Heves Megyei Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-01 / 51. szám

10. OLDAL S Z í N L A P 2003. Március 1., szombat | 3»­'k És Jacques ott marad... A skizofrén állapotokról... Olykor nehezen élik meg művé­szeink, mikor hétköznapi életük is fölkavarodik, fölgyorsult tem­póra kényszerülnek, hakni hak­ni hátán; a színházban pedig párhuzamosan fut Shakespeare, Hasek és kortárs mai magyar. Mindegyik a maga eltérő világá­val, nyelvezetével, kellék-, jel­mez-, díszletbonyodalmaival. Egyik túlvállalt haknisorozatá­ból eleve késve érkező, ráadásul rendkívül szórakozott színé­szünket - és az előadást - men­tette meg a mindig és minden­ben pontos, figyelmes ügyelő: Művész Úr! Ne tessék ennyire buzgón zörögni a páncélzatá­ban, mert kilötyögteti a sörét! Péntek van - nem Shakespeare-t játszunk! Helyszín: Magyaror­szág, időpont: XX. század, kor­társ magyart játszunk! Furcsa névadó - örökölt testvérrel Kitűnő szí­nésznőnknek nem mindig volt ilyen szé­pen csengő neve, sőt, mi több - valljuk be őszintén; a kedves kis ug- rifüles nevét viselte. Akik a közelében voltak, már ekkor jósolták: helye lesz a pályán - no de hát ezzel a névvel?... Erika egyszer megelégelte a dolgot, elővett egy telefonköny­vet, és ahol kinyílott, hunyott szemmel rábökött az első névre: Nádasy László.- Nos, akkor mától Nádasy Erika a nevem ! A névadó pedig nem más, mint Nádasy László HSC opera­tőr, akivel most a Heinrich Böll- darabban együtt dolgoznak. S mindez a Férjek premierjén de­rült ki, amikor bemutatták egy­másnak őket, s nyomozni kezd­tek rokonságuk után. Nádasy László azóta kis tesóként tiszteli és szereti örökölt kicsi húgát, s Erikának sincs ellenére az aján- dék bátyó. ________ mézé) F őiskolásbérlet Az egri Eszterházy Károly Főis­kola és a Gárdonyi Géza Szín­ház kedvezményes stúdiószín­házi bérletet hirdet. A három előadásra szóló bérletsorozat­ban Julien Gamer: Ébredés (rendező: Szegvári Menyhért), Theresia Walser: King Kong lá­nyai (rendező: Bagossy László), Heinrich Böll: Katharina Blum elvesztett tisztessége (rendező: Galambos Péter) és Körösi Zol­tán: Galambok (rendező: Csiz­madia Tibor) című darabokat láthatják a hallgatók. Még két hét van hátra Shakespeare Ahogy tetszik című vígjáté­kának március 14-i bemutatójáig. Két hét, ami izgalommal, rengeteg munkával és reménnyel telik majd el a Gárdonyi Géza Színház nagyszínpadán. Béres Attila - aki a Valahol Európában rendezésével már letette névjegyét Egerben - újabb nagy do­básra készül. Hogy ez sikerül-e, leghamarabb akkor derül majd ki, ha a premieren meghajolnak színészei a közönség előtt. Béres Attila: Az előadás re­ményeim sze­rint arról fog szólni, hogy mit jelent itt, most Egerben színházat csi­nálni, vagyis mit jelent az ardennes-i er­dőben élni. Számomra Eger jelenti az ardennes-i er­dőt, ahol a cso­dák és a cso­dás szerelmek be tudnak tel­jesedni. A cso­dák persze nem úgy tör­ténnek meg velünk, mint abban a bizo­nyos shakes- peare-i erdő­ben. A múlt századi szín­háztörténet­ből tudjuk, hogy az erdő és a színház azonos szim­bólum, de most azt próbáljuk megfogal­mazni, hogy az ardennes-i erdő ennél többet, a magunk számára .elképzelt nyugalmat jelenti. És ott van ez a fantasztikus figura, Jacques - Kaszás Gergő -, aki - mint a lelkiismeretünk - belénk lát, és így ezzel a jacques-i „el­lenőrzéssel” keressük a magunk erdejét. A másik, amiről szólnia kell az előadásnak, az, hogy a szere­lem a lehető legabszolútabb vé­letlen. A szerelemnek pedig szfé­rikus magasságai vannak, gon­doljunk csak a világirodalom leg­szebb mondatára, ami ennek az érzelemnek olyan magasságait mutatja, amire mindannyian vá­gyunk: „Vess majd rám egy-egy futó mosolyt: elélek azon is”. Meg ott van ugye Próbakő, a bohóc - Hollósi Frigyes -, akinek a szerelem csak ösztönösség, de rá is rácsapódik az erdő igazság­tévő csapdája. Az ardennes-i er­dőben - vagy akár az egri színpa­don - aki nem őszinte, és a sze­relmet, az életet megpróbálja ját­szani, arra rácsapódik majd ez a bizonyos csapda. És még egy vonulat. A két her­ceg közti különbség csak látszó­lagos, ezért játssza ugyanaz a színész, Vallai Péter a két szere­pet. Az egyik a szó klasszikus ér­telmében diktátor vagy legalább­is befolyásolni akar, a másik, az erdőbeni herceg is ugyanezt te­szi, csak éppen az esztétikájával keríti hatalmába és terrorizálja környezetét. És végül az erdő csapdája őt is megfogja. Tehát én valahol bűn és bűnhődés drámá­jának, pontosabban vígjátéká­nak élem meg az Ahogy tet- sziket. Valahol mindketten képe­sek fanatizálni népüket, ahogy a rendezőnek is fanatizálnia kell színészeit. Én is diktátor, esztéti­kai diktátor, az erdei herceg va­gyok, és mellettem is ott van Jacques, a lelkiismeret, aki folya­matosan azt duruzsolja a fülem­be, hogy ez a jelenet nem jó, ez nem működik. Aztán mind­annyian visszatérnek, visszaté­rünk a valóságba a száműzetés­ből, mert nekünk, rendezőnek és színészeknek hat hetet, a pró­bafolyamat idejét, majd estén­ként három órát tart a száműze­tés, ahová együtt száműzzük magunkat négyszáznyolcvan emberrel egy helyre - az ardennes-i erdőbe, ahol elmon­dunk egy tanmesét és hazame­gyünk -, de Jacques ott marad... Kaszás Gergő - Jacques: Ezt a szerepet általában melankoli­kusan szokták játszani. Ez a mé- laság sohasem tetszett nekem, ezért nem igazán szerettem Jacques-ot. Most olyan fi­gurát igyek­szünk össze­rakni, aki vala­ha mindent megélt, amit lehetett, de megcsömör- lött tőle, és el­ment igazi dolgokat keresni, de az ardennes-i erdőben sem érzi jól magát, és ezért mindent cini­kusan szemlél, mindennek el­lentmond. Mindenesetre ellen­pontot jelent a többiekkel szem­ben. Híres, ezért nehéz szerep is, főleg a Színház az egész világ kezdetű monológ miatt. Elvárá­sok vannak a nézőkben, és óha­tatlanul összehasonlítanak ko­rábbi alakításokkal. Ez a Jacques nem a megszokott lesz, az biz­tos. Nem egy kellemes ember, mert odavág rossz dolgokat, bár úgy tűnik, egy rászáradt szerep ez, aminek meg akar felelni. Az, hogy végül is milyen lesz, még az elkövetkező két hét kérdése. Bozó Andrea - Célia: Azt szokták mondani, szinte eljátsz- hatatlan szerep, mert nem vele történnek a fontos dolgok. Mégis azt próbálom alakítani, hogy ennek a lány­nak is megvan a maga törté­nete. Most ke­resgéljük a he­lyét az ardennes-i er­dőben, próbál­juk megfejteni Céliát. A két lány az első felvonásban szinte egy. Olyan barátság ez, amiről azt mondják, soha még két nő ennyi­re nem'szerette egymást. Aztán egyszer csak a másik felem bele­szeret valakibe, és ott maradok egyedül. A barátságon túllépő szerelem vezet el engem is a sze­relemhez. Ennek a folyamatnak a lépcsőit kell megmutatni. Az, hogy a barátság megmarad-e, még nem derült ki, de Célia és Rosalinda is törekszik rá, hogy megmaradjon. A Rosalinda-szál nagyon erős a darabban, és azt nem szabad megzavarni, de azt próbálom, hogy - bár a háttér­ben, de - meg tudjam mutatni Célia sorsát, részese legyen a tör­ténetnek, ne csak szemlélője. Kovács Patríciával, aki Rosalindát játssza, nagyon együtt vagyunk a színpadon, szemvillanásokból értjük egy­mást. Mészáros Máté - Orlando: Nagyon sokat tudok már Orlandóról, megismertem, de egyelőre még távol vagyok tőle. Érdekes figura, hisz egyrészt kemény fickó - legyőzi a birkó­zóbajnokot -, mindamellett szerelmes ver­seket ír. Mi vi­szi rá, hogy be­lemenjen egy ilyen furcsa játékba, amiben vé­gül is egy fiúval kezd játszani, mintha a szerelmese Jenne, s így teszi neki a szépet? És az is kér­dés, hogy a lány miért játszik fi­únak öltözve vele. Ha az ember szerelmes, szeret róla beszélni, még ilyen faramuci szituációban is. Nincsenek pontos válaszaink, de nem is biztos, hogy meg kell válaszolni minden kérdést. Ne­héz lesz elhinnem, hogy én va­gyok Orlando. Őt nem ilyen alka­tú emberek szokták alakítani. Meg kell küzdenem a saját frusztrációimmal, félelmeimmel is, de ezt is élvezem. Ezért jó, hogy Patríciával csinálom, akivel már hét éve együtt dolgozunk. Ha az ő szemébe belenézek, vagy ő rám néz, akkor elhiszem, hogy szerelmes tud belém lenni... _____________________________________(EQR1S) A Gárdonyi Géza Színházért Alig múlt öt esztendeje, hogy a fenti névvel és a név által jelzett tartalommal létrejött egy kiemelten köz­hasznú alapítvány. Az alapítók megfogalmazott célja a Gárdonyi Géza Színház munkájának támogatása, a színhá­zi dolgozók átlagon felüli művészi és a művésze­ti munkáját segítő tevékenységének erkölcsi, anyagi elismerése, a tehetségek kibontakozásá­nak elősegítése. Az alapítvány kuratóriuma az eltelt fél évtized­ben e céloktól vezérelve és érdekében végezte munkáját, szervezte és használta fel e nemes szán­dékot felismerők adományait. Díjakat alapított, amelyeket a közönség és a társulat véleményének figyelembevételével ítél oda minden évad végén az év színésznőjének, színészének, rendezőjének a legkiemelkedőbb produkciót létrehozóknak és a legeredményesebben dolgozó műszaki kollégának. Hozzájárult a felújított színház számítástechnikai parkjának bővítéséhez. Az alapítvány hozzájárult egy újszerű, szerve­zett színházi mecenatúra kialakulásához, az Egri Páholy létrejöttéhez. Az Eger város új színfoltjaként jelentkező közösség tagjait összefűzi a színház sze- retete, a színházért érzett felelősség és a színházi előadások rendszeres látogatásán túlmutató érdek­lődés a társulat munkája, mindennapjai iránt. Az alapítvány koordinálásával egy új minőségű kap­csolat jött létre Thália papjai és hívei között. A Gárdonyi Géza Színházért Alapítvány tevé­kenységi körét megtartva, arra alapozva a jövőben feladatának tekinti az olyan újszerű kezdeménye­zések felkarolását, anyagi támogatását, amelyek kö­zelebb hozzák a színházhoz a valamilyen okból hátrányt szenvedő embertársainkat, elérhetővé és érthetőbbé teszi számukra a színházművészetet. Példa erre ebben az évadban az Én, Shirley című előadás, ahol jelbeszédet alkalmazó moderátor se­gítségével láttak egy nagyszerű előadást és jutottak feledhetetlen élményhez a halláskárosultak, czey __ I smét Művészbejáró! Március 4-én, kedden 17 órától a VTV magazinműsora ismét várja a színházbarátokat a teátrum átri­umában. Ezúttal Heinrich Böll: Katharina Blum elvesztett tisztes­sége című drámájának stúdióbe­mutatójáról vall a rendező, Ga­lambos Péter. Hogy tetszik az Ahogy tetszik? Shakespeare-vígjá- ték az alkotók szemével. Mit csi­nál az ügyelő? - Ludányi Andrea a színházi háttérmunkáról. Ven­dégmúzsa rovatunkban pedig a III. Egri Tavaszi Fesztivál színházi programjai közül a zene kap most főszerepet. Pálfi Zoltán vall a Ko­moly- és könnyűzenei klassziku­sokról, illetve a 15 éves Musica Aulica Régizene Együttesről. ■ Film a színházi előadásban A képi látvány is hitelesíti a történetet... A színlapon szerényen mindössze ennyi szerepel; Video: Nádasy Lász­ló. Akik részt vettek benne, azon­ban tudják, hogy a HSC-operatőrrel igen komoly munkát végeztek. Pél­dául éjszaka az Érsekkertben mí­nusz 23 fokban. Ezért is a köszöne­té az első mondata beszélgetésünk­ben; köszönet a színházi műszaki­aknak, a büféseknek, színészek­nek, segédszínészeknek, statiszták­nak, a portás néniknek - közülük sokan tényleg csupán színházsze- retetből voltak játszótársak. Nádasy Lászlónak egyébként nem - ez az első színházi kacérkodása... Valóban. Még Kecskeméten rendezett Galambos Péter egy iz­galmas Ványa bácsit, amelyből az­tán tv-játékot készítettünk, s azóta minden rendezését figyelemmel kísérem. És az egri kapcsolat hol kezdő­dött? Még a Férjek bemutatóján kons­tatáltam, milyen jó színészcsapat került Péter keze alá. Egyáltalán, az egész színház és maga a légkör is nagyon megfogott - jó érzés eb­ben a színházban lenni... A jó érzéshez most egy olyan mun­ka párosul, amely már többször, többféleképpen meghódította a szín­házakat: Bőik Katharina Blum... Igen, mi is első percektől rendkí­vül intenzíven dolgoztunk együtt az egri darab születésén hármasban; Or­bán Eszter dramaturggal és Galam­bos Péter rendezővel. Hallatlan izgal­mas kérdéseket vet föl: milyen szinte­ken lehet aktualizálni, hol vannak az újságíró-etika határai. Könnyen adódnak párhuzamok mai fölkapott eseményekkel, s az egész egy drámai helyzettel van összekapcsolva. A filmes operatőrnek mi adta a színházi előadás igazi csáberejét? Anélkül, hogy mindent elárul­nánk - hiszen maradjon a színházi előadásban is meglepetés: nagy lehe­tőség a valóságshow-k világában a kamerás megfigyelés. Mi az előadás­ban projektorokat használunk, így a darab szerves részévé vált például a farsangi jelenet. Gondolja el: pörög a színházban az előadás, elmondják; mi történt. A miénkben azzal hitele- sítődik, hogy látom is. Kiderül való­ságtartalma, hogy körülbelül milyen szinten ártatlan... mézéi KÁRPÁTI ENIKŐ, A KATHARINA BLUM ELVESZTETT TISZ­TESSÉGE JELMEZTERVEZŐJE: 5-6 éve dolgozom együtt a rendezővel, Galambos Péterrel, azóta minden darabjának én vagyok a jelmeztervezője. Mielőtt hozzákezdtem volna a Böll-darab terveihez, elolvastam a könyvet és megnéztem a filmet is. Péterre jellemző, hogy sajátos munkamódszere van. A próbák folyamatos párbeszédben és együttgondolkodásban zajlanak. Mivel a díszlet és a jelmez meg­határozó az előadásban, úgy döntöttünk, hogy a ruhák stilizáltak lesznek, és a kö­zeljövőt képviselik majd. A színvilágra a fekete-fehér, a szürke és itt-ott egy-egy pi­ros a jellemző. Nem véletlenül. A színeknek súlya és jelentése van a színpadon. Ez egy passiójáték, ezért erős, szélsőséges, de letisztult formákat kerestünk. Egyedül a karneváli jelenet színes és tarka. A ruhapróbákon igyekeztem a színészekre szab­ni a jelmezeket, az apró részleteket is az egyéniségükhöz igazítani. Számomra él­ményt jelentett a forgatás - hiszen a darabban egyes jeleneteket kivetítőn láthatunk. A jelmeztervezőnek nemcsak a rendezővel, hanem a színészekkel és a varrodával is jól kell együtt dolgoznia - itt, Egerben nagyon jó csapat állt össze... ________■ A hogy tetszik Akár mottónak is tekinthetjük márci­usi nagyszínházi bemutatónk címét a III. Egri Tavaszi Fesztivál színházi kínálatát tekintve - fogalmaz Csiz­madia Tibor, a Gárdonyi Géza Szín­ház igazgató-főrendezője rögtön be­szélgetésünk elején. A színház ugyanis Shakespeare: Ahogy tetszik március 14-re időzített bemutatójá­val indítja útjára bő kéthetes feszti­válsorozatát. Béres Attila - akit egyébként a Valahol Európában ren­dezőjeként már megkedvelt az egri közönség - az izgalmas rendező- egyéniség jeleivel indul pályáján. Vizsgarendezésének főbb szerepei­ben Vallai Péter, Kaszás Gergő, Hollósi Frigyes, Bozó Andrea, Ko­vács Patrícia és Mészáros Máté nevé­vel minden bizonnyal a színház sike­res bemutatóinak sorát erősíti majd. Ugyancsak igazi színházi cseme­gét ígér Godo Gombár. „Ég és Nő kö­zött” című előadás Eszenyi Enikővel Milan Mikulcikkal, Sándor Dáviddal, Horváth Attilával. Az már önmagá­ban izgalmas színházi esemény, ha Enikő megjelenik a színpadon, de ezt az izgalmat most tovább fokozza, hogy Milánnál először játszanak együtt, s ezt a darabot kettőjükre írta a szerző. De nagy érdeklődéssel várhat­juk a Kínai Bábszínház bemutatkozá­sát is, ez a társulat ugyanis kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelke­zik és fesztiválsikereket ért el a 7. Ma­gyar- és a 11. Jugoszláviai Nemzetkö­zi Bábszínházi Fesztiválokon. Egerbe A Majomkmty tombol a mennyben című produkciójukkal jönnek. A hagyományoknak megfelelő­en folytatódnak a színházban a fesztivál koncertjei; az Almássy Zsóka nevével fémjelzett Komoly- és Könnyűzenei Klasszikusok, mely már a 3. a sorozatban, a 40 éves Eg­ri Szimfonikus Zenekar Romanti­kus koncertje, a 15 éves Musica Aulica Régizene Együttes előadása hangzik csábítóan, de ugyancsak nagy várakozás előzi meg Koncz Zsuzsa hazatérését Egerbe, a márci­us 31-i lemezbemutató koncertjével. A Tavaszi Fesztivál egyidős az Eg­ri Fesztivál Balettel Barta Dóra, Ha- rangozó-díjas balettművész tanítvá­nyai Vivaldi: Négy évszak című be­mutatójával készülnek a III. Egri Ta­vaszi Fesztivál színvonalas sikersoro­zatát folytató előadásukra, március 30-án este, a Gárdonyi Géza Szín­házban. (JÉZÉ) É. Kiss Piroska díszletterve az Ahogy tetszikhez

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents