Heves Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-17 / 90. szám
9. OLDAL NYOMTATÓK, HA EGYÜTT VANNAK... Harc a terroristák ellen Támadnak a lézerek Már nem széles... Nagy-Britanniában a reklám- hatóság figyelmeztette az egyik helyi internetszolgáltatót, mivel az hirdetéseiben 128 kilobit/másodperces elérés esetében a „szélessáv” kifejezést használta. A testület szerint ezzel megtéveszti a fogyasztókat: a felhasználók véleménye megegyezik abban, hogy már csak az 500 kilobit/másodperces vagy gyorsabb intemetelérés számít szélessávúnak - áll az indoklásban. Hoki a neten A Yahoo hivatalosan bejelentette, hogy beindította legújabb streaming média szolgáltatását, melynek keretein belül az internetezők az észak- amerikai ho- ki-bajaz NHL meccsi- nek legérdekesebb történéseit követhetik figyelemmel. Az NHL video- anyagok a Yahoo Platinum szolgáltatásán belül érhetők el az internetezők számára, akik egyébként ezen csomag révén már az eddigiekben is számos rangos sporteseményt nézhettek. A Nintendo újítana Mivel a Nintendo GameCube a Sony PlayStation 2, illetve a Microsoft Xbox mögött a harmadik helyre szorult a videojáték-piacon, ezért a cég vezetése úgy döntött, hogy csökkenti a GameCube játékprogramok után fizetendő licenszdíjat, így ösztönözve a fejlesztőket a minél több színvonalas GameCube játék kifejlesztésére. A társaság azt reméli, a most bejelentett lépés növelni fogja a GameCube játékkonzol iránti keresletet. Nem lassítanak a hackerek Az amerikai Internet Security Systems Inc. Beszámolója szerint a múlt év utolsó negyedében 37%-kal nőtt a hackertámadások száma. Ez a valaha mért legnagyobb számadatot is jelenti. A leggyakoribb "indok" az iraki háború: a háború ellen vagy mellett tüntetők weboldalak százait tették tönkre, csúfították el vagy bombázták vírusokkal. Terjeszkedik az Apple Amerikai sajtóértesülések szerint az Apple Computer tárgyalásokat folytat a Vivendivel a Universal Music megvásárlásáról. Bár az Apple konkrét ajánlattal még nem állt elő, de a tárgyalások már több hónapja folynak: az Apple Computer mintegy 5 milliárd dollárt adna a Universal Music-ért, a hivatalos ajánlattételre pedig április 29-én, a Vivendi igazgatósági ülésén kerülhet sor. Amikor a dán KiSS cég bemutatta legújabb asztali DVD-jét, a DP-450-est, a szakértők azonnal tudták: ez a lejátszó alapjaiban változtathatja meg a DVD-világot. A szerkezet ugyanis képes a DivX-szel tömörített állományok lejátszására is. A DVD az angol Digital Verastile Disc, azaz Digitális Többfunkciós Lemez rövidítése. 1995-ös megjelenése óta töretlen népszerűségnek örvend, és nyilvánvaló, hogy lassan kiszorítja a piacról a videót. Előnyei közismertek: mozifilm-minőség, digitális sokcsatornás hang, különböző formátumú képarány-lehetőség, több szinkron és felirat - összesen 17 gigabájtnyi adat rögzíthető egy lemezre. Azonban a DVD-nek több hátránya is van: a legtöbbször említett a másolásvédelem (bővebben lásd keretes írásunkat). A filmforgalmazóknak persze érdekük, hogy a vásárlók ne másolják le egymásnak a filmeket, hiszen ezzel komoly bevételtől esnének el (ezért tesznek kódokat a DVD-lemezre) - ugyanakkor a tévéből rögzítés, vagy a családi nyaralás DVD-re való átjátszása sem egyszerű: a felvételre is alkalmas asztali DVD ára egyelőre messze van a reálistól. Jöhetnek az extrák? A jelenleg legelterjedtebb DVD-lemez az egyoldalas, egy rétegű, 4,7 GB kapacitással. Ekkora tárhelyre a filmek nagy többsége kényelmesen elfér, sőt, jut hely az extráknak: kimaradt jeleneteknek, audio-kommentároknak, alternatív befejezésnek, és így tovább. A DVD tehát óriási lehetőségeket kínál - a kérdés csupán az: megéri-e ennyi pénzért? A DVD-filmet vásárlók nagy többsége ugyanis nem az extrákra kíváncsi: egyszerűen a jobb filmminőség miatt vesz lemezt. Jogosan merül fel azonban a kérdés: ha például egy olyan filmet akarunk megszerezni, amelyet húsz évvel ezelőtt forgattak (tehát mindenféle digitális extra nélkül), nincsenek audio-kommentárok, magyar szinkron nem készült, akkor is érdemes-e 6-8000 forintot fizetnünk a lemezért. Vagy másképpen: ha tíz éve videóra vettünk egy szilveszteri kabarét, amit az unokáinknak is szeretnénk majd megmutatni, akkor pillanatnyilag az a legheAmit szabad és amit nem A magyar jogszabályok szerint a filmekről elvileg bárki készíthet nem kereskedelmi terjesztésre szánt, magáncélú másolatot. „Elvileg” - ugyanis a megvásárolható lemezek védettek: a dvd-lemezek másolásvédelmét a CSS, azaz a Content Scrambling System biztosítja. Ám, mint minden kódot, ezt is feltörték már 1999-ben egy norvég diák elkészített egy programot, amely lehetővé teszi a dvd-lemezek másolását. A forgalmazók persze azonnal lecsaptak, a program terjesztését megakadályozták, betiltattak minden olyan internetes portált, amelyről letölthető volt a dekódoló - a folyamatot azonban már nem tudták leállítani. Éppen a fentiek miatt Magyarországon még kialakulóban van a pontos törvényi szabályozás - néhány pont azonban biztosnak látszik: nem tilos például a tévéből rögzített műsor másolása, dvckfilmek átjátszása videokazettára, valamint internetről letöltött filmek adathordozóra való átjátszása. lyesebb, ha a kazettát páncélszekrénybe zárjuk, és évtizedekig elő sem vesszük, hi szén, mint tudjuk, minden egyes lejátszással romlik a mi nőség. Jöjjön a DivX? A megoldást egy számítógépes eljárás, a DivX tömörítés jelentheti. A művelet vi- szonylag egyszerű: egy jobb számítógép adat ként rögzíti a videokazetta vagy a DVD tartalmát, majd összetömöríti azt. A lejátszáshoz természetesen szükség van egy kibontó programra, ám ez az internetről ingyenesen letölthető. Egy DivX-szel tömörített másfél órás film általában egy cédényi (700 Mbyte) hosszúságú - a minőség nyilván romlik ilyen tömörítési aránynál, ám ezek a hibák csak nagy felbontású monitoron illetve tévén feltűnőek. Az így készült filmet eddig csak számítógép segítségével lehetett megnézni - a KiSS új lejátszójával viszont PC nélkül is élvezhetjük a tévén a DivX-szel tömörített mozikat. (A szerkezet természetesen támogatja mind az mp3, mind az SVCD formátumokat, de nézhetünk vele akár fotócédét is.) Az ilyen (általában avi kiterjesztésű) filmek természetesen nem tartalmaznak többféle szinkront, ám például a feliratok közül a fejlesztők szerint hamarosan már válogathatunk. Elvesznek a DVD közkedvelt extrái is - ám cserébe w a re- 'V mez ára töredé- ^ e egy DVD-leme- ------ i é nek, hiszen míg egy filmért általában 5000-8000 forintot kérnek a kereskedők, addig a DivX-es filmekhez a 200 forint körüli legegyszerűbb cédélemezek is megfelelőek. A KiSS lejátszója tehát feladta a leckét a DVD-t gyártó cégeknek - ám az igazán komoly győzelemre, azaz a DVD háttérbe szorítására még néhány évet biztosan várni kell. A DVD-LEJÁTSZÓK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA (DB) I 1 Európa Magyarország 2000 2001 A Rainbow Six évekkel ezelőtti megjelenésekor sokan kételkedtek abban, hogy sikeres lehet egy játék, amely ötvözni próbálja az akciót a taktikával. Az eladások azonban minden várakozást felülmúltak - így nem meglepő, hogy a legújabb kiadás, a Raven Shield is nagy népszerűségnek örvend. A játék leginkább a grafikában hozott változást: míg korábban a mozgások darabosak, a háttér sematikus volt, addig ebben a verzióban már nincs ilyen probléma - a textúra fotóminőségű, az alakok plasztikusak, sőt, még árnyékok is megjelennek. A grafika persze nem minden: a játék legfőbb vonzereje az, hogy a sikeresség nem a brutális öldöklésben merül ki: a „sosem-töltök-mindig-lövök” mentalitás helyett a hangsúly a taktikán van. Egy pálya teljesítése a tervezéssel kezdődik: ki kell találnunk, hogyan fogunk haladni a következő szinten - szem előtt tartva, hogy ellenfeleink, a terroristák nem sokat hezitálnak: ha észreveszik, hogy behatoltunk, teketóriázás nélkül végeznek a tússzal, felrobbantják az épületet. Tehát el kell szakadni a lövöldözős játékokban megszokott kör- bekaszálástól, nem elég, ha leragasztjuk a „tűz” gombot - fegyver helyett az eszünket kell használnunk. És ez így van jól. _______■ Epson Stylus C42SX Brother HL-1230 Epson EPL-5900 OKI14Í 0KIC5300n Típus Tintasugaras Lézer lézer Lézer Lézer Szín Színes Monokróm Monokróm Monokróm Szires Nyomt seb, (lap/perc) 12/5 (ff/szines) 12 6 14 20/12 (ff/színes) Memória 1Mb 2Mb 8 Mb 45 Mb 128 Mb Ár 17 608 Ft 73 500 Ft 116 250 Ft 200 000 Ft 300 000 Ft Megint várni kell a liftre! Néhány éve még luxusnak számított a lézernyomtató: megvásárlására csak azok - elsősorban vállalatok, cégek - gondoltak, akik előre kiszámolták, hogy jóval költségtakarékosabb egy alkalommal komolyabban beruházni, és hónapok során visszanyerni az árat, mint havonta patront cserélni. Manapság azonban olyan mértékben csökkent a lézernyomtatók ára, hogy a hétköznapi felhasználónak is érdemes számolnia ezzel a befektetéssel. Az vitathatatlan tény, hogy a tintasugaras nyomtatók jóval olcsóbbak, mint a lézerrel működők - egy egészen jól működő, többfunkciós tintasugarast 20.000 forint alatt már megkapunk, míg egy monokróm lézer- nyomtató 80.000-nél kezdődik. Ám aki csak egyszer is nyomtatott lézerrel, illetve találkozott már kifogyóban lévő tintasugarassal, az könnyen eljuthat arra a következtetésre: érdemes a jobb minőséget nyújtóba, biztonságosan működőbe fektetni. A lézernyomtató működése alapvetően eltér a tintasugarasétól: míg az utóbbi apró porlasztókon át finom tintacseppeket juttat a papírra a tintapatronból (amely pontok kisebbek, mint a tűmát- rix-nyomtató esetén, de nagyobbak, mint a lézernyomtatónál), addig a lézernyomtató ugyanis apró tintapor-pontok százaiból rakja össze a betűket, grafikákat; egy lézersugár az elektromosan feltöltött félvezető henger felületére rajzolja a jeleket. Fény hatására a henger a megfelelő helyen kisül, így a hengeren csak a nyomtatandó helyen marad festék, mely innét a papírra tapad. A festék azután forró hengerek közt haladva a papírra olvad. A lézer- nyomtatók működését beépített számítógép vezérli; kitűnő nyomtatási minőség, nagy sebesség, alacsony üzemelési költség jellemzi. Fontos azonban leszögezni: jelenleg inkább a monokróm lézernyomtatók területén várható áttörés. Bár néhány előrejelzés szerint a színes lézernyomtatók is előbb-utóbb kiszorítják tintasugaras társaikat, ugyanakkor valószínűsíthetjük, hogy jó ideig kizárólag az irodákból tűnnek el a régi gépek. A színesek ára ugyanis sokkal magasabb, mint a már fotóminőséget nyújtó tintasugarasoké - ugyanakkor elemzők a digitális fényképezőgépek térnyerésével a színes lézernyomtatók hatalomátvételét is jósolják. A sarkon túl az ellen... Utánam, srácok! Autós biztosítás Hírek Életmód HEVES m|'HÍRLAP-----H alálos baleset Két fiatalember az életét vesztette hajnalban, amikor felborult az autójuk 10. oldal Pezsgés Jó eredményekkel rukkoltak elő a megyénkben tájfutók 15. oldal Kötélugrás Országos bajnokság után a diákolimpiára készülnek a makiáriak 16. oldal DivX-es filmek: a jövő elkezdődött? Egy új számítógépes tömörítés miatt komoly átalakulás előtt a DVD-világ ke zéne
