Heves Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-26 / 97. szám
Theátrumi hírek A jövő évad bérletei Elkészült a 2003/2004-es évad műsorterve. A nagyszínpadon Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom, Csehov: Három nővére, drámája, aMyFair Lady musical az Othdló Gyulaházán c. vígjáték látható. Bekerül a kőszínházba az Agria Játékok egyik bemutatója, Az Anconai szerelmesek, visszavarázsolva a nyári esték hangulatát. A gyerekközönséget Nemes Nagy Ágnes mesejátéka, a Bors néni, valamint a Mumus c. musical várja. A stúdiószínpadon Micke Packer. Card Boys, Andreea Vakara Ha én fütyülni akarok, fütyülök, Mórái Sándor Kaland és Steven Berkoff: Nyafogok c. előadásokat mutatja be a társulat. Idén közel tízezren vásároltak bérletet. Aki ragaszkodik megszokott helyéhez, bérletét a következő évadra 2003. június 15-ig újíthatja meg az aulában kijelölt helyen vagy a Szervező Irodában. Bérletet vásárolni 2003. július 1-jétől lehet szintén a Szervező Irodában. Napsugár-díj Mint arról olvasóink és az egri Gárdonyi Géza Színház közönsége az évad elején'értesült, az idén megújul az immár hatéves hagyományra visszatekintő Napsugár- díj, melyet az évadzáró társulati ülésen adunk át az Önök által ebben az évadban legjobbnak ítélt színésznőnek, színésznek és rendezőnek. A színház aulájában elhelyezett ládikába mindahányan bedobhatják szavazataikat, melyek alapján kialakul majd az a névsor, akikre a Heves Megyei Hírlapban, az évad utolsó bemutatóját követően megjelenő szavazólapok visszaküldésével adhatják le vok- saikat. Az Önök szavazatai döntik majd el, kik ksznek az idei Napsugár-díjasok. A díjat színész és színésznő kategóriában hagyományosan és kizárólag az egri színház társulatának tagjai kaphatják. Továbbra is várjuk jelöléseiket és majdan szavazataikat! Jutalmazzuk meg együtt azokat a művészeinket, akik a legtöbb és legmaradandóbb élménnyel lepték meg a színházszerető közönséget a lassan búcsúzó évad során! Ismét Művészbejáró Zam Andrea H Széles László Április 29-én a Művészbejáró vendége lesz Zám Andrea, Széles László és Rancsó Dezső, akik a Mágnás Miska operettről beszélnek a bemutató után. Premier-élményeikről faggatjuk a nézőket. Körösi Zoltán vall első színpadi drámájáról, a Galambok ősbemutatójáról. A nagy sikerű Padlás musicalt 12 éve tartja műsorán a színház, erről kérdezzük Fekete Györgyit és Tunyogi Pétert. w 2003. április 26., szombat HEVEST1 HÍRLAP Gárdonyi Géza ^ Színház „Frissen, éberen, valóságra támaszkodva Venczel Valentin 25 éve a pályán Az évforduló csak apropó. Már régen szerettem volna beszélgetni vele. A színésszel, aki azt mondja: Az a sok alak, jellem, figura, amit láttok, az mind egy színész - az mind én vagyok. A színésszel, akiről nem is tudjuk: nemzetközi fesztiválokon aratott sikereket, legjobb rendezőink nevelték a pályára. A nyitott emberrel, aki játszik, rendez, tanít, foglalkozik sérült tár sainkkal, aki önmaga előtt magasra tette a mércét.- Jutott már eszedbe, visszagon- doltál már, hogy mi történt 25 éve?- Most igen. A pályakezdésem egy felelős döntéshez kötődik, s ez meghatározta a továbbiakat. A főiskolán végzős koromban már sikeres hallgatónak tartottak, és két belgrádi színház is hívott - lehettem volna szerb színész is. Ezzel szemben nekem soha nem fordult meg a fejemben, hogy esetleg ne az anyanyelyemen játsszak. Várt rám az Újvidéki Magyar Színház, és erre vártam én is; újvidéki magyar színész kttem. Értékes kezdés volt, mert ott addig nem volt állandó társulat, az 1978-79-es évadban döntötték el a változást, így lehettem a színház társulatalapító színésze és 11 évadot töltöttem itt.- A '70-es évek délvidéki irodalmára, színházám, filmjére úgy tekintettünk akkor, mint művészeti területünk legkísérletezőbb, korszerűbb, modem művé szed műhelyére. Tulajdonképpen miben különbözött ?- Az Újvidéki Magyar Színház például abban, hogy nem terhelték évszázados tradíciók, klisék, mint a 150 éves színházi hagyományokkal rendelkező városokban. Nekünk az alkotás során a támpont az élő, valóságos környezetünk volt. Ennek a valóságnak egyfajta esztétikai ábrázolását próbáltuk létrehozni. Frissek, éberek voltunk, és nagyon valóságm támaszkodók. Európa ezen részét - ideértve Magyarországot is - egyfajta nyitás jellemezte a 1970-es, '80-as években. Nálunk, Délvidéken fokozottabban és élénkebben találkoztunk azokkal a tendenciákkal, melyek ebben a korszakban Európát uralták. Szorosabb kapcsolatban álltunk ezekkel a gondolati és esztétikai, filozófiai tendenciákkal, áramlatokkal, mint a tőlünk keletebbre élők. Megpróbáltuk magunkat megtalálni e tendenciákban. Ebben a friss és művészileg érzékeny légkörben éltünk.- Ebben a friss, érzékeny légkörben milyen történetekre, szerepekre emlékszel, amelyek a pályádat meghatározták1- A megvalósulásokat illetően az én életemben az az öt év volt meghatározó, mikor Harag György volt az Újvidéki Magyar Színház művészeti vezetője. Öt év alatt hat előadást rendezett, és én ötben játszottam. A Csehov-trilógiában; A három nővér, a Cseresznyéskert, a Ványa bácsi, valamint a Buszmegálló című előadásban és az Édes Annában. Ezek voltak a meghatározó előadások, melyek rám döntően hatottak. Emellett ott voltak a vajdasági kortárs írók; Tolnai Ottó, Gion Nándor, Brasnyó István, Deák Ferenc, akik nagyon érzékenyen hatottak az én színházhoz való viszonyomra.- Meghatározó színházi személyiségek. És a közönség, a díjak, az elismerések ?- Ez egy érdekes és borzasztóan ellentmondásos időszak volt. Egyrészt a színházi fesztiválokon sorra nyertük a díjakat, nemzetközi szakmai elismerésben volt részünk. Tehát nemcsak a hazai fesztiválokon; a Tunéziai Karthago Fesztiválról első helyezést hoztunk el, Cipruson megnyertük a színházi fesztivált, vagy a kairói, a metzi nagy fesztiválsiker, a lengyel Mrozek fesztivál elismerése, Bécs... Szakmai sikerek és elismerések - és nem volt otthon közönségünk! A tunéziai nagy nemzetközi siker utáni első előadásunkat Újvidéken nyolcan(!) nézték meg. Sokat is bíráltak ezért. Hiába mondtuk, hogy Újvidéken soha nem volt hivatásos magyar színtársulat. Nem volt színházra nevelt közönségünk.- Az elmondottakból a megalapozott szakmai sikerekből az következik; nem véletlen, hogy éppen Kaposvárra kerültél..- Mrozek-darabbal vendégszerepeltünk, amelyben főszerepet játszottam, és Kaposvárott látott Babarczi László, a színház igazgatója. Az előadás után megjegyezte: szívesen látna a társulatában. Komolyan vettem. Előbb egy évadra jöttem át, majd még egyre. De azért nem maradtam ott, mert a meghatározó egyéniségek éppen akkor jöttek el. Az a nagy generáció, akik miatt odamentem.- Átjöttél hát Egerbe, és erről is rengeteget lehetne mesélni, bár ezek az évek már előttünk zajlottak. De közelítsünk más oldalról a 25 évadodhoz. Amikor elindultál, voh egy álmod a színházról, a színészetről. Mennyire azonos ez az álom a valósággal, amit ma élsz?- Nem tudom, hogyan illene válaszolnom, tehát inkább őszinte leszek! Amikor én indultam a pályán, akkor ott a színésznek társadalmi funkciója volt. A színésszel szembeni elvárás az sokkal bővebb volt, mint hogy a próbán, előadáson mit teljesít. Kisebbségi színház voltunk. Átjöttem Magyarországra, és az egyik fölismerésem: igazából az a lényeges, hogy tíztől kettőig a próbán és este héttől tízig az előadáson mit produkálsz. A színház falain kívül a színész szerepe nem korszakalkotó. A másik prózai felismerés, hogy van egy munkavállalói szerep, amit el kell tudni végezni és meg kell felelni!-Az élet számos területén mozogsz és maximálisan teljesítesz. Nemcsak színészként alkotsz, rendezel amatőr és hivatásos színházban Erdélyben, Boszniában. Foglalkozol sérült társainkkal, tanítasz a főiskolán. Ez abból adódik, hogy nem terhel igényed és képességed szerint a színházad?- Én ott kezdem, hogy most 50 évesen jó formában levő színésznek tekintem magam - tartalmilag, technikailag, szakmailag megbízható szinten művelem a pályát. De az előrelépéshez minden szerepet, szezont, évadot elölről kell kezdeni fölépíteni! Ki vagyunk téve az örökös megfelelésnek. Itt ez az egri színház - hál’ Istennek - borzasztó dinamikusan fejlődik. Sok mindennek meg kell felelni egyszerre! Őszintén mondom, nem vagyok elégedetlen, viszont meg vagyok győződve, hogy sokkal többet tudok nyújtani, mint amennyit hellyel-közzel a színházam tőlem elvár.- Céltudatos színésznek ismertelek meg. Az előtted álló 10-15-20 évre milyen célt követsz, mit tartasz legfontosabbnak?- A legfontosabbnak tartom, hogy egészséges legyek. Szellemi és fizikai egészségben, és fontos, hogy megmaradjon az éberségem és a nyitottságom! Az, amivel képes vagyok mindig a környezetemet vizsgálni. Szükség van rá. Azt kívánom, maradjon meg bennem ez a nyitottság és éberség, melynek következtében a valóságot fel tudom hozni a színpadra, azt, amit a közönség elvár tőlem!- Köszönöm ezt az őszinte beszélgetést. Negyedszázados évfordulódon kívánom, hogy teljesüljenek vágyaid, s mi éberen figyelhessük, hogyan felelsz meg az önmagad által magasra állított mércédnek! JÓNÁS ZOLTÁN Bemutató: Mágnás Miska A rendező és a koreográfus Bagossy László és Novák Péter a Mágnás Miskáról A Mágnás Miska közel egy évszázada visszatérő vendég a magyar színpadokon. Örökzöld slágerei, mint a „Hoppsza Sári...” vagy a „Cintányéros cudar világ...”, az igazságot kereső lovászfiú és a társadalmi ranglétra és az elvárások helyett az igaz szerelmet választó fiatalok története ma is megdobogtatja a nézők szívét. Az egri társulat és a tatabányai Jászai Mari Színház színészei Bagossy László rendezésében, Novák Péter koreográfiájára április 25-től mutatják be az operettet. Bagossy László rendező: — AMágnás Miska számomra egy kirándulás és kísérletezés, hiszen eddigi pá- lyafutásom alatt általában klasszikus vagy kortárs darabokat rendeztem. Ez az első próbálkozásom a műfajjal. A Mágnás Miska minőségi darab. Igazi színházi emberek írták, mint Szirmai Albert és Bakonyi Károly. Nagyon sokan feldolgozták már, talán ezért is kihívás: hogyan lehet újra meg újra frissé varázsolni, az aktuális mondanivalót kibontakoztatni. A műfajnak vannak kanavász keretei: klasszikus poénjai, fordulata, és van egy része, amit az adott színésznek kell hozzáadnia akár improvizációkkal, akár vadonatúj nyelvi poénokkal. Ahogy ezt például a Latabárok is tették, játékukat megtöltötték saját vicceikkel. A darabot 2001-ben mutattuk be a tatabányai Jászai Mari Színházban, ám a társulatnak nem volt módja kijátszani a produkciót. Ezért is örültem a lehetőségnek, hogy a kulcsszereplőket megtartva, újra próbálva és a helyi színészekkel frissülve, Egerben is előadjuk az operettet. Nem törekedtem arra, hogy megtörjem az operett hagyományait. De itt saját ízlésünk érvényesül! Elég jó a darab ahhoz, hogy sokféleképp lehessen megszólaltatni. Ez is ismérve a jó alapanyagoknak. Novák Péter koreográfus: - A Mágnás Miska a zenés darabok azon korai csoportjába tartozik, amikor még közel állt egymáshoz az opera és az operett. Ez még a klasz- szicizáló forma. Nehéz vele bánni, ezért sok helyen használtunk folk- lorisztikus elemeket, de próbáltuk megőrizni a dalok hangulatát. Ha operettben szeret dolgozni az ember, az azért van, mert a librettók és a dalok szövegei könnyedséget árasztanak, engednek játszani a színpadon. Az ilyen szövegnek laza textúrája van, sok háttérdolog belefér. A Mágnás Miska néhol ironikus, néhol hagyománytisztelő. Mint koreográfus, a helyi színészekkel nagyon jól tudtam együtt dolgozni, akár Eger néptáncegyüttesét is meg lehetne velük csinálni, szárnyakat kaptam tőlük. Sokan küszködnek ennek a műfajnak a jövőjével. Csupán egy két olyan színházi műhely működik, ahol megpróbálkoznak a kontinuitással, átmenteni a műfajt a jelenbe. A miénk is ilyen, több dimenzióban működik. (P. CS.) Mixi, Pixi és Marcsa a Mágnás Miskában. Hiise Csaba, Pikali Gerda és Mészáros Máté FOTÓ: GÁL GÁBOR Ahogy tetszik Színházi napok a Gárdonyi Géza Színházban - A 2002/2003-as évad keresztmetszete, május 5-10. Theresia Walser: KING KONG LÁNYAI Rendező: Bagossy László Ray Cooney: KLIKK Rendező: Szegvári Menyhért Lázár Ervin: A LEGKISEBB BOSZORKÁNY Rendező: Bal József Dés-Nemes: VALAHOL EURÓPÁBAN Rendező: G. Béres Attila Miller: AZ ÜGYNÖK HALÁLA Rendező: Erdőss Pál Presser-Horváth-Sztevanovity: A PADLÁS Rendező: Hegedűs D. Géza Körösi Zoltán: GALAMBOK Rendező: Csizmadia Tibor Szirmai-Bakonyi-Gábor A.: MÁGNÁS MISKA Rendező: Bagossy László Julian Garner: ÉBREDÉS Rendező: Szegvári Menyhért Marquez-Schwajda: SZÁZ ÉV MAGÁNY Rendező: Csizmadia Tibor Shakespeare: AHOGY TETSZIK Rendező: G. Béres Attila Shakespeare: AHOGY TETSZIK Heinrich Böll: KATHARINA BLUM ELVESZTETT TISZTESSÉGE Rendező: Galambos Péter ■ Május 5. 17 óra 19 óra Május 6. 11 óra 19 óra Május 7. 19 óra Május 8. 11 óra 16 óra 19 óra Május 9. 16 óra 19 óra Május 10. 15 óra 19 óra 19 óra A 2002/£003-as évad keresztmetszete, május 5-10. Színházi napok * sl (3rtbX~ donyi hogy tetszik
