Heves Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-24 / 95. szám

MEGYEI K Ö R K É P 5. OLDAL 2003. Április 24., csütörtök Kezdődik a térségek harca? (Folytatás az 1. oldalról) Egyébként a jelenlegi struktúrá­val sem ért egyet mindenki a községben: információink sze­rint az eddigi önkormányzati ciklusok során mindig felvető­dött a változtatás szükségessége, de érdemi kezdeményezés soha nem történt az ügyben. A téma a Hatvan és Körzete Kistérségi Fejlesztési Társulás tegnapi tanácskozásán is teríték­re került. Érsek Zsolt elnök - egyben a választókörzet ország- gyűlési képviselője - lapunknak kifejtette: nem ért egyet a kezde­ményezéssel, ami szerinte hátrá­nyokkal jár Hatvan térsége szá­mára. Szűcsire, mint választó- körzete fontos településére, a jö­vőben is számít, ahogy a kistér­ségben is hosszú távú együtt­működésben gondolkodnak - mondta, majd a bevezetőben foglaltak kapcsán megjegyezte: megérti, hogy Szűcsit Gyöngyös­höz köti minden, ám azt is meg kell érteni, hogy Hatvant viszont semmi nem köti Egerhez, és fő­leg Miskolchoz. Amennyiben te­hát a jövőben hasonló „elszip- kázások” várhatók, a Zagyva­parti településnek és kistérségé­nek érdemes lesz elgondolkod­nia azon, hogy a régiók kialakí­tásakor nem az észak-magyaror­szági, hanem a fővárosközpontú közép-magyarországi régióhoz kellene csatlakoznia. it. o.i Tervezett tűz a toronyházban Kisebb riadalmat keltett a városban, hogy a számos tűzoltó szerkocsi és ügyeletes le- legmagasabb épület, az úgynevezett torony- génysége vonult fel a 3-as út melletti tizenki- ház környékét tegnap rendőrök zárták le, s lene emeletes tömbházhoz. Élesben ment minden, holott gyakorlat volt Gyöngyös Mint Nagy Sándor pv. ezredes, me­gyei katasztrófavédelmi parancs­noktól a helyszínen megtudtuk: terv szerinti gyakorlatot hajtottak végre, aminek keretében a négyes, kiemelt kategóriába sorolt épület­ben keletkezett tűz oltását és a mentési feladatokat szimulálták. Az akcióban jászberényi, hevesi, hatvani, egri, és természetesen he­lyi tűzoltók vettek részt, mégpedig teljesen életszerű, azaz előre nem bejelentett riasztás alapján. Az összehangoltan végrehajtandó fel­adat szerint a 13. emeleten kitört tüzet kellett megfékezni, két sérül­tet ellátni és elszállításukról gon­doskodni, továbbá minden más feladatot - áramtalanítás, gázveze­ték elzárása, az esetlegesen liftben rekedt emberek kimentése - elvé­gezni. A helyszínre tíz szerkocsival 42 tűzoltó vonult ki. Azt is megtudtuk, hogy a város­ban a toronyház az egyetlen ilyen kategóriába sorolt objektum, s a he­lyi tűzoltók illetékességi területén a Mátrai Erőmű, valamint a kékestetői tv-torony tartozik ugyanebbe a foko­zatba. A gyakorlat azt a célt szolgál­ta, hogy adott esetben éles helyzet­ben is kellő gyorsasággal és haté­konysággal dolgozzanak a több vá- rosból riasztott egységek. is. p.) Foglalkoztatás: csodavárás és ráolvasás Eger Meghívott megyei polgármeste­rekkel és vállalkozókkal folytatott a foglalkoztatáspolitikával össze­függő kérdésekről megbeszélést tegnap, majd dr. Nagy Imre polgár- mesterrel is találkozott az Ország- gyűlés Foglalkoztatási és Munka­ügyi Bizottságának elnöke és alel- nöke, az MDF-es dr. Balsai István és a fideszes dr. Őry Csaba, vala­mint megyénk szintén fideszes képviselője, dr. Nyitrai Zsolt. Mint azt sajtótájékoztatójukon Balsai István elmondta, noha fog­lalkoztatáspolitikai szempontból a megyeszékhelyen kedvező fo­lyamatok figyelhetők meg, Észak- és Dél-Hevesben 25-40 százalékos a munkanélküliség. Ráadásul az érintett polgármesterek panaszol­ták: máig nem látták a kormány által az év elejei katasztrofális időjáráskor beígért „hópénzt", de a pályázatokhoz szükséges önerő kiegészítését sem, noha arra is nagy fogadkozások hangzottak el a szocialisták részéről, s megye- szerte is mindössze egy érvényes közmunkapályázatról tudni. Ez­zel szemben a nyilatkozatok szintjén mindenféle dolog el­hangzik a távmunkáról és az e- munkáról.- Ez viszont csak a verbális fel­zárkóztatáshoz elég - tette hozzá. Őry Csaba szerint a munkanél­küliségi mutatók folyamatosan romlanak, a legutóbbi adatok sze­rint már 6,4 százalékot regisztrál­tak, ami 267 ezer állástalant je­lent. Eközben az önkormányzat­ok kénytelenek minden tartaléku­kat felélni, mert a közalkalmazot­ti bérek fedezetét másként nem tudják előteremteni.- A kormányzati politikát csak a csodavárás és a ráolvasás jel­lemzi - jegyezte meg, s mint hoz­zátette: a foglalkoztatás érdeké­ben vagy a bérekre rakódó terhe­ket kell csökkenteni, vagy a vállal­kozásokhoz kell visszaforgatni a pénzt, miként azt tette a Széche- nyi-terv. _________l-nei E redménnyel jár a szűrővizsgálat (Folytatás az 1. oldalról) Az ÁNTSZ tájékoztatójában az is olvasható, hogy 65 éves kor alatt kétszeres a meghaltak száma az EU átlagához képest. Vezető halá­lok a keringési rendszer betegsé­gei, ezen belül a szívkoszorúér-, valamint az agyér-betegség. A WHO tagországai közül hazánk mutatói a legrosszabbak a daga­natos betegségek terén. (A témára későbbi lapszámunkban visszaté­rünk - A szerk.) A megyei egészségügyi és szo­ciális bizottság ülésének második részében a Markhót Ferenc Kórház-Rendelőintézet elmúlt évi munkájáról készült beszámoló került terítékre. Az alapellátás­ban, a család- és nővédelmi ta­nácsadóban naponta 35-40 paci­ens jelenik meg. A gondozóintéze­tek betegforgalma 10 százalékkal nőtt az előző időszakhoz viszo­nyítva, a járóbeteg-szakellátásban pedig csaknem négy százalékkal emelkedett a forgalom. A nő­gyógyászaton másfélszer többen jelentek meg 2001-ben. Jó hír, hogy a szájsebészeti járóbeteg­szakellátást május 1-jétől újból megnyitják a rendelőintézetben. A megyei kórház 2002-ben ezer aktív ággyal működött. Sta­bilizálták a sürgősségi betegellátó osztály működését, ezáltal csök­kent a várakozási idő és a zsúfolt­ság. Az intenzív osztályon egy új főorvos belépésével csökkent a programozott műtétek várakozási ideje. A szülészeti osztályon nép­szerűségnek örvendenek a „pa­pás szülések”. Új eljárást vezettek be a vizelettartási nehézségekkel küzdő betegek gyógyítására az urológián, intenzív részleget ala­kítottak ki a gyermekgyógyászati osztályon, és megnyitották a tíz­ágyas anyaszállást. Modern ultra­hang-készülékeket adtak át a kar­diológiai betegek kezeléséhez. A kórház éves aktív fekvőbeteg-for­galma 5,9 százalékkal növeke­dett, negyvenezemél is több rá- szorulón segítettek. inégyessyi PÉCSI ISTVÁN Fitogtató flanc A rendszerváltozás egyik „adománya” az, hogy a végletek országa lettünk, s anya­gilag végzetesen kettészakadt ez a tenyér­nyi ország. Az egyik oldalon a különböző praktikákkal meggazdagodottak nem túl nagy tábora, a másikon az élet árnyékos oldalára sodródottak, a kisemmizettek népes se­rege. Nemrég találkoztam egy ismerőssel, aki elpanaszolta - az is megnyugvást keltett benne, hogy elmondhatta búját-bánatát —, hogy havi 40 ezer forintos nyugdíjából kell fedeznie kiadásait, rá­adásul a betegeskedéssel járó, folyvást növekvő költségeket. Mindig a hozzá hasonlók oldalán álltam, s azon is maradok létfogytig. Annál is inkább, mivel más emberséges alapállás nem létezik. Ezért érthető, hogy erőteljesen felháborodtam, amikor az egyik kereskedelmi tévé kiderítette — az adatvédel­mi biztos egyetértett vele s közzétette az országgyűlési kép­viselők horribilis költségtérítését. Azokat a százezreket, ame­lyekkel el sem kell számolniuk, azokat a summákat, amelyek adómentesek. Mindez - egyebek mellett - dukál nekik az ál­lampénzből. Arról is szó esett, hogy ezt a rengeteg pénzt - tisztelet a kivételnek - azok is felveszik, akiknek polgármes­terként is jár ilyesmi, esetleg szolgálati kocsi. Csoda-e, ha egyesekben kialakult a magasabbrendűség hamis képzete, s úgy vélik: ők ennyivel többet érnek másoknál, így aztán lelkiismeret-furdalás nélkül zsebre vágják a pénzt. Még olyan is megszólalt, aki amiatt „kesergett”, hogy mind­ez természetes, mivel tengernyi a kiadása. Egy öltönyért például kétszázötvenezer forintot kell fizetnie, s azt kéthetente szükséges tisztíttatnia. Csak tíz alkalommal élhet ezzel a lehetőséggel, mivel ekkorra a ruhadarab elkopik. Fitogtató flanc, jogos felháborodást keltő magatartás az efféle hencegés. Emellett - s ez a leglényege­sebb, a legaggasztóbb - a riasztó elszakadás a vékony pénztárcá- jú választóktól, akik fedezik a mértéktelen nagyzolást. Megéri időben figyelmeztetni. Rájuk illene gondolni, velük együtt érezve cselekedni. Legalább olyan igyekezettel, mint a jelképes vagy valódi pénztárnál. Javukra válna. Természet és folklór Egyedi ajánlat kell a vendégeknek Az idegenforgalomban érin­tett vállalkozók, polgármeste­rek és cégek vezetőivel talál­kozott Pál Béla, a MÉH ide­genforgalomért felelős politi­kai államtitkára, aki Godó La­jos országgyűlési képviselő meghívására érkezett a dél­hevesi kistérségbe. Dél-Heves A politikust először Hevesen tájé­koztatták a kistérség idegenforgal­mi stratégiájáról. Mint azt Kontra Gyula polgármester összefoglalta: nem csupán a Tisza-tó szerepére és jelentőségére tértek ki, hanem a sóderbánya-tavakban rejlő turisz­tikai lehetőségekre éppúgy, mint a termálvizekre, a kulturális emlé­kek megőrzésére és a térség termé­szeti adottságaira, a pélyi füves puszták énékeire is. Az államtitkár az ismertetőt és a személyes tapasztalatgyűjtést követően - miután járt a Pintér­tanyán, a Hevesi Háziipari Szövet­kezetben és a strandon - arról be­szélt, hogy a Tisza-tó lehetőségei­vel nem konkurálhatnak a bánya­tavak vagy a kulturális adottsá­gok. A térség bőséges termálvíz­készletéről szólva kiemelte: pályá­zatok vannak, bár elsősorban a fő­városi meleg vizek élveznek prio­ritást az állami támogatások meg­ítélésekor. Lehet viszont pályázni kerékpárúira, valamint a konyhák HACCP-s követelményeknek meg­felelő átalakítására. Ugyanakkor oda kell figyelni a regionális ide­genforgalmi bizottságok pályáza­taira is, mert azok által képzésre és oktatásra igényelhető pénz. Az államtitkár ezután Kiskörére látogatott, ahol sajtótájékoztatón foglalta össze tapasztalatait.- Az uniós csatlakozás egyben azt is jelenti, hogy nem csupán a mezőgazdasági vagy ipari piacon vagyunk jelen, hanem az idegen­forgalmin is, s ez a tény azért sem elhanyagolható, mert a világ turiz­musának fele az Unió országaiba irányul — mondta. — A versenyké­pességet ebben a hatalmas közös­ségben csak úgy őrizhetjük meg, ha sajátosságainkat, egyedi érté­keinket ajánljuk. A térségnek két nagy kincse van: a Tisza-tó érin­tetlen szépsége, természeti adott­sága és a helyi folklór. A továbbiakban felhívta a fi­gyelmet, hogy a központi pályá­zati lehetőségeken túl a regio­nális idegenforgalmi bizottsá­gok az idén ötven különböző módon támogatják a turizmus fejlesztését. iszuromii Példaértékű bűnmegelőzés Országok, üzletek és befektetések Országosan is példaértékű He­vesben a bűnmegelőzési gya­korlat — hangzott el a Heves Megyei Bűnmegelőzési, Köz- biztonsági és Áldozatvédelmi Bizottság tegnapi ülésén, ame­lyet Merczel József, a megyei közgyűlés alelnöke vezetett. Heves megye Az idei munkaterv megbeszélése után tájékoztatót hallgattak meg a résztvevők a tavalyi pénzügyi for­rások felhasználásáról. Egyetértet­tek abban, hogy az idén a megyei közgyűlés 1,5 miüió forintos támo­gatásából 500-500 ezer jut a me­gyei polgárőr szövetségnek számí­tógépes fejlesztésre, illetve a megyei rendőr-főkapitányságnak bűnmeg­előzési vetélkedő rendezésére. A megyei pedagógiai intézet 300 ez­ret kap ifjúságvédelmi felelősök és tanulók képzésére, az ÁNTSZ me­gyei intézete 200 ezret rendezvény szervezésére a kábítószer-fogyasz­tás elleni küzdelem világnapján. A továbbiakban dr. Tuza Lász­ló r. dandártábornok, megyei rendőrfőkapitány számolt be tér­ségünk közbiztonsági helyzetéről. Ezután Kocsis Irén Mária r. alez­redes, a főkapitányság osztályve­zetője ismertette a nemzeti bűn- megelőzési stratégia és a készülő törvény legfőbb elemeit. (E té­mákról és a hozzászólásokban megfogalmazott javaslatokról ké­sőbbi számunkban olvashatnak.) Befejezésül a bizottság tagja megtudhatták: a Biztonságos Ma­gyarországért Közalapítvány pályá­zatára megyénkből küldött nyolc pályamunka közül három nyert el támogatást. A Polgárőr Egyesület szűcsi és hatvani áldozatvédelmi iroda 300-300 ezer, az egri polgárőr egyesület pedig áldozatvédelmi iro­da létesítéséhez 3 millió forintot. ■ Sokszínű Európa, sokszínű országokkal, piacokkal és együttműködésekkel - így jel­lemezte tegnap dr. Sibelka György, az ITDH Észak-ma­gyarországi Képviseletének vezetője annak a fórumnak az alapgondolatát, amelyen a partnerségről, az üzletkötési lehetőségekről esett szó. Eger A megjelent vállalkozók, vala­mint a leendő üzletkötők előtt el­sőként Éliás István, az ITDH há­gai kereskedelmi irodájának veze­tője Hollandiáról, mint Európa lé­gi és tengeri kapujáról beszélt. A világgazdasági recesszió ott is érezteti hatását, de a helyi gazda­ság motorját az állami beruházá­sok jelentik. Méltatta a hol­land-magyar gazdasági együtt­működés jelentőségét: tavaly ex­portunk öt, importunk 2,8 száza­léka ebben az országban valósult meg. Kiemelte, hogy a hollandok főként a magyar fémfeldolgozók, a faipari termelők és a nyomda­ipari együttműködések iránt ér­deklődnek. Ezután Gyulai Enikő, az ITDH párizsi kereskedelmi szolgálati irodájának munkatársa azt emel­te ki, hogy hazánk negyedik leg­nagyobb gazdasági partnere Fran­ciaország. Felhívta a figyelmet azokra az árukra, amelyeket szí­vesen fogadnak. Elsősorban ag­rár- és élelmiszeripari termékeket, fát és fűrészárukat. A magyar cé­gek beszállítói lehetnek a francia autó- és az elektronikai iparnak. A svéd gazdaság megnyugtató­an fejlődik, a vállalkozók bizto­san fizetnek és korrekt üzleti partnerek - állapította meg Csuhay Miklós, az ITDH stock­holmi kereskedelmi szolgálatá­nak vezetője. A svédek elsősor­ban a magyar kis- és középvállal­kozók együttműködésére számí­tanak. Hangsúlyozta, hogy jelen­leg mintegy száz svéd céggel van kapcsolatunk, gyártókkal és szál­lítókkal. Véleménye szerint a ha­zai vállalkozók főleg az autó-, a textil- és a bútor­ipar beszállítói­ként működhet­nek közre. Soltész Mag­dolna, az ITDH milánói kereske­delmi szolgálatá­nak vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az ola­szok szívesen üzletelnek velünk. Az itáliai kis- és középvállalkozók közül többen szívesen telepíte­nék át a modem technológiával felszerelt üzemeiket hazánkba. Ehhez a kereskedelmi kamarák közvetítését is igénybe veszik. Végül Orosz György, a Magyar Export Hitelbiztosító Rt. főosz­tályvezetője azt emelte ki, hogy az áruikat külpiacon értékesítő vállalkozások kockázatait szolgál­Nemzeti jelképek A fórum hangulatát emelték azok a megjegy­zések, amelyek a külföldi országok jelképeire is utaltak. Így a hollandoknál a fapapucsra, a tulipánra, a szélmalomra. A franciáknál az pá­rizsi EiffeFtoronyra, az olaszoknál a római Remus- és Romulus-szoborra, a svédeknél a skandináv múzeumra. tatásaikkal igyekeznek csökken­teni. Ebben az évben a hazai im­portőröknek is segítséget nyújta­nak. (MENTUSZ)

Next

/
Thumbnails
Contents