Heves Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-26 / 97. szám
HB 2003. Áprius 26., szombat 7. OLDAL HORIZONT Megzsinegelt, elégetett, elásott áldozat Heves Megyei Bíróság 2002. január 20-án előre kitervelt emberölés bűntettében, mint felbujtó mondta ki bűnösnek Uzelmanné Molnár Éva másodrendű vádlottat, aki ezért az ölést magát végrehajtó Kis János büntetésével megegyező tartamú, 13 és fél év fegyházat kapott. A nagy vihart kiváltó ügyben, ami K. I. tófalui vállalkozó eltűnéseként indult, a megyei főügyészség mindvégig kitartott eredeti indítványa mellett, mert a nyereség- vágyból való elkö- vetettséget nem tartotta bizonyíthatónak. Végül a büntetőtanács mindkét vádlottat minősített emberölésben marasztalta el, amely ítéletet mindketten meg is fellebbezték. Időközben az elsőrendű vádlott levelet írt a bírósághoz, amelyben kijelentette: „A Vékony ügyvéd úr által beadott fellebbezést szíveskedjék semmissé venni (...) mert én nem fellebbezem meg." A tavaly március 27-én kelt levél alapján a védőügyvéd másnap visszavonta a fellebbezést, a megyei bíróság pedig március 29-én végzésében jogerőssé nyilvánította az elsőfokú ítéletet. Az ide vezető történet eléggé közismert: a sértettet, egy tófalui vállalkozót, K. 1.-t 2000. október 16-án látták utoljára élve. Az 51 éves férfi holttestét három hónappal később, 2001. január 20-án hántolták ki az Egerszalók és Verpelét közötti „Kígyósi” lőtéren. Arról a helyről, amelyet a büntetőper elsőrendű vádlottja (ma már elítéltje), Kis János Jogerőssé lett a felbujtó tizenhárom és fél éves fegyházbüntetése is Még az elsőfokon folyó büntetőper időszakában írt levelet e sorok írójának Uzelmanné Molnár Éva másodrendű vádlott, kifogásolva azt, hogy vádlott-társa „hazugságait” megírta a lap. Időközben megszületett az ügydöntő határozat is, ami azt állapította meg, hogy elsősorban ő nem mondott igazat. Érthető persze, miért: védte magát, hiszen a cselekménynek akár életfogytig tartó szabadságvesztés is lehetett volna a vége. „A bíróság megállapítása az volt, hogy nem csak a két vádlott, de a sértett is szoros gazdasági és személyes kapcsolatban állt egymással. ” mutatott meg a rendőröknek, a helyet, ahol a „megzsinegelt" K. 1. tetemét gázolajjal leöntve meggyújtotta, majd október 17-én kevés földdel elfedte. Az első beismerő vallomás megtételétől kezdve Kis János mindvégig azt vallotta, hogy a másodrendű vádlott vette rá a gyilkosságra, amit ő érzelmi okok miatt meg is tett. A több napon át tartó elsőfokú perről egyébként folyamatosan tudósított lapunk. Ezekből a tárgyalótermi tudósításokból is kitűnt, hogy teljesen másként látja saját szerepét a másodrendű vádlott, aki azt állította, hogy nem ő vette rá a szörnyű tettre falubelijét és egyben üzletfelét. Kapcsolatukat jóval jelentéktelenebbnek mondta Uzelmanné, azt pedig határozottan tagadta, hogy szexuális viszony is lett volna közöttük. A bíróság megállapítása az volt, hogy nem csak a két vádlott, de a sértett is szoros gazdasági és személyes kapcsolatban állt egymással. Uzelmanné legalább egy alkalommal szexuális viszonyt is létesített a későbbi áldozattal, mint ahogyan ez megvalósult a két vádlott között is. K. I. és Uzelmanné Molnár Éva viszonyára jellemző, hogy a nő egy hónap leforgása alatt 66 hívást kezdeményezett a sértett telefonjára. Az elsőfokú bíróság bő egy esztendeje ítéletében leszögezte azt is, hogy a nyereségvágybóli elkövetés ügyét a bíróság - K. I. özvegyének több beadványa ellenére - nem vizsgálhatta, mert az ügyészség nem tette azt a vád tárgyává, s az eljárásban a vádhatóság sem a tényállást, sem a vádat nem módosította, pótmagánvádnak pedig a jelenlegi törvények szerint nincs helye. A megyei bíróság értékelése szerint - a vádlottak egymásnak szögesen ellentmondó vallomásai miatt - a fő kérdés az volt, hogy melyikük szavahihetőségét fogadják el. A tanács a tényállást - egyhangú szavazással - a végig következetes beismerő vallomást tevő Kis János védekezésére alapította. A kihirdetett ítéletet ekkor mindkét vádlott megfellebbezte. Később Kis visszavonta a sajátját a fentebb leírtak szerint. A másodrendű vádlott - társától eltérően - továbbra is élt törvény biztosította jogával, igaz, közben megvált korábbi védőjétől, s egy fővárosi jogászt, a széles körben ismert Szikinger Istvánt bízta meg a védelem ellátásával. A Legfelsőbb Bíróságról (LB) a napokban visszaérkezett iratok tanúsága szerint a „sztárügyvéd” - nagyobb valószínűséggel a védelmet előkészítő megbízottja - pontatlanul tanulmányozhatta az ügy iratait, mert beadványában eljárásjogi hibára hivatkozva kért hatályon ldvül helyezést. Csakhogy az iratokból kiderülhetett volna, hogy az elsőfokú bíróság szakértőként mást rendelt ki, mint aki miatt eljárásjogi hibát vélelmezett a védelem. Erről az LB végzése az alábbiakat mondja ki: a másodfokú bíróság nem találta megalapozottnak a védő által írásban előterjesztett és a fellebbezési tárgyaláson is előadott érvelést, így mindenekelőtt azt az okfejtést, hogy az elsőfokú bíróság megsértette az eljárási szabályokat akkor, amikor a másodrendű vádlottra vonatkozó elmeorvosi szakvéleményt elfogadta, mert dr. Tóth Mária nem igazságügyi orvos szakértő. Az iratokból megállapítható - így az LB -, hogy a bíróság a vádlott elmeállapotának megvizsgálása érdekében dr. Kozma Mihály igazságügyi orvos szakértőt rendelte ki, s ő a védelem által nem vitatottan bejegyzett szakértő. A helybenhagyó végzés megállapítása szerint a megyei bíróság a perrendi szabályok szerint, kellő alapossággal és körültekintéssel folytatta le az eljárást. A vád tárgyává tett cselekmény elbírálásához szükséges bizonyítékokat feltárta, azokat okszerűen, az ésszerűség és a logika követelményeinek szem előtt tartásával értékelte, mérlegelte. A tényállás megalapozott, s ez irányadó volt a másodfokú eljárásban is. A bíróság meggyőzően cáfolta a másodrendű vádlott által az eljárás során egyes tények, körülmények tekintetében előterjesztett védekezését. Mint a legfőbb bírói testület irata rögzíti, a védelem vitatta azt is, hogy a másodrendű vádlott nem tanúsított olyan magatartást, amely Kis Jánost a cselekmény elkövetésére indította volna. Ez azonban nem helytálló fellebbezési érvelés, mert csupán az elsőfokú bíróság bizonyítékokat - így elsősorban a két vádlott vallomásait - értékelő, mérlegelő tevékenységét sérelmezi, Uzelmanné védekezésének elfogadását és a bizonyítékok újraértékelését célozza, ami a megalapozott tényállás ismeretében a másodfokú eljárásban az irányadó perrendi szabályok szerint eredményre nem vezethet. A felbujtás momentumait külön is elemzi az LB végzése, majd megállapítja: „Kétségtelen tény az is, hogy másodrendű vádlott röviddel a cselekmény elkövetése előtt már annak tudatában volt: az elsőrendű vádlott a sértettet milyen módon fogja megölni. Ezt meghaladóan a másodrendű vádlott a bűncselekmény elkövetésének kitervelésében is részt vett. Lényegében ő határozta meg az elkövetés helyét és idejét. A sértettet ő csalta a közvetlen elkövetési helyszínre. Az ő ötlete volt az is, hogy a sértett megölése után annak holttestét az elsőrendű vádlott miként semmisítse meg. Mindezekből következik, hogy kívánta a sértett halálát. ” A másodfokú bíróság azt is megállapította, hogy Uzelmanné pszichikai és A törvény szigora A Büntető törvénykönyv az előre kitervelt emberölést igen súlyosan rendeli büntetni. A határozott időre kiszabható „tétel" 10-től 15 évig terjedő fegyház. Az Ítélet akár életfogytig tartó büntetés is lehet. A legsúlyosabb esetben az elítélt feltételesen sem bocsátható szabadon az életfogytig tartó büntetéséből. Ebben az ügyben két további minősítő körülmény „lebegett" még a vádlottak feje fölött: a nyereségvágy és a társtette- si elkövetés. fizikai segítséget is nyújtott az elsőrendű vádlottnak, s „magatartása megközelíti a társtettesi minőség megállapításához szükséges feltételeket, jóllehet az kétségtelen, hogy az emberölés nyitott törvényi tényállásának megfelelő elkövetési magatartás (zsinegeléssel fojtás) véghezvitelében közvetlenül részt nem vállalt. isikéi PÁLYÁZATI FELHÍVÁS PHILIP MORRIS MAGYARORSZÁG Kft. Az Eger-Philip Morris Alapítvány pályázatot hirdet Egerben és Eger környéki falvakban, településeken élő és alkotó képzőművészek, kulturális tevékenységet folytató csoportok részére, támogatások elnyerésére. 1. Képzőművészet (kódszám: OOl) A pályázat nyertese egy kiállítás keretében mutathatja be munkáit, melynek költségeihez az Alapítvány hozzájárul. Ehhez kapcsolódóan az Alapítvány megjelentet egy színes katalógust a művész alkotásairól. Költséghatár: 1.000.000 forint. A pályázatnak tartalmaznia kell: • a kitöltött pályázati adatlapot, • a pályázó szakmai önéletrajzát, munkásságának leírását, • két ajánlólevelet, • reprodukciót vagy fotót legalább 10 alkotásáról, • a kiállítást befogadó intézmény támogató nyilatkozatát, • a kiállítás és a színes katalógus árajánlatokon alapuló költségvetését. A pályázat nyertesét arra fogjuk kérni, hogy ajánljon fel egy műalkotást az Alapítvány által megnevezésre kerülő intézmény részére. A kuratórium a támogatási összeget több művész között is megoszthatja. 2. Működési támogatás (kódszám: 002) A pályázatra olyan, nem profitorientált, kulturális és művészeti tevékenységet folytató csoportok, együttesek jelentkezhetnek, akik nem rendelkeznek működési költségeiket fedező elegendő anyagi háttérrel. A pályázat nyerteseit az Alapítvány anyagi támogatásban részesíti. Költségkeret: 1.000.000 forint. A pályázatnak tartalmaznia kell: • a kitöltött pályázati adatlapot, • két ajánlólevelet, • az elkövetkező 2 év szakmai, művészeti koncepcióját, ezen belül 1 év konkrét művészeti, működési tervének bemutatását, • teljes szakmai biográfiát, • a csoport tevékenységét bemutató fotókat, vagy videofelvételt (VHS), vagy demokazettát, • a működési feltételek költségeit, • egyéb támogatók listáját, az összegek megjelölésével, • a befogadó intézmény igazolását (amennyiben van ilyen), • alapítványok esetében az alapító okiratot és a 2002-es pénzügyi év mérlegét. A kuratórium fenntartja magának azt a jogot, hogy az egyes pályázati témákra meghatározott összegeket átcsoportosítsa. A pályázatokat kizárólag postai úton az Alapítvány címére kéijük eljuttatni. Pályázati kiírás és adatlap az Alapítvány címén igényelhető: Eger-Philip Morris Alapítvány 3300 Eger, Törvényház u. 4. A pályázat beadási határideje: 2003. május 16. (postabélyegző) A pályázatot az Eger-Philip Morris Alapítvány Kuratóriuma bírálja el 2003. június 6-ig. A pályázat eredményéről postai úton, illetve a sajtóból értesülhetnek a résztvevők 2003. június 14-ig. A pályázat nyertesei kötelesek szakmai beszámolót és pontos elszámolást benyújtani 2004. január 31-ig. További információ: 06-36-411-020/ 3103-as és 3206-os mellék. 3“ ^PHILIP MORRjS^; PÁLYÁZATI IT'IT'T iJT\7 A ű PHILIP MORRIS r Ti I 1 Ll V XjL kJ MAGYARORSZÁG Kft Az Eger-Philip Morris Alapítvány pályázatot hirdet Egerben és Eger környéki falvakban, településeken működő, hátrányos helyzetű embereket segítő intézmények és szervezetek részére. A pályázat kódszáma: 003 A pályázatra olyan, nem profitorientált intézmények és szervezetek jelentkezhetnek, melyeknek célja a hátrányos helyzetű emberek segítése, és e tevékenységük folytatásához nem rendelkeznek megfelelő anyagi eszközökkel. A pályázat nyerteseit az Alapítvány anyagi támogatásban részesíti. A támogatás ingatlanvásárlásra nem fordítható! Költségkeret: 1,000.000 forint. A pályázatnak tartalmaznia kell: • a kitöltött pályázati adatlapot, • az elkövetkező 1 év szakmai koncepcióját, működési tervének bemutatását, • teljes szakmai biográfiát, • az intézmény/szervezet tevékenységét bemutató fotókat, vagy videofelvételt (VHS), • működési költségek éves előirányzatát, • egyéb támogatók listáját, az összegek megjelölésével, • működési engedélyt, alapítványok esetében az alapító okiratot, • a 2002-es pénzügyi év mérlegét, • az igényelt összeget. A pályázatokat kizárólag postai úton az Alapítvány címére kéijük eljuttatni. Pályázati kiírás és adatlap az Alapítvány címén igényelhető: Eger-Philip Morris Alapítvány 3300 Eger, Törvényház u. 4. A pályázat beadási határideje: 2003. május 16. (postabélyegző) A pályázatot az Eger-Philip Morris Alapítvány Kuratóriuma bírálja el 2003. június 6-ig. A pályázat eredményéről postai úton, illetve a sajtóból értesülhetnek a résztvevők 2003. június 14-ig. A pályázat nyertesei kötelesek szakmai beszámolót és pontos elszámolást benyújtani 2004. január 31-ig. További információ: 06-36-411-020/ 3103-as és 3206-os mellék. 3“ ]^jjvoLip MORRfiryi_ £
