Heves Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-17 / 90. szám
I 2003. Április 17., csütörtök EURÓPA I UNIÓ 11. OLDAL AZ OLDAL A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT EU: hivatalos lesz a magyar Segítik az együtt élő kultúrák és a különböző nyelvek erősödését A fő szabály úgy szól, hogy bármely tagállam bármely hivatalos nyelve egyúttal az EU-nak is hivatalos nyelve Fejenként és évente két euro, azaz ötszáz forint — mindössze ennyibe kerül ma az EU polgárainak a soknyelvűség. Annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy az uniós joganyag bármely elemét bárki a saját anyanyelvén olvashassa, hogy azon írhasson az Európai Bizottságnak, az Európai Bíróságnak vagy bármely más uniós szervnek, és ezektől anyanyelvén kapjon választ. Vagy hogy így szólalhasson fel az Európai Parlamentben, s az ottani ülések jegyzőkönyvét, illetve egy-egy hivatalos miniszteri tanácsülés összefoglalóját anyanyelvén olvashassa. Az alábbiakban megismertetjük olvasóinkat a témakör részleteivel. Ez az évi két euro a tíz új tag csatlakozásával ugyan 4,3-re nő, de talán Magyarországon sem akadnának sokan, akik azt mondanák, ennyit (fejenként és évente szűk 1100 forintot) nem ér meg a magyar nyelv hivatalossá tétele. A magyar ugyanis a csatlakozással teljesen egyenrangú hivatalos nyelve lesz a 25 tagú uniónak - másik 19 nyelvvel együtt. A soknyelvűség fenntartása, sőt erősítése ugyanis az európai integráció egyik legfontosabb célkitűzése, már az 1957-es római szerződésnek is fontos kitétele. Az integráció irányítói nagyon hamar felismerték, hogy az egységesülési folyamat tömegtámogatását csak akkor lehet biztosítani, ha Európa nem válik a népek Egyesült Államok-szerű olvasztótégelyévé, ha nemcsak eltűri, de egyenesen segíti is a különböző együtt élő kultúrák és ezen belül talán kiemelten is a különböző nyelvek fennmaradását, megerősödését. És e tekintetben a kis nyelvek épp olyan fontosak, mint a nagyok - hangzanak az öndicsérő szólamok, amelyek azonban jelen esetben alapvetően igazak is. Ennek talán leglátványosabb bizonyítéka, hogy a bővítés miatt az Európai Bizottság minden újonnan belépő hivatalos nyelv számára egyformán 110-110 fordítót tart majd fenn a különböző írásos dokumentumok átültetésére, s további 80-80 tolmácsot az élőszó azonnali átültetésére konferenciák, tanácsi és bizottsági ülések stb. során. Vagyis a 40 milliónyi lengyel számára ugyanannyit, mint a 400 ezer máltainak. Merthogy a máltai éppúgy az EU hivatalos nyelve lesz, mint a lengyebvagy a magyar. A fő szabály ugyanis úgy szól, hogy bármely tagállam bármely hivatalos nyelve egyúttal az EU-nak is hivatalos nyelve. így létezik ma 11 hivatalos nyelv a tizenöt tagú unióban, s emiatt lesz a 25 tagúban 20. Illetve, ha a kontinens újraegyesítése Cipruson is meghozza az újraegyesítést, akkor a törökkel együtt 21. A 20 (vagy 21) hivatalos nyelv egyenlő jogi státusa természetesen nem jelent egyenlő súlyt a gyakorlatban. Az EU-s köztisztviselők az uniós intézményeken belül ma főként két munkanyelvet használnak az egymás közti kommunikációra (az angolt és a franciát), s noha az új tagok felvétele után ezek mellé várhatóan felzárkózik a német, a munkanyelvek száma tovább aligha bővíthető. Az Európai Bizottság hetenkénti ülésein tehát továbbra is csak azok a biztosok lesznek jogosultak anyanyelvűk használatára, akiknek anyanyelve angol, francia vagy német. Aki viszont nem uniós köztisztviselő, az már nincs korlátozva anyanyelvének használatában, ha az EU-val kommunikál. Az eurokraták közti nyelvi megszorításra is csak azért van szükség, hogy a bevezetőben említett alacsony szinten, polgáronként évi két eurón lehessen tartani a soknyelvűség költségeit. Ez a viszonylag csekély kiadás még így is elég arra, hogy 190 magyar fordítónak és tolmácsnak kitűnő állást teremtsen Brüsz- szelben, Strasbourgban és Luxembourgban. Egy-egy kezdő bizottsági fordító díjazása ugyanis havi 4000 euro (egymillió forint) körüli, a szabadúszó, de a bizottsággal szerződést kötött tolmácsok pedig ha szorgalmasak, akár havi 8000 eurót (kétmillió forintot) is megkereshetnek. Egyelőre a sor végen A belépők és az idegen nyelvek Az évtizedes elzártság, az úgynevezett vasfüggöny bizony sok hátránnyal járt a magunk mögött hagyott időszakban. Ezek közé tartozott az is, hogy egész generációk nőttek fel úgy, hogy nem beszéltek „nyugati” nyelveket. A határok eltűnése után várhatóan egyre többen tanulnak majd idegen nyelveket. Az Unióba igyekvő országok mintegy fele beszél egy második nyelvet is — derül ki az Eurobarometer 2001-ben végzett felméréséből. Sokan harmadik nyelven is megértetik magukat. Az idegen nyelven beszélők magas számát két tényező magyarázza. A felvételre váró államok polgárai közül soknak szláv az anyanyelve, akik viszonylag könnyen megértik egymás nyelvét: a szlovének, szlovákok, csehek, lengyelek jól elboldogulnak egy másik szláv országban és értenek oroszul. Több helyütt jelentős etnikai kisebbségek élnek, akik „második nyelvként” beszélik országuk hivatalos nyelvét. Különleges eset a Baltikum, ahol a közelmúltig az orosz hivatalos nyelv volt. Szlovénia a többnyelvű Jugoszláviából vált ki. Csehszlovákiából néhány éve lett két ország. A hajdani angol gyarmat Máltán régóta az angol és a máltai egyaránt hivatalos nyelv. Az ugyancsak sokáig Nagy-Bri- tanniától függő Cipruson is a lakosságnak több mint a fele beszél angolul. A magyarok az Eurobarometer felmérése szerint nem tűnnek ki nyelvtudásukkal, hazánk a legutolsók közé tartozik a nyelvismeret tekintetében a csatlakozók között. Ezen a cseppet sem szívderítő helyzeten - legalábbis a szekem- berek véleménye szerint - ha nem is azonnal, de idővel mindenképpen javítani fog hazánk uniós csatlakozása. Gyakran föltett kérdések: Vannak-e követelmények? Sokan teszik fel a kérdést: vannak-e nyelvi követelmények az EU más tagállamának közoktatási intézményében való tanulásra, továbbtanulásra vonatkozóan? Az EU-s jogszabályban nyelvi kö vetelmények nem fogalma zódnak meg, a tagálla mok saját szabályozást , alkalmazhatnak. Két alapesetet érdemes megkülönböztetni: a.) A szülő munkavál látóként megy valame lyik tagállamba, s magával viszi tanköteles gyermekét is. Ebben az esetben - s ezt európai uniós irányelv rögzíti - a befogadó iskola lehetőségei szerint a tanuló igényeire szabott oktatást biztosít, amelynek része a fogadó ország, illetve az oktatás nyelvének oktatása is. Joga a tanulónak az is, hogy lehetőséget kapjon anyanyelvének és kultúrájának tanulására, ápolására, b.) A tanuló egyénileg kíván valamely tagállamban tanulói jogviszonyt létesíteni. Erre az esetre az előbb említett irányelv nem vonatkozik, az adott iskola döntheti el, hogy felveszi-e a jelentkezőt, s hogy milyen nyelvi követelménye- két támaszt. Többnyire ☆ megkívánják, hogy az oktatás nyelvét olyan Y szinten ismerje, amely lehetővé teszi JK- szamára az iskolai munkában való folyamatos részvételt. Ez véleményünk szerint legalább a hazai középfokú nyelvvizsga szintjét jelenti. Ebben az esetben más helyi feltételeket is meghatározhatnak (például a fogadó állam állampolgáraira kiróttnál nem magasabb tandíj, a megélhetés biztosításának igazolása). Tanulhatunk, dolgozhatunk: ha ismerjük a nyelvet A vizsgarendszer összeállítása az Európa Tanács ajánlására és szintrendszerére épül Mint emlékszünk rá, az EU- csatlakozást támogató reklám- kampány szerint akár tanulhatunk grafikusnak Párizsban, nyithatunk kávéházat Bécsben. Sőt, tegyük hozzá, bár ezt a plakátok nem hirdetik, kérhetünk egy pohár vizet Londonban. Feltéve, ha tudunk angolul, németül, franciául. Az sem árt, ha nyelvtudásunkat nyelvvizsga- bizonyítvánnyal igazoljuk, olyannal ráadásul, amely az EU-ban ugyanazt jelenti, mint a hazai hivatalokban. Az Európai Unióba való belépés új mozgási lehetőséget jelent majd a legtöbb embernek. Többen fognak külföldre utazni, dolgozni, tanulni, nyaralni, bevásárolni. Ahhoz, hogy jól érezze magát valaki egy külföldi országban, elboldoguljon ott mint diák, munkavállaló vagy turista, elengedhetetlen az idegennyelv-tudás. Mint az egri International House Nyelviskolában elmondták, hogy - 1994-es fennállása óta - már nagyon sok olyan hallgatójuk volt, aki a nyelvi képzéseinken elsajátított tudását felhasználva az országhatárainkon kívül szerzett munkát. A kommunikáció-központú tanfolyamainkon szerzett ismereteiket jól tudták kamatoztatni a külhonban. Anyanyelvi tanáraink vezetésével megtanulták megértetni magukat, és megérteni idegen beszédet. A magyar diákok részéről évek óta tapasztalták az igényt arra, hogy a megszerzett nyelvtudást EU-konform, sikerélmény-orientált, élő nyelvtudást mérő vizsgával is igazolhassák, amit egyben a magyar felsőoktatási intézmények, közhivatalok, munkáltatók is elfogadnak. A 2001 novemberében akkreditált IH EURO NYELVVIZSGA a legjobb pillanatban - a csatlakozás előestéjén - jelent meg. Kétnyelvű és államilag elismert, tehát az Origó nyelvvizsgával megegyezően mindenütt elfogadják, ahol nyelvvizsgára szükség van. A vizsgaÉsztország Hl---------29 C sehország ----------------24 L ettország Bl----------------23 L engyeluiszay Hl---------21 Litv ánia H —---------20 M agyarország H---------14 S zlovákia B------------------13 rendszer összeállítása egyúttal az Európa Tanács ajánlására és szint- rendszerére épül, azaz nem csupán megfeleltetik annak, ahogyan a régebb óta működő nyelvvizsgák teszik, hanem ez már az irányadó „A nyelvoktatás közös európai keretei” című dokumentum alapján készül. Vagyis a cél az, hogy a vizsgázók egyetlen nyelvvizsgával itthon és külföldön egyaránt hitelesen igazolhassák nyelvtudásukat. Csehország IH----------------27 Szlo vákia H-------------------20 L engyelország H--------------------16 L ettország H--------------------14 M agyarország I--------------------13 Litv ánia I------------------13 É sztország B —--------------13 C iprus I-------------------------2 Máltai----------------------2 A nyelvtanulók szempontjából nem közömbös, hogy egy nyelvvizsga a valódi nyelvtudást méri-e, vagy csupán a hivatal elvárásainak kíván eleget tenni. Az említett vizsga változatos, életszerű elemeket tartalmaz, ezért egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A szakemberek szerint, aki ezen a vizsgán méri meg tudását, biztos lehet abban, hogy anyanyelvi környezetben sem fog kudarcot vallani. Ciprus 1--------------------6 S zlovénia 1 —----------------4 C sehország 1----------------3 L engyelország 1--------------------3 Sz lovákia 1 —----------------2 M agyarország I ----------------2 Litv ánia I---------------------2 L ettország 1----------------1 É sztország I ---------c------4 Az IH EURO NYELVVIZSGA az általános angoltudást, az EURO- PRO NYELVVIZSGA pedig az angol szakmai-üzleti nyelv ismeretét és mindenekelőtt önálló használatát értékeli alap-, közép- és felsőfokon. Az államilag akkreditált Euro Nyelvvizsgát 2002 decemberétől a jelentkezők már az egri International House Nyelviskolában is letehetik. A szakma egyönSzlovákia ---------------30 L engyelország ^H-----------------28 C sehország ^1-------------------21 Magyarország I-------------------------2 S zlovénia I-------------------------2 Ciprus I----------------------- 1 M álta-----------------------0 t etű véleménye szerint az új vizsgarendszer gyökeresen eltér a Magyarországon eddig megismert nyelvvizsgáktól, mind megjelenésében, mind tartalmában, mind pedig módszertanában. Azóta - országosan - több ezer vizsgázó tette próbára tudását, 60 és 70 százalék közötti sikeres eredménnyel. Országszerte egyre több vizsgahely nyílik: jelenleg 16 városban lehet Euro-nyelwizsgát tenni. Az Euro-nyelwizsga idén várhatóan valamennyi nagyobb városban jelen lesz. A közelgő uniós csatlakozás még több nyelvtanulót inspirálhat arra, hogy ezt a vizsgát válassza, hiszen mindenkinek érdeke, hogy valódi és mindenütt használható nyelvtudását igazolja. A nyelviskolák érezik a csatlakozás előszelét, az angol nyelvet tanulók és az Euro-nyelwizsgát választók száma hónapról hónapra emelkedik. Tudják az emberek, hogy a mindennapi életben alkalmazható gyakorlati nyelvtudás az ő egyéni csatlakozásuk záloga. Idegennyelv-ismeret a csatlakozó országokban (a lakosság százalékában) Forrás: Eurobarometer, 2001 ANGOL Málta I Ciprus I 84 Szlovénia I ■57------38 FRANCIA Málta I OROSZ Litvánia I 83
