Heves Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-24 / 95. szám

6. OLDAL SZÁJ LA Polgármester: Vincze Imre Istvánné Körjegyző: Vígh Lászlóné A képviselő-testület tagjai: Ficzere János, Keszte Tibor, Oravecz Flóriánná, Penyaskó István, Penyaskó László, Suha Kálmánná, Vahalcsikné Varga Edit, Végh Miklós Cigány Kisebbségi Önkormányzat Elnöke: Suha Kálmánná Tagjai: Bencsik Szilárd, Botos Kázmér A községháza címe: 3334 Szajla, Kertész út 2. Telefon: 36/361-141 E-mail: kor3334@axelero.hu Ügyfélfogadási idő: hétfő, kedd, csütörtök: 7.30-16 óráig, péntek: 7.30-13.30 óráig Lakosok száma: 665 fő Korösszetétel: 0-18 éves: 147 fő 19-60 éves: 349 fő 60 éven felüli: 169 fő A község legidősebb lakója: Csabai Jánosné, született: 1905. Vállalkozások száma: 15 Civil szervezetek: • Önkéntes Tűzoltó Egyesület • Sportegyesület • Roma Nők Szajlai Szervezete Helyi adó: nincs Jeles napok: • júliusban falunap • szeptember elején szajlai búcsú Földrajzi adatok: A község a Mátra hegység alatt elterülő Dolina-völgy­ben, a Tama-patak mentén, részben dombos vidéken fekszik. Nevét 1322-ben említi egy okleveles forrás, Zayla névalakban. A községi pecsét címer alakja 1753-ban kalász, csoroszlya, ekevas. Építészeti látnivaló: A falu templomát az Orczy József földesúr adományoz­ta telken a szajlaiak saját erejükből építették, Deák János György pásztói kő­műves terve alapján. Az ol­tárképet Kováts Mihály egri festő készítette 1849-ben. Oktatás: A XX. század elején a falu­ban római katolikus népis­kola működött általános to­vábbképzővel. Az általános iskolai képzés a gyermeklétszám drasztikus csökkenésével a települé­sen megszűnt, az ószajlai részen működő kiegészítő iskola is bezár idén szep­temberben. S Z A J L A 2003. Április 24., csütörtök BHfl Hl Összetartó közösségre vágyunk Az elmúlt évben megújultak a középületek, s ápoltabbá váltak a parkok, utcák. fotóiperl Márton Vincze Imre Istvánná a legutóbbi önkormányzati választásokon kapott bizalmat a falu vezetésére. Az új polgármester mindennél fontosabbnak tartja, hogy a településen élők olyan összetartó közösséget alkossanak, akik képesek és akarnak tenni a falu építéséért, szépítéséért. Úgy fogal­maz: a jelenlegi képviselő-testület egyetért ab­ban, hogy Szajla jobb sorsra érdemes a jelenlegi­nél Hogy ebből valóság legyen, ahhoz kitartásra és pénzre van szükség. Ennél is fontosabb azonban, hogy az emberek tiszteljék, becsül­jék egymást.- A tavaly átadott új közös­ségi házban hosszú évek után karácsonykor nyílt először le­hetőségünk arra, hogy egy al­kalmas helyen közösen ünne­pelhessünk. Emlékezetes nap volt. Annyian jöttek el, hogy az épület kicsinek bizonyult. Ekkor éreztük először, hogy az embe­rek vágynak a közös ünneplésre, a találkozásra. Erre szeretnénk minél több alkalmat teremteni. Az idei tervezett kulturális programjaink is ezt a célt szolgálják - mondja a község vezetője. - A fi­atalabbak már most is rendszeresen összejárnak a közösségi házban heti két alkalommal, s abban reménykedünk, hogy előbb-utóbb az idősebb korosztály is megszervezi a maga összejövetele­it. Több pályázatot is benyújtottunk az eszkö­zök, berendezések, bútorzat korszerűsítésére, s reményeink szerint már ebben az évben sikerül vonzóbbá tenni a házat.- A falu két jellegzetes részből áll. Ez minden bizonnyal dupla felelősséget és feladatot jelent az önkormányzat vezetésének.- Tény, nem vagyunk könnyű helyzetben, mi­vel a költségvetésünk szűkös. Helyi bevételeket nem tudunk tervezni, hiszen nagy a munkanél­küliség, és a környéken alig van elhelyezkedési lehetőség. Az intézmények fenntartásán, mű­ködtetésén kívül minimális fejlesztésre van lehe­tőségünk. Ennek ellenére örülünk annak, hogy a napközi otthonos óvodánk jól felszerelt, s hogy tavaly év végén egy külön foglalkoztató szobát is sikerült kialakítani a rászoruló gyerme­kek felzárkóztatására. Körjegyzőségi székhely lévén pályázati támogatással sikerült a polgár- mesteri hivatalt felújítani, bővíteni. Egy ilyen kis faluban az is nagy dolognak számít, hogy folya­matban van a ravatalozó felújítása, s a község rendezési tervének elkészítése. Tervezzük a közvilágítás-korszerűsítést, a szennyvízberuhá­zás előkészítését, s bízunk abban, hogy a Szajla-Recsk összekötő út kiépítésével, valamint a víztározó megvalósulásával mi is részesei lehe­tünk a kistérség dinamikusabb fejlődésének. Ahogy a költő látja A szajlai születésű Oravecz Imre idén március 15-e alkalmából ve­hette át a Kossuth-díjat a Magyar Köztársaság elnökétől költői és műfordítói életművéért. „Az észak-hevesi kis faluból induló, majd a világjárás évtizedei után oda az elmúlt években végleg visszaköltöző 60 esztendős alko­tó műveiben maradandó emléket állít a táj emberi és lelki kapcso­latának. A szülőföldhöz szoros szálakkal kötődő költő a múlt gazdagságát a jelenhez közelítve mutatja be az értékek feloldódá­sát, átalakulását, és a megőrzésé­ért folytatott egyéni küzdelem belső megtartó erejét.” A költővel tavaszodó kertjében ültünk le egy rövidke beszélge­tésre. Jövetelünk céljáról érdek­lődve megjegyzi: lehetséges, hogy rossz helyen járunk, mivel ő nem tud igazán bizakodó hangon beszélni a község jelenéről, jövő­jéről. Gyermekkori emlékeiről, a szülőhelyhez való kötődéséről la- konikus tömör­séggel fogal­maz:- A gyer­mekkori falu­ból már semmi nincs. A mai ál­lapotokhoz ké­pest az akkori idill az idők fo­lyamán szertefoszlott. Szajla vala­ha a környék legmódosabb tele­pülése volt. Míg a gazdák a saját földjeiket művelhették, virágzott a mezőgazdaság, híres volt a falu nemes lovairól, bőven termő bú­zaföldjeiről. A gyatrább képessé­gű szomszéd falvak irigykedő né­pe csak „hülye tótoknak” neve­zett bennünket. A hatvanas évek erőszakos téeszesítésével azon­ban megfosztották földjeiktől, ja­vaiktól a helybeli gazdálkodókat. Hiába volt a makacs ellenállás... Itt az eredménye - mutat körbe a végeláthatatlan, műveletlen me­zőkön. --Ezzel a folyamattal kez­dődött a gazdaság, majd a kultú­ra hanyatlása. Tartok tőle, hogy ez visszafordíthatatlan. Kiakná­zatlan tőke bőven volna most is, csupán az elszánás és az akarat hiányzik, s még valami... Előde­ink azon egyszerű bölcsessége: a föld arra való, hogy eltartson, s megtartson bennünket, nem pe­dig arra az illuzórikus célra, hogy meggazdagodjunk belőle. Pünkösdre készülnek A helyi Pünkösdi Rózsa Hagyo­mányőrző Egyesület négy éve ala­kult meg a községben, Nagy Sándomé vezetésével. A mindenki által csak Sacinak szólított hölgy hosszú évekig tanított a szomszédos terpesi ál­talános iskolában, ahol tanítványaival rendsze­resen megemlékeztek a jeles napokról. Nagyné elődjével, a sokak által szeretett és tisztelt Végh Menyhértnével valamennyi helyi népszokást, az ehhez kapcsolódó verseket, szólásokat, énekeket összegyűjtötte, s ezeket csopor­tos előadások keretében dolgoz­ták fel. A farsang, a Péter-Pál-nap- hoz köthető szokások, a szüreti mulatság, a karácsonyi betlehe- mezés az ő jóvoltukból a mai na­pig jól ismert a faluban.- Szomorúan látom, miként tá­volodnak el egyre inkább egy­mástól az emberek - mondja. - Valaha a húsvét az egyik legszínesebb, leg­vidámabb ünnepünk volt, amikor a falu apra­ja-nagyfa megmozdult. Idén az utcák szinte tel­jesen kihaltak ezen a gyönyörű napon, a fia­talok ki se mozdultak otthonaikból, vagy el­mentek kirándulni. Biztos va­gyok abban, hogy az emberekben igény van a vidám összejövetelek­re, a közös élményekre. Jóma­gam azon dolgozom, hogy újra élettel és örömmel teljen meg a falu. Bízom abban, hogy ez a je­lenlegi fásultság elmúlik, és a szomszédos falvak népével közö­sen újra feltámaszthatjuk régi szép hagyományainkat. ______■ Ö römmel alkotnak együtt a gyerekekkel A napközi otthonos óvodában je­lenleg negyven apróságról gon­doskodik két felkészült óvónő és egy dajka. A kulturált, jól felsze­relt, szépen berendezett intéz­ményben minden lehetőség adott a gyermekek kiegyensúlyozott is­kolai felkészítésére. Vinczéné Ko­vács Margit vezető óvónő öröm­mel számol be arról, hogy az utánpótlással nincs gond:- Egészen biztos, hogy az óvoda hosszú távon is működni fog, hiszen minden évben sok gyermeket íratnak be a szülők. A kicsik hetven százaléka roma származású, így a pedagógiai programunkban kiemelt figyel­met fordítottunk a felzárkózta­tásra. A hátrányos helyzetű ki­csikkel differenciáltan próbá­lunk foglalkozni, hogy felké­szülten kezdhessék meg iskolai tanulmányaikat. Az elmúlt év­ben önkormányzati támogatás­sal és pályázati segítséggel egy speciális fejlesztő csoportszobát is sikerült kialakítanunk. Mára bebizonyosodott, hogy ennyi gyermek felügyeletéhez és szín­vonalas foglalkoztatásához ke­vesen vagyunk, épp ezért idén szeptembertől szeretnénk egy fejlesztő óvodapedagógust is al­kalmazni.- Rendkívül szép az intézmény. Ez az Önök és az itt nevelkedő gyermekek munkáját dicséri.- Igyekszünk minden évszak­ban kicsit kedvesebbé, színeseb­bé tenni a szobákat. A gyerme­kek ügyesek és szívesen vesz­nek részt a közös alkotómunká­ban. A jeles napokra is rendsze­resen készülünk. Az ünnepi mű­sorokra minden hozzátartozó kíváncsi, épp ezért ilyen alkal­makkor zsúfolásig megtelik az óvoda. Éppen most egyeztet­tünk a kollégákkal, hogy valami­lyen ésszerű határt kell vonnunk a vendégek meghívásakor, mivel a nagy tömeg már-már a produk­ciók sikerét veszélyezteti. A gyermekek kulturált környezetben játszhatnak az oviban fotó. perl mártom Suha Kálmánné KISEBBSÉGI VEZETŐ- Harmadik ciklus óta vagyok a települési önkormányzat tagja, s tavaly október óta a népes cigány kisebbség el­nöke. Az ószajlai falu­részt többsé­gében cigány származású emberek lak­ják, meglehe­tős szegény­ségben. A ki­sebbségi önkormányzat évi 680 ezer forintos költségvetése csu­pán néhány közös program meg­szervezésére elegendő. A legna­gyobb gondunk a munkahelyek hiánya. Bizakodtunk, hogy a közmunkaprogram keretein belül bennünket is alkalmaznak majd, de a pályázatot elutasítot­ták. Reménykedünk, hogy a má­sodik körben mégis kapunk erre a célra támogatást. Harcsa Szabolcs A KÖZÖSSÉGI HÁZ VEZETŐJE- A parádi általános iskola föld- rajz-rajz szakos tanáraként nap mint nap ingázom, ami nem egy­szerű dolog. Szeretem Szajlát, s bizto­san itt mara­dok. Örülök, hogy végre megépült a kö­zösségi ház, s hogy engem kértek meg a vezetésére. Egyelőre heti két alka­lommal este 6-11 óráig tartunk nyitva hétköznapokon, és egyre több fiatal kapcsolódik be a közös programokba. Télen különösen hasznos volt az intézmény, mivel egyedül itt találkozhattak a fiata­labbak. Őszintén remélem, hogy a benyújtott pályázataink kedve­ző elbírálásban részesülnek, és si­kerül otthonosabbá és korszerűb­bé tenni a házat. Ficzere János képviselő- Immár a negyedik ciklusban dolgozom képviselőként a testü­letben, s 27 éve vagyok parancs­noka a helyi ^ ^ tűzoltó-egye- sületnek. Tíz éven keresztül zetését is vál­ezért jól isme­rem az itt élő­ket. Úgy vélem, hogy a rendszer- váltás utáni esztendőktől érezhe­tő fejlődésnek indult a település. Megújult a polgármesteri hivatal épülete, sikerült az óvodát is kor­szerűsíteni, a múlt évben pedig végre elkészült a közösségi ház. Idén pályázati pénzek segítségé­vel sikerül a ravatalozót is felújíta­ni. Ha a szennyvízberuházás is megvalósul egyszer, tovább javul­hatnak a kilátásaink. Varga András diák- Egerben tanulok a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépis­kolában, s szabadidőmet általá­ban a szajlai fiatalokkal töl­töm. Sokáig az volt a legna­gyobb gond, hogy a fiatalok nem tudtak sehol sem ösz- szejönni. Egy pár éve közös összefogással kialakítottuk a foci­pályát, és tavaly végre átadták a közösségi házat is. Erre nagyon nagy szükség volt, mert korábban jobb híján csak az árokparton ücsöröghettünk. Én a későbbiek­ben szeretnék tovább tanulni. Mi­vel jelenleg csak másodéves va­gyok, még van időm dönteni. Azt hiszem, Budapestre felvételizek, de az sem kizárt, hogy külföldön tanulok tovább. Kovács Józsefné NYUGDÍJAS 1974-ben költöztem ide Terpesről. Idegenek gyakran mo­solyognak azon, hogy csupán 200 méterrel költöz­tem odébb, mégis végig kel­lett csinálnom a lakcím ki- és be­jelentési proce­dúrát. Én min­dennel elége­dett vagyok, jól érzem magam. Csendes, szép kis falu ez, s ha az ember nem tart haragot, békében kijöhet bárkivel. Telente kézimun­kázom, s ha kitavaszodik, a kert­ben dolgozgatok. Egyetlen bána­tom, hogy sokszor hiába vetemé- nyezek, gyomlálgatok, mire a ter­més beérne, ellopják. Ezen jó len­ne változtatni, és nagyobb fegyel­met tartani. Ezt leszámítva boldog vagyok, hiszen az Egerben élő családom is az. MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT?

Next

/
Thumbnails
Contents