Heves Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-24 / 95. szám
6. OLDAL SZÁJ LA Polgármester: Vincze Imre Istvánné Körjegyző: Vígh Lászlóné A képviselő-testület tagjai: Ficzere János, Keszte Tibor, Oravecz Flóriánná, Penyaskó István, Penyaskó László, Suha Kálmánná, Vahalcsikné Varga Edit, Végh Miklós Cigány Kisebbségi Önkormányzat Elnöke: Suha Kálmánná Tagjai: Bencsik Szilárd, Botos Kázmér A községháza címe: 3334 Szajla, Kertész út 2. Telefon: 36/361-141 E-mail: kor3334@axelero.hu Ügyfélfogadási idő: hétfő, kedd, csütörtök: 7.30-16 óráig, péntek: 7.30-13.30 óráig Lakosok száma: 665 fő Korösszetétel: 0-18 éves: 147 fő 19-60 éves: 349 fő 60 éven felüli: 169 fő A község legidősebb lakója: Csabai Jánosné, született: 1905. Vállalkozások száma: 15 Civil szervezetek: • Önkéntes Tűzoltó Egyesület • Sportegyesület • Roma Nők Szajlai Szervezete Helyi adó: nincs Jeles napok: • júliusban falunap • szeptember elején szajlai búcsú Földrajzi adatok: A község a Mátra hegység alatt elterülő Dolina-völgyben, a Tama-patak mentén, részben dombos vidéken fekszik. Nevét 1322-ben említi egy okleveles forrás, Zayla névalakban. A községi pecsét címer alakja 1753-ban kalász, csoroszlya, ekevas. Építészeti látnivaló: A falu templomát az Orczy József földesúr adományozta telken a szajlaiak saját erejükből építették, Deák János György pásztói kőműves terve alapján. Az oltárképet Kováts Mihály egri festő készítette 1849-ben. Oktatás: A XX. század elején a faluban római katolikus népiskola működött általános továbbképzővel. Az általános iskolai képzés a gyermeklétszám drasztikus csökkenésével a településen megszűnt, az ószajlai részen működő kiegészítő iskola is bezár idén szeptemberben. S Z A J L A 2003. Április 24., csütörtök BHfl Hl Összetartó közösségre vágyunk Az elmúlt évben megújultak a középületek, s ápoltabbá váltak a parkok, utcák. fotóiperl Márton Vincze Imre Istvánná a legutóbbi önkormányzati választásokon kapott bizalmat a falu vezetésére. Az új polgármester mindennél fontosabbnak tartja, hogy a településen élők olyan összetartó közösséget alkossanak, akik képesek és akarnak tenni a falu építéséért, szépítéséért. Úgy fogalmaz: a jelenlegi képviselő-testület egyetért abban, hogy Szajla jobb sorsra érdemes a jelenleginél Hogy ebből valóság legyen, ahhoz kitartásra és pénzre van szükség. Ennél is fontosabb azonban, hogy az emberek tiszteljék, becsüljék egymást.- A tavaly átadott új közösségi házban hosszú évek után karácsonykor nyílt először lehetőségünk arra, hogy egy alkalmas helyen közösen ünnepelhessünk. Emlékezetes nap volt. Annyian jöttek el, hogy az épület kicsinek bizonyult. Ekkor éreztük először, hogy az emberek vágynak a közös ünneplésre, a találkozásra. Erre szeretnénk minél több alkalmat teremteni. Az idei tervezett kulturális programjaink is ezt a célt szolgálják - mondja a község vezetője. - A fiatalabbak már most is rendszeresen összejárnak a közösségi házban heti két alkalommal, s abban reménykedünk, hogy előbb-utóbb az idősebb korosztály is megszervezi a maga összejöveteleit. Több pályázatot is benyújtottunk az eszközök, berendezések, bútorzat korszerűsítésére, s reményeink szerint már ebben az évben sikerül vonzóbbá tenni a házat.- A falu két jellegzetes részből áll. Ez minden bizonnyal dupla felelősséget és feladatot jelent az önkormányzat vezetésének.- Tény, nem vagyunk könnyű helyzetben, mivel a költségvetésünk szűkös. Helyi bevételeket nem tudunk tervezni, hiszen nagy a munkanélküliség, és a környéken alig van elhelyezkedési lehetőség. Az intézmények fenntartásán, működtetésén kívül minimális fejlesztésre van lehetőségünk. Ennek ellenére örülünk annak, hogy a napközi otthonos óvodánk jól felszerelt, s hogy tavaly év végén egy külön foglalkoztató szobát is sikerült kialakítani a rászoruló gyermekek felzárkóztatására. Körjegyzőségi székhely lévén pályázati támogatással sikerült a polgár- mesteri hivatalt felújítani, bővíteni. Egy ilyen kis faluban az is nagy dolognak számít, hogy folyamatban van a ravatalozó felújítása, s a község rendezési tervének elkészítése. Tervezzük a közvilágítás-korszerűsítést, a szennyvízberuházás előkészítését, s bízunk abban, hogy a Szajla-Recsk összekötő út kiépítésével, valamint a víztározó megvalósulásával mi is részesei lehetünk a kistérség dinamikusabb fejlődésének. Ahogy a költő látja A szajlai születésű Oravecz Imre idén március 15-e alkalmából vehette át a Kossuth-díjat a Magyar Köztársaság elnökétől költői és műfordítói életművéért. „Az észak-hevesi kis faluból induló, majd a világjárás évtizedei után oda az elmúlt években végleg visszaköltöző 60 esztendős alkotó műveiben maradandó emléket állít a táj emberi és lelki kapcsolatának. A szülőföldhöz szoros szálakkal kötődő költő a múlt gazdagságát a jelenhez közelítve mutatja be az értékek feloldódását, átalakulását, és a megőrzéséért folytatott egyéni küzdelem belső megtartó erejét.” A költővel tavaszodó kertjében ültünk le egy rövidke beszélgetésre. Jövetelünk céljáról érdeklődve megjegyzi: lehetséges, hogy rossz helyen járunk, mivel ő nem tud igazán bizakodó hangon beszélni a község jelenéről, jövőjéről. Gyermekkori emlékeiről, a szülőhelyhez való kötődéséről la- konikus tömörséggel fogalmaz:- A gyermekkori faluból már semmi nincs. A mai állapotokhoz képest az akkori idill az idők folyamán szertefoszlott. Szajla valaha a környék legmódosabb települése volt. Míg a gazdák a saját földjeiket művelhették, virágzott a mezőgazdaság, híres volt a falu nemes lovairól, bőven termő búzaföldjeiről. A gyatrább képességű szomszéd falvak irigykedő népe csak „hülye tótoknak” nevezett bennünket. A hatvanas évek erőszakos téeszesítésével azonban megfosztották földjeiktől, javaiktól a helybeli gazdálkodókat. Hiába volt a makacs ellenállás... Itt az eredménye - mutat körbe a végeláthatatlan, műveletlen mezőkön. --Ezzel a folyamattal kezdődött a gazdaság, majd a kultúra hanyatlása. Tartok tőle, hogy ez visszafordíthatatlan. Kiaknázatlan tőke bőven volna most is, csupán az elszánás és az akarat hiányzik, s még valami... Elődeink azon egyszerű bölcsessége: a föld arra való, hogy eltartson, s megtartson bennünket, nem pedig arra az illuzórikus célra, hogy meggazdagodjunk belőle. Pünkösdre készülnek A helyi Pünkösdi Rózsa Hagyományőrző Egyesület négy éve alakult meg a községben, Nagy Sándomé vezetésével. A mindenki által csak Sacinak szólított hölgy hosszú évekig tanított a szomszédos terpesi általános iskolában, ahol tanítványaival rendszeresen megemlékeztek a jeles napokról. Nagyné elődjével, a sokak által szeretett és tisztelt Végh Menyhértnével valamennyi helyi népszokást, az ehhez kapcsolódó verseket, szólásokat, énekeket összegyűjtötte, s ezeket csoportos előadások keretében dolgozták fel. A farsang, a Péter-Pál-nap- hoz köthető szokások, a szüreti mulatság, a karácsonyi betlehe- mezés az ő jóvoltukból a mai napig jól ismert a faluban.- Szomorúan látom, miként távolodnak el egyre inkább egymástól az emberek - mondja. - Valaha a húsvét az egyik legszínesebb, legvidámabb ünnepünk volt, amikor a falu apraja-nagyfa megmozdult. Idén az utcák szinte teljesen kihaltak ezen a gyönyörű napon, a fiatalok ki se mozdultak otthonaikból, vagy elmentek kirándulni. Biztos vagyok abban, hogy az emberekben igény van a vidám összejövetelekre, a közös élményekre. Jómagam azon dolgozom, hogy újra élettel és örömmel teljen meg a falu. Bízom abban, hogy ez a jelenlegi fásultság elmúlik, és a szomszédos falvak népével közösen újra feltámaszthatjuk régi szép hagyományainkat. ______■ Ö römmel alkotnak együtt a gyerekekkel A napközi otthonos óvodában jelenleg negyven apróságról gondoskodik két felkészült óvónő és egy dajka. A kulturált, jól felszerelt, szépen berendezett intézményben minden lehetőség adott a gyermekek kiegyensúlyozott iskolai felkészítésére. Vinczéné Kovács Margit vezető óvónő örömmel számol be arról, hogy az utánpótlással nincs gond:- Egészen biztos, hogy az óvoda hosszú távon is működni fog, hiszen minden évben sok gyermeket íratnak be a szülők. A kicsik hetven százaléka roma származású, így a pedagógiai programunkban kiemelt figyelmet fordítottunk a felzárkóztatásra. A hátrányos helyzetű kicsikkel differenciáltan próbálunk foglalkozni, hogy felkészülten kezdhessék meg iskolai tanulmányaikat. Az elmúlt évben önkormányzati támogatással és pályázati segítséggel egy speciális fejlesztő csoportszobát is sikerült kialakítanunk. Mára bebizonyosodott, hogy ennyi gyermek felügyeletéhez és színvonalas foglalkoztatásához kevesen vagyunk, épp ezért idén szeptembertől szeretnénk egy fejlesztő óvodapedagógust is alkalmazni.- Rendkívül szép az intézmény. Ez az Önök és az itt nevelkedő gyermekek munkáját dicséri.- Igyekszünk minden évszakban kicsit kedvesebbé, színesebbé tenni a szobákat. A gyermekek ügyesek és szívesen vesznek részt a közös alkotómunkában. A jeles napokra is rendszeresen készülünk. Az ünnepi műsorokra minden hozzátartozó kíváncsi, épp ezért ilyen alkalmakkor zsúfolásig megtelik az óvoda. Éppen most egyeztettünk a kollégákkal, hogy valamilyen ésszerű határt kell vonnunk a vendégek meghívásakor, mivel a nagy tömeg már-már a produkciók sikerét veszélyezteti. A gyermekek kulturált környezetben játszhatnak az oviban fotó. perl mártom Suha Kálmánné KISEBBSÉGI VEZETŐ- Harmadik ciklus óta vagyok a települési önkormányzat tagja, s tavaly október óta a népes cigány kisebbség elnöke. Az ószajlai falurészt többségében cigány származású emberek lakják, meglehetős szegénységben. A kisebbségi önkormányzat évi 680 ezer forintos költségvetése csupán néhány közös program megszervezésére elegendő. A legnagyobb gondunk a munkahelyek hiánya. Bizakodtunk, hogy a közmunkaprogram keretein belül bennünket is alkalmaznak majd, de a pályázatot elutasították. Reménykedünk, hogy a második körben mégis kapunk erre a célra támogatást. Harcsa Szabolcs A KÖZÖSSÉGI HÁZ VEZETŐJE- A parádi általános iskola föld- rajz-rajz szakos tanáraként nap mint nap ingázom, ami nem egyszerű dolog. Szeretem Szajlát, s biztosan itt maradok. Örülök, hogy végre megépült a közösségi ház, s hogy engem kértek meg a vezetésére. Egyelőre heti két alkalommal este 6-11 óráig tartunk nyitva hétköznapokon, és egyre több fiatal kapcsolódik be a közös programokba. Télen különösen hasznos volt az intézmény, mivel egyedül itt találkozhattak a fiatalabbak. Őszintén remélem, hogy a benyújtott pályázataink kedvező elbírálásban részesülnek, és sikerül otthonosabbá és korszerűbbé tenni a házat. Ficzere János képviselő- Immár a negyedik ciklusban dolgozom képviselőként a testületben, s 27 éve vagyok parancsnoka a helyi ^ ^ tűzoltó-egye- sületnek. Tíz éven keresztül zetését is válezért jól ismerem az itt élőket. Úgy vélem, hogy a rendszer- váltás utáni esztendőktől érezhető fejlődésnek indult a település. Megújult a polgármesteri hivatal épülete, sikerült az óvodát is korszerűsíteni, a múlt évben pedig végre elkészült a közösségi ház. Idén pályázati pénzek segítségével sikerül a ravatalozót is felújítani. Ha a szennyvízberuházás is megvalósul egyszer, tovább javulhatnak a kilátásaink. Varga András diák- Egerben tanulok a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolában, s szabadidőmet általában a szajlai fiatalokkal töltöm. Sokáig az volt a legnagyobb gond, hogy a fiatalok nem tudtak sehol sem ösz- szejönni. Egy pár éve közös összefogással kialakítottuk a focipályát, és tavaly végre átadták a közösségi házat is. Erre nagyon nagy szükség volt, mert korábban jobb híján csak az árokparton ücsöröghettünk. Én a későbbiekben szeretnék tovább tanulni. Mivel jelenleg csak másodéves vagyok, még van időm dönteni. Azt hiszem, Budapestre felvételizek, de az sem kizárt, hogy külföldön tanulok tovább. Kovács Józsefné NYUGDÍJAS 1974-ben költöztem ide Terpesről. Idegenek gyakran mosolyognak azon, hogy csupán 200 méterrel költöztem odébb, mégis végig kellett csinálnom a lakcím ki- és bejelentési procedúrát. Én mindennel elégedett vagyok, jól érzem magam. Csendes, szép kis falu ez, s ha az ember nem tart haragot, békében kijöhet bárkivel. Telente kézimunkázom, s ha kitavaszodik, a kertben dolgozgatok. Egyetlen bánatom, hogy sokszor hiába vetemé- nyezek, gyomlálgatok, mire a termés beérne, ellopják. Ezen jó lenne változtatni, és nagyobb fegyelmet tartani. Ezt leszámítva boldog vagyok, hiszen az Egerben élő családom is az. MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT?