Heves Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-23 / 94. szám
| m 2003. ÁPRIUS 23., SZERDA P F 2 3 ■ 11. OLDAL Megszégyenítés az OBI-ban Esszük a „szemetet” Az a típusú polgár vagyok, aki a napi fárasztó szellemi munka után szívesen oldja fáradtságát otthoni barkácsolással, így külön örömömre szolgált az egri OBI Áruház megnyitása. Miután gyakran útba esett, szívesen tértem be kisebb-nagyobb dolgok vásárlására. Legutóbbi ottlétem alkalmából azonban igen kellemetlen meglepetés ért. Egy asztali fúrógép kiválasztása után örömmel mentem a párosával található pénztárak egyikéhez, ahol az még nem lepett meg, hogy miután a pénztáros hölgyek egymással voltak elfoglalva, rám ügyet sem vetettek, köszönésemet nem fogadták, és fizetés után a vásárlást sem köszönték meg. Az azonban már igen meglepett, hogy az ellenőrző kapun áthaladva megszólalt a vészcsengő. Tanácstalanul álltam az eset előtt, ám az azonnal ott termett biztonsági őr utasítására újra keresztülmentem a biztonsági kapun, ami megint vijjogni kezdett. Ekkorra megérkezett az erősítés, és a két őr felszólított, hogy kövessem őket egy külön helyiségbe, ahol megkezdődött a vallatás. Először ruházatomat vizsgálták át, majd ki- pakoltatták zsebeimet, s hogy teljes legyen a megaláztatásom, félig le is kellett vetkőznöm. Minthogy a motozás nem járt eredménnyel, az egyik őr megkért, hogy mutassam meg a cipőm talpát, mert mint mondta, előfordult már, hogy valamely áruról Alulírottak, a Harlekin Bábszínház szakszervezete és társulaté- nak tagjai a Heves Megyei Hírlap 2003. április 15-i számában a Harlekin Bábszínházról megjelent írással kapcsolatban felháborítónak tartjuk, hogy ismételten a bábszínház elleni hangulatot keltő, valótlan állításokat tartalmazó cikk jelent meg. Velünk az új igazgató kinevezése után nem kötött szerződéseket Sziki Károly. Több éve nem évados szerződésekkel dolgozunk. Az igazgatóhelyettes asszony személyesen tájékoztatta a közgyűlés elnökét és a főjegyző urat arról, hogy a bábszínházban határozatlan idejű szerződések alapján dolgozunk. Úgy érezzük, az újságcikk azt sugallja, hogy az új igazgató nem kíván velünk dolgozni, így nagy ösz- szegű végkielégítést kell fizetnie. Ezzel szemben Lengyel Pál úr többször is azt nyilatkozta, nem kívánja elbocsátani a társulat tagjait. A megjelent cikk feszültségkeltésre alkalmas a bábszínház új igazgatója és a társulat között. Már a közgyűlés döntése előtt többen felhívták a figyelmünket arra, hogy ha Lengyel Pál lesz az igazgató, nekünk mennünk kell. Kérdésünkre főjegyző úr írásban biztosított benleesett mágneses azonosító lapka ragadt rá, és az okozta a jelzést. Nos, velem is pont ez történt. Bal cipőm talpán ott volt rátapadva egy valamely áruról leesett mágneses címke. Ezután persze sűrű elnézés és bocsánatkérés következett, majd az időközben megérkezett igazgatónő bár tétován, de megkérdezte, mivel kárpótolhatna, majd válaszomat természetesen meg sem várva otthagyott. így ezután szeretnék neki néhány tanácsot adni: 1. Tegye munkahelyi kötelességgé a vásárlóknak való visz- szaköszönést, valamint a vásárlás megköszönését. 2. A biztonsági őrök, ha már volt is rá precedens, hívják fel a vevők figyelmét cipőtalpuk átvizsgálására, hogy a hiányos takarítás következtében nem ragadt-e a talpukra a jelzőkód. 3. Gyakoribb takarítással elejét vehetnék, hogy hasonló, a vásárlók számára igen kínos esetek előfordulhassanak, annál is inkább, mert az alaptalan megszégyenítés mindig nyilvánosan a pénztárnál, míg a bocsánatkérés intim körülmények között történik. 4. S végül a kellemetlenséget elszenvedőknek az alaptalan megszégyenítés ellensúlyozására felkínálhatnának egy bizonyos összegű vásárlási utalványt, ahogy ez állítólag gyakorlat több európai országban. Tanácsom megfontolásának reményében maradok tisztelettel: J. G. (teljes név és rím a szerkőben) nünket arról, hogy félelmünk alaptalan. Lengyel Pál maga is megerősítette mindezt. Az Önök által közölt újságcikk ismét félelmet kelt bennünk, hiszen mindezeknek ellenkezőjét sugallja. Mire számíthatunk, ha jelenlegi munkáltatónkat azért vonják kérdőre, mert évekig úgy dolgozott velünk, hogy szem előtt tartotta a mi érdekeinket. Ezúton is kérjük, hogy a Harlekin Bábszínházzal kapcsolatban valótlan állításokat és negatív hangulatot keltő cikkeket ne jelentessenek meg a lapban. Szeretnénk továbbra is nyugodtan dolgozni, előadásokat tartani a gyerekeknek Egerben és a megyében is. A Harlekin Bábszínház Szak- szervezete és társulata nevében (16 aláírás) Tisztelt levélírók! A Hírlap sem most, sem máskor nem keltett hangulatot a bábszínház ellen. Azt pedig nyilván nem gondolják komolyan, hogy a bizonytalanságuknak, a félelmeiknek egy újságcikk az oka. Ráadásul mi is azt szeretnénk, amit Önök: hogy nyugodt légkörben dolgozzanak, s hogy ennek nyomán minél jobb előadások születhessenek. (A SZERK.) Manapság egyre nagyobb teret hódít a reality show-zás, s az azokat körülvevő őrület. A vélemények megoszlanak, de a rosszal- lóak mindig tudják, mikor mit és/vagy kit kell „szidni”. Jogos tehát a tézis: az országban kétféle ember létezik, aki nézi ezeket és bevallja, és aki tagadja. írásomat azzal a közhelynek számító frázissal folytatnám, melyet már nekem is - más okokból bár - sokszor elmondtak: minden csak addig létezik, amíg arra igény van. Az igény pedig tág fogalom. A kereskedelmi csatornák egyik eltökélt szándéka a nézettség emelése, hogy ezzel teremtsék elő maguknak a fő bevételforrást, a reklámokat. Mert számuk egyenesen arányos a nézőszámmal. Profiljuk nevükből adódik: kereskedelmi. Ezek nem állami tulajdonban vannak, hanem magánkézben, s fennmaradásukat csak úgy tudják biztosítani, ha érdeklődés van feléjük, s amíg politikailag függetlenek tudnak maradni. Célközönségük a fiatalabb korosztály. Az igaz, hogy köznapi értelemben vett kultúrát ezek nem adnak, de nem is törekednek erre. Arra ott vannak a harcteret konkurencia miatt még soha nem látott közszolgálati (királyi) csatornák. De figyeljük meg a va- lóságshow-k folyamát: akárhogy is nézzük, vagy nem nézzük ezeket, létezésüknél fogva bizony igény van rá. Az emberek (mi) általában szeretnek kukkolni. Ki ezért, ki azért, de a lényegen ez nem változtat. Van, aki érdeklődéssel nézi végig minden részüket, van, aki nevet rajtuk, s van, aki azért követi az adásokat, mert nem akar szótlan maradni egy ezekről szóló párbeszédben, mondjuk egy gyorsétteremben elköltött ebédnél. Különbözőek tehát az indokok, de az eredmény ugyanaz: a fiatalok és az idősebbek ugyanúgy megnézik, s a műsort sugárzó adókat csak a nézettség növekvő paradigmája érdekli, az előzmény nem. A dolog anyagi vonzata sem utolsó szempont. A csatornáknak már az is hasznot jelent, hogy főműsoridőben nem máshonnan megvásárolt anyagot használnak fel, hanem saját készítésű, saját „színészekkel” adott anyagból. Erre mintegy „zsebpénzként” jönnek rá a pub- likus show-k, amik a hívásokkal, sms-ekkel hozzák a jövedelmet. S a tendencia — sajnos vagy nem sajnos — azt mutatja, hogy erre igenis igény van. Ismételten nem Idvánják tisztázni az okokat, fölösleges is, s különben sem az ő kompetenciájuk. Mondhatnánk úgy is, összekötik a kellemest a hasznossal, s szép summát keresnek azzal, hogy a nép kíváncsiságát próbálják kielégíteni. Kérdem én, mi ez, ha nem álomba illő „munkabér”? A műsor jellegéről csak annyit, hogy mivel két vezető konkurens kereskedelmi csatorna van, amin jelenleg valóság- show megy, a már említett profiljuknál fogva nézőszám-orientáltak, s időről időre „überelni” kell a másik történéseit. Az eszközök adva vannak, s számuk végtelen. Köztük gyakori az olyan, amire nyugodt szívvel kitehetnénk a 18- as alsó korhatárt jelző piros karikát. De ezt nem mi döntjük el. Tény: ez a fajtája a műsorkészítésnek nem magyar találmány, s legkevésbé az ilyet gyártó csatornákat lehet hibáztatni. Ők csak felismerték azt, hogy az ember természeténél fogva kíváncsi, s jól tették, hogy ezt ügyesen használták ki. S a szereplőket nevezhetjük exhibicionistáknak, akiken eluralkodott a feltűnési vágy, vagy nevezhetjük alakoskodók- nak, akik a könnyen szerzett, tiszavirág-életű „sztárság” kedvéért jól megkomponált viselkedést vettek fel, vagy nevezzük őket bátraknak, amiért felvállalták, hogy egy egész ország köpködjön, nevessen, sírjon azon, amit és ahogy cselekednek. Merő empátiából. Ezeket a műsorokat senki nem nézi, de mindig mindenki tudja, éppen mi történt. Pedig senki nem teszi és tette kötelezővé a naprakészséget. A pletyka és a kíváncsiság ereje mégis győz. Szabó Diána Eger (cím a szerkőben) Lokálpatriotizmus? Mindenki tudja, hogy az egriek nagy lokálpatrióták - ami igen szép vonás —, no de ennek is van határa. A történet a következő: az elmúlt héten voltam először az átalakított strandon, hogy megcsodáljam a termálfürdőt. Minden nagyon tetszett, az öltözőktől a medencékig. Bármelyik nyugateurópai nagyváros büszke lehetne erre a színvonalas létesítményre. Mi egriek is büszkék vagyunk rá. Amint kinyitottam a fedett fürdőtől a nyitott részbe vezető ajtót, örömmel láttam, hogy a külföldi vendégekre való tekintettel az ajtón nemcsak magyarul áll, hogy „Tolni”, hanem angolul is: „Push”. Amikor később visszafelé is átmentem az ajtón, a jókedvem elszállt. Mert az itt kiírt „Húzni” angolul így szerepelt: „Puhl”. Puli helyett. Később, pár íépéssel arrébb, egy másik ajtót is láttam, hasonló hibával. De lehet, hogy még több is van belőlük. Puhl Sándor, a világ egyik legjobb futballbírója, városunk szülötte. De azért nem kellene ennyire reklámozni a nevét. Ismert ő anélkül is... Stirling György Eger, Farkasvölgy u. Mi már elkezdtük... 2002 februárjában a Hunnia „Rex” Németjuhászkutya Egyesület Tama menü helyi szervezete megalakult. Elnökünk Kovács János, az ötlet értelmi szerzője lett. A kezdeményezés lényege, hogy összefogja a németjuhász- kutya-tulajdonosokat, szabályos keretek között tartsa a tenyésztést, és információkkal szolgáljon a kezdő kutyásoknak. 2002. szept. 7-én rendeztük meg az első tenyészszemlénket Tamamérán, és folytatásként 2003. ápr. 13-án a másodikat Viszneken. Az áprilisi tenyészszemlén Kisbán Kázmér — a Hunnia „Rex” Németjuhászkutya Egyesület elnöke - bírálta az itteni állományt. A bírálatok megkezdése előtt a HNJE Tárná menti helyi szervezetének jászárokszállási kutyaiskolája tartott színvonalas bemutatót, Gregor József kiképzésvezető vezényletével. A bírálat a kutyák és kutyatulajdonosok sikerével zárult, hiszen minden nevezett németjuhász kutya tenyészthető vagy tenyésztésre alkalmas minősítést kapott. Kisbán Kázmér elégedett volt a helyi állománnyal. A kezdeti sikerek reméljük nem múlnak el. A környező németju- hászkutya-tulajdonosok csatlakoznak hozzánk, az itteni populáció tovább javul, és rendezvényeinket még nagyobb érdeklődés övezi majd. A következő rendezvényünk augusztusban lesz, egy fajtakiállítás Tamamérán, melyre minden kedves nevezőt és érdeklődőt szeretettel várunk. Kovács Dóm titkár Az „Elvek és százezrek” cikkhez Az Egri Birkózók Baráti Köre SE sportolói és vezetői nevében visszautasítom az említett, pontatlan és egyoldalú információk alapján egyesületünket rossz színben bemutató cikket. A szerző többször is említi az önkényes kiválást, ami azt sugallja, hogy az EBBK létezése sem jogos. A tény: az EBBK 1996-ban alakult mint önálló egyesület, melynek alapító tagjai voltak az Egri Vasas volt birkózói, két edzője és az Egri Vasas akkori és jelenlegi vezető tisztségviselője. Azt, hogy közel öt évvel a „szétválás” előtt az Egri Vasasban működő szakosztály mellett miért kellett létrehozni az alapítóknak egy önálló egyesületet, senki nem firtatja. Később, 2000 szeptemberében három edző és 18 sportoló (a csoport felét az év elején megszűnt ostorosi birkózók és edzőjük, Juhász Sándor adta, akik még a legelfogultabbak számára is csak papíron voltak néhány hónapig az Egri Vasas sportolói) életre keltette az EBBK-t, és külön támogatás nélkül elkezdett dolgozni, és a mai napig is dolgozik. Az első támogatást a várostól 2002. évben kapta az egyesület, de ellentétben a cikkben szereplő számokkal, a költségvetésben birkózásra fordítható összegből az EBBK 500.000 Ft-ot, a Vasas 1,5 millió Ft-ot kapott, miközben az EBBK-nál az edzők ingyen dolgoztak és dolgoznak mind a mai napig, és az alapfeltételekhez szükséges eszközöket közel milliós összegért az EBBK saját erőből (szülők, szponzorok) beszerezte. Valószínűleg a támogatást azért kapta az EBBK, mert a Magyar Birkózó Szövetség által készített eredménytáblában feltűnt, hogy az EBBK új egyesületként 100 ponttal 25. helyezést ért el közel 80 szakosztály között. Mi sem akkor, sem később semmit nem „követeltünk”, csak kértünk, és mindent nagyon megköszöntünk. Az EBBK versenyzői bizonyították, hogy érdemesek a támogatásra, mert a 2002. év értékelésekor már a 15. helyen voltak 189 ponttal az említett országos rangsorban. Az egyesület éves beszámolóját eljuttatta a városházára, és ez, mint a mostani vita tárgya, a pénz bizonyítja, a döntéshozók érdemesnek találták az EBBK sportolóit magasabb támogatásra. A döntés értelmében az EBBK jelenleg közel hatvan sportolója (a képviselői hozzászólásban úgy hangzott el, hogy néhány gyerekből áll az egyesület) 800.000 Ft-ot kapott a 2003-as évre, míg az Egri Vasas 1,5 milliót. Ha ide számítjuk azt a pénzt, amit a sportiskola kereteiből, ill. a megyei birkózó szövetségtől szintén kizárólag csak a Vasas kapott, akkor a két egyesület között a különbség óriási, sokkal nagyobb, mint az eredmények különbsége (Egri Vasas 191,5 pont - MBSZ-adat). Az EBBK nem „kizárólag utánpótlás-nevelésre szakosodott”, aminek egy oka van: a gyerekek, akikkel közel három éve kezdett foglalkozni az egyesület, majd csak 10-15 év múlva lesznek felnőttek. Összegezve: a nyilvánosságot kapott képviselői, ill. újságírói nyilatkozatok nem tartalmaztak volna ennyi valótlanságot, ha az érintettek először tájékozódnak, és csak utána publikálnak. Ha ezek után valakinek kételyei vagy kérdései vannak, a Hadnagy úti edzőteremben mindennap megtalálja az EBBK sportolóit, edzőit és vezetőit. Jenei Károly, az EBBK elnöke A bábszínházi félelmekről Egyszerű és kényelmes1 Ha folyószámláról fizeti elő a Heves Megyei Hírlapot vagy a Heves Megyei Hírlap Vasárnap Reggelt, akkor • nyugodtan pihenhet, elutazhat, nem kell várnia a kézbesítőt, • előfizetése automatikusan hónapról, hónapra megújul, • részt vesz minden előfizetőknek szóló akcióban, nyeremény-sorsoláson, • előfizetésével kapcsolatos változtatásiul ingyenesen hívható lelefonszámunkon (06/80/513-646) módosíthatja. Válasszon lapot! Most minden folyószámlás fizetési módra áttérő előfizetőnket megajándékozunk tetszés szerint egyhavi Hölgyvilág □ Autó-Motor _1 vagy Lakáskultúra □ előfizetéssel! A szelvényünket leghamarabb visszaküldő tíz előfizetőnk megkapja továbbá <r° Patricia. Poller: Hullámok hátán e. könyvét is! Akciónk 2003. április 30-ig tart. f Felhatalmazás csoportos beszedési megbízás teljesítésére Bank s/.u rn I a- In I ajdonos ne ve: Bankszámla száma: Bank neve és címe: _______ A J ogosult neve: Axcl Springer Magyarország Kft. Heves Megyei Iroda 3300 Eger, Barkóezy u. 7. Giro kód: A10462933 T 032 Előfizető neve: ____________________________________________________________________ E lőfizető címe: ---------------ír.szám --------------------v áros, község _út, utca, hsz. Az előfizető azonosítója (Az előfizetői számlán levő ötjegyű kődszám): Érvényesség kelte: év ---------------------------------hó nap Visszavonásig érvényes : (kérem jelölje x-szel) A jelen nyomtatvány kitöltésével és aláírásával felhatalmazom a lent megnevezett bankot, hogy a megjelölt jogosultat az általam benyújtott felírnia! mázasról (megbízásról) értesítse. és lutrik számlámat a jogosult állal benyújtott 1 >eszetlési megbízás alapján - megbízásom keretei között - megterhelje, liidomásul veszem, hogy a felhatalmazási megbízás elfogadásáról, a beszedés megkezdésének tényleges időpontjáról, illetve el utasításáról — úrinak okáról — a beszedésre, jogosulttól csak előfizető kaphat értesítést. Kelt: A számlatulajdonos aláírása Kórjuk h meg!tí/ént jutassa hI Imfikjálui/. küldje vÍmkxh m kiadói»*. (Á/MX) Fge.r, Rarkórry u. 7.) Vagy adja ál a Heves Megy e» Hírlap kédresílíTjének Jjf" AVÉN VSy©. HEVESE HÍRLAP A hei V7 érték
