Heves Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-24 / 95. szám
UNIÓ 11. OLDAL 2003. Április 24., csütörtök EURÓPAI AZ OLDAL A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT Korkedvezményes gazdanyugdíj <' ' v V '. * < | 0-0,2 hektár : | 0,2-1 hektár > 1-10 hektár 10-50 hektár Az ország igent mondott az európai uniós csatlakozásra, ám még mindig sokakban van bizonytalanság a jövőt, megélhetésüket illetően. Különösen a mezőgazdaságban dolgozók tartanák nagyobb szükségét a felvilágosításnak és tanácsadásnak. Miként például a megyében Besenyőtelken 30 hektáron gazdálkodó Dézsi Dezsőék, akiknek a meglévő kilenc fejőstehénnel együtt a családi gazdaság eddig megélhetést nyújtott. A jószágok tartása különösen fontos, hiszen állandó jövedelemhez juttatták a családot. Bőséges tejkvóta A magyar tejtermelők helyzete és működési feltételeik a csatlakozást követően ugyan módosulnak, ám ez nem tekinthető hátrányosnak a hazai gazdálkodók számára, ugyanakkor tény: van, akiknek gondot jelent majd az alkalmazkodás. A tárgyalásokon sikerült elérni, hogy a tejkvóta közel 2 millió tonnás lesz, annak dacára, hogy a hazai fogyasztás alig haladja meg a másfél millió tonnát. Magyarországon az országos referencia-zsírtartalom 3,85%, s ez további fejlődési lehetőségeket is biztosít az ágazat számára. Itt is lesz intervenciós felvásárlás, ez a vajra, illetve sovány tejporra . terjed majd ki, s e termékek piaci W árának stabilizálásán keresztül » biztosítható a tejtermelő gaz- TZ dák megfelelő színvonalú jőve- a delme. A piaci egyensúly fenn- ^4 tartása érdekében lehetőség van 1 bizonyos tejtermékek (vaj, tejszín, sovány tejpor és egyes sajtféleségek) magántárolásának költségtámogatására is, valamint a belső felhasználást ösztönző támogatások, mint az iskolatej-program. Szigorú minőségi követelmények Fontos feltétel, hogy kizárólag a hazai extra minőségnek megfelelő tej kerülhet emberi fogyasztásra. Az EU nyerstejjel szemben támasztott higiéniai és minőségi követelményeinek teljesítésére 2003-ban 50%-os kiemelt beruházási támogatás igényelhető technológia korszerűsítésére, tejet biztosító csarnokok fejlesztésére, de át lehet állni a húshasznú szarvasmarhatartásra is. A tejtermelő gazdák termelői csoportot alakítva pályázati pénzekből modern tejcsarnokot (tejbegyűjtőt) építhetnek. így extra minőségű tejet tudnak termelni és tárolni, erre pedig szüksége van a tejfeldolgozóknak. A tejnél egységes támogatási formák lesznek. Az EU-ban 2005-ben bevezetésre kerülő támogatási forma az extra minőségű nyerstej után literenként vehető igénybe, tervezett nagysága 1,32 forint literenként. A jogosultság meghatározásnak alapja az előző évi igazolt kvóta-teljesítés. A belépést követő öt évig hazánkban előállíthatunk és forgalmazhatunk 2,8% zsír- tartalmú tejet (a többi tagországban csak 0,5%, 1,5% és 3,5% lehet a zsírtartalom). A megállapodásnak megfelelően a csatlakozást követően további öt éven keresztül a 2,8%-os zsírtartalmú folyadéktej továbbra is forgalmazható Magyarországon. Az EU mindazonáltal biztosítékokat kért és kapott arra vonatkozólag, hogy az említett zsírtartalmú tej feldolgozása, csomagolása, valamint elosztása során folyamatos és szigorú ellenőrzések fogják biztosítani, hogy a 2,8%-os zsírtartalmú tej kizárólag Magyar- ország területén kerül forgalomba Tejből húsmarha A húsmarhatenyésztés terén sem kedvezőtlen a kép. Minden bizonnyal lesznek azonban olyan gazdák is, akik nem látnak lehetőséget a fejlesztésre, yagy valamilyen okból nem vállalják ezt. Ők átállíthatják állományukat marhahústermelésre, amely várhatóan a jelenlegi szintnél magasabb jövedelmet biztosít majd számukra. A vágóállatok ára minőségtől függően akár 40%-kal is magasabb lehet. Emellett az anyatehéntartók, a marhahús-előállítók külön közvetlen jövedelempótló támogatásban részesülnek, így várhatóan - amint azt a jelenlegi tagországok példája is bizonyítja - a néhány darabos hízómarha-állomány is több jövedelmet biztosít azon gazdáknak, akik ma egy-két-há- rom tehén tejtermeléséből élnek meg. A tárgyalások eredményeként a jelenlegi támogatásra jogosult, 9 hónapnál idősebb magyar húsmarhaállományt tekintve mintegy 50.000-es növekedésre nyílik lehetőség. A tejelő- és húsmarha-tartás állandó, biztos jövedelmet jelenthet az EU-ban A támogatásokban speciális húsmarha- prémium, anyatehén-támogatás (2004-es szinten: 28.008 Ft/ állat), vágási prémium (10.670 Ft/ felnőtt állat), illetve 6669 forint borianként. ^ Konkrét példa: az anyatehén-tá- íA mogatás 2004-ben 8008 forinttal * meghaladja a jelenlegi 20.000 Ft/ 1 ? állat mértéket. 2003-tól pedig be- a vezetésre kerül a húsmarha- ^ prémium, amely 14.675 forintos növekedést jelent. A vágási prémium, ami jelenleg Magyarországon nincs, egyértelműen plusztámogatást jelent a gazdáknak. Fontos: a húsmarha-támogatásra jogosult állatokhoz megfelelő nagyságú takarmánytermő területtel kell rendelkezni (2 nagyállategységenként 1 hektár). Az a gazdálkodó, aki ennél extenzívebb tartást vállal, további támogatásokhoz juthat, ami a támogatásra jogosult egyedenként további 20.000 Ft lehet. Tejcsamokok, szövetkezések Sokan vannak a tejtermelők között olyanok, akik elsősorban vagy egyedül jószágtartásból élnek, és nagyrészt a tej értékesítéséből van jövedelmük. Az európai uniós agrárszabályozás átvételének legnagyobb előnye, hogy fel- vásárlási és árgaranciát nyújt a tejtermelőknek. A kvótán belül termelt és megfelelő minőségű tej értékesítése biztosított lesz. 2005- től a tejtermelőknél is bevezetésre kerül a közvetlen jövedelempótíó támogatás, amely többletjövedelmet biztosít a termelőknek. Csatlakozás után át kell venni a tej minőségére vonatkozó közösségi szabályozást, amely a jelenleg Magyarországon érvényesnél szigorúbb előírásokat tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy a csatlakozást követően kizárólag a jelenlegi extra minőségű tejet fogják a tejüzemek, illetve a tejfelvásárlók átvenni. Az extratej előállításához szükséges fejlesztésekhez támogatást lehet igénybe venni. E fejlesztések hatékonysága növelhető, ha az egy faluban, illetve kisebb térségben élők összefognak, és tejtermelői csoportot vagy új típusú szövetkezetét alakítanak, amelyek külön támogatásban is részesülhetnek. (Pl. közösen létrehoznak egy megfelelő tejhűtővel rendelkező jól felszerelt tejcsarnokot.) Ezekre még a csatlakozás előtt kaphatnak támogatást. Korkedvezményes gazdanyugdíj A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv sokat segíthet az agráriumban érintetteknek. Magyar- ország Nemzeti Vidékfejlesztési Terve az úgynevezett kísérő intézkedések alkalmazására irányul, melyek az EMOGA Garanciarészlegéből támogathatók. A terv kidolgozása most folyik. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv támogatási politikája a szerkezeti változások, a modernizáció támogatására irányul a mezőgazdaságban. Olyan támogatásokról van szó, amelyek igénybevételéhez - a támogatások jellegéből eredően - nincs szükség saját erőre, de csak meghatározott feltételekkel folyósíthatok. A konkrét elképzelések között szerepel például, hogy korkedvezményes nyugdíjaztatást kérhet olyan gazdálkodó, aki 55 évnél idősebb és a kérelmezést megelőző utolsó 10 éven át gazdálkodott, de a normál nyugdíjkorhatárt még nem érte el. Az igénylés feltétele, hogy csak saját szükségletre termelhet, és gazdaságát valakinek eladja vagy átadja. Ennek fejében jövedelempótló njaig- díjat kaphat, amit 75 éves koráig rendes nyugdíja mellett is kap. A kedvezőtlen adottságú és környezetvédelmi megszorítások alá tartozó térségek gazdálkodói támogatást kaphatnak azért, hogy az érintett térségekben az alacsony eszközigényű termelés környezetvédelmi vagy más társadalmi indokból (például foglalkoztatási feszültségek miatt) fennmaradjon. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás különböző környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazását segítik elő, és előre kidolgozott célprogramok legalább 5 évre történő felvállalási kötelezettség mellett pályázatos úton igényelhetőek. Mező- gazdasági területek erdősítése is lehetséges EU-támogatással. Támogatják a fejlesztéseket Léteznek átmeneti támogatási lehetőségek is. Például a félig önellátó (árutermelő) gazdaságok támogatása. Azok az egyéni gazdaságok, melyek jórészt ugyan önellátásra termelnek, de a szükségleteiken felüli részt értékesítik - tehát egyben már árutermelők is -, támogatást kaphatnak, ha üzleti tervvel bizonyítják, hogy a jövőben (öt év alatt) gazdaságilag életképes vállalkozások lesznek. A támogatás felső határa gazdaságonként egységesen 242.500 Ft. A támogatás fel- használása nem megkötött, öt éven át folyósítható, de három év után felül kell vizsgáim. Ha az üzleti tervben lefektetett célok nem teljesülnek, a támogatás folyósítását le kell állítani, de a kifizetett támogatásokat nem lehet visszakövetelni. Hasonlóan lehetőség lesz termelői csoportok (szövetkezetek) létrehozásának támogatására. A támogatás termelői csoportok (szövetkezetek) megalakulását ösztönzi. A termelői csoport öt éven keresztül kap támogatást, összesen legfeljebb mintegy 94,5 millió Ft összegben. További lehetőség az EU- előírásoknak való megfelelés támogatása. A támogatás segíti a gazdálkodókat az Unió környezeti, higiénés, állatjóléti, élelmiszerbiztonsági és munkavédelmi előírásainak teljesítésével kapcsolatosan felmerülő költségek fedezésében. A támogatás 5 évre adható, de évente azonos mértékben csökken, öt év alatt nullára. A támogatás az első évben nem haladhatja meg a 48.500 Ft hektáronkénti vagy az alternatív módon (például állategység alapján) számított megfelelő összeget. KOVÁCS JÁNOS Egy nap A változás állandóságában pergő történelemnek megvan az a sajátossága, hogy a múltból a jövő felé tartó haladvány résztvevői és a szemlélő folyton távolodó nézőpontjából egyes napok egyszerre megnőnek, felragyognak vagy épp ellenkezőleg, elszürkülnek, belevesznek a múló időbe. A kortársak tanúsága szerint 1848. március 15-e szokványos, meglehetősen hűvös, szeles, esős kellemetlen tavaszelői nap volt. Az események szelleméhez híven a szabad ég alatt megtartott nyílt színi beszédek alatt az esőben számos a kalucsnit és korabeli esernyőt mellőző, kellően előre nem látó honfitársunk ázott bőrig. S ennek egyenes folyományaként küzdöttek több napig a kínzó nátha forralt bor általi kúrálással is csak nehezen enyhíthető tüneteivel. De hát mit lehet az ilyen napokon előre látni? És milyen tanulság vonható le mindebből? Hogy sorsfordító alkalmakkor, forradämakkor azért célszerű egészen kicsinyes eshetőségekre is gondolva kezünk ügyében tartani az esernyőt? Hátha esni fog? A 2003 húsvélját megelőző böjt napjaiban, április 12-én a voksoló magyar választópolgárok döntő többsége a szerény részvétel mellett megrendezett ügydöntő népszavazáson azért jól hallható igent mondott arra, hogy az ország csatlakozzon egy a közös béke, biztonság, jólét és szolidaritás jegyében fogant szoros kontinentális együttműködéshez, a szuverén európai nemzetek és államok szövetségéhez. Mely régóta Európa szerencsésebb, irigyeltebb nyugati felét jelképezte a mi térségünk polgárai számára, s ezzel felhatalmazást adott a magyar állam hivatalos képviselői számára, hogy az idetartozásunkat kifejező csatlakozási szerződést aláírásukkal erősítsék meg április 16-án az európai kultúra bölcsőjének számító, s egyben az Európai Unió soros elnöki tisztét is ellátó Görögország fővárosában, Athénben. Mögöttünk tehát két nap, előttünk pedig egy esztendőnyire még egy, a harmadik: 2004. május elseje. Amikor is aktív megfigyelőből és véleménynyilvánítóból teljes jogú, felelős és döntéshozó taggá lesz a közösségben a Magyar Köztársaság. Ami egyik napról a másikra megváltoztatja az életet és földcsuszamlásszerű állapotokat idézve elő, pillanatok alatt durván átformálja egy társadalom, egy ország, egy kontinens képét azok a forradalmak, háborúk, polgárháborúk, államcsínyek, erőszakos átalakulások. Kelet-Közép-Európa 1989-90-ben nem emellett döntött, hanem - nem utolsósorban a történelmi múlt kataklizmáira tekintettel - a folyamatos átalakulás és az áldozatokkal teli alkalmazkodás mellett tette le voksát. A lassú és akadályokkal övezett fejlődés folyamata közel másfél évtizede tart, s a hivatalos dátumoktól eltekintve még legalább ennyi időbe telik majd míg a legtöbb téren fölzárkózhatunk az Európai Közösség átlagos szintjéhez. Nemcsak anyagiakban, jövedelemben és jólétben, hanem egyebekben is. Idő kell ahhoz, hogy a demokratikus értékek tisztelete és az önkéntes normakövető magatartás magától értetődő, mindennapi természetességgé váljon, s tartósan kiforrja magát. Hogy a választópolgárok fontosnak tartsák egyéni véleményük kinyilvánítását, lássák ennek jelentőségét és értékét, s még akkor is elmenjenek szavazni, ha valamilyen kérdést teljesen lefutottnak, tét nélkülinek tartanak. Hogy tegyenek valamit a saját érdekükben, nem pusztán közömbösen és tehetetlenül mástól, másoktól várva a megoldást. Olyan társasjátékot még nem találtak ki ezen a földön, amin minden résztvevő folyton, állandóan és egyformán csak nyer. Az Európai Unió sem kivétel. Viszont vannak pontos, jól körülírt és mindenkire egyformán kötelező érvényű játékszabályok. Lesz aki többet nyer, mások kevesebbet, s akadnak, akik veszíthetnek. Hogy ez utóbbiak száma minél kisebb, a veszteség mértéke pedig minél kevesebb legyen, s a szolidaritás és a szociális Európa hatékonyan működhessen, az a jövőben már egyedül rajtunk áll. Mögöttünk vannak a böjti napok. Ha tetszik mindannyian egyfajta megújulás, föltámadás reményében várhatjuk a harmadikat. Vannak napok, melyek távolodva tőlünk egyre nagyobbnak, komolyabbnak és jelentősebbnek tűnnek. Elmúlt egy nap - pontosabban kettő -, amelyek nem rengették meg a világot, se Európát, se Magyarországot. Látszólag nem változott semmi. Legalábbis nem egyik napról a másikra. A nap főikéi és útja végén lenyugszik. Megfutja pályáját, akárcsak annak előtte. Mögöttünk van két nap, melyekhez még túl közel vagyunk. Mögöttük van két nap, amikor tán még inkább azt sajnáljuk, hogy nem vittünk esernyőt. Amikor úgy érezzük, hogy bár Európa nagy közös ernyője alá most már mi is beállhatunk, de sokan úgy érzik, érezhetik, szükségük lenne egy személyes aprócska védőernyőre is. Amikor lassan múló náthánkat még nem gyógyítja semmiféle remélt vagy beteljesült történelmi távlat. A görög égbolt tiszta volt, kék és tágas. Athénban ernyőre még nem volt szükség. Az EU a borhamisítás ellen A Heves megyei bortermelőket is érinti az európai uniós csatlakozás kapcsán elfogadott borpiaci rendtartás egyik fontos eleme: a borászati melléktermékek kötelező lepárlása. Az előírás a várhatóan 25-40 hektoliter fölött termelő regisztrált bortermelőket arra kötelezi, hogy a megtermelt bor alkoholtartalmának tíz százalékát melléktermék formájában ellenőrzött körülmények között lepárolja, és ezt minden egyéb borpiaci támogatás feltételéül szabja. Az összes borászati melléktermék ellenőrzött kivonása a borgazdaságból teljesíthető terheket jelent majd a hazai borászok számára, ugyanakkor jelentős lépés a borminőség javulása, a piac tisztulása, a visszaélések visszaszorítása irányában. A rendelkezés értelmében tilos a törköly kimosása, túlpréselése, a borseprő kipréselése. Az alapanyagok kötelező leadásakor a felvásárlók kötelesek a mindenkori megszabott minimál árat megfizetni, ez számítások szerint a törköly esetében több lesz a jelenlegi piaci árnál is. A szabály itthon mintegy 3-4 ezer bor-adóraktárt és egyszerűsített bor-adóraktárt érint. A nyugat-európai kis és közepes borászatok így működnek, ami a borhamisítók számára nehezíti meg a visszaélést. A földtulajdonos háztartások megoszlása
