Heves Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-26 / 97. szám

Theátrumi hírek A jövő évad bérletei Elkészült a 2003/2004-es évad mű­sorterve. A nagyszínpadon Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom, Csehov: Három nővére, drámája, aMyFair Lady musical az Othdló Gyulahá­zán c. vígjáték látható. Bekerül a kő­színházba az Agria Játékok egyik bemutatója, Az Anconai szerelme­sek, visszavarázsolva a nyári esték hangulatát. A gyerekközönséget Nemes Nagy Ágnes mesejátéka, a Bors néni, valamint a Mumus c. musical várja. A stúdiószínpadon Micke Packer. Card Boys, Andreea Vakara Ha én fütyülni akarok, fü­tyülök, Mórái Sándor Kaland és Steven Berkoff: Nyafogok c. előadá­sokat mutatja be a társulat. Idén közel tízezren vásároltak bérletet. Aki ragaszkodik megszo­kott helyéhez, bérletét a követke­ző évadra 2003. június 15-ig újít­hatja meg az aulában kijelölt he­lyen vagy a Szervező Irodában. Bérletet vásárolni 2003. július 1-jétől lehet szintén a Szervező Irodában. Napsugár-díj Mint arról olvasóink és az egri Gárdonyi Géza Színház közönsé­ge az évad elején'értesült, az idén megújul az immár hatéves hagyo­mányra visszatekintő Napsugár- díj, melyet az évadzáró társulati ülésen adunk át az Önök által eb­ben az évadban legjobbnak ítélt színésznőnek, színésznek és ren­dezőnek. A színház aulájában elhelye­zett ládikába mindahányan be­dobhatják szavazataikat, melyek alapján kialakul majd az a névsor, akikre a Heves Megyei Hírlapban, az évad utolsó bemutatóját köve­tően megjelenő szavazólapok visszaküldésével adhatják le vok- saikat. Az Önök szavazatai döntik majd el, kik ksznek az idei Napsu­gár-díjasok. A díjat színész és szí­nésznő kategóriában hagyomá­nyosan és kizárólag az egri szín­ház társulatának tagjai kaphatják. Továbbra is várjuk jelöléseiket és majdan szavazataikat! Jutal­mazzuk meg együtt azokat a mű­vészeinket, akik a legtöbb és leg­maradandóbb élménnyel lepték meg a színházszerető közönséget a lassan búcsúzó évad során! Ismét Művészbejáró Zam Andrea H Széles László Április 29-én a Művészbejáró vendége lesz Zám Andrea, Széles László és Rancsó Dezső, akik a Mágnás Miska operett­ről beszélnek a bemutató után. Premier-élményeikről faggatjuk a nézőket. Körösi Zoltán vall első színpadi drámájáról, a Galambok ősbemutatójá­ról. A nagy si­kerű Padlás musicalt 12 éve tartja mű­során a szín­ház, erről kér­dezzük Fekete Györgyit és Tunyogi Pétert. w 2003. április 26., szombat HEVEST1 HÍRLAP Gárdonyi Géza ^ Színház „Frissen, éberen, valóságra támaszkodva Venczel Valentin 25 éve a pályán Az évforduló csak apropó. Már régen szeret­tem volna beszélgetni vele. A színésszel, aki azt mondja: Az a sok alak, jellem, figura, amit láttok, az mind egy színész - az mind én va­gyok. A színésszel, akiről nem is tudjuk: nem­zetközi fesztiválokon aratott sikereket, leg­jobb rendezőink nevelték a pályára. A nyitott emberrel, aki játszik, ren­dez, tanít, foglalkozik sérült tár sainkkal, aki önmaga előtt ma­gasra tette a mércét.- Jutott már eszedbe, visszagon- doltál már, hogy mi történt 25 éve?- Most igen. A pályakezdé­sem egy felelős döntéshez kö­tődik, s ez meghatározta a to­vábbiakat. A főiskolán végzős koromban már sikeres hallga­tónak tartottak, és két belgrádi színház is hívott - lehettem vol­na szerb színész is. Ezzel szemben nekem soha nem fordult meg a fejemben, hogy esetleg ne az anyanyelyemen játsszak. Várt rám az Újvidé­ki Magyar Színház, és erre vártam én is; újvidéki ma­gyar színész kttem. Értékes kezdés volt, mert ott addig nem volt állandó társulat, az 1978-79-es évadban döntöt­ték el a változást, így lehet­tem a színház társulatalapító színésze és 11 évadot töltöt­tem itt.- A '70-es évek délvidéki irodalmára, színházám, filmjére úgy tekintettünk akkor, mint művészeti terü­letünk legkísérletezőbb, korszerűbb, modem művé szed műhelyére. Tulajdonképpen miben különbözött ?- Az Újvidéki Magyar Színház például abban, hogy nem terhelték évszázados tradíciók, klisék, mint a 150 éves színházi hagyományokkal rendel­kező városokban. Nekünk az alkotás során a tám­pont az élő, valóságos környezetünk volt. Ennek a valóságnak egyfajta esztétikai ábrázolását próbál­tuk létrehozni. Frissek, éberek voltunk, és nagyon valóságm támaszkodók. Európa ezen részét - ide­értve Magyarországot is - egyfajta nyitás jellemezte a 1970-es, '80-as években. Nálunk, Délvidéken fo­kozottabban és élénkebben találkoztunk azokkal a tendenciákkal, melyek ebben a korszakban Euró­pát uralták. Szorosabb kapcsolatban álltunk ezek­kel a gondolati és esztétikai, filozófiai tendenciák­kal, áramlatokkal, mint a tőlünk keletebbre élők. Megpróbáltuk magunkat megtalálni e tendenciák­ban. Ebben a friss és művészileg érzékeny légkör­ben éltünk.- Ebben a friss, érzékeny légkörben milyen törté­netekre, szerepekre emlékszel, amelyek a pályádat meghatározták1- A megvalósulásokat illetően az én életemben az az öt év volt meghatározó, mikor Harag György volt az Újvidéki Magyar Színház művészeti vezető­je. Öt év alatt hat előadást rendezett, és én ötben ját­szottam. A Csehov-trilógiában; A három nővér, a Cseresznyéskert, a Ványa bácsi, valamint a Busz­megálló című előadásban és az Édes Annában. Ezek voltak a meghatározó előadások, melyek rám döntően hatottak. Emellett ott voltak a vajdasági kortárs írók; Tolnai Ottó, Gion Nándor, Brasnyó Ist­ván, Deák Ferenc, akik nagyon érzékenyen hatottak az én színházhoz való viszonyomra.- Meghatározó színházi személyiségek. És a kö­zönség, a díjak, az elismerések ?- Ez egy érdekes és borzasztóan ellentmondásos időszak volt. Egyrészt a színházi fesztiválokon sorra nyertük a díjakat, nemzetközi szakmai elismerés­ben volt részünk. Tehát nemcsak a hazai fesztiválo­kon; a Tunéziai Karthago Fesztiválról első helyezést hoztunk el, Cipruson megnyertük a színházi feszti­vált, vagy a kairói, a metzi nagy fesztiválsiker, a len­gyel Mrozek fesztivál elismerése, Bécs... Szakmai si­kerek és elismerések - és nem volt otthon közönsé­günk! A tunéziai nagy nemzetközi siker utáni első előadásunkat Újvidéken nyolcan(!) nézték meg. So­kat is bíráltak ezért. Hiába mondtuk, hogy Újvidé­ken soha nem volt hivatásos magyar színtársulat. Nem volt színházra nevelt közönségünk.- Az elmondottakból a megalapo­zott szakmai sikerekből az követ­kezik; nem véletlen, hogy ép­pen Kaposvárra kerültél..- Mrozek-darabbal ven­dégszerepeltünk, amely­ben főszerepet játszot­tam, és Kaposvárott lá­tott Babarczi László, a színház igazgatója. Az előadás után megje­gyezte: szívesen látna a társulatában. Komo­lyan vettem. Előbb egy évadra jöttem át, majd még egyre. De azért nem maradtam ott, mert a meghatározó egyé­niségek éppen akkor jöt­tek el. Az a nagy generáció, akik miatt odamentem.- Átjöttél hát Egerbe, és er­ről is rengeteget lehetne mesél­ni, bár ezek az évek már előt­tünk zajlottak. De közelít­sünk más oldalról a 25 éva­dodhoz. Amikor elindul­tál, voh egy álmod a színházról, a színészet­ről. Mennyire azonos ez az álom a valóság­gal, amit ma élsz?- Nem tudom, hogyan illene válaszolnom, te­hát inkább őszinte leszek! Amikor én indultam a pályán, akkor ott a színésznek társadalmi funkci­ója volt. A színésszel szembeni elvárás az sokkal bővebb volt, mint hogy a próbán, előadáson mit teljesít. Kisebbségi színház voltunk. Átjöttem Magyarországra, és az egyik fölismerésem: iga­zából az a lényeges, hogy tíztől kettőig a próbán és este héttől tízig az előadáson mit produkálsz. A színház falain kívül a színész szerepe nem kor­szakalkotó. A másik prózai felismerés, hogy van egy munkavállalói szerep, amit el kell tudni vé­gezni és meg kell felelni!-Az élet számos területén mozogsz és maximáli­san teljesítesz. Nemcsak színészként alkotsz, rende­zel amatőr és hivatásos színházban Erdélyben, Boszniában. Foglalkozol sérült társainkkal, taní­tasz a főiskolán. Ez abból adódik, hogy nem terhel igényed és képességed szerint a színházad?- Én ott kezdem, hogy most 50 évesen jó formá­ban levő színésznek tekintem magam - tartalmilag, technikailag, szakmailag megbízható szinten mű­velem a pályát. De az előrelépéshez minden szere­pet, szezont, évadot elölről kell kezdeni fölépíteni! Ki vagyunk téve az örökös megfelelésnek. Itt ez az eg­ri színház - hál’ Istennek - borzasztó dinamikusan fejlődik. Sok mindennek meg kell felelni egyszerre! Őszintén mondom, nem vagyok elégedetlen, vi­szont meg vagyok győződve, hogy sokkal többet tudok nyújtani, mint amennyit hellyel-közzel a színházam tőlem elvár.- Céltudatos színésznek ismertelek meg. Az előtted álló 10-15-20 évre milyen célt követsz, mit tartasz legfontosabbnak?- A legfontosabbnak tartom, hogy egészséges legyek. Szellemi és fizikai egészségben, és fon­tos, hogy megmaradjon az éberségem és a nyi­tottságom! Az, amivel képes vagyok mindig a környezetemet vizsgálni. Szükség van rá. Azt kí­vánom, maradjon meg bennem ez a nyitottság és éberség, melynek következtében a valóságot fel tudom hozni a színpadra, azt, amit a közönség elvár tőlem!- Köszönöm ezt az őszinte beszélgetést. Ne­gyedszázados évfordulódon kívánom, hogy telje­süljenek vágyaid, s mi éberen figyelhessük, ho­gyan felelsz meg az önmagad által magasra állí­tott mércédnek! JÓNÁS ZOLTÁN Bemutató: Mágnás Miska A rendező és a koreográfus Bagossy László és Novák Péter a Mágnás Miskáról A Mágnás Miska közel egy évszázada visszatérő vendég a magyar színpadokon. Örökzöld slágerei, mint a „Hoppsza Sá­ri...” vagy a „Cintányéros cudar világ...”, az igazságot kereső lovászfiú és a társadalmi ranglétra és az elvárások helyett az igaz szerelmet választó fiatalok története ma is megdobogtat­ja a nézők szívét. Az egri társulat és a tatabányai Jászai Mari Színház színészei Bagossy László rendezésében, Novák Péter koreográfiájára április 25-től mutatják be az operettet. Bagossy László rendező: — AMágnás Miska szá­momra egy ki­rándulás és kí­sérletezés, hi­szen eddigi pá- lyafutásom alatt általában klasszikus vagy kor­társ darabokat rendeztem. Ez az el­ső próbálkozásom a műfajjal. A Mágnás Miska minőségi darab. Iga­zi színházi emberek írták, mint Szirmai Albert és Bakonyi Károly. Nagyon sokan feldolgozták már, ta­lán ezért is kihívás: hogyan lehet új­ra meg újra frissé varázsolni, az ak­tuális mondanivalót kibontakoztat­ni. A műfajnak vannak kanavász keretei: klasszikus poénjai, fordula­ta, és van egy része, amit az adott színésznek kell hozzáadnia akár improvizációkkal, akár vadonatúj nyelvi poénokkal. Ahogy ezt példá­ul a Latabárok is tették, játékukat megtöltötték saját vicceikkel. A darabot 2001-ben mutattuk be a tatabányai Jászai Mari Szín­házban, ám a társulatnak nem volt módja kijátszani a produkci­ót. Ezért is örültem a lehetőség­nek, hogy a kulcsszereplőket megtartva, újra próbálva és a he­lyi színészekkel frissülve, Eger­ben is előadjuk az operettet. Nem törekedtem arra, hogy megtörjem az operett hagyományait. De itt saját ízlésünk érvényesül! Elég jó a darab ahhoz, hogy sokféleképp lehessen megszólaltatni. Ez is is­mérve a jó alapanyagoknak. Novák Péter koreográfus: - A Mág­nás Miska a zenés darabok azon korai cso­portjába tarto­zik, amikor még közel állt egymáshoz az opera és az operett. Ez még a klasz- szicizáló forma. Nehéz vele bánni, ezért sok helyen használtunk folk- lorisztikus elemeket, de próbáltuk megőrizni a dalok hangulatát. Ha operettben szeret dolgozni az em­ber, az azért van, mert a librettók és a dalok szövegei könnyedséget árasztanak, engednek játszani a színpadon. Az ilyen szövegnek laza textúrája van, sok háttérdolog bele­fér. A Mágnás Miska néhol ironi­kus, néhol hagyománytisztelő. Mint koreográfus, a helyi szí­nészekkel nagyon jól tudtam együtt dolgozni, akár Eger nép­táncegyüttesét is meg lehetne ve­lük csinálni, szárnyakat kaptam tőlük. Sokan küszködnek ennek a műfajnak a jövőjével. Csupán egy két olyan színházi műhely működik, ahol megpróbálkoznak a kontinuitással, átmenteni a mű­fajt a jelenbe. A miénk is ilyen, több dimenzióban működik. (P. CS.) Mixi, Pixi és Marcsa a Mágnás Miskában. Hiise Csaba, Pikali Gerda és Mészáros Máté FOTÓ: GÁL GÁBOR Ahogy tetszik Színházi napok a Gárdonyi Géza Színházban - A 2002/2003-as évad keresztmetszete, május 5-10. Theresia Walser: KING KONG LÁNYAI Rendező: Bagossy László Ray Cooney: KLIKK Rendező: Szegvári Menyhért Lázár Ervin: A LEGKISEBB BOSZORKÁNY Rendező: Bal József Dés-Nemes: VALAHOL EURÓPÁBAN Rendező: G. Béres Attila Miller: AZ ÜGYNÖK HALÁLA Rendező: Erdőss Pál Presser-Horváth-Sztevanovity: A PADLÁS Rendező: Hegedűs D. Géza Körösi Zoltán: GALAMBOK Rendező: Csizmadia Tibor Szirmai-Bakonyi-Gábor A.: MÁGNÁS MISKA Rendező: Bagossy László Julian Garner: ÉBREDÉS Rendező: Szegvári Menyhért Marquez-Schwajda: SZÁZ ÉV MAGÁNY Rendező: Csizmadia Tibor Shakespeare: AHOGY TETSZIK Rendező: G. Béres Attila Shakespeare: AHOGY TETSZIK Heinrich Böll: KATHARINA BLUM ELVESZTETT TISZTESSÉGE Rendező: Galambos Péter ■ Május 5. 17 óra 19 óra Május 6. 11 óra 19 óra Május 7. 19 óra Május 8. 11 óra 16 óra 19 óra Május 9. 16 óra 19 óra Május 10. 15 óra 19 óra 19 óra A 2002/£003-as évad keresztmetszete, május 5-10. Színházi napok * sl (3rtbX~ donyi hogy tetszik

Next

/
Thumbnails
Contents