Heves Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-03 / 78. szám
2003. Április 3., csütörtök EUROPA UNIÓ 11. OLDAL AZ OLDAL A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT Alapok: mire kapjuk a pénzt? Az európai uniós támogatásokért meg kell küzdeni Sokan gondolják úgy, hogy a csatlakozást követően szinte automatikusan, gyakorlatilag mindenféle ellenőrzés nélkül érkeznek majd a közösségi pénzek. Ez pedig távolról sincs így, az EU által megfogalmazott feltételeknek ugyanis meg kell felelni. Az EU által hazánknak 2004-2006 között ajánlott 4,47 milliárd euro zöme, összesen 2,875 milliárd a felzárkóztatási alapokon (strukturális és kohéziós alapok) keresztül érkezik. Ezekből a nemzeti fejlesztési tervben megfogalmazott fejlesztési terveket, programokat, illetve projekteket lehet finanszírozni. Olyan projekteket, amelyeket az Európai Bizottság alkalmasnak ítél a támogatásra. Ez a.pénz ugyanis nem automatikus, ha egy-egy projekt nem teljesíti a feltételeket, akkor nem kaphat támogatást, bármilyen nemes célt szolgálna is. Mik ezek a feltételek? Röviden összefoglalva: a projektnek részletesen kidolgozottnak kell lennie, megvalósításra készen kell állnia, „tokkal-vonó- val”. Olyannak, amely már csak a finanszírozási döntésre vár, s annak megszületésekor azonnal indulhat. Ehhez rendezett tulajdon- viszonyok, környezetvédelmi hatástanulmányok, műszaki, pénzügyi tervek, már előre beszerzett Magyarország és az EU-büdzsé Pénzáramlás! szinten, az Európai Bizottság 2002. októberi előrejelzése, millió euró BEFIZETÉSEK Hagyományos saját források Áfa befizetések Bruttó nemzeti termék (GNP) alapú befizetés Brit visszatérítés Befizetések összesen KIFIZETÉSEK Előcsatlakozási alapok áthúzódó kifizetései Mezőgazdaság Felzárkóztatási alapok Belső politikák Plusztámogatás Kifizetések összesen Varható kompenzáció Végső egyenleg építési engedélyek, kész tenderdokumentációk, ha szükséges, már végrehajtott telekkisajátítások tartoznak. A projekt-előkészítésben az ,EU előcsatlakozási alapjainak eddigi magyarországi kedvezményezettjei finoman szólva nem jeleskedtek. A csatlakozással azonban a tü- yy relmi idő véget ér, ha nincs kellő számú jól kidolgozott gP ,, ..y'í 2004 2005 2006 Összesen-81-81-81-243-87-93-98'-276-500-505 ■-526-1531-70-72-75-217 1-739-750-777-2266 .5 •** 234 199 124 557 155 486 590 1231 * 372 361 580 1313 42 72 97 211 9 12 11 32 812 1130 1402 3344 123 0 0 123 197 379 625 1201 (f projekt, elvész a nekünk elkülönített támogatás. Jobb a helyzet az agrárpolitika keretében felajánlott 1,372 milliárd euróval, amelynek ■gY zöme részben a a mezőgazdasági termelőknekjá- ; ró közvetlen kifizetésként, YY részben agrár- »BWHBI \ ' piaci intézke- ' késként automatikusan érkezik. Ennek az összegnek 10 százalékáért, a vidék- fejlesztési pénzekért azonban éppúgy meg kell küzdeni, mint a felzárkóztatási alapok támogatásaiért. A belső politikák címszó alatt elkülönített 411,5 millió euro olyan területek között oszlik majd meg, mint az energia- politika, a foglalkoztatási politika, a fogyasztóvédelem vagy az ifjúgatás címszó alatt még további 32 millió euróra számíthat Magyarország. HAVAS ANDRAS Petőfi szavazata Petőfi nemmel szavazna! — ez a mondat állt azon a hatalmas táblán, amelyet egy ember tartott a magasba, egy, az európai uniós csatlakozást ellenző tüntetésen. Hogy bizonyos politikai erők és emberek a magyar történelmi személyiségeket használják fel aktuális politikai céljaik alátámasztására, az egyáltalán nem meglepő jelenség hazánkban. Ebben az esetben ugyan olyan idézetet nem sikerült találniuk, ami az említett feltételezést alátámasztaná, valószínűleg ezért maradt magában ez a nagyszabású és nagyívű felirat. Mármint az, hogy Petőfi nemmel szavazna. Vajon miért is utasítaná el a nagy költő a csatlakozást? Amennyiben a demonstráló tudná (nyilván nem tudja, pedig az olvasást semmilyen uniós előírás nem tiltja), hogy Petőfi számára a szabadság és a szerelem volt a két legfontosabb dolog ezen a világon, talán nem írna ilyen merészeket. A szerelem, mint tudjuk, eleve „nemzetközi”, amennyiben ez az érzés — jellegénél fogva — nem igazán ismeri a határokat. A szabadság eszméjét szembeállítani az egységes és határok nélküli Európával, nos, ez pedig a tévedés maga. Miért? Mert az EU egy értékközösség is, amelyben az emberi jogok, a polgárok méltósága és szabadsága a legfontosabb érték. És mert a vállalkozás, a lakóhely és munkahely, valamint az iskolaválasztás mind-mind a közösségi jogok fontos alappillére és vívmánya. Azt persze senki sem mondja, hogy rövid távon egyes csoportok számára nem lehetnek esetleg hátrányai a csatlakozásnak. Ám ehhez, mármint a csatlakozás elutasítására, s e véreménynek az alátámasztására nem Petőfi Sándort kell előhozni, mert vannak a történelemben olyan személyek, akik ezt a tisztet sokkal inkább „megérdemelnék”. Tippeket most nem adnék, de a szabadság költője bizonyosan nincs köztük. Érvek: a csatlakozás, az EU-tagság előnyei Az utóbbi hetekben sokan és sok helyen szóltak az uniós csatlakozás várható következményeiről. Mi ezúttal megpróbáltuk témák szerint összegyűjteni és áttekinhető formában közreadni azt, hogy mely területeken, miben áll a tagság előnye. Magunk alakítjuk a jövőnket Magyarország egy sikeres, hatalmas politikai és gazdasági súllyal rendelkező, hatéko-- nyan működő integráció egyenrangú tagjává válik. Ott ül a döntéshozó asztalnál, részt vesz a döntések előkészítésében, meghozatalában és végrehajtásában. Nem a sajtóból tudjuk meg, miről döntöttek Brüsszelben. Magyarország uniós tagsága elő fogja segíteni az ország gazdasági fejlődését, a társadalmi és területi egyenlőtlenségek csökkenését, az egyéni boldogulást. A csatlakozás nem hoz azonnali nagymértékű változásokat mindennapi életünkben. Jótékony hatása fokozatosan, évek során fog kibontakozni. Egy értékközösség részesei Az Európai Unióban olyan országok működnek együtt, amelyek elkötelezettek a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása és a piac- gazdaság mellett. Az unión belül erős a szolidaritás, az ösz- szetartozás, ami megteremtette a belső kiegyenlítődés, a kevésbé fejlettek felzárkózásának lehetőségét. Nemzetközi biztonság Az európai integráció eredménye a béke, a biztonság és a stabilitás erősödése. A nemzetállamok megmaradnak, a nemzeti érdekek az unióban is érvényesülnek, de minőségileg megújul az érdekérvényesítés és az érdekharmonizáció. Az európai népek nem egymás ellen, hanem egymással együttműködve keresik a megoldásokat a közös kihívásokra. Kiszélesedett a biztonság fogalma. Ma már nem csupán a háború kiiktatása jelenti a biztonságot. Az EU tagjai közösen teremtik meg a külső határok védelmét, a szervezett bűnözéssel szem. beni hatékonyabb fellépés alapjait. A bérek, a nyugdijak emelkedése Az uniós csatlakozás nem ír elő, és nem is jelent automatikus bérharmonizációt, a bérek színvonala a mai tagországokban is különböző. Hosszabb távon a tagság a bérek fokozatos felzárkózását fogja eredményezni. A vállalkozások alkalmazottai a termelékenység erőteljes javulásával párhuzamosan számíthatnak arra, hogy a bérek emelkednek. Az ország gazdasági fejlettsége, az állam- háztartás javuló helyzete pedig a költségvetési szférában dolgozó közalkalmazottak és köz- tisztviselők bérfelzárkóztatásához járul majd hozzá. A bérek növekedése a nyugdíjaknál is növekedést eredményez. Azonos jogok és lehetőségek A csatlakozás után a magyar állampolgárok az Európai Unió valamennyi országában az ottani állampolgárokkal azonos jogokat, lehetőségeket élveznek. A diákok azonos feltételekkel tanulhatnak, a munka- vállalók azonos feltételekkel dolgozhatnak, a vállalkozók azonos feltételekkel alapíthatnak és működtethetnek vállalkozásokat. A magyar állampolgárok számára is korlátozás nélküli lesz az utazás és a letelepedés az Európai Unió valamennyi tagállamában. Javuló életminőség Az életszínvonal növekedése mellett egyre nagyobb jelentőségre tett szert az életminőség javulása. A környezetvédelmi, élelmiszerhigiéniai és élelmiszerbiztonsági, valamint a fogyasztóvédelmi előírások átvételével a tagállamok és azok állampolgárai nem újabb bürokratikus terheket vettek a nyakukba, hanem olyan jogi és intézményi eszközöket alakítottak ki és fejlesztenek tovább, amelyek a mindennapi élet minőségét és biztonságát javítják. Ezt a magyar lakosság is élvezni fogja. Modernizációs esély Magyarország a nyugat-európai országokhoz viszonyított modernizációs lemaradását lényegesen rövidebb idő alatt lesz képes ledolgozni, mint csatlakozás nélkül. Az ország a közösségi fejlesztések haszonélvezőjeként és az euró bevezetésével újabb nemzeti jövedelem növelő tényezőkkel számolhat. Az EU átlagát kétszeresen, de legalább két százalékponttal meghaladó gazdasági növekedési ütem fenntartása azt eredményezheti, hogy Magyar- ország az elkövetkező 15-20 év távlatában elérheti az EU egy főre jutó jövedelmének átlagát. 54%). Az uniós csatlakozás bekövetkeztével a magyar gazdaság fejlődése új szakaszba lép: a belső piac részévé válik, annak minden előnyével és kihívásával. Nő a nemzeti jövedelem Középtávon a strukturális és kohéziós politika keretében nyújtott támogatások hasonló mértékű többlet nemzeti jövedelem növekedést fognak eredményezni Magyarországon, mint amit a jelenlegi EU- tagállamok esetében mértek. 1994-1999 között lakozás nem hoz lényeges piacnyitási kihívást, mert az a csatlakozás idejére már megvalósult. Egy 500 milliós piac A közösségi belső piacon az áruk .és szolgáltatások szabadon mozognak. A kiskereskedelemben jelenleg Magyarországon kapható import árucikkek nagyrészt már ma is az Európai Unió tagállamaiból érkeznek, mindenféle kereskedelmi korlátozás nélkül. A csatlakozással a mezőgazdasági termékek még részlegesen fennálló külkereskedelmi szabályozása is meg fog szűnni, itt is megvalósul a teljesen Nagyobb esély a fejlődésre Az egységes belső piacon azonos szabályok vonatkoznak minden szereplőre, ezeket a tagállamok közösen alakították ki és fejlesztik tovább. A magyar gazdálkodók először kapnak esélyt és lehetőséget arra, hogy egy stabil, kiszámítható jogi és gazdasági környezetbe ágyazódjanak be, sőt befolyással legyenek a szabályok alakítására. Kiszámítható fejlődés Magyarország 2000-ben elérte az unió (vásárlóerő paritáson számított) átlagos egy főre eső nemzeti jövedelmének 52%- át. Az előrejelzések szerint a mutató 2004-2005-re elérheti az 58-60%-ot. Ez hasonló, mint Írország mutatója a csatlakozáskor (1973-ban 59%), illetve magasabb, mint Portugália csatlakozásakor mért gazdasági fejlettsége (1986-ban a közösségi támogatás 0,6-0,8 százalék- ponttal emelte a spanyol, a portugál, az ír és a görög gazdaság növekedési ütemét. Spanyolország esetében a gazdasági növekedés nagyságának egynegyede a strukturális és kohéziós politika támogatásának volt köszönhető. Nagy gazdasági partnerek Az Európai Unió Magyarország legnagyobb kereskedelmi-gazdasági partnere, az első tíz külkereskedelmi partnerünk között hét EU-tagállam található. A magyar export 75%-ának felvevő piaca a 15 EU-tagállam, míg onnan a magyar import 58%-a érkezik. A boltokban alapvetően ugyanazt lehet majd kapni a csatlakozást követően mint ma, de az uniós belső piaci verseny miatt egyre nagyobb választékban és jobb minőségben. Az EU-csatszabad kereske- delem. Mindez lehetővé teszi a kisfogyasztó számára is kedvező árszint kialakulását. A magyar mezőgazdasági termékek is akadálytalanul jutnak be az EU egységes piacára. Nagy piac, növekvő jólét Az európai integráció megteremti a jólét alapjait. Az egységes belső piac átlátható módon szabályozza a gazdasági szereplők mozgásterét. A világ legnagyobb belső piaca növekvő keresletet és termelékenységet, újabb és újabb gazdasági lehetőségeket kínál az új és a régi tagok számára egyaránt. A gazdasági növekedés munkahelyeket hoz létre, és megteremti az életszínvonal fokozatos növelésének lehetőségét. Jelentős támogatások A csatlakozási tárgyalások eredményeképpen az Európai Unió a 2004-2006 közötti időszakban 5,1 milliárd euró ( 1200 milliárd forint) összegben vállal kötelezettséget magyar- országi támogatások folyósítására. Ebből a strukturális és kohéziós támogatás több, mint 2,8 milliárd eurót (680 milliárd forintot), a mezőgazdasági célú támogatás pedig közel 1,5 milliárd eurót (360 milliárd forintot) tesz ki. Bővülő fejlesztési források Az unió nagy figyelmet szentel az unió átlagától elmaradó tagállamok regionális fejlesztési igényeinek kielégítésére. Strukturális alapjaiból évente eurómilliárdok jutnak az elmaradott régiók felzárkóztatására, a helyi infrastruktúra fejlesztésére, a gazdasági szerkezet átalakítására, a munkahelyteremtő és -megőrző beruházások támogatására, a kisvállalkozások támogatására, a foglalkoztatási helyzet javítására. A másik finanszírozási eszköz, a kohéziós alap a környezetvédelmi és közlekedési beruházásokat társfinanszírozza (csatornázási programokat, út-, vasútépítéseket), azaz a mindennapi életminőség javulását segíti elő. Mezőgazdasági termelők lehetőségei A Közös Agrárpolitika (KAP) alkalmazása új feltételrendszert teremt a termelőknek. Agrárgazdaságunk jelentős közösségi agrár- és vidékfejlesztési támogatáshoz jut. A mező- gazdasági szektorok jelentős része lesz jogosult a közvetlen kifizetésekre (gabona, olaj- és fehérjenövények, húsmarha), így ezek a jelenleginél kedvezőbb helyzetbe kerülnek. A KAP keretében alkalmazott piacszabályozás kiegyenlített piacokat, egyenletes árbevételt biztosít a termelőknek. Az egyre szigorodó minőségi, élelmiszerbiztonsági, állat- és növény-egészségügyi követelmények a fogyasztók érdekeit szolgálják. Á mezőgazdasági termékek és élelmiszerek egységes piaca bővülő exportlehetőségeket jelent majd.
