Heves Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-26 / 97. szám

HB 2003. Áprius 26., szombat 7. OLDAL HORIZONT Megzsinegelt, elégetett, elásott áldozat Heves Megyei Bíróság 2002. január 20-án előre kitervelt emberölés bűntettében, mint felbujtó mondta ki bűnösnek Uzelmanné Molnár Éva má­sodrendű vádlottat, aki ezért az ölést magát végrehajtó Kis János büntetésével megegyező tartamú, 13 és fél év fegyházat kapott. A nagy vihart kiváltó ügyben, ami K. I. tófalui vállalkozó eltűnéseként in­dult, a megyei főügyészség mindvégig kitartott eredeti indítványa mellett, mert a nyereség- vágyból való elkö- vetettséget nem tartotta bizonyít­hatónak. Végül a büntetőtanács mindkét vádlottat minősített ember­ölésben marasz­talta el, amely íté­letet mindketten meg is fellebbez­ték. Időközben az elsőrendű vádlott levelet írt a bíró­sághoz, amelyben kijelentette: „A Vé­kony ügyvéd úr által beadott fellebbe­zést szíveskedjék semmissé venni (...) mert én nem fellebbezem meg." A ta­valy március 27-én kelt levél alapján a védőügyvéd másnap visszavonta a fel­lebbezést, a megyei bíróság pedig már­cius 29-én végzésében jogerőssé nyil­vánította az elsőfokú ítéletet. Az ide vezető történet eléggé közis­mert: a sértettet, egy tófalui vállalkozót, K. 1.-t 2000. október 16-án látták utoljá­ra élve. Az 51 éves férfi holttestét három hónappal később, 2001. január 20-án hántolták ki az Egerszalók és Verpelét közötti „Kígyósi” lőtéren. Arról a hely­ről, amelyet a büntetőper elsőrendű vádlottja (ma már elítéltje), Kis János Jogerőssé lett a felbujtó tizenhárom és fél éves fegyházbüntetése is Még az elsőfokon folyó büntetőper időszakában írt levelet e sorok írójának Uzelmanné Molnár Éva másodren­dű vádlott, kifogásolva azt, hogy vádlott-társa „hazugságait” megírta a lap. Időközben megszületett az ügydön­tő határozat is, ami azt állapította meg, hogy elsősorban ő nem mondott igazat. Érthető persze, miért: védte ma­gát, hiszen a cselekménynek akár életfogytig tartó szabadságvesztés is lehetett volna a vége. „A bíróság megállapítása az volt, hogy nem csak a két vádlott, de a sértett is szoros gazdasági és személyes kapcsolatban állt egymással. ” mutatott meg a rendőröknek, a helyet, ahol a „megzsinegelt" K. 1. tetemét gáz­olajjal leöntve meggyújtotta, majd októ­ber 17-én kevés földdel elfedte. Az első beismerő vallomás megtéte­létől kezdve Kis János mindvégig azt vallotta, hogy a másodrendű vádlott vette rá a gyilkosságra, amit ő érzelmi okok miatt meg is tett. A több napon át tartó elsőfokú perről egyébként folyamatosan tudó­sított lapunk. Ezek­ből a tárgyalótermi tudósításokból is kitűnt, hogy telje­sen másként látja saját szerepét a másodrendű vád­lott, aki azt állítot­ta, hogy nem ő vet­te rá a szörnyű tett­re falubelijét és egyben üzletfelét. Kapcsolatukat jóval jelentéktelenebbnek mondta Uzelmanné, azt pedig határozottan ta­gadta, hogy szexuális viszony is lett vol­na közöttük. A bíróság megállapítása az volt, hogy nem csak a két vádlott, de a sértett is szoros gazdasági és személyes kapcso­latban állt egymással. Uzelmanné leg­alább egy alkalommal szexuális vi­szonyt is létesített a későbbi áldozattal, mint ahogyan ez megvalósult a két vád­lott között is. K. I. és Uzelmanné Mol­nár Éva viszonyára jellemző, hogy a nő egy hónap leforgása alatt 66 hívást kez­deményezett a sértett telefonjára. Az elsőfokú bíróság bő egy esztende­je ítéletében leszögezte azt is, hogy a nyereségvágybóli elkövetés ügyét a bí­róság - K. I. özvegyének több beadvá­nya ellenére - nem vizsgálhatta, mert az ügyészség nem tette azt a vád tárgyává, s az eljárásban a vádhatóság sem a tény­állást, sem a vádat nem módosította, pótmagánvádnak pedig a jelenlegi tör­vények szerint nincs helye. A megyei bíróság értékelése szerint - a vádlottak egymásnak szögesen ellent­mondó vallomásai miatt - a fő kérdés az volt, hogy melyikük szavahihetőségét fogadják el. A tanács a tényállást - egy­hangú szavazással - a végig következe­tes beismerő vallomást tevő Kis János védekezésére alapította. A kihirdetett ítéletet ekkor mindkét vádlott megfel­lebbezte. Később Kis visszavonta a sa­játját a fentebb leírtak szerint. A másodrendű vádlott - társától elté­rően - továbbra is élt törvény biztosította jogával, igaz, közben megvált korábbi védőjétől, s egy fővárosi jogászt, a széles körben ismert Szikinger Istvánt bízta meg a védelem ellátásával. A Legfelsőbb Bíróságról (LB) a napokban visszaérke­zett iratok tanúsága szerint a „sztárügy­véd” - nagyobb valószínűséggel a védel­met előkészítő megbízottja - pontatlanul tanulmányozhatta az ügy iratait, mert beadványában eljárásjogi hibára hivat­kozva kért hatályon ldvül helyezést. Csakhogy az iratokból kiderülhetett vol­na, hogy az elsőfokú bíróság szakértő­ként mást rendelt ki, mint aki miatt eljá­rásjogi hibát vélelmezett a védelem. Erről az LB végzése az alábbiakat mondja ki: a másodfokú bíróság nem találta megalapozottnak a védő által írásban előterjesztett és a fellebbezési tárgyaláson is előadott érvelést, így min­denekelőtt azt az okfejtést, hogy az el­sőfokú bíróság megsértette az eljárási szabályokat akkor, amikor a másodren­dű vádlottra vonatkozó elmeorvosi szakvéleményt elfogadta, mert dr. Tóth Mária nem igazságügyi orvos szakértő. Az iratokból megállapítható - így az LB -, hogy a bíróság a vádlott elmeállapotá­nak megvizsgálása érdekében dr. Koz­ma Mihály igazságügyi orvos szakértőt rendelte ki, s ő a védelem által nem vi­tatottan bejegyzett szakértő. A helybenhagyó végzés megállapítá­sa szerint a megyei bíróság a perrendi szabályok szerint, kellő alapossággal és körültekintéssel folytatta le az eljárást. A vád tárgyává tett cselekmény elbírálá­sához szükséges bizonyítékokat feltár­ta, azokat okszerűen, az ésszerűség és a logika követelményeinek szem előtt tar­tásával értékelte, mérlegelte. A tényál­lás megalapozott, s ez irányadó volt a másodfokú eljárás­ban is. A bíróság meggyőzően cáfol­ta a másodrendű vádlott által az eljá­rás során egyes té­nyek, körülmé­nyek tekintetében előterjesztett véde­kezését. Mint a legfőbb bírói testület irata rögzíti, a védelem vi­tatta azt is, hogy a másodrendű vádlott nem tanúsított olyan magatartást, amely Kis Jánost a cselekmény elköve­tésére indította volna. Ez azonban nem helytálló fellebbezési érvelés, mert csu­pán az elsőfokú bíróság bizonyítékokat - így elsősorban a két vádlott vallomása­it - értékelő, mérlegelő tevékenységét sérelmezi, Uzelmanné védekezésének elfogadását és a bizonyítékok újraérté­kelését célozza, ami a megalapozott tényállás ismeretében a másodfokú el­járásban az irányadó perrendi szabá­lyok szerint eredményre nem vezethet. A felbujtás momentumait külön is elemzi az LB végzése, majd megállapít­ja: „Kétségtelen tény az is, hogy másod­rendű vádlott röviddel a cselekmény el­követése előtt már annak tudatában volt: az elsőrendű vádlott a sértettet mi­lyen módon fogja megölni. Ezt megha­ladóan a másodrendű vádlott a bűncse­lekmény elkövetésének kitervelésében is részt vett. Lényegében ő határozta meg az elkövetés helyét és idejét. A sér­tettet ő csalta a közvetlen elkövetési helyszínre. Az ő ötlete volt az is, hogy a sértett megölése után annak holttestét az elsőrendű vádlott miként semmisítse meg. Mindezekből következik, hogy kí­vánta a sértett halálát. ” A másodfokú bíróság azt is megálla­pította, hogy Uzelmanné pszichikai és A törvény szigora A Büntető törvénykönyv az előre kitervelt emberölést igen sú­lyosan rendeli büntetni. A határozott időre kiszabható „tétel" 10-től 15 évig terjedő fegyház. Az Ítélet akár életfogytig tartó büntetés is lehet. A legsúlyosabb esetben az elítélt feltétele­sen sem bocsátható szabadon az életfogytig tartó büntetésé­ből. Ebben az ügyben két további minősítő körülmény „lebe­gett" még a vádlottak feje fölött: a nyereségvágy és a társtette- si elkövetés. fizikai segítséget is nyújtott az elsőren­dű vádlottnak, s „magatartása megkö­zelíti a társtettesi minőség megállapítá­sához szükséges feltételeket, jóllehet az kétségtelen, hogy az emberölés nyitott törvényi tényállásának megfelelő elkö­vetési magatartás (zsinegeléssel fojtás) véghezvitelében közvetlenül részt nem vállalt. isikéi PÁLYÁZATI FELHÍVÁS PHILIP MORRIS MAGYARORSZÁG Kft. Az Eger-Philip Morris Alapítvány pályázatot hirdet Egerben és Eger környéki falvakban, településeken élő és alkotó képzőművészek, kulturális tevékenységet folytató csoportok részére, támogatások elnyerésére. 1. Képzőművészet (kódszám: OOl) A pályázat nyertese egy kiállítás keretében mutathatja be munkáit, melynek költségeihez az Alapítvány hozzájárul. Ehhez kapcsolódóan az Alapítvány megjelentet egy színes katalógust a művész alkotásairól. Költséghatár: 1.000.000 forint. A pályázatnak tartalmaznia kell: • a kitöltött pályázati adatlapot, • a pályázó szakmai önéletrajzát, munkásságának leírását, • két ajánlólevelet, • reprodukciót vagy fotót legalább 10 alkotásáról, • a kiállítást befogadó intézmény támogató nyilatkozatát, • a kiállítás és a színes katalógus árajánlatokon alapuló költségvetését. A pályázat nyertesét arra fogjuk kérni, hogy ajánljon fel egy műalkotást az Alapítvány által megnevezésre kerülő intézmény részére. A kuratórium a támogatási összeget több művész között is megoszthatja. 2. Működési támogatás (kódszám: 002) A pályázatra olyan, nem profitorientált, kulturális és művészeti tevékenységet folytató csoportok, együttesek jelentkez­hetnek, akik nem rendelkeznek működési költségeiket fedező elegendő anyagi háttérrel. A pályázat nyerteseit az Alapítvány anyagi támogatásban részesíti. Költségkeret: 1.000.000 forint. A pályázatnak tartalmaznia kell: • a kitöltött pályázati adatlapot, • két ajánlólevelet, • az elkövetkező 2 év szakmai, művészeti koncepcióját, ezen belül 1 év konkrét művészeti, működési tervének bemutatását, • teljes szakmai biográfiát, • a csoport tevékenységét bemutató fotókat, vagy videofelvételt (VHS), vagy demokazettát, • a működési feltételek költségeit, • egyéb támogatók listáját, az összegek megjelölésével, • a befogadó intézmény igazolását (amennyiben van ilyen), • alapítványok esetében az alapító okiratot és a 2002-es pénzügyi év mérlegét. A kuratórium fenntartja magának azt a jogot, hogy az egyes pályázati témákra meghatározott összegeket átcsoportosítsa. A pályázatokat kizárólag postai úton az Alapítvány címére kéijük eljuttatni. Pályázati kiírás és adatlap az Alapítvány címén igényelhető: Eger-Philip Morris Alapítvány 3300 Eger, Törvényház u. 4. A pályázat beadási határideje: 2003. május 16. (postabélyegző) A pályázatot az Eger-Philip Morris Alapítvány Kuratóriuma bírálja el 2003. június 6-ig. A pályázat eredményéről postai úton, illetve a sajtóból értesülhetnek a résztvevők 2003. június 14-ig. A pályázat nyertesei kötelesek szakmai beszámolót és pontos elszámolást benyújtani 2004. január 31-ig. További információ: 06-36-411-020/ 3103-as és 3206-os mellék. 3“ ^PHILIP MORRjS^; PÁLYÁZATI IT'IT'T iJT\7 A ű PHILIP MORRIS r Ti I 1 Ll V XjL kJ MAGYARORSZÁG Kft Az Eger-Philip Morris Alapítvány pályázatot hirdet Egerben és Eger környéki falvakban, településeken működő, hátrányos helyzetű embereket segítő intézmények és szervezetek részére. A pályázat kódszáma: 003 A pályázatra olyan, nem profitorientált intézmények és szervezetek jelentkezhetnek, melyeknek célja a hátrányos helyzetű emberek segítése, és e tevékenységük folytatásához nem rendelkeznek megfelelő anyagi eszközökkel. A pályázat nyerteseit az Alapítvány anyagi támogatásban részesíti. A támogatás ingatlanvásárlásra nem fordítható! Költségkeret: 1,000.000 forint. A pályázatnak tartalmaznia kell: • a kitöltött pályázati adatlapot, • az elkövetkező 1 év szakmai koncepcióját, működési tervének bemutatását, • teljes szakmai biográfiát, • az intézmény/szervezet tevékenységét bemutató fotókat, vagy videofelvételt (VHS), • működési költségek éves előirányzatát, • egyéb támogatók listáját, az összegek megjelölésével, • működési engedélyt, alapítványok esetében az alapító okiratot, • a 2002-es pénzügyi év mérlegét, • az igényelt összeget. A pályázatokat kizárólag postai úton az Alapítvány címére kéijük eljuttatni. Pályázati kiírás és adatlap az Alapítvány címén igényelhető: Eger-Philip Morris Alapítvány 3300 Eger, Törvényház u. 4. A pályázat beadási határideje: 2003. május 16. (postabélyegző) A pályázatot az Eger-Philip Morris Alapítvány Kuratóriuma bírálja el 2003. június 6-ig. A pályázat eredményéről postai úton, illetve a sajtóból értesülhetnek a résztvevők 2003. június 14-ig. A pályázat nyertesei kötelesek szakmai beszámolót és pontos elszámolást benyújtani 2004. január 31-ig. További információ: 06-36-411-020/ 3103-as és 3206-os mellék. 3“ ]^jjvoLip MORRfiryi_ £

Next

/
Thumbnails
Contents