Heves Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-25 / 96. szám
MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL 2003. Április 25., péntek Demonstrálnak a sertéstenyésztők (Folytatás az 1. oldalról) „A sertéságazatban kialakult válságos helyzetet az is súlyosbítja, hogy az állami húsipar privatizációjából a termelők kimaradtak, s ezáltal teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Ma a nagy vágóhidak és a feldolgozóüzemek egységesen - kartellszerűen összefogva - 190-200 forintot kínálnak az élő sertések kilójáért” - olvasható a levélben azzal a megjegyzéssel, hogy mindeközben áramlik az országba a külhoni államok által támogatott még olcsóbb importhús, a feldolgozók olykor a leszerződött mennyiségeket sem veszik át. Megoldásként javasolják a húsimport visszafogását, a jelenlegi sertésállományból mintegy 80 ezer darab állat exportra vagy közraktározásra történő kivonását. Szorgalmazzák, hogy azok, akik importhúsból készítenek terméket, legyenek kötelesek az intervenciós alapba kilónként 30 forintot befizetni. Ugyancsak nyomatékosan kérik, hogy a sertéstartók alanyi jogon kapják meg a minisztériumi támogatást, ne kössék a pénz folyósítását különféle szervezetek kötelező tagságához. A levélírók azt is megjegyzik: a megyében mintegy 100 ezer darab sertést nevelnek évente, a tenyésztéssel foglalkozó üzemek mintegy 400 ember foglalkoztatnak. Országosan pedig legalább 400 ezer embert érint, ha az ágazat összeomlik, és várhatóan 50 ezren veszítik el főállásukat. Felhívják a figyelmet mindezek nemzetgazdasági, illetve szociális vonatkozásaira. Korábbi levelükhöz hasonlóan most is megemlítik annak a veszélyét, hogy külföldi vállalkozások szerzik meg - jelentős támogatásokkal - a magyar sertéstelepeket. „Egyelőre nem hisz- szük, hogy a kormány magukra hagyja, megszüntetésre ítéli a magyar sertéstartókat. Mi sem termelünk drágábban, s ha egyenlő feltételekkel indulhatunk versenybe, mi annak megfelelünk" - zárják sürgős és hathatós intézkedést kérő levelüket a megyei sertéstartók. Úgy tudjuk, hasonló tartalmú levelet küldtek a Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetségén belül működő Sertéstenyésztők Országos Választmányának is, amelyben a már említett demonstráció megHeves megyében a veszteséges tenyésztés miatt jelentősen lecsökkent a sertésállomány, 1995-ben 104 ezer 800 állatból 7900 volt anyakoca, mig 2002-ben csupán 90 ezer 800 sertést, s ebből 6200 anyakocát tartottak szervezéséhez kérnek segítséget, s az akció várható időpontját - e hónap végét - is megjelölték ________________________ISUHA) P lakett és rózsa Eger A Markhót Ferenc Kórház- Rendelőintézet jubileumi emlékülést rendezett tegnap a helyi kórház megnyitásának 275. évfordulója alkalmából a Megyei Művelődési Központ dísztermében. A rendezvényre meghívták a régi és jelenlegi dolgozóikat, s díszvendégként azokat, akik munkájukkal segítették az intézmény fejlődését. Ünnepi beszédében dr. Kovács József főigazgató-főorvos elmondta: a kórház az országban az elsők között kezdte meg működését. Az Irgalmas Rend építtette, s az öreg épület megnyitása óta folyamatosan bővült és fejlődött. Névadója, Markhót Ferenc kezdte meg itt az első hazai orvosképzést 1745-ben. A jubileumi eseményen a főigazgató emlékplakettel és egy-egy szál sárga rózsával köszönte meg a mai egészségügyi, valamint a szakdolgozók fáradozását. A plakett Király Róbert szobrászművész alkotása. Az érme egyik oldalán két egymáshoz közelítő kéz, a másikon a kórház épületegyüttese látható. Az ünnepség további részében előadásokat hallhattak a jelenlévők^^ ___(N. Z.I P ályázati kiírás Poraiból éled fel a KDNP A hosszú éveken át tartó pereskedések lezárultával úgy tűnik, hogy halott poraiból feltámad a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) - jelentette ki Bossányi László, a párt régi-új megyei elnöke. Eger, Heves megye Mint a pártvezető hozzátette: a magyar párttörténetben egyedülálló módon a Legfőbb Ügyészség volt kénytelen kezdeményezni még 1997-ben a KDNP-n belüli törvényesség helyreállítását. A jogi procedúra mostanra zárult le jogerősen: a Legfelsőbb Bíróság az 1997. júniusi állapotokat állította vissza, s az idei év végében jelölte meg a párt ideiglenes vezetésének mandátumát. Bossányi László szerint ez azt jelenti, hogy az 1997-es állapotoknak megfelelően a párt megyei elnöke ő, míg a városi szervezeté dr. Molnár Miklós, dr. Lukács László pedig országos elnökségi tag. Céljuk, hogy újra beindítsák a megyében ma már nyomokban sem létező KDNP-t. Ennek egyik első állomásaként megtették a lépéseket: az egri Széchenyi utca 23. alatti megyei pártiroda átvétele érdekében már felvették A kapcsolatot a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal, s megszüntették az épületen belüli árusítást is, amely - Bossányi László szerint - csak a párt lejáratására volt alkalmas. A jövőre nézvést a lakókkal egyeztetve olyan funkciót szeretnének az ingatlannak találni, amely a párt érdekeit szolgálja. A sajtótájékoztatón részt vett dr. Lukács Tamás és dr. Molnár Miklós is, akik arra emlékeztettek, hogy 1994-1998 között még a KDNP volt a legerősebb konzervatív párt, a megyei közgyűlésben hét taggal is jelen voltak. Az újraszerveződő párt önálló marad, de szövetségi rendszerben gondolkodik a Fidesszel és az MDF-fel. A kizárásokról szólva elhangzott, azok semmisnek tekintendők, aki '97 júniusában tag volt, azt - ha akarja - most is annak tekintik, de az azt követően belépetteknek újból jelentkezniük kell. Az egri iskolabezárásokat is szóba hozták: Lukács Tamás szerint az önkormányzat nem egyeztetett a többi iskolafenntartóval, így a főiskolával, az egyházzal és a különböző alapítványokkal. A fogyó gyermeklétszám ugyanakkor nem jár az oktatási feladatok csökkenésével. A pedagógus-szakszervezetek pedig Ho Si Minh ösvényén járnak az ingatlaneladásban érdekelt erőkkel, ugyanis nem hallatják a hangjukat. Bossányi László szerint ismét a „bezárás párt" van hatalmon: az, amelyik az '50-es években embereket záratott be, a '94-98-as ciklusban kórházakat, ágyakat, részlegeket szüntetett meg, most pedig az iskolákkal teszi ugyanezt. Szóvá tették azt is, hogy az EU támogatja a felnőtt- képzést, ezért ahelyett, hogy a különböző alapítványi iskoláknak adnák a pénzt, a meglévő önkormányzati oktatási intézményeket, így például a mezőgazda- ságit kellene átszervezni, i-wei Versenyképes vetélytárs lehet Eger Az Eger-Philip Morris Alapítvány kuratóriuma tegnap megtartotta ez évi első ülését. A tanácskozáson határozat született az idei pályázatok kiírásáról képzőművészet, szociális, kulturális és működési támogatás kategóriában. A pályázati feltételeket és a beadási határidőket az alapítvány a szombaton megjelenő Heves Megyei Hírlapban teszi közzé. A pályázók az elbírálást követően minden esetben hivatalos értesí- tést kapnak az eredményről. ■ (Folytatás az 1. oldalról) Az idegenforgalom csak úgy fejleszthető, ha a háttér-infrastruktúra munkalehetőségekkel együtt fejlődik - mondta Herbály Imre, aki kiemelte: a tanács tegnap nemcsak elnököt választott, hanem megállapította éves költségvetését — ez 21,2 millió forint —, meghatározta munkaprogramját. Végezetül hangsúlyozta, hogy a térség fejlődése érdekében mindenkinek a munkájára számít, akit a Tisza-tó szeretete vezérel, és reméli, hogy ennek az összehangolt munkának hamarosan látható eredményei is lesznek. A továbbiakban dr. Vida Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal területi igazgatási főosztályának régióigazgatója arról beszélt, hogy a Tisza- tó olyan sajátos egyedi értékekkel rendelkezik, amellyel versenyképes vetélytársává válhat a Balatonnak. Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke elmondta: reméli, hogy a tanács végre felelős gazdája lesz a Tisza-tónak, mert ez idáig a sok gazda közt elveszett a lényeg, s bízik abban is, hogy olyan fejlesztések valósulhatnak meg, amelyek valóban értékarányosan kezelik a Tisza-tó egyedi és vonzó lehetőségeit. A sajtótájékoztató zárásaként Gyárfás Ildikó, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy az ország egyik legnagyobb megyéje ugyan kis területen érintkezik csak a Tisza-tóval, de bízik benne, hogy a tanács a partnerkapcsolatokon és programcseréken keresztül, s a fejlesztési projektekkel valóban olyan húzóágazattá teszi az idegenforgalmat, ami a térség és a térségben élők javát szolgálják. PERCZE MIKLÓS SUHA PÉTER Hendikep A jegyző dolga, hogy a település törvényes működésén őrködjék. Ebből annak is kellene következnie, hogy a jegyző kiválasztása kizárólag szakmai szempontok alapján történhet, s ezeknek - a hatalmas joganyag kellő, alapos és elmélyült ismerete, a szervezet irányítására való alkalmasság, és így tovább - nem lehet közük a politikához. Egy jegyző esetében a lojalitás a törvényes keretek közötti kompromisszumkészségig értelmezhető, tovább nem. Egyébként nem jegyzőnek, hanem vb-titkárnak neveznék, és nem a köz tisztviselője, hanem a politika kiszolgálója lenne. Mindez persze csak szemléltetés: azok az idők már végleg elmúltak. Kamaszodé demokráciánk egyik alappillére, az önkormányzatiság egyebek között ezt hozta magával: a szakmai kérdések, amennyire csak lehet - főként helyben - függetleníten- dők a politikától. Miközben a törvénykezésen azért jól kivehető a politika kéznyoma. így aztán nem meglepő, hogy - ha nem is terhelt hangos botrányokkal - korántsem felhőtlen a helyi döntéshozók és a jegyző viszonya. Olykor az is megesik, hogy egy jegyző kinevezésekor előtérbe kerülnek a - nehezen vagy sehogyan sem alkalmazható, olykor irreális - politikai vélekedések. Amikor például azok „védik” a jegyző-aspiránst, akik egy éve sincs, hogy a legnagyobb gonoszságokat tulajdonították neki. Az élet ettől a változatosságtól szép, továbbá az új és újabb helyzetekhez való alkalmazkodás képességétől. Ez több, mint lehetőség. Tényhelyzet. S az érintetteken múlik, hogy ekként, vagy kényszerűségként élik-e meg. A fentiek ismeretében csak valami félreértett, rosszindulatú pletyka lehet, hogy akadhat olyan szeglete az országnak, ahol házon belül lévő politikai emberek képtelenek elfogadni egy többségi akarattal meghozott kinevezési döntést. Eredményes szakmai munkájuk elismeréseként április 24-e, a rendőrség napja alkalmából számos rendőrt és szakdolgozót dicséretben, előléptetésben, jutalomban részesítettek a megyei, illetve a városi állományból. Eger A Magyar Köztársaság belügyminisztere soron kívül r. ezredessé léptette elő Bállá Ferenc r. alezredest, főtanácsosi címet adományozott Nagy István r. alezredesnek és Varga Józsefi, alezredesnek. Dicséretben és jutalomban részesítette dr. Orosz Gyula r. ezredest. Az elismeréseket valamennyien a budapesti központi ünnepségen vették át. A Szent György Lovagrend egri priorátusa Szent György-érmet adómányozott Józsa Arnold r. alezredesnek. Az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője soron kívül r. főhadnaggyá léptette elő Erdődi Zoltánt és Szilágyi Norbert Sándort, dicséretben és jutalomban részesítette Újházi Ferenc r. alezredest. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője soron kívül r. főtörzszászlóssá léptette elő Szerencsi Lászlót, Nagy Elést, Simon Sándort, Kakuk Ervint, r. törzsőrmesterré pedig Soltó Györgyöt. Munkatársi címet adományozott Kovács Lajosné gyors- és gépírónak. Magasabb beosztásba, főnyomozónak nevezte ki Suszter Zsolt r. századost. A HRFK bűnügyi, közbiztonsági, valamint gazdasági igazgatója, illetve az Egri Rendőrkapitányság vezetője számos munkatársát dicséretben és jutalomban részesítette a rendőr- ség napja alkalmából._________■ PÉNTEKI PORTRÉ A bölcsődések érzékeny gondozója Minden kislány babázik nagyon ifjú korában, ám van, aki ezt felnőttként is szeretettel teszi, hivatásának választja. Tóth Bertalanná közéjük tartozik, miután bölcsődében, gondozónőként dolgozik. Azt mondja, mindig is erre készült, már kislánykorában is nagy szeretettel foglalkozott a családban született babákkal, soha sem érezte nyűgnek vagy tehernek a velük való törődést. Már az általános iskolában eldöntötte, hogy csakis bölcsődei gondozónő lesz, ha felnő. Hatvanban született, a Bajza József Gimnáziumban érettségizett, majd Budapesten megszerezte a gondozónői képesítést. Akkoriban még kihelyezték a végzősöket, ő Szécsénybe került, de rövidesen szülővárosába hívták, s gondolkozás nélkül hazajött. Mindig is szerette a barokk hangulatú várost a kisbabáival, akik közül jó néhánnyal gondozónőként is kapcsolatba került. Az újhatvani bölcsődében kezdett el dolgozni, s immár több mint huszonöt éve az idén fél évszázados jubileumát ünneplő intézmény vezetője. Kezdetben nagyon sok volt az egészen kicsi, a féléves bölcsődés is, manapság viszont egy-másfél éves korukban hozzák az anyukák a gyermekeket. A legtöbbjük azért, mert minél hamarabb szeretne újra munkába állni. Ennek több oka is lehet: vagy a családi bevételt szeretnék növelni, vagy egyebek miatt kívánnak minél előbb visszatérni a munkahelyre. Ma már a karrierépítés is fontos a nőknek: van, aki a hároméves kiesést nem szívesen vállalja. Az is megtörténik, hogy a kismama fél, hogy ha éveket ldmarad a munkából, akkor mással töltik be az általa megszeretett állást.- A bölcsődére hárul a feladat, hogy a babák negatív élmények nélkül éljék meg a változásokat - mondja. - Sok türelemmel és megértéssel elérhető, hogy a kisgyermek elfogadja a számára új környezetet, az édesanyja hiányát. Mi csak helyettesíteni tudjuk az anyukákat, pótolni nem. De nem is az a célunk. Olyan szakma ez, amit csak akkor vállalhat az ember, ha nagyon szereti a kisgyermekeket. Ebben a nagyon zsenge korban a babák még nagyon érzékenyek, és csak azt fogadják el, aki nagy szeretettel közeledik feléjük. Szép hivatás ez, nagyon sok örömmel. A gyermekek közül nagyon sok itt, a bölcsődében mondja ki az első szavakat, vagy itt teszi az első önálló lépéseket. Olyan pillanatok ezek az ember életében, amiket csak egyszer lehet átélni.- Sokszor sajnálom, hogy nincs bekapcsolva egy videokamera a teremben. Ha lenne, a szülőknek visszajátszhatnánk ezeket a felejthetetlen perceket. Bölcsődei gondozónőként az ember mindig fiatal marad, mert állandóan kisgyermekek veszik körül. Eleven, vidám babák között az ember elfelejti minden búját, ezért is jó a bölcsiben dolgozni. Itt teszik meg az emberkék az első lépéseket az önállósulás, a szabadság felé, és a gondozónőkön is múlik, hogy mindezt hogyan élik meg. Kívülről olyan ház ez, ahol a babák jól érezhetik magukat, ám több ennél, mert a FOTÓ: TOMPA Z. MIHÁLY zsenge lelkek itt szerzik az első élettapasztalatokat. A bölcsődei dolgozókon múlik, hogy ezek milyenek. - Ezért is kell ehhez a szakmához nagyon nagy érzé- kenység - mondja. _______it. z. m.i G ázos pénzhiány Tarnabod, Alatka Mostanáig a vezetékes földgázzal való fűtés lehetősége a megyében egyedül Tamabodon és Alatkán nem adatott meg a helybelieknek. A két település polgármestere azzal a kéréssel fordult a Tigáz vezetéséhez, hogy a megvalósulási költség legalább harminc százalékát finanszírozzák. — A napokban érkezett a válaszlevél - mondta Pető Zoltán tarnabodi polgármester -, miszerint a beruházási költségnek csak húsz százalékát vállalnák. így egyelőre újabb lehetőségeket kell keresnünk, ugyanis a lakossági hozzájárulást nem tudjuk emelni, mivel az a rákötési kedvet kedvezőtlenül befolyásolná. Ezért újabb pályázati pénz után kell néznünk, a közeljövőben várhatóan a regionális fejlesztési tanácshoz ad- juk be kérelmünket._______■ E gyre kevesebben Rendőrnapi elismerések A téma az egészségügy Heves megye, Eger A megyei közgyűlés módosítani szándékszik a Heves Megyéért kitüntető díj adományozásának rendjéről szóló rendeletét a ma 9 órakor kezdődő ülésén. Szó lesz továbbá a megyei önkormányzat és intézményeinek 2002-es gazdálkodásáról, illetve a pénzmaradvány elszámolásáról, továbbá ehhez kapcsolódóan az elnök jutalmazásáról. A továbbiakban tájékoztatást kapnak a megye lakosságának egészségügyi állapotáról, az ANTSZ tevékenységéről, a megye egészségügyi alap- és szakellátásáról, s a megyei kórház tevékenységéről. Terítékre kerül a megyében zajló közművelődési munka, különös tekintettel a civil szervezetek részvételére, s a Heves Megyei Diáksport Tanács tavalyi tevékenysége.Ezek után pedig az egri gyermekváros értékesítésében kell állást foglalniuk a képviselőknek._____________■