Heves Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-29 / 99. szám

6. OLDAL TERPES Polgármester: Sály István Alpolgármester: Zvara Albin Körjegyző: Vígh Lászlóné A képviselő-testület tagjai: Varga Zoltán, Hanuszek István, Menyhárt Géza, Simon János, ifi. Bencsik István Községháza címe: 3333 Terpes, II. Rákóczi Ferenc út 23. Tel./fax: 36/561-057 Ügyfélfogadási idő: szerda kivételével naponta Lakosság száma: 234 fő Korcsoport szerinti megoszlás: 1-14 éves: 42 fő 15-25 éves: 38 fő 25-40 éves: 41 fő 41 -60 éves: 55 fő 60 év fölött: 58 fő Vállalkozások száma: 2 Jeles napok: • március 15. • augusztus 10. búcsú Közérdekű telefonszámok: • orvos: 36/361-135 • állatorvos: 36/561-000 • gyógyszertár: 36/368-119 • rendőrség: 36/368-307 • plébánia: 36/561-060 Földrajzi vonatkozások: Terpes a megye északi kö­zépső részén, a Tama völ­gyében, Pétervásárától dél­keleti irányban 8 kilométerre fekvő település. A 23. és 24. számú utakról mellék- útón közelíthető meg. Terü­lete teraszos folyóvölgy, a tengerszint feletti magassá­ga nem éri el a 250 métert. Határában a Tama folyik ke­resztül. A természetes nö­vényzet magas ártéri növé­nyekkel vegyes keményfa-li- getekből és kaszálórétekből áll. Állatai nagy- és kisvadak. A község jellege: Országút mentén húzódó falu, középtájon templom­mal, mely a falut alvégre és felvégre osztja. 1945 után Terpes az országúitól nyu­gatra eső területen fejlődött tovább, s minthogy itt talál­ható Szajla község határa, a két település ezen a részen gyakorlatilag összeépült. Templomáról a legkorábbi említés az 1733 és 1737 évek között készült templom­jegyzékben történt. Ekkor még a recski, 1743 után a siroki plébánia fíliája volt. 1748-ban Orczy Lőrinc föl­desúr költségén restaurálták, a sekrestyét pedig 1811-ben építették hozzá. A templom ti­tulusa: Szent Lőrinc vértanú. A kisközségben óvoda nincs, az összevont tagoza­tos általános iskola négy éve megszűnt. Í4C5> TER P E S 2003. ÁPRIUS 29., KEDD ■!■■■ íssSss« sbsSssS Mm Szívvel, lélekkel, akarattal... Terpesen még ma is élő hagyomány a májusfa-állítás Sály István, a kis település polgármestere a leg­utóbbi helyhatósági választáson ismét bizalmat kapott a falu irányítására, melyet társadalmi munkában végez. A főállású építész egy ideig az Egyesült Államokban is dolgozott. Mint mondja, a kint töltött időszak alatt kós­tolt bele először a demokrácia ízébe. Ott tapasztalta meg elő­ször, miként lehet egymás vé­leményét tiszteletben tartva dolgozni, élni.- A megválasztásom óta jó­magam is igyekszem a de­mokrácia játékszabályait ma­ximálisan betartva irányítani a községet. Hiszem, ha a szív, a lélek és az aka­rat összpontosul, akkor lehet igazán eredménye­ket elérni. A terpesi emberek nagy többsége is így gondolkozik. Büszke vagyok a terpesi gyöke­reimre, épp ezért az új képviselő-testület tagjaival együtt arra törekszem, hogy ez a kis közösség a lehetőségekhez képest gyarapodjon, épüljön. Amikor először kaptam lehetőséget a község vezetésére, amerre szétnéztünk, mindenütt ko­pott járdák, sáros utak, kiépítetlen infrastruktúra fogadta az erre járó idegent. Mára kiépült a víz-, a gáz- és a telefonhálózat, s tavaly a közvilágítás korszerűsítését is sikerült megoldani. Bízunk ab­ban, hogy a szomszédos Szajlával és Bükkszék­kel összefogva a szennyvízberuházás is megvaló­sulhat néhány éven belül. A pályázathoz szüksé­ges önerőt elkülönítettük, a tervezés már folya­matban van. Felújítottuk a ravatalozónk előterét, hogy méltó körülmények között vehessünk bú­csút az eltávozottaktól.- Óvoda nincs a faluban, és néhány éve az is­kola is bezárt. Nem tartanak attól, hogy egyre in­kább csökken a település megtartóereje?- Az iskola bezárása sajnos elkerülhetetlenné vált. A gyermeklétszám csökkenése miatt nem tudtuk finanszírozni a további működtetést. A ki­csik a közeli Szajlára járnak óvodába, a nagyob­bak Pétervásárán, Bükkszéken vagy Sírokban ta­nulnak. Tény, hogy a falu elöregedőben van, azonban ezzel párhuzamosan egyre vonzóbbá válik az idegenek számára. Sokan vásároltak itt az elmúlt években nyaralásra, kikapcsolódásra alkalmas házat. Abban reménykedünk, hogy a hosszú évek óta halogatott terpesi víztározóból egyszer tényleg turisztikai paradicsom válhat. Az árvízvédelmi és idegenforgalmi szempontból is fontos létesítmény nemcsak nekünk, hanem az egész térségnek igazi fellendülést jelentene. Bí­zunk abban, hogy a számunkra létfontosságú be­ruházásról az itt élők érdekeit szem előtt tartva döntenek majd az arra illetékesek. ________■ T erpes a második hazánk Márton László professzor, biológus 1990 óta tanít a Columbiai Egyete­men. Családjával együtt évről évre hazajárnak Terpesre, felesége szülőfalujába. A fiatalember a '70-es évektől figyelemmel kíséri a település fejlődését, és minden lehetséges módon támogatja a tervezett víztározó mielőbbi meg­építését:- A családom és a gyerekeim számára Terpes jelenti Magyaror­szágot, a második hazát. Tiszte­letbeli terpesiként kötelességem­nek érzem, hogy lehetőségeimhez képest támogassam a falu épülé­sét. A tervezett víztározóban óriá­si lehetőséget látok. Én elsődlege­sen környezetvédelmi szempont­ból emelnék szót az első változat mellett. Tudvalevő, hogy az évek során mintegy hat tervváltozat ké­szült el a tározó megépítésére. Ezek közül minden szempontból a legalkalma­sabb az első verzió. Igaz, va­lamivel költsé­gesebb a többi­nél, de egy olyan hatalmas összefüggő víz­felülettel szá­mol, amely szükség esetén kiválóan alkalmas a Tisza árvízvédelmére, száraz időben pedig az aszályos földek öntözésére. A kialakítandó tó tu­risztikai szempontból is rendkívül vonzó lehetne. A nagy víztömeg kialakítása mellett szól az az érv is, hogy a tó öntisztító funkciója így érvényesülhetne igazán, arról már nem is beszélve, hogy csodá­latos növénytársulások jöhetné­nek létre. Szóba jött kisebb víztáro­zó létesítése is, azonban félő, hogy ez hamar eliszaposodna, s hosz- szabb távon komolyabb környezeti károkat is okozhatna. A Veszpré­mi Egyetem együttműködésével kidolgoztunk egy olyan szakmai beadványt, amelyben az első vál­tozat melletti szakmai érveket so­rakoztattuk fel. Tavaly ősszel ezt négy minisztériumba is eljuttat­tuk, de érdemi választ egyelőre nem kaptunk. Meggyőződésem, hogy az egész régió számára kitö­rési pontot jelenthet a tározó meg­valósítása, s jelentősen felértéke­lődne a térség. Bízom a döntésho- zók bölcsességében. ________■ „ A stafétabotot átadtam” Zvara Albert csaknem harminc évet dolgozott a közigazgatás­ban. A tanácsi rendszert követő­en a rendszerváltás után még két ciklusban tevékenykedett képvi­selőként. Nevéhez fű­ződik a helyi önkéntes tűzoltó egyesület újjá­szervezése is. Munkás­ságáért tavaly ősszel ve­hette át a Széchenyi Ödön-emlékplakettet:- Egész életemben a közössé­gért dolgoztam, és örömmel tet­tem. Az utóbbi időben azonban egy kicsit elfáradtam, így úgy gondoltam, hogy ideje átadni a stafétabotot a fiataloknak. Termé­szetesen most is figyelemmel kí­sérem a falu történéseit, és min­denről van véleményem, de már nem veszek részt aktívan a dön­téshozásban. Örülök annak, hogy még részt vehettem a templom külső felújítá­sában, s a temető sorsá­nak rendezésében. Arra is büszke vagyok, hogy a megyében a szajlai önkéntes tűzoltókat a 42 évig tartó parancs­nokságom alatt mindig a legjobbak között tar­tották számon. Biztos vagyok ab­ban, hogy a mai fiatalok is meg­állják a helyüket. A faluban is sok változást tapasztaltam az elmúlt években, és hiszek abban, hogy a tervezett víztározó megépülése látványos fejlődésnek indíthatja a községet. _______________■ K iváló alapanyagokból megfizethető termékek A Terpesen működő legnagyobb vállalkozás a Gironde Kft. 1993- ban kezdte meg működését be­téti társaságként. A két tulajdo­nos fiatalember, Csepcsányi Béla és Kása Zoltán kezdetben lég­frissítők gyártásával és forgal­mazásával foglalkozott, azon­ban két tehetséges vegyészmér­nök fejlesztőmunkájának segít­ségével mára egy egész korszerű termékskála fűződik a cég nevé­hez. Eleinte a Minden 100 forint üzlethálózat boltjaiban találkoz­hattunk jó minőségű samponja­ikkal, tusfürdőikkel, kozmetikai és háztartási áruféleségeikkel, ma azonban már számos már­kás cégcsoport érdeklődik ter­mékeik iránt. Immár két éve a TESCO polcain is ott sorakoznak a kiváló alapanyagból előállított, mérsékelt árú cikkek. Beszállítói nagyobb élelmiszerüzleteknek is, de valójában az ország min­den megyéjébe eljutnak termé­keikkel.- Az volt a célunk, hogy olyan saját fejlesztésű, egyedi áruféle­séggel lépjünk a piacra, amit a szerényebb pénztárcájú embe­rek is megvásárolhatnak, de már nyitottunk a magasabb minősé­gű termékek felé is, amiket majd a médiákban szeretnénk ismer­tebbé tenni. Kizárólag német, francia, va­lamint angol alapanyagokból dolgozunk, az egyik legnagyobb beszállítónk a Henkel, valamint saját cégünk a Pet-form Kft., amely a flakonjainkat gyártja. Jelenleg havonta mintegy 700-800 ezer darab terméket ál­lítunk elő, s terveink szerint az idén megközelítjük az egymilli­árdos forgalmat. Az évek során kialakult egy, a céget sajátjának érző kollektíva, akik sokat tesz­nek a közös sikerekért - mondja Csepcsányi Béla ügyvezető. Az idén a lengyel, a cseh és a szlovák TESCO áruházakba is szállítanak termékeikből, s Ro­mánia felé is nyitni szeretnének. Épül az 1400 négyzetméter terü­letű új, korszerű gyártó- és rak­tárcsarnok, és a svéd piac is újra megnyílik előttük egy kis meg­torpanás után. Havonta 700-800 ezer darab terméket állítanak elő az üzemben, melyek az ország minden megyéjébe eljutnak fotó: perl marton MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Zvara Albin ALPOLGÁRMESTER- Terpesen éltem le az életem, az Agria Volántól vonultam nyugdíj­ba 35 év munka után. A rendszer- váltás óta dol­gozom képvi­selőként, a leg­utóbbi válasz­tásokat köve­tően pedig al­polgármester­ként tevékeny­kedem. Az utóbbi évek­ben sokat változott a falu, előnyé­re. Megújultak az utak, a járdák, a közvilágítás. Egyre több külföldi vesz itt magának házat, mivel a környék nagyon szép, kiválóan alkalmas pihenésre. Csupán azt fájlalom, hogy nem épült meg időben a tározó. Az 1999-es árvíz csak a Tama mentén 5 milliárd forint kárt okozott. A tározó meg­építése a tervek szerint 2,8 milli- árdba kerülne. Madarász Mihályné HAGYOMÁNYŐRZŐ- A hatvanas évek elején alakult meg a hagyományőrző csoport, és azóta rengeteg emlékezetes él­ményben volt részünk. Rendszeresen fellépünk a pa­lócnapi ren­dezvényeken. Jelenleg tíz ál­landó tagunk van, de ha na­gyobb összejö­vetelre, találkozóra készülünk, kibővül a csoport. Szerencsére a fiatalok is érdeklődnek. Egy idő­ben magam terveztem és varrtam a jellegzetes viseleteket is. A mai napig őrizzük szép hagyománya­inkat. Igaz, húsvétkor már nem vödörrel locsolkodnak a fiúk, de ha jön a tavasz, még most is be­dobjuk a kiszebábut a Tárnába, s a betlehemi rigmusokat sem fe­lejtettük el. Iván Zoltánné HIVATALSEGÉD- Húsz éve költöztem ide Budake­sziről. A férjem terpesi születésű. Két gyermekem van, egy tizenki­lenc éves fiam és egy tizenhat éves lányom. Ők még tanul­nak, így nem tudom, hogy itt maradnak-e a faluban, vagy máshol pró­bálnak^ boldo­gulni. Én alapjában véve elégedett vagyok az itteni körülményekkel, és azt mondhatom, hogy az utób­bi években sokat fejlődött a falu. A fiataloknak jó lenne, ha kulturált körülmények között tölthetnék el a szabadidejüket. Örülök annak, hogy a szomszédos Szajlán tavaly végre elkészült a közösségi ház, így talán előbb-utóbb ez a gond is megoldódik, hiszen a két falu na­gyon közel van egymáshoz. Hanuszek István képviselő- Úgy gondolom, hogy igazán nagy gondjaink nincsenek. Az em­berek békében élnek egymással, s ha kell, képe­sek összefogni is egy-egy kö­zös cél érdeké­ben. Tény, hogy kicsi a fa­lu, ezért a le­hetőségek is behatároltak. A szennyvíz- beruházásról is azért maradtunk le, mert a 2000 lélekszám alatti te­lepüléseknek nem volt esélyük pályázni. Most, hogy Szajlával és Bükkszékkel összefogunk, talán ez is sikerülhet. Egyébként is úgy látom, hogy csak úgy tudunk elő­relépni, ha a környező települé­sekkel közösen fogalmazzuk meg céljainkat. Ilyen a víztározó létesí­tése is, amelyből legalább hét tele­pülés profitálhatna. Csonka Gábor KISEBBSÉGI VEZETŐ- Úgy látom, hogy Terpes többet ért el az elmúlt nyolc év alatt, mint az előző negyven esztendőben. A cigány kisebb­ség vezetője­ként az én dol­gom az, hogy a békés egymás mellett élés út­ját egyenges­sem. Szerencsé­re a települési önkormányzat­tal jó a kapcsolatunk, és minden­ben számíthatunk a segítségükre. A legjobban a munkahelyek hiá­nyoznak a környékről. A kisebb­ségben élők nagy része kénytelen segélyekből élni és eltartani a csa­ládját. Ezen talán enyhít valame­lyest a közmunkaprogram. Sokan reménykednek a tározó megépü­lésében. Ez a beruházás talán szá­munkra is munkát és megélhetést jelenthet.

Next

/
Thumbnails
Contents