Heves Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-17 / 90. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2003. Április 17., csütörtök Otthon vagyunk Európában Magyar aláírások a csatlakozási okmányokon Az athéni uniós csúcsértekezlet résztvevői az Akropolisznál AZ EUROPRESS JELENTI ATHÉNBÓL A hasonlat valós alapja: az elmúlt években egyfajta versenyfutás folyt az Európai Unió „kegyeiért” - vajon a tagjelöltek közül me­lyiknek sikerül előbb befutnia a célba, s hogy sikerül-e egyáltalán a táv leküzdése. Másrészt az ilyen csúcstalálkozókon, mint amilyen a EU-tagjelöltek vezetőivel kiegé­szített állam- és kormányfők in­formális konferenciája, esztendő­ről esztendőre szigorúbbak a biz­tonsági intézkedések, s így a dele­gációkat a szó szoros értelmében karanténba zárják. Harmadrészt pedig ne feledjük: jövőre Athén­ban rendezik meg a nyári olimpi­ai játékokat. A szeles, hűvös, de napos idő, a semmi mással össze nem ha- sonh'thatóan kék ég - és persze nem utolsósorban a történelmi al­kalom - európai mosolyt csalt ezen a szerdán a politikusok arcá­ra. Pedig a program több mint zsúfoltnak ígérkezett: miközben ugyanis a küldöttség meghívott résztvevői - a jelenlegi és a koráb­bi köztársasági elnök, valamint a rendszerváltás óta hivatalban volt kormányfők és kíséretük - kirán­duláson vettek részt, Medgyessy Péter miniszterelnökre, Kovács László külügyminiszterre, vala­mint a csatlakozással foglalkozó, magas rangú hivatalnokokra munkareggeli, majd az Európai Tanács informális ülése várt. Medgyessy Péter két perccel 9 óra után érkezett meg a Zappion nevű parkban lé­vő csarnokhoz, miközben elődje, Orbán Viktor az Új Demokrácia Párt székházában folytatott megbe­széléseket. Az Akropolisz tövében elterülő park most minden átmenet nél­kül Európa fővárosává vált, hi­szen az Unió vezetőin kívül min­den tagország és tagjelölt a leg­magasabb szinten képviseltette magát. S bár a megbeszéléseken magvas gondolatok hangzottak el, szinte szárnyaltak az ötletek a közösség megújításának szüksé­gességéről és lehetséges módoza­tairól, a hangulat több volt, mint baráti, a kapcsolatok kifejezetten családiasnak mutatkoztak. Jósé Maria Aznar spanyol miniszterel­nök például kedélyes hátba vere­„Az uniós csat­lakozással egy biz­tonságosabb, béké­sebb és boldogabb világba lépünk. ” Medgyessy Péter kormányfő getéssel üdvözölte magyar kollé­gáját, Jacques Chirac francia el­nök hatalmas puszit nyomott a politikus nők arcára. Medgyessy Péter széles mo­sollyal lépett az újságírók körébe, s mint mondta: van oka a jókedv­re, mert a pillanat, amikor aláírja a csatlakozási szerződést, semmi­vel sem mérhető. A kormányfő a benne kavargó gondolatokból főként a családok, az eddig soha meg nem adatott szabadsággal megajándékozott gyermekek jövő­jét kívánta ki­emelni. Délután a régi Agorán, azaz pi­actéren, az Atta- losz Sztoa oszlop- csarnokában ke­rült sor az ünne­pélyes ceremóni­ára. Vendéglátó­ként Kosztasz Szimitisz görög mi­niszterelnök köszöntötte a részt­vevőket, akik országuk nemzeti nyelven hangzó neve szerinti ábécé-sorrendjében mondtak há­rom-három perces beszédet, ezt követően pedig kézjegyükkel lát­ták el a csatlakozási jegyzőköny­vet. Magyarország részéről - Lu­xemburg után, Málta előtt - Medgyessy Péter és Kovács Lász­ló írta alá a dokumentumot Mádl Ferenc, Göncz Árpád, Boross Pé­ter, Horn Gyula és Orbán Viktor jelenlétében; a küldöttség többi tagja a díszvendégeknek fenntar­tott helyről kísérte figyelemmel az eseményeket. Athénban Európa, a világ veze­tői adtak randevút egymásnak. Eljött Kofi Annan ENSZ-főtitkár is, hiszen a csatlakozás és az Unió szervezeti reformja mellett szá­mos égető kérdés is rendezésre vár. Ezúttal - noha mindenki hangsúlyozta az egyetemes biz­tonság és a stabilitás, a béke fon­tosságát, ez irányú elkötelezett­ségét - inkább földrészünk átala­kulása volt a legtöbbet emlegetett téma. Günter Verheugen, az EU bőví­tési biztosa az Europress kérdé­sére elmondta: bár életében, sze­mélyes sorsának alakulásában mérföldkő ez a szerdai nap, és végtelenül boldog, hogy sok évi fáradozását ekkora siker koro­názza, mégsem érzi azt, hogy megpihenhet. Európának vannak még olyan részei, amelyek bebo­csátásra várnak, s a mostani alá­írással nem fejeződött még be a bővítési folyamat. A csatlakozó országok társadalmában széles körben el kell fogadtatni a dön­tést, el kell magyarázni a változá­sokat, és ez már csak azért sem egyszerű feladat, mert épp a magyarországi népszavazás ala­csony részvételi aránya mutatja, van még tanulnivaló a nemzeti öntudat és a politikai kultúra ösz- szehangolásában. GYULAY ZOLTÁN Európa esély és ígéret „Hazánk csatlakozása az Európai Unióhoz számunk­ra azt jelenti, hogy hazatérünk Európába. A magyar nemzet, a magyar kultúra mindig része volt Európá­nak. Most politikai és gazdasági értelemben is része­ivé válunk a kontinens nagy közösségének. Az Európai Unió nem statikus államszövetség, ha­nem folyamatosan változó, alakuló, egyre szorosab­ban együttműködő államok együttese. Az Európai Uniót polgárai formálják. Minden polgár, minden kis­közösség, minden nemzet alakítja arculatát, építi alapértékeit, formálja jövőjét. Mostantól ezt tesszük mi is. Az Európai Unióban csak egy erős, önmagát becsülő, értékeire büszke, lehetőségeit kiaknázni képes, felkészült nemzet, felkészült Magyarország lehet sikeres. A felkészülés össznemzeti feladat, de elsősorban kormányzati felelősség. Célunk és érdekünk, hogy a csatlakozásnak min­denki nyertese legyen. Európa a jövőnk. Esély és ígéret. Magyarország a hazánk. Az marad örökre.” A Ft DESZ-M AGYAR POLGÁRI PÁRT NYILATKOZATÁBÓL KOVÁCS LÁSZLÓ, az MSZP elnöke „A kommunikáció új irá­nya a tagállamok felé irá­nyul, és annak bizonyítá­sára szolgál, hogy Ma­gyarország érett és felké­szült a csatlakozásra.” KUNCZE GÁBOR, az SZDSZ elnöke „A csatlakozás az Európai Unióhoz elsősorban biz­tonságot jelent az ország­nak, emellett gazdasági stabilitást és fejlődést hoz magával." DÁVID IBOLYA, az MDF elnöke „Már nem lehet a korábbi pártpolitikáját folytatni, amelyben a politikai ellen­felek folyton azt figyelik, mikor mit adhatnak vissza egymásnak.” ORBÁN VIKTOR, a Fidesz elnökjelöltje „A kárpátmedencei mar gyarság Európa legna­gyobb kisebbsége és az egységes kontinensen az ő ügyük iserkölcsi kérdés­sé válhat az Unióban.” Üzenet a határon túlra Medgyessy Péter a csatlako­zási szerződés aláírása alkal­mából üzenetet intézett a ha­táron túli magyarokhoz. Ebben hangoztatta: „Magyarország az Európai Unió tagja lesz, és megnyílt a lehetőség, hogy a magyar nemzet egésze vissza­térjen oda, ahová szellemében és lelkében mindig is tartozott. Mi magyarok a történelem során ritkán voltunk a sors kegyeltjei, sokszor volt osztály­részünk igazságtalanság. Az egységes Európa bátor és bölcs eszméje azonban gyógy­írt jelenthet legfájóbb sebe­inkre.” A kormányfő kiemelkedően fontosnak nevezte a határon túli magyarok ügyét. Magyar- ország megkülönböztetett fi­gyelmet fordít azokra a magya­rokra, akik egyelőre még nem tartozhatnak az európai közös­séghez. Gondoskodik arról, hogy az anyaországgal való kapcsolattartásuk zavartalan legyen, hogy közösen része­sülhessenek a tagság előnyei­ből. ÁLLÁSPONT KERCZA IMRE Történelmi pillanatok Athénban, az Akropolisz lábánál - kilenc másik ország ha­sonló szintű vezetőjével egy sorban - tegnap a magyar mi­niszterelnök és külügyminiszter aláírta az Európai Unióhoz való csatlakozási szerződést. Medgyessy Péter és Kovács László kézjegye ebben az esetben azt jelenti, hogy a szándé­kunk egyértelmű, s ha a tagországok továbbra is úgy gondol­ják és belső törvényeik sorába iktatják az athéni szerződést, egy év múlva - pontosan 2004. május 1-jén - ön is, én is - mi valamennyien - az Európai Unió polgárai leszünk. Függetle­nül attól, hogy a múlt szombaton igennel vagy nemmel sza­vaztunk, esetleg el sem mentünk a szavazóhelyiségbe. Az Unió polgárai leszünk magyar állampolgárként, és ez na­gyon fontos. A pillanat, a tegnapi és a jövő május 1-jei is, ün­nepi és történelmi, amely lehetőségeket tartogat és felelős­séggel jár. A lehetőség a szabadság mainál is jóval magasabb foka. Á felelősség a múltunkba gyökerező jövőnkért, a ma­gyarságért van. Jelképes az, hogy ezt a szerződést a demokrácia hazájában az Akropolisz lábánál írták alá. Húsvét közeleg. Ünnep. A feltámadásé, a megújulásé. Az ün­nep színes szokásai közé tartozik a terített asztal. Athén azt is üzeni, hogy a húsvéti asztalon továbbra is ott lesz a magyar sonka. Az a füstölt, főzött, amelynek ilyenkor tavasz kezde­tén különleges az íze. Igazi hungaricum. S ott lesz a magyar bor is. A sonkából talán kicsit nagyobb szelet jut majd azok­nak is, akik ma szigorú beosztással élnek. Szeretjük ezeket a hagyományos ételeket, mert hogy mind­egyik magyar. Ahogy szeretik a magukét a spanyolok is. Azt a semmivel nem helyettesíthető, évekig érlelt, nagyon száraz sonkát. Mint ahogy a portugálok a különleges zamatú bort, a szlovákok pedig a knédlijüket az ünnepi asztalon. Hiszem, hogy megmaradnak az ünnepek, azok is, amelyek ízkavaikádjukkal emlékeztetnek a múltunkra, szorgalmunk­ra és tehetségünkre és azokra is, amelyekhez a jelzőt illesz­tettük - „történelmi” -, hozzájuk a múltunk kötődik. Az a múlt, amely a jövőt alapozta meg, s amelybe gyökerezik remélt európai uniós tagságunk. EGYETÉRTEK: 06-90430-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: OMMÍKWM TÓTH FERENC Panelüzlet Úgy tizenhárom éve, a rendszerváltás hajnalán lakást vett öt­venezerért a bérlő, aki volt tanácsi bérlakást a nyomott piaci ár töredékéért tíz-húsz éves törlesztésre kapta meg. Ha még megvan neki, most jóval többért adhatja el az önkormányzat­nak. A lakásfinanszírozási rendelet módosítása után ma már akár 40 százalékot is adhatnak az önkormányzatok a felújí­tásra szoruló volt bérlakásokért, ha a tulajdonos bérlőként benn marad. Ha távozik, akkor 80 százalékos lelépési pénz­hez is juthat. A kormány azokon segít, akik nem tudnak hoz­zájárulni a panel korszerűsítéséhez. Ez ugyanis lakásonként jóval meghaladja azt az összeget, amiért annak idején hozzá­jutottak a volt bérlők. Nem közömbös az állami beavatkozás azok számára sem, akik felújítanák ugyan a panelt, de a szomszédnak nincs pénze, s ez a tény akadályozza a felújí­tást. Legfeljebb azokon nem segít, akik hat-nyolc éve már el­maradtak a rezsivel, kilakoltatták őket, vagy beadták a dere­kukat a lakásmaffiának, és most hajléktalanok, vagy az isten­háta mögött tengődnek komfort nélküli faluszéleken. A ’90- es évek elején csábító üzletnek tűnt a tanácsi-önkormányza­ti ajánlat. A panelkiutalásra éveket kellett akkor várni, aztán egyszerre lakástulajdonos lehetett az ember. Azt azonban ak­kor is tudták a bölcs döntéshozók, hogy a lakásprivatizáció­val a szocreál 52 négyzetméteres panelcsődtömeget lőcsölik rá a népre, amely nem lesz képes szinten tartani a lakások ál­lapotát. Igaz, akkor az államnak sem lett volna rá pénze, most a jelek szerint van. Kérdés, hogy mi lesz a visszaállamo­sított milliárdos lakásvagyonnal tíz év múlva, amikor kezd befújni a szél az ablakréseken. Két tippem van: jön az IKV, vagy eladják újra. EGYETÉRTEK: 0640430422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0600430423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-43(Tas telefonszámon meghallgathatja. A hívás dija; 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási dfj __________A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről.__________ Hí rek Dinár helyett dollár Washington dollárbankjegyeket szállít légi úton Irakba, hogy - átme­netileg - amerikai valutával váltsa fel az iraki dinárt. Az amerikai fi­zetőeszköz használata várhatóan éles bírálatokat fog kiváltani az arab világban, ahol már így is attól tartanak, hogy az Egyesült Álla­mok uralni akarja a háború utáni Irakot. mti Zárlat a zsidó ünnepen Csaknem teljes utazási tilalmat rendelt el az izraeli hadsereg a pa­lesztinok számára a megszállt területekről a zsidó húsvéti ünnepek idejére. Az intézkedésre azért került sor, mert különböző titkosszol­gálati jelentések palesztin terroristatámadások veszélyére figyelmez­tettek. MTI Elfogták Árkán gyilkosát Bécsben elfogták a szerbiai milíciavezér és maffiafőnök meggyilkolá­sával gyanúsított férfit. Drágán N.-t azzal gyanúsítják, hogy ő ölte meg 2001 januárjában az Árkán néven hírhedtté vált Zeljko Raznatovicsot, s annak két testőrét. Arkant Szlobodan Müosevics volt jugoszláv államfő kényes feladatokkal megbízott végrehajtója­ként tartották számon, mti NATO-szerep Afganisztánban Ősztől átveszi az afganisztáni nemzetközi biztonsági erők parancs­nokságának irányítását a NATO. A védelmi szervezet szerepvállalá- sa hozzájárul a stabilitáshoz és biztosítja a folyamatosságot, mti ■ Mintha egy hatalmas olimpiai verseny kellős közepébe csöppentek volna a görög főváros látogatói: a „versenyzők” szigorúan elzárva küzdenek, az újságírók pedig tolonganak a „tribünökön”, hogy tudósíthassanak az eseményekről.

Next

/
Thumbnails
Contents