Heves Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-10 / 84. szám
EURÓPAI UNIÓ 11. OLDAL 2003. Április 10., csütörtök AZ OLDAL A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT Nem lesz agrár-versenyhátrány Számos fontos átmeneti mentességet sikerült kiharcolnia a magyar tárgyalóküldöttségnek Brüsszelben - hangsúlyozta dr. Gottfried Péter helyettes államtitkár. A Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkárságának vezetőhelyettese az EU-forrás újságíró-képzési szemináriumán a csatlakozási szerződés és a csatlakozás várható hatásainak bemutatása kapcsán elmondta, hogy a meghatározott időre szóló mentességek lehetőséget adnak az országnak arra, hogy hosszabb távon pótolni tudja a lemaradását, ugyanakkor ezen hiányosságok fölszámolása ne állítsa váratlanul nehéz helyzet elé a magyar költségvetést. Szakképzett munkaerőre nagy az igény A lényeges átmeneti mentességek között említette a szakember a termőföldre vonatkozó összesen tízéves átmeneti időszakot, így tehát az uniósnál lényegesen alacsonyabb jelenlegi hazai termőföldárak mellett biztosított a magyar föld védelme. Ezzel az itthoni termelőket és gazdálkodókat védi a rendelkezés. Ezen átmeneti időszak alatt pedig lehetőség lesz fölzárkóznunk az EU átlagszintjére. Versenyképes mezőgazdaság A mezőgazdaság kapcsán elhangzott, hogy a hazai agrárszféra a csatlakozással nem kerül versenyhátrányba a közvetlen kifizetések miatt sem. Belépéskor ugyanis az egy hektárra jutó átlagosan 164 eurós (kb. 38 ezer forint) támogatási értékkel ugyanis Magyar- ország a második legnagyobb támogatási szinttel rendelkezik majd a csatlakozó országok között. Ezzel az egy hektárra eső jövedelem a korábbihoz képest megkétszereződik. Sőt 2006-ban az EU költségvetéséből szánnazó közvetlen kifizetés plusz a nemzeti kiegészítés együttes összege egy hektárra eléri a 194 eurót (kb. 47 ezer forint), amely már több lesz, mint néhány mostani tagországra eső támogatás. Az eladó azt hangsúlyozta, hogy nem is elsősorban a közvetlen kifizetések nagysága meghatározó, hanem hogy a piacon milyen áron tudjuk eladni a terményeinket. A sertés- és baromfi-ágazat az unióban nem kap támogatást. Ezen területre majd az EU vidékfejlesztési alapjaiból lehet pénzt szerezni például modernizációs beruházásokra. Közvetlen, árkiegészítő támogatásokat a nemzeti kormányzat sem adhat, viszont szerkezetátalakításra, foglalkoztatásra lehet támogatást kapni. Szociális szempontok Fontos eredmény volt, hogy a hazai szociális szempontokra tekintettel számos szolgáltatási területen érvényesíthetjük a mentességet, a csatlakozással egy időben még nem lesz teljes a liberalizáció ezen a területen. Ilyen például a távfűtés vagy a háztartási tüzelőanyagok általános forgalmi adó szintjének késleltetett emelkedése. Mint ahogy nem lesz teljes piacnyitás a közlekedési ágazatban sem. A légi, vasúti és közúti szállításban is lesznek engedmények. Ez utóbbi például azért fontos, hogy a hazai piacot ne árasszák el a nyugat-európai fuvarozók. Időt kell hagyni a hazai szféra megerősödésére, a gépjárműpark korszerűsítésére. Itt azonban a kölcsönösség, a kölcsönös félelem érvényesült, hiszen a jelenlegi tagok közül például Ausztria is tartott attól, hogy az olcsó kelet-európai bérfuvarozók betörnek a helyi szállítási piacra (cabotage). A munkavállalás szabadsága Hazánkhoz hasonlóan az Európai Unió is kért átmeneti mentességeket, vagyis felmentést egyes uniós szabályozások alkalmazása alól az újonnan csatlakozókkal kapcsolatban. Ilyen a munkaerő-áramlás, ahol nem az uniós munkavállalói jog az irányadó, hanem az egyes tagországok nemzeti szabályozása. Ez azt jelenti, hogy számos uniós ország — Írország, Spanyolország stb.— semmilyen korlátozást nem léptet életbe a csatlakozó országok munkavállalóival szemben, hasonló jogokat kapnak, mint bármely más EU-nemzetek munkavállalói. Míg akadnak országok — Németország, Ausztria —, amelyekkel kétoldalú megállapodást kell kötni erről a kérdésről. A megszületett megállapodások szerint ezek az országok saját munkaerőpiacuk védelmében, megalapozott indokokkal maximum hét évig tarthatják életben a korlátozásokat. Környezet és munkahelyek A környezetvédelem terén jelentik az egyik legtöbbet ezek az átmeneti intézkedések. A hazai települési szennyvízrendszerek kiépítésére például 2015-ig kapott haladékot az ország. Ha már a jövő évi csatlakozásunk idején teljesíteni kellene az idevágó uniós követelményeket, akkor csak ez az egyetlen terület jelenlegi áron számolva mintegy 800 milliárdos kiadással járna az ország számára. így viszont hosszabb távon, részben uniós forrásokból történhet mindez. Az ország számára rendkívül fontos volt, hogy a versenyfejezet tárgyalásának lezárásakor a társaságiadó-kedvezmények, a nagy A magyar export megoszlása 2001-ben 26% I Eil-n kivüll beruházókat ösztönző szabályozások ne szűnjenek meg, és a hazai foglalkoztatásban, a külkereskedelmi áruforgalomban kiemelkedő szerepet játszó, az elmúlt évtizedben megtelepedett multinacionális cégek emiatt ne vonuljanak ki az országból. Átjárható határok A személyek szabad áramlásában a csatlakozást követően fokozatosan a teljes liberalizáció lép életbe. Ez igaz a határok átlépésére (schengeni határ kiépülésével 2006- tól), mind pedig a szabad munkavállalásra. Az eddigi több kötelezettség, kevesebb jog képlete megfordul, és a belépésünk után a kötelezettségek mellé több jog társul majd az Európai Unióban. A kötelezettségeket ugyanis már a csatlakozásig megtett út során magunkra vállaltuk, utalt rá Gottfried Péter a Külügyminisztérium megbízásából a Weber Shandwick/GJW cég által szervezett szakmai rendezvényen. Több képviselő Sikerként könyvelhető el, hogy az eredetileg nekünk szánt 20 fős képviselői létszám helyett, az arányosságot és a méltányosságot elismerve, 24 magyar küldött ülhet majd az Európai Parlamentben az ország képviseletében. Az eredeti elképzelés számunkra tarthatatlan volt, mivel kevesebb jogot élveztünk volna, mint a területben, lélek- számban hozzánk hasonló nagyságú tagországok. A csatlakozásunk és a 2004. májusi európai parlamenti választások után képviselőinknek már beleszólásuk lesz az új, 2006 utáni költségvetési időszak irányelveinek és fejezeteinek kidolgozásába, a pénzforrások céljainak és felhasználásának meghatározásába. Többet kaphatunk Magyarország mindenképpen a csatlakozás nyertesei közé fog tartozni, nem lesz nettó befizető, vagyis többet kap az EU-s költségvetéstől, mint amennyit oda befizet. A 2004-2006 közötti időszak mérlege előreláthatólag 1390 millió eurós (kb. 335 milliárd forint) pozitívumot fog mutatni az ország számára. A csatlakozás a többletforrások mellett akár évi egyszázalékos plusznövekedést jelenthet a magyar gazdaság számára. A jövő kérdése viszont az, milyen eredményesen tudunk részt venni az EU programjaiban, a pályázatokon, mennyi forrást, brüsszeli pénzt sikerül megszerezni a közös kasszából a felmutatott terveinkre. Ennek a hazai felszívóképességnek az irányait jelöli ki az elkészült Nemzeti Fejlesztési Terv. Az már rajtunk múlik, menynyire tudunk élni a felkínált lehetőségekkel. Az ehhez szükséges tudással és készségekkel még nem állunk teljesen készen. Mint ahogy a hazai képzés és oktatás is átalakításra, változtatásra szorul, hiszen számos területen a cégek már most is a szakképzett munkaerő hiányát jelölik meg, mint a fejlődésüket hátráltató és a magyar gazdaságot hátrányosan érintő tényezőt. S ez az igény az Unióban még inkább erősödni fog. EU: Hosszú út vezetett idáig Magyarország 1991. december 16- án kötött társulási szerződést az Európai Unióval, amely az ipari termékek szabadkereskedelmének 2001-ig történő megteremtéséről, a poliükai együttműködés kialakításáról és a jogharmonizáció folytatásáról rendelkezett. Az 1994. február 1-jén hatályba lépett szerződésben Magyarország jelezte, hogy célja a teljes jogú tagság elérése. A magyar csatlakozási kérelem benyújtására 1994. április 1- jén került sor. Az Európai Unióban megvalósuló egységes piac (a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlása) működését közös politikák és egy rendkívül kiterjedt közösségi joganyag segíti, amely ma már mintegy 100.000 oldalnyi jogszabályt tesz ki, amit a csatlakozni kívánó országnak teljes egészében át kell vennie és alkalmaznia. Az átfogó követelményrendszer átvétele hosszadalmas és bonyolult csatlakozási tárgyalások folytatását követeli meg a tagállamoktól és a tagjelölt országoktól. Az EU tagállamai az 1997. decemberi luxemburgi csúcson határozták el, hogy megkezdik Magyarországgal a csatlakozási tárgyalásokat, amelyek végül 1998. március 31-én indultak meg. Magyarország mellett az EU még 11 tagjelölt országgal (Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Románia, Szlovákia, Szlovénia) folytatott csatlakozási tárgyalásokat. A kezdetben konkrét menetrend nélkül zajló tárgyalásokon fordulópontot jelentett az EU ^ 2000 decemberében 1 Nizzában elfogadott bővítési stratégiája, amely kijelölte a csatlako- zási tárgyalások menet- rendjét. A menetrend 2002 közepéig az összes tárgyalási fejezetre vonatkozóan lefektette, hogy mely kérdéseket mikor kell megvitatni és lehetőség szerint lezárni. A menetrend egyben azzal számolt, KOVÁCS JÁNOS Hajrá, Magyarország! Hajrá, Európa! A sport az élet tükre. Az élet: versenyfutás. Mondják a lassú járatú közhelyek. Eppur si muove. És mégis mozog a föld. Európa most mozgásban van. Kezeljük kicsit előrébb. Mindig is élénk érdeklődéssel fordultam a különféle hazai sportvezetői, edzői és játékosi megnyilatkozások felé. Érdekes játék, hogy a számunkra balul végződött találkozók, elveszített mérkőzések (lásd még Muhi, Mohács, Segesvár stb.) után vajon rögtön az első mondatban teszik-e felelőssé a bírókat (egyéb külső körülményeket, lejtő pályát, nehéz talajt) a vereségért, vagy kisvártatva említik csak az okok közt az elcsalt meccset. Mindegy, én roppant ritkán találkoztam oly megnyilatkozással, hogy: kérem tisztelettel, igen, a fölkészületlenségünk, a laza lelkiismeretlenségünk, az edzői hozzá nem értésem vagy a nagyképűen lekezelő hozzáállásunk és a be nem fektetett munka a vereségünk közvetlen oka. Nem, általában mindig másvalaki (külső és belső ellenség) vagy valami (a sors, az ellenünkre összeeskövő tényezők) a hibás. Tiszta sor. Nekünk mindig lejt a pálya. Ha úgy akartuk, lejthetett - eddig. Az Európai Unióban ennek vége. Itt ugyanis csak egyes-egye- diil a mi teljesítményünk számít, hogy mi mit tudunk elérni, felmutatni, hogy a felkínált lehetőségek közül mit és hogyan sikerült megragadni, hogy milyen jól bírunk látni ezen a pályán. Pályázni, és hasznosan - s átláthatóan és ellenőrizhetően - elkölteni az elnyert forrásokat. A kispályáról egy nagyobb pályára kerülünk. Remélhetőleg minden értelemben - gazdaság, jólét, demokrácia, emberi értékek, szolidaritás - fejlődési pályára. Mindezért ugyanis elsősorban mi vagyunk a felelősek. Any- nyit érünk, amennyit elérünk. Nem lehet másra mutogatni. A különféle kormányoknak és politikusokak se. Mind a négy előző kormány derekasan kivette a részét hazánk európai uniós csatlakozásának előkészítéséből. A rendszerváltást követően az Antall-kormány fogalmazta meg a mielőbbi belépés igényét. 1991-ben alá is írtuk a társulási megállapodást. 1994 április elején került sor Magyarország hivatalos csatlakozási kérelmének benyújtására, a Boross Péter vezette kabinet idején. 1998 tavaszán a Horn-kormány kezdi meg a hivatalos csatlakozási tárgyalásokat Brüsszellel. Majd az év őszén, már az Orbán-kormány részéről az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások érdemi szakaszukba lépnek. A harmincegy tárgyalási fejezet túlnyomó többségét — mintegy 24 fejezetet - az Orbán-kormány sikeresen, reális kompromisszumokkal le is zárja. A fennmaradó hét fejezet és a csatlakozási szerződés tárgyalását a Medgyessy-kabinet eredményesen fejezi be 2002. december 13- án Koppenhágában. A csatlakozási szerződés április 16-i athéni aláírása előtt 2003. április 12-én Magyarországon ügydöntő népszavazást tartanak a belépésről. Itt tartunk. Mindegyik eddigi kormány azért küzdött legjobb belátása szerint, hogy csatlakozásunk időpontja — a most már tudott dátum: 2004. május elseje — mielőbb elkövetkezzen. Ezt a tényt aztán most ki-ki az önmaga teljességgel jelentéktelen aktuálpolitikai, taktikai érdekeinek alárendelve is kommentálhatja. Ha ahhoz van kedve. Aminek persze az égadta világon semmi értelme. Mi hétköznapi polgárok is aktív, tevőleges és sikeres szereplői voltunk a célig tartó menetelésnek. Ez a saját győzelmünk is. Még ha a célszalagot nem is mi vágjuk át. Mindenféle kisszerű, feldolgozatlan veszteségtudat miatt nem érdemes elrontani egy ország örömét. Persze, ezt a meccset, akárcsak az igazit, értünk, a közönség miatt játsszák. Ebben a mérkőzésben és ezen a pályán viszont úgy érhető el igazi siker, ha mi is tevőleges és aktív szereplők, közös résztvevők vagyunk, nem pedig puszta nézők. Hajrá, Magyarország! Hajrá, magyarok! Hajrá, Európa! A kérdés a részvételi arány A tagjelölt országokban tartandó népszavazások sorozatával kapcsolatban - amelyet a máltai és szlovén igen után szombaton Magyarországon rendeznek - az Európai Unió bővítési biztosa szerint a közhiedelemmel ellentétben az uniós tagság támogatottsága összességében stabil és növekszik. Noha ez megnyugtatónak tűnik, nem szabad biztosnak venni — hangsúlyozta Günter Verheugen. Az Európai Unió bővítési biztosa szerint nem igazán az a kérdés, hogy a tagjelölt országokban többségben lesznek-e a csatlakozáspártiak a sorra következő referendumokon, hanem inkább az, hogy elég magas lesz-e a részvételi arány. Egyes tagjelölteknél, így Magyarországon is, bizonyos részvételi aránytól függ a szavazás érvényessége. Nálunk a referendum akkor lesz eredményes, ha a voksolásra jogosult mintegy 8,1 millió ember 25 százaléka, körülbelül 2 millió 40 ezer szavazó azonos választ ad a kérdésre. A vezető EU-politikus úgy látja, nem kell különösebben tartani attól, hogy akár a jelenlegi, akár a jövendőbeli tagországokban nem kap zöld utat a bővítés. Az Európai Bizottság közvetlenül nem vett részt a népszavazásokat megelőző kampányban. A bővítési biztos arra számít, hogy Magyarország, Csehország és mások is az új tagok közül „erős tagállamok” lesznek, és viszonylag gyorsan, néhány éven belül felzárkóznak az Unió kevésbé fejlett államainak a színvonalához. Verheugen emlékeztetett arra, hogy bár a bővítés első körébe bekerült tíz ország csatlakozása hivatalosan csak 2004. májas 1-jén történik meg, az uniós politika színterén való megjelenésük ennél sokkal korábban esedékes. Képviselőik már közvetlenül a csatlakozási szerződés április 16- i aláírása után bekapcsolódnak az uniós munkacsoportok és a miniszteri tanács munkájába, részt vesznek a brüsszeli megbeszéléseken, véleményt fognak nyilvánítani, és a jelenlegi tagállamokhoz hasonlóan kialakítják politikai állásfoglalásaikat a tervezett vagy tárgyalás alatt lévő kezdeményezésekről. hogy a tárgyalásokat a legfejlettebb tagjelöltekkel - köztük Magyarországgal - 2002-ben le lehet zárni. Nizzában a tagállamok történelmi döntést hoztak az Unió intézményi és döntéshoza- tali reformjáról is, ' amely lehetővé teszi, hogy az EU intézményrendszere képes legyen befogadni az új tag- mm államokat. A 2001 júniusában tartott göteborgi EU-csúcs megerősítette azt a célt, hogy a legfejlettebb tagjelöltek már tagként vegyenek részt a 2004-es európai parlamenti választásokon. _____________________■
