Heves Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-25 / 96. szám

MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL 2003. Április 25., péntek Demonstrálnak a sertéstenyésztők (Folytatás az 1. oldalról) „A sertéságazatban kialakult válságos hely­zetet az is súlyosbítja, hogy az állami hús­ipar privatizációjából a termelők kimarad­tak, s ezáltal teljesen kiszolgáltatott helyzet­be kerültek. Ma a nagy vágóhidak és a fel­dolgozóüzemek egységesen - kartellszerűen összefogva - 190-200 forintot kínálnak az élő sertések kilójáért” - olvasható a levélben azzal a megjegyzéssel, hogy mindeközben áramlik az országba a külhoni államok által támogatott még olcsóbb importhús, a feldol­gozók olykor a leszerződött mennyiségeket sem veszik át. Megoldásként javasolják a húsimport visszafogását, a jelenlegi sertésállományból mintegy 80 ezer darab állat exportra vagy közraktározásra történő kivonását. Szorgal­mazzák, hogy azok, akik importhúsból ké­szítenek terméket, legyenek kötelesek az in­tervenciós alapba kilónként 30 forintot befi­zetni. Ugyancsak nyomatékosan kérik, hogy a sertéstartók alanyi jogon kapják meg a mi­nisztériumi támogatást, ne kössék a pénz fo­lyósítását különféle szervezetek kötelező tagságához. A levélírók azt is megjegyzik: a megyé­ben mintegy 100 ezer darab sertést nevelnek évente, a tenyésztéssel foglalkozó üzemek mintegy 400 ember foglalkoztatnak. Orszá­gosan pedig legalább 400 ezer embert érint, ha az ágazat összeomlik, és várhatóan 50 ezren veszítik el főállásu­kat. Felhívják a figyelmet mindezek nemzetgazdasá­gi, illetve szociális vonatko­zásaira. Korábbi levelükhöz hasonlóan most is megem­lítik annak a veszélyét, hogy külföldi vállalkozások szerzik meg - jelentős támogatásokkal - a magyar sertéstelepeket. „Egyelőre nem hisz- szük, hogy a kormány magukra hagyja, megszüntetésre ítéli a magyar sertéstartó­kat. Mi sem termelünk drágábban, s ha egyenlő feltételekkel indulhatunk verseny­be, mi annak megfelelünk" - zárják sürgős és hathatós intézkedést kérő levelüket a megyei sertéstartók. Úgy tudjuk, hasonló tartalmú levelet küldtek a Mezőgazdasági Termelők Orszá­gos Szövetségén belül működő Sertéste­nyésztők Országos Választmányának is, amelyben a már említett demonstráció meg­Heves megyében a veszteséges tenyésztés miatt jelen­tősen lecsökkent a sertésállomány, 1995-ben 104 ezer 800 állatból 7900 volt anyakoca, mig 2002-ben csupán 90 ezer 800 sertést, s ebből 6200 anyakocát tartottak szervezéséhez kérnek segítséget, s az akció várható időpontját - e hónap végét - is meg­jelölték ________________________ISUHA) P lakett és rózsa Eger A Markhót Ferenc Kórház- Rendelőintézet jubileumi emlék­ülést rendezett tegnap a helyi kór­ház megnyitásának 275. évfordu­lója alkalmából a Megyei Művelő­dési Központ dísztermében. A ren­dezvényre meghívták a régi és je­lenlegi dolgozóikat, s díszvendég­ként azokat, akik munkájukkal se­gítették az intézmény fejlődését. Ünnepi beszédében dr. Ko­vács József főigazgató-főorvos elmondta: a kórház az ország­ban az elsők között kezdte meg működését. Az Irgalmas Rend építtette, s az öreg épület meg­nyitása óta folyamatosan bővült és fejlődött. Névadója, Markhót Ferenc kezdte meg itt az első ha­zai orvosképzést 1745-ben. A jubileumi eseményen a fő­igazgató emlékplakettel és egy-egy szál sárga rózsával köszönte meg a mai egészségügyi, valamint a szak­dolgozók fáradozását. A plakett Ki­rály Róbert szobrászművész alko­tása. Az érme egyik oldalán két egymáshoz közelítő kéz, a másikon a kórház épületegyüttese látható. Az ünnepség további részé­ben előadásokat hallhattak a je­lenlévők^^ ___(N. Z.I P ályázati kiírás Poraiból éled fel a KDNP A hosszú éveken át tartó pe­reskedések lezárultával úgy tűnik, hogy halott poraiból feltámad a Kereszténydemok­rata Néppárt (KDNP) - jelen­tette ki Bossányi László, a párt régi-új megyei elnöke. Eger, Heves megye Mint a pártvezető hozzátette: a magyar párttörténetben egyedül­álló módon a Legfőbb Ügyészség volt kénytelen kezdeményezni még 1997-ben a KDNP-n belüli törvényesség helyreállítását. A jogi procedúra mostanra zárult le jogerősen: a Legfelsőbb Bíróság az 1997. júniusi állapotokat állí­totta vissza, s az idei év végében jelölte meg a párt ideiglenes veze­tésének mandátumát. Bossányi László szerint ez azt jelenti, hogy az 1997-es állapotoknak megfele­lően a párt megyei elnöke ő, míg a városi szervezeté dr. Molnár Miklós, dr. Lukács László pedig országos elnökségi tag. Céljuk, hogy újra beindítsák a megyében ma már nyomokban sem létező KDNP-t. Ennek egyik első állo­másaként megtették a lépéseket: az egri Széchenyi utca 23. alatti megyei pártiroda átvétele érde­kében már felvették A kapcsola­tot a Kincstári Vagyoni Igazgató­sággal, s megszüntették az épü­leten belüli árusítást is, amely - Bossányi László szerint - csak a párt lejáratására volt alkalmas. A jövőre nézvést a lakókkal egyez­tetve olyan funkciót szeretnének az ingatlannak találni, amely a párt érdekeit szolgálja. A sajtótájékoztatón részt vett dr. Lukács Tamás és dr. Molnár Miklós is, akik arra emlékeztettek, hogy 1994-1998 között még a KDNP volt a legerősebb konzervatív párt, a megyei közgyűlésben hét taggal is jelen voltak. Az újraszerveződő párt önálló ma­rad, de szövetségi rendszerben gondolkodik a Fidesszel és az MDF-fel. A kizárásokról szólva elhangzott, azok semmisnek tekintendők, aki '97 júniusá­ban tag volt, azt - ha akarja - most is annak tekintik, de az azt követően belépetteknek új­ból jelentkezniük kell. Az egri iskolabezárásokat is szóba hozták: Lukács Tamás sze­rint az önkormányzat nem egyeztetett a többi iskolafenntar­tóval, így a főiskolával, az egy­házzal és a különböző alapítvá­nyokkal. A fogyó gyermeklét­szám ugyanakkor nem jár az ok­tatási feladatok csökkenésével. A pedagógus-szakszervezetek pedig Ho Si Minh ösvényén járnak az ingatlaneladásban érdekelt erők­kel, ugyanis nem hallatják a hangjukat. Bossányi László sze­rint ismét a „bezárás párt" van hatalmon: az, amelyik az '50-es években embereket záratott be, a '94-98-as ciklusban kórházakat, ágyakat, részlegeket szüntetett meg, most pedig az iskolákkal te­szi ugyanezt. Szóvá tették azt is, hogy az EU támogatja a felnőtt- képzést, ezért ahelyett, hogy a különböző alapítványi iskolák­nak adnák a pénzt, a meglévő önkormányzati oktatási intézmé­nyeket, így például a mezőgazda- ságit kellene átszervezni, i-wei Versenyképes vetélytárs lehet Eger Az Eger-Philip Morris Alapítvány kuratóriuma tegnap megtartotta ez évi első ülését. A tanácskozá­son határozat született az idei pá­lyázatok kiírásáról képzőművé­szet, szociális, kulturális és mű­ködési támogatás kategóriában. A pályázati feltételeket és a be­adási határidőket az alapítvány a szombaton megjelenő Heves Me­gyei Hírlapban teszi közzé. A pá­lyázók az elbírálást követően minden esetben hivatalos értesí- tést kapnak az eredményről. ■ (Folytatás az 1. oldalról) Az idegenforgalom csak úgy fej­leszthető, ha a háttér-infrastruktú­ra munkalehetőségekkel együtt fejlődik - mondta Herbály Imre, aki kiemelte: a tanács tegnap nem­csak elnököt választott, hanem megállapította éves költségvetését — ez 21,2 millió forint —, meghatá­rozta munkaprogramját. Végeze­tül hangsúlyozta, hogy a térség fej­lődése érdekében mindenkinek a munkájára számít, akit a Tisza-tó szeretete vezérel, és reméli, hogy ennek az összehangolt munkának hamarosan látható eredményei is lesznek. A továbbiakban dr. Vida Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal területi igazgatási főosztályának régióigaz­gatója arról beszélt, hogy a Tisza- tó olyan sajátos egyedi értékekkel rendelkezik, amellyel versenyké­pes vetélytársává válhat a Balaton­nak. Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke elmondta: remé­li, hogy a tanács végre felelős gaz­dája lesz a Tisza-tónak, mert ez idáig a sok gazda közt elveszett a lényeg, s bízik abban is, hogy olyan fejlesztések valósulhatnak meg, amelyek valóban értékará­nyosan kezelik a Tisza-tó egyedi és vonzó lehetőségeit. A sajtótájékoz­tató zárásaként Gyárfás Ildikó, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy az ország egyik legnagyobb megyéje ugyan kis területen érint­kezik csak a Tisza-tóval, de bízik benne, hogy a tanács a partnerkap­csolatokon és programcseréken keresztül, s a fejlesztési projektek­kel valóban olyan húzóágazattá te­szi az idegenforgalmat, ami a tér­ség és a térségben élők javát szol­gálják. PERCZE MIKLÓS SUHA PÉTER Hendikep A jegyző dolga, hogy a település törvényes működésén őrködjék. Ebből annak is kel­lene következnie, hogy a jegyző kiválasz­tása kizárólag szakmai szempontok alap­ján történhet, s ezeknek - a hatalmas joganyag kellő, alapos és elmélyült ismerete, a szervezet irányítására való alkalmasság, és így tovább - nem lehet közük a politikához. Egy jegyző ese­tében a lojalitás a törvényes keretek közötti kompromisszum­készségig értelmezhető, tovább nem. Egyébként nem jegyző­nek, hanem vb-titkárnak neveznék, és nem a köz tisztviselője, hanem a politika kiszolgálója lenne. Mindez persze csak szemléltetés: azok az idők már végleg elmúltak. Kamaszodé demokráciánk egyik alappillére, az önkor­mányzatiság egyebek között ezt hozta magával: a szakmai kér­dések, amennyire csak lehet - főként helyben - függetleníten- dők a politikától. Miközben a törvénykezésen azért jól kivehető a politika kéznyoma. így aztán nem meglepő, hogy - ha nem is terhelt hangos botrányokkal - korántsem felhőtlen a helyi dön­téshozók és a jegyző viszonya. Olykor az is megesik, hogy egy jegyző kinevezésekor előtérbe kerülnek a - nehezen vagy seho­gyan sem alkalmazható, olykor irreális - politikai vélekedések. Amikor például azok „védik” a jegyző-aspiránst, akik egy éve sincs, hogy a legnagyobb gonoszságokat tulajdonították neki. Az élet ettől a változatosságtól szép, továbbá az új és újabb helyzetekhez való alkalmazkodás képességétől. Ez több, mint lehetőség. Tényhelyzet. S az érintetteken múlik, hogy ekként, vagy kényszerűségként élik-e meg. A fentiek ismeretében csak valami félreértett, rosszindulatú pletyka lehet, hogy akadhat olyan szeglete az országnak, ahol házon belül lévő politikai emberek képtelenek elfogadni egy többségi akarattal megho­zott kinevezési döntést. Eredményes szakmai munká­juk elismeréseként április 24-e, a rendőrség napja alkal­mából számos rendőrt és szakdolgozót dicséretben, előléptetésben, jutalomban részesítettek a megyei, illetve a városi állományból. Eger A Magyar Köztársaság belügymi­nisztere soron kívül r. ezredessé léptette elő Bállá Ferenc r. alezre­dest, főtanácsosi címet adományo­zott Nagy István r. alezredesnek és Varga Józsefi, alezredesnek. Dicsé­retben és jutalomban részesítette dr. Orosz Gyula r. ezredest. Az elisme­réseket valamennyien a budapesti központi ünnepségen vették át. A Szent György Lovagrend egri priorátusa Szent György-érmet adó­mányozott Józsa Arnold r. alezre­desnek. Az Országos Rendőr-főka­pitányság vezetője soron kívül r. fő­hadnaggyá léptette elő Erdődi Zol­tánt és Szilágyi Norbert Sándort, di­cséretben és jutalomban részesítet­te Újházi Ferenc r. alezredest. A He­ves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője soron kívül r. főtörzszás­zlóssá léptette elő Szerencsi Lászlót, Nagy Elést, Simon Sándort, Kakuk Ervint, r. törzsőrmesterré pedig Soltó Györgyöt. Munkatársi címet adományozott Kovács Lajosné gyors- és gépírónak. Magasabb be­osztásba, főnyomozónak nevezte ki Suszter Zsolt r. századost. A HRFK bűnügyi, közbiztonsági, va­lamint gazdasági igazgatója, illetve az Egri Rendőrkapitányság vezető­je számos munkatársát dicséretben és jutalomban részesítette a rendőr- ség napja alkalmából._________■ PÉNTEKI PORTRÉ A bölcsődések érzékeny gondozója Minden kislány babázik nagyon ifjú korában, ám van, aki ezt fel­nőttként is szeretettel teszi, hiva­tásának választja. Tóth Bertalanná közéjük tartozik, miu­tán bölcsődében, gondozónőként dolgozik. Azt mondja, mindig is erre készült, már kislánykorában is nagy szeretettel foglalkozott a családban született babákkal, so­ha sem érezte nyűgnek vagy te­hernek a velük való törődést. Már az általános iskolában eldöntötte, hogy csakis bölcsődei gondozónő lesz, ha felnő. Hatvanban született, a Bajza József Gimnáziumban érettségi­zett, majd Budapesten megsze­rezte a gondozónői képesítést. Ak­koriban még kihelyezték a végző­söket, ő Szécsénybe került, de rö­videsen szülővárosába hívták, s gondolkozás nélkül hazajött. Mindig is szerette a barokk han­gulatú várost a kisbabáival, akik közül jó néhánnyal gondozónő­ként is kapcsolatba került. Az újhatvani bölcsődében kezdett el dolgozni, s immár több mint hu­szonöt éve az idén fél évszázados jubileumát ünneplő intézmény vezetője. Kezdetben nagyon sok volt az egészen kicsi, a féléves bölcsődés is, manapság viszont egy-másfél éves korukban hozzák az anyu­kák a gyermekeket. A legtöbbjük azért, mert minél hamarabb sze­retne újra munkába állni. Ennek több oka is lehet: vagy a családi bevételt szeretnék növelni, vagy egyebek miatt kívánnak minél előbb visszatérni a munkahelyre. Ma már a karrierépítés is fontos a nőknek: van, aki a hároméves ki­esést nem szívesen vállalja. Az is megtörténik, hogy a kismama fél, hogy ha éveket ldmarad a munká­ból, akkor mással töltik be az álta­la megszeretett állást.- A bölcsődére hárul a feladat, hogy a babák negatív élmények nélkül éljék meg a változásokat - mondja. - Sok türelemmel és meg­értéssel elérhető, hogy a kisgyer­mek elfogadja a számára új kör­nyezetet, az édesanyja hiányát. Mi csak helyettesíteni tudjuk az anyukákat, pótolni nem. De nem is az a célunk. Olyan szakma ez, amit csak ak­kor vállalhat az ember, ha nagyon szereti a kisgyermekeket. Ebben a nagyon zsenge korban a babák még nagyon érzékenyek, és csak azt fogadják el, aki nagy szeretet­tel közeledik feléjük. Szép hivatás ez, nagyon sok örömmel. A gyer­mekek közül nagyon sok itt, a bölcsődében mondja ki az első szavakat, vagy itt teszi az első önálló lépéseket. Olyan pillanatok ezek az ember életében, amiket csak egyszer lehet átélni.- Sokszor sajnálom, hogy nincs bekapcsolva egy videokamera a teremben. Ha lenne, a szülőknek visszajátszhatnánk ezeket a felejt­hetetlen perceket. Bölcsődei gondozónőként az ember mindig fiatal marad, mert állandóan kisgyermekek veszik körül. Eleven, vidám babák kö­zött az ember elfelejti minden bú­ját, ezért is jó a bölcsiben dolgoz­ni. Itt teszik meg az emberkék az első lépéseket az önállósulás, a szabadság felé, és a gondozónő­kön is múlik, hogy mindezt ho­gyan élik meg. Kívülről olyan ház ez, ahol a babák jól érezhetik ma­gukat, ám több ennél, mert a FOTÓ: TOMPA Z. MIHÁLY zsenge lelkek itt szerzik az első élettapasztalatokat. A bölcsődei dolgozókon múlik, hogy ezek mi­lyenek. - Ezért is kell ehhez a szakmához nagyon nagy érzé- kenység - mondja. _______it. z. m.i G ázos pénzhiány Tarnabod, Alatka Mostanáig a vezetékes földgáz­zal való fűtés lehetősége a me­gyében egyedül Tamabodon és Alatkán nem adatott meg a helybelieknek. A két település polgármestere azzal a kéréssel fordult a Tigáz vezetéséhez, hogy a megvalósulási költség legalább harminc százalékát fi­nanszírozzák. — A napokban érkezett a válaszlevél - mond­ta Pető Zoltán tarnabodi pol­gármester -, miszerint a beru­házási költségnek csak húsz százalékát vállalnák. így egy­előre újabb lehetőségeket kell keresnünk, ugyanis a lakossági hozzájárulást nem tudjuk emelni, mivel az a rákötési kedvet kedvezőtlenül befolyá­solná. Ezért újabb pályázati pénz után kell néznünk, a kö­zeljövőben várhatóan a regio­nális fejlesztési tanácshoz ad- juk be kérelmünket._______■ E gyre kevesebben Rendőrnapi elismerések A téma az egészségügy Heves megye, Eger A megyei közgyűlés módosítani szándékszik a Heves Megyéért ki­tüntető díj adományozásának rend­jéről szóló rendeletét a ma 9 órakor kezdődő ülésén. Szó lesz továbbá a megyei önkormányzat és intézmé­nyeinek 2002-es gazdálkodásáról, illetve a pénzmaradvány elszámolá­sáról, továbbá ehhez kapcsolódóan az elnök jutalmazásáról. A továb­biakban tájékoztatást kapnak a megye lakosságának egészségügyi állapotáról, az ANTSZ tevékenysé­géről, a megye egészségügyi alap- és szakellátásáról, s a megyei kór­ház tevékenységéről. Terítékre ke­rül a megyében zajló közművelő­dési munka, különös tekintettel a civil szervezetek részvételére, s a Heves Megyei Diáksport Tanács ta­valyi tevékenysége.Ezek után pe­dig az egri gyermekváros értékesí­tésében kell állást foglalniuk a képviselőknek._____________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents