétfő, kedd, szerda: 8-16, péntek: 8-12 csütörtök: nincs ügyfélfogadás A lakosság száma: 664 fő A 2001. január 1-jei statisztika alapján, korcsoportok szerint: 0-14 éves: 88 fő 15-18 éves: 24 fő 19-62 éves: 379 fő 63 éves felett: 173 fő Intézmények: • Háziorvosi rendelő: Béke út 21.; tel.: 36/483-026 Rendelési idő: kedd, péntek: 8-12 • Általános iskola: Alkotmány út 43.; tel.: 36/483-024 • Napköziotthonos Óvoda: Iskola út 1.; tel.: 36/483-171 Vállalkozások: A kiskereskedelmi ellátást 3 üzlet és 2 vendéglátóhely biztosítja, a vállalkozások közül 2 kft., 21 pedig egyéni vállalkozás Helyi adók 2002-ben: • Kommunális adó: 745 ezer forint • Iparűzési adó: 918 ezer forint • Gépjárműadó: 231 ezer forint A településről: Egerbocs a Bátori-völgyben, a Laskó-patak mellett terűi el, 25 percre Egertől. A település első okleveles említése 1262-ből származik Boch névalakban. Az 1577-es püspöki urbárium feljegyezte róla, hogy 25 éve puszta. Az 1870-80-as években a határban kőszén után kutattak, de bányaművelés itt soha nem folyt. 1895-től 1950-ig a bátori körjegyzőség kisközsége, 1973-ig önálló tanácsú község, majd 1990-ig a bátori községi közös tanács társközsége. 1997-től Bátorral körjegyzőséget alkot, melyhez 2001-ben Egercsehi is csatlakozott. A község templomát 1697 körül emelték. Ékszerdobozzá tennék a falut Az egerbocsiak méltán lehetnek büszkék a közelmúltban felújított templomukra FOTÓ: ÖTVÖS IMRE Tíz-tizenkét év kellett ahhoz, hogy a rendszer- váltást követő időszakban Egerbocson is kiépüljenek az alap infrastruktúrák - mondta Burgundi István, az apró, ám festői település polgármestere. Hozzátette: így most már a további lépéseken is el lehet gondolkodni. Az alap-infrastruktúrát érintő fejlesztéseket az egerbocsiak a környező településekkel összefogva, közösen valósították meg, mert - miként a polgármester rámutatott - így már a további fejlődést is meg tudták alapozni. A közművesítési program mellett egy másik „nagyberuházásról” is büszkén szólt: még az előző kormányzat idején, a millenniumi ünnepségsorozathoz kapcsolódóan lakossági, önkormányzati és kormányzati forrásokból a templom-rekonstrukcióra is sikerült módot keríteni.- Az idén egy másik régi gondunkat szeretnénk legelébb megoldani - tért rá az önkormányzat által megfogalmazott elképzelésekre Burgundi István a bel- és csapadékvíz-elvezetést. Ezt azaz5Ö miüió forintos központi támogatás teszi lehetővé, amelyet a közelmúltban nyertünk el. Természetesen az önerőt itt sem lehetett megspórolni: a falu 6,5 millió forinttal járul hozzá a nagy fontosságú beruházáshoz. Meg kell említeni, hogy a környéken tapasztalható gyenge vételi viszonyok miatt a kábeltévé-pályázatra is jelentkeztünk, s talán ez is megoldódik még ebben az esztendőben. Hozzáteszem, hogy ezzel a beruházással Internet-hozzáférési lehetőséget is kap a falu. Az említetteken túl további elképzelésekről, tervekről is be tudott számolni a település első embere. Miként fogalmazott, nagyon szeretnék, ha a közművesítés során megrongálódott úthálózatot is módjuk lenne a jogos kívánalmaknak megfelelő állapotba hozni, ami mellett járdákra is nagy szüksége lenne a községben élőknek. A polgármester szavaiból az is kiderült, hogy a falu ragaszkodik az intézményeihez, az itt élők azokban látják a falu megtartóerejét. Éppen ezért a kéttucatnyi nebulót oktató alsó tagozatos iskolánál és a mintegy 20 csöppséget nevelő óvodánál is bővítésben, fejlesztésben gondolkodik az önkormányzat, dacára a szűkös lehetőségeknek. A fiatalok mellett természetesen az idősebbekről sem feledkeznek meg, nekik idősek klubjával, s különböző programokkal szeretnének kedveskedni. Az elképzelések között szerepel egy önálló orvosi rendelő kialakítása is, míg hosszú távon épüési telkek kijelölésével tervezik kielégítem a település iránt érdeklődők igényeit. Mert szerencsére egyre több ilyen van: az ország legkülönbözőbb részeiről, de főként az Alföldről keresnek itt hétvégi házat. - Ahhoz persze, hogy az idegenek szemében is vonzó maradjon a falu, csinosítani is kell: fásításra, par- kosításm van szükség, s arra, hogy a környező mezőgazdasági területek is ápoltak legyenek, azaz egy kis ékszerdobozt szeretnénk idevarázsolni - jelen- tette ki Burgundi István.____________________■ Logopédiai központ a faluban Miután egyre több beszédhibás gyermek került be az óvodába, illetve az általános iskolába, s szakszerű ellátásuk nehézségekbe ütközött, kézenfekvőnek látszott, hogy Egerbocs is részt vegyen az Oktatási Minisztérium által a kistérségi logopédiai ellátásra kiírt pályázaton. A Réthy Istvánná óvoda- vezető által elindított programban az öt térségbeli település - így Egerbocs mellett Bátor, Egercsehi, Szűcs és Hevesaranyos - közösen vett részt. A pályázatot végül is siker koronázta, így 2000. szeptember közepén Hetényi Gábomé óraadó logopédus szakmai felügyeletével helyben is megkezdődhetett a képzés. A jelenleg 22 gyermek számára segítséget nyújtó logopédiai program amellett, hogy a beszédhibás, beszédfogyatékos kicsiket is ellátja, az óvodai integrált nevelést is erősíti - vallják a szakemberek. A képzésben résztvevő gyermekek és kis nebulók felzárkóztatása szempontjából nem mellékes az sem, hogy az említetteken túl az iskolai pedagógusok és a szülők is első kézből juthatnak szakmai tanácsokhoz. Ennek jelentőségét az önkormányzat is telismerte, ruszen a szulöK dolgát megkönnyítendő, a környékről saját kocsijával hozatja be logopédiai órára az érintetteket. .A szakemberek szerint a heti két alkalommal zajló foglalkozásoknak már látszik az eredménye, ám rögtön hozzá is tették, hogy a beszédjavítás nagyon hosszú folyamat, rengeteg türelemre és gyakorlásra van szükség. Elhangzott az is: eme szolgáltatás színvonalának folyamatos javítása és fejlesztése érdekében évről évre rendszeresen pályázik az intézmény _______ _____ ■ Vadker : az uniós modell Noha sok vállalkozással nem büszkélkedhet a falu, a Mag László irányította Vadker Kft.-re aligha lehet panasz: az Egerbocson 1999-ben megtelepedett cég alkalmazottainak zömét helyből alkalmazza. Ennél is beszédesebb tény, hogy a cég neve ott szerepel azon a brüsszeli listán, amely azokat a nem EU-s vállalkozásokat jegyzi, amelyek olyan élelmi- szeripari termékekkel jelennek meg a piacon, amelyek már most megfelelnek a roppant szigorú uniós normáknak. A Vadker Kft. - miként Mag László elmondta - Kelet-Magyar- országról szerzi be alapanyagát, amelyet, köszönhetően az ország egyik legmodernebb vadfeldolgozó üzemének, a vevő igényei szerint akár feldolgozás után fa- gyasztottan, akár pedig frissen is képesek leszállítani.- Tizenhét éves koromig itt éltünk - tette hozzá -, s a korábbi kötődés és a kapcsolatok miatt is kézenfekvőnek tűnt, hogy ide telepítsük a feldolgozóüzemünket, noha a vállalkozás jellegéből ez talán egyenesen nem is következett volna. Úgy gondolom azonban, jól döntöttünk, az elképzeléseink megvalósításához korrekt, segítőkész partnerre találtunk az önkormányzatban, s bátran ki lehet jelenteni: a legszigorúbb EU-s előírásoknak is megfelelő üzemet sikerült létesítenünk itt. Azzal, hogy mi ott vagyunk az uniós piacon, talán Egerbocs számára is lehetőséget tudunk kínálni. Megtudtuk azt is, hogy az évente mintegy 250 tonna árut feldolgozó cég az önkormányzat mellett a helyi vadásztársasággal is harmonikus kapcsolatokat ápol, így a kft. minden szempontból jelentős szerepet tölt be a település életében, noha „csupán” szezonális tevékenységről van szó. ■ Pozitív visszajelzések A község egyik saját intézményeként 1992. december derekán nyitotta meg kapuit az óvoda. A korábban Bátorba átjáró kicsiket Réthy Istvánná irányításával vette védőszárnyai alá a település: eredetileg 12 aprósággal kezdtek, de volt olyan időszak is, amikor 29-en jártak ide.- Most 20-an vagyunk, vannak gyerekeink Bátorból és Szúcsból is - jegyezte meg az óvodavezető. - „Telt házunk” van, emiatt is szeretnénk, ha mód nyílna bővítésre - tette hozzá. A viszonylagos zsúfoltság ellenére igazán otthonos létesítmény berendezéseit, eszközeit az önkormányzati támogatás mellett pályázati forrásokból szerezte be az óvoda, amely egy 120-140 főt ellátni képes konyhával is büszkélkedhet. Ez utóbbit tavaly 4 millió forintnyi pályázati pénzből újíttatta fel a település. - Nagy szükségünk lenne azonban egy tornaszobára - tért rá a kívánalmak területére Réthyné -, hiszen az óvodai programunk tevékenység- központú. Fel szeretnénk újíttatni az udvari játékokat is, és informatikai fejlesztésre is szükség lenne. Ezek megvalósítása érdekében folyamatosan kutatjuk a pályázati lehetőségeket is. A szülők és az ön- kormányzat részéről is pozitív visszajelzésekkel illetett óvodai programról szólva elhangzott, hogy integrált nevelés folyik az óvodában, azaz a részképességzavaros kicsiket is a többiekkel együtt nevelik, hiszen ebben a korban még főként utánzással tanulnak a gyerekek. Az intézmény vezetője ugyanakkor a továbbképzésre szintén nagy hangsúlyt fektet. MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Zay JÓZSEFNÉ SZAKÁCSNŐ — Alapvetően meg vagyok elégedve a településünkkel és a falu vezetésével is, hiszen - szerény lehetőségeinkhez képest - sok mindent sikerült megvalósítani az elképzelésekből. Különösen az óvodánkról lehet jókat mondani: nagyon ügyesen bánnak a kicsikkel, sokat foglalkoznak velük. Szerencsére már készül a községben a vízelvezető rendszer, igaz, járdákra ugyancsak szükség lenne, s persze arra, hogy a közművesítés miatt megrongálódott utakat is rendbe rakassa az önkormányzat. Az említetteken túl szinte mindenki várja már a kábeltelevízió bevezetését is, miután errefelé, sajnos, igen rosszak a vételi viszonyok. Fábri József boltos — A vízelvezető-rendszer mellett a közművesítés után megrongálódott utak helyreállítása lenne talán az egyik legégetőbb feladat, igaz, az Alkotmány út a közútkezelőé, nem az önkor- mányzaté. Másrészt járdákra is nagy szükségünk volna. A magunk részéről ugyanakkor annak is fölöttébb örülni tudnánk, hogyha több vevőnk lenne, hiszen korszerűsíteni, fejleszteni is csak nagyobb forgalom mellett lehetnénk képesek. Jó néven vennénk továbbá azt is, ha egy körzeti megbízott kerülne a településre, miután manapság gyakoriak lettek a lopások, egyre-másra tűnnek el dolgok a házaktól, és sajnos, a betörések sem ritkák. Melegh Sándor asztalos — Egerbocs népe szeret dolgozni, ám ez a munkakedv az utóbbi időben mintha megcsappanni látszana. Pedig a felzárkózás érdekében nagy szükség lenne rá, s több elszántságra, valamint arra is, hogy a fiatalok tanuljanak és keressék a lehetőségeket. Sajnos tagadhatatlan: az önkormányzat kezei is megkötöttek, mert kevés a pénz. Ezzel együtt úgy gondolom, az iskolára többet kellene fordítani, mert meg vagyok győződve róla, hogy minden falunak, így Egerbocsnak is szüksége van egy saját oktatási intézményre. Ezek mellett talán a középületekre és természetesen az úthálózat rendbetételére is több pénz kellene. Papp László kocsmáros — Jelen pillanatban a csapadékvíz-elvezetés megoldása szerepel első számú feladatként az önkormányzat előtt, de nagy szükség lenne a kultúrház felújítására is, illetve arra, hogy az épület megteljen élettel, mert talán csak így lehetne megmozdítani a falut. Szintén fontos lenne, hogy járdák is épüljenek, lévén ezekből az alkalmatosságokból jelenleg még egy méter sincs Egerbocson. Jó lenne az is, ha az iskolaudvaron épülhetne egy kisebb sportpálya kézi- és kosárlabdának, valamint kispályás focinak. S ha már itt tartunk: úgy gondolom, az iskola rekonstrukcióját sem lehet a végtelenségig halogatni. Ipacs András VÁLLALKOZÓ — Nagyon kicsi falu vagyunk, s a gondok is leginkább ebből fakadnak, azaz abból, hogy szegény az önkormányzat. Azt gondolom, az utakat kellene legelőször rendbe i;akni, de túl ezen szükség lenne fásításra és virá- gosításra is. Miután a településünk lélekszáma igen alacsony, az intézmények - az iskola és az óvoda - fenntartásának fajlagos költségei is magasak. Mindemellett ugyancsak problémát jelent az, hogy nincsenek munkahelyek errefelé, így a fiatalok másutt kénytelenek állás után nézni. Mindezt pedig tetézi, hogy bár szinte minden megvan itt, öregedő falu vagyunk, s egyre több az elhanyagolt ház. A szülők is jó véleménnyel vannak az óvodáról ____________fotó: perl marton
