Heves Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-15 / 88. szám
BIB ÜB 2003. Április 15., kedd O K T A TAS 3. OLDAL Erősebb nyelvoktatás az iskolában Nyelvtanulás éve 2003 szeptemberétől Az Oktatási Minisztérium (OM) a 2003-2004. tanévet a nyelvtanulás évének nyilvánította. Ennek keretében hirdette meg a Világ nyelv Programot a hatékonyabb iskolai nyelvoktatásért. A program egyik eleme, hogy jövő szeptembertől a 8. osztály után a középiskolákban lehetőség nyílna a nulladik évfolyam bevezetésére. A pluszévben a diákok tanóráinak minimum a 40 százaléka nyelvóra. Az OM támogatja a nyelvszakos tanárjelöltek magasabb szintű nyelvi és módszertani felkészítését is, illetve a 2005-ben változó érettségi rendszer is az iskolai nyelvtanulást erősíti. A programról nyilatkozott lapunknak Magyar Bálint miniszter.- A magyar nyelvoktatásban minőségi változásra van szükség. Milyen intézkedésekkel érhető ez el?- A minőséghez idő kell. A Világnyelv Program célja az, hogy időt teremtsünk a diákoknak a nyelvtanulásra. Ma Magyarországon nagyon elnyúj- tottan és elaprózottan tanulnak nyelvet a gyerekek tizenkét éven át, heti két- három órában, mégsem szereznek használható nyelvtudást. Az össz- óraszám elvileg elegendő kellene hogy legyen, az időbeosztás azonban nem megfelelő. Gyakran túl korán kezdődik a nyelvoktatás, rossz módszerekkel. Az elsős, másodikos gyereknek nem nyelvtant, helyesírást kell tanulnia, elég, ha verseket, mondókákat szaval, játékosan tanul. Később, amikor valóban intenzívvé válhatna a nyelvtanulás, egyszerűen nincs idejük rá, mert a többi tárgy leterheli őket. A nulladik évfolyam bevezetésének célja tehát az, hogy időt teremtsen, és a nyelvtanulásra koncentráljon a fogékony korban. Ha a gyerekek a tanítási idő 40 százalékában tanulnak egy nyelvet, sokkal nagyobb esélyük van arra, hogy el is sajátítják azt. Magyarországon a felnőttek nyolcvan százaléka nem beszél egy idegen nyelvet sem, ez a szám az Európai Unióban átlagosan 53 százalék. Mindenképp javítanunk kell ezen az arányon, mert némák leszünk az új világban, ha nem beszélünk idegen nyelveket.- Hogyan készítik fel a tanárokat a magasabb elvárásokra?- A Világ-nyelv Program része a pedagógusok képzése is. Célja a többi között a mentorképzés, a tanítási gyakorlat minőségi és mennyiségi javítása, valamint a nyelvszakos hallgatók nagyobb arányban maradjanak a tanári pályán. Jó lenne, ha a leendő nyelvtanárok bizonyos időt elteríthetnének az adott nyelvterületen, így fejlesztve tudásukat.- Gyakran éri az a vád a magyar- országi nyelvoktatást, hogy nem elég nyelvcentrikus, a gyerekek nem tudják valójában használni a nyelvet, hiába van nyelvvizsgájuk. Mi lehet erre a megoldás? Tervezik idegen nyelvű tanárok bevonását a képzésbe?- Meg kell teremteni a lehetőségét anA magyar felnőtt lakosság 80 százaléka „néma”- A népszámlálás adatai szerint a magyar felnőtt lakosság 19,2 százaléka képes idegen nyelven másokat megérteni és magát másokkal megértetni. (KSH, 2001.) Az Európai Unióban az idegen nyelvet ismerők aránya 53 százalék.- A fiatalok között alig valamivel jobb a helyzet. A 15 éven felüli magyar népesség egynegyede beszéli valamennyire az öt leggyakoribb nyugati nyelv (angol, német, francia, olasz, spanyol) egyikét.- A felnőttek 14 százaléka tud legalább alapfokon angolul, 13 százaléka németül.- A15 éven felüli magyarok idegennyelv-tudása az Európai Unióhoz csatlakozó országok közül is a legalacsonyabb. nak, hogy az EU-csatlakozás után több idegen nyelvű tanár taníthasson hazánkban. Fontosnak tartom, hogy bizonyos órákat idegen nyelven tartsanak majd az iskolákban. Ez akár a kontrollja is lehetne az iskolai nyelv- oktatásnak. Felmérhető lenne, hogy a gyerekek mennyire tudják használni a nyelvet, mennyire képesek teljesen hétköznapi dolgokról idegen nyelven beszélni, ki tudják-e fejezni magukat, vagy éppen értik-e az előadókat.- A nyelvtanárok gyakran nyelviskoláknál dolgoznak magasabb fizetésért. Miként lehet ezen változtatni?- Már a kormányváltás után bekövetkezett pedagógusbér-emelés segített ezen. A nulladik évfolyam bevezetése után remélhetőleg szűkülni fog a magániskolák piaca is. Ha a diák megkapja az iskolában a megfelelő nyelvi képzést, nem lesz szüksége arra, hogy nyelviskolában vegyen pluszórákat, és a szülők súlyos tízezreket fizessenek a gyerek taníttatásáért. A minőségi nyelvoktatás az iskolában tartja majd a tanulni vágyókat, és így a tanárok egy része várhatóan visszakerülhet a közoktatásba. STEINER KATA így látja a nyelvtanár A nyelvtanárok többsége szerint heti 6-S órára lenne szükség a leginkább tanult idegen nyelvből. ón szerint egy áífegos töknek, heti hány órái kellene tanulna ahhoz, hogy 5 éven belui középfokú nyetA'izsgái szerezzen egy olyan nyékiből, amit még nem tanult? Vélemények a nyelvtanulásról A nyelvtanulással kapcsolatos állítások mérleg-indexe. Diákok Szülők (+ 100, ha mindenki teljesen egyetért, -100, ha senki nem ért egyet.) 8.0. 11 0 Az iskolákban inkább t$3k egy nyelvet kellene tanítani nagy óraszámban, mint többet ugyanannyi órában. +22 +17 +36 Ak: nem beszél legalább egy világnyelvet, az trtóve.ettenneK, analfabétának számit a xxi században +11 +19-28 «iskolákban azért nehéz nyelvet tanulni, mert 3 nyelvkönyvek unalmasak, semmi közük az élethez 4-16 431 Égy magyarnak sokkalnehezebb megtanulnia égy idegen nyelvet, mint egy nemeinek vagy egy hollandnak-32-28-34 Egy nyelvet csak különórákon ’vagy magántanártól lehet tisztességesen megtanulni, az iskolákban nem. 44-3 ■6 Manapság csak angolul érdemes tanulni, más nyelvek tanulása luxus-69-76-71 imm> oirtom wot m : : % látja a nyelvtanár Eszel serembe» a. ayeiví&mK& 88 ssáxaSáki wgy véte&e&tt, hogy az átlag diák tegMjebb fcstíö érái fordít nyehtsx&ifösia. Ót tény érái fontitanak az '> Üagt» ? 5-6 óra 30% OM Fefcmés kozépí&kote nyetámérok körében, Merkebfig Szubjektív nyelvteszt, 8» évfolyam jßgy évé tan?á idege» nyelww, heti 4,9 órában. Közei egy harmaduk egy pohár vizet sem tud kérni idegen nyelven. i* tentoád-* fosd&ant ezeket a utontfatvbef arra az tríeg*r> nyelte. a tegfóbbaa flutter? Detelttef kaptunk, m ec< tudják javítani <a gumit'? E gy csoporttal vagyok íti, de eltévedtem. Inkább narancslét kérnék, ha van. El ne felejts felhívni, amint m egérkezei Budapestre. Nincs hova mennem. K érek egy pohár ‘vizet. OM 0% 20% 40% 60% ŐQ% [ m nekem 'bonyos uit griem szó azetlnt m fe tudom fordíts ni j í 000 woicao'koó Matfreü ng O Szubjektív nyelvteszt, 11. évfolyam AU. osztályosok átlagosan heti 6,4 órát fordítanak nyelvtanulásra, beleértve az iskolai és a különórákat is. Átlagosan 2,3 óra jntaz otthoni ttyehrtamtlásra. A diákok 15%-* tudta lefordítani rnindegyik mondatot, L» imefreád-^ Avtftó «jxiitbi-á 'óofididrtkat a>*?3 az írjíWr'w*, mrozlyXeiur a OM D efekiöí k siptunk, ro eg tudják javítani a gum it? E gycsoporttal vagyok itt, de eltévedtem inkább narancslét kérnék, ha van. £1 ne telejts felhívni, amint rfi egérkezel Budapestrer Nincs hova mennem. kérek egy pohár vizét. [a ez nekem bonyoiuB □ nern szó szerint ■ ie tudom törd (tani [ \;s, Ezer 11. évfolyamos megkérdezése, Marketing Cemkmm, 2CÜ$, Magyar Bálint miniszter FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY
