Heves Megyei Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-07 / 56. szám
HIHI 2003. Március 7., péntek MEGYEI KÖR KÉP 5. OLDAL Milliárdokat nyerhetnek a kismamák Bár a Legfelsőbb Bíróság (LB) még nem mondta ki a végső szót, a megyei Területi Államháztartási Hivatalokban (TAH) igencsak felpezsdült az élet. A kiváltó ok a Somogy Megyei Bíróság minapi, három kismama ügyében hozott jogerős ítélete, melyben több évre visszamenőleg havi 6700 forint és annak kamatai megfizetésére kötelezte a Somogy Megyei TÁH-ot. Heves megye A bírósági verdikt ugyan csak a három ügyre vonatkozik, ám ha az összes érintett kismama benyújtja a keresetét, akkor az államnak alaposan a zsebébe kellene nyúlnia, hiszen az akár 100 milliárdos nagyságrendű kiadást is jelenthetne. De nézzük előbb, hogy miről is van szó. Egy évtizedekkel ezelőtt alkotott rendelet értelmében az akkori, a gyermekek számának függvényében 800-900-W00 forintos gyermekgondozási segély (gyes) mellé járt a jövedelempótlék is. Ez utóbbi összegét utoljára 1994. szeptember 1-jével emelték meg, akkortól lett ez az összeg havi 6700 forint. Ez a gyes plusz pótlékrendszer volt életben egészen 1996. április 14-ig, mikor is az idevágó jogszabályok módosításával 15-étől lehetőség nyílt annak a mindenkori öregségi nyugdíjminimuméval megegyező összegű gyesre történő átváltására. Voltak viszont olyanok - igaz, nem sokan -, akik maradtak az eredeti „gyes plusz pótléknál”, lévén ez a módosított gyes-jogosultság a családon belüli egy főre eső jövedelemtől függött. Nos, a jelek szerint arra jött most rá valaki, azt a jogszabályt, amely az ominózus pótlékról rendelkezett, nem módosították akképp, hogy az így folyósított 6700 forint csak az 1996. április 15-e előtti rendelkezések alapján megállapított gyes mellé jár(na). Bár az ügyben már jogerős ítélet is van, a történetre még nem kerülhetett pont, miután az Államháztartási Hivatal felülvizsgálati kérelemmel az LB-hez fordult. Egyes szakértők úgy vélik, hogy a hivatal jogszabály-értelmezést kér, hivatkozva arra, hogy a törvényalkotói szándék és a jogszabályi környezet a felperes kismamák törekvéseivel ellentétes célra utal. A végső szót így majd az LB mondja ki, ám a felülvizsgálati kérelemnek nincs halasztó hatálya, így a Somogy Megyei TÁH-nak fizetnie kell. Ám ha az LB eljárás- beli problémákat talál, úgy visszadhatja a megyei bíróságnak az ügyet, s akkor éppenséggel még születhet a mostanival ellentétes ítélet is. Ez esetben viszont a kismamáknak kellene visz- szafizetniük az időközben esetleg már felvett pénzt... Egy másik kérdőjel, hogy a visszamenőleg megítélt pótlék mikortól is ketyeg. Ugyanis a családtámogatásokról szóló törvény értelmében amennyiben nem a megfelelő összegben állapították meg a családtámogatási ellátást, akkor 3 évre visszamenőleg lehet csak követelni a pénzt. Ha viszont a tb-jogszabályok alapján járó juttatásokról van szó, akkor ez már 5 év. (A jövedelempótlékot ugyanakkor a nyugellátások kiegészítéséről szóló rendelkezés szabályozza...) Van, aki szerint az sem elképzelhetetlen, hogy a pénz folyósításának elmaradása valójában eljárásjogi hibának minősül, így viszont elévülési idő sincs, és az óra 1996. április 15-től „ketyeg". Kérdés továbbá még az is - tették hozzá mindehhez a Heves Megyei TÁH-nál -, hogy mikortól kell számítani az esetleges elévülést: a bírósági ítélettől vagy az elmaradt pótlékra és kamataira vonatkozó kérelem benyújtásától? Az azonban bizonyos, hogy a Somogy megyei ítélet nem precedens értékű, azaz minden érintettnek magának kell kérelmeznie a folyósítást. Ezt viszont csak ott teheti meg, ahonnan szá- mára a gyest folyósították. ikühnei Heves megye: hatezer érintett A Heves Megyei TÁH igazgatója, Zay Ferenc szerint ha az ítélet marad, úgy az szükebb pátriánkban a vizsgált időszakban havonta átlag 6000 kismamát érint. Az e szerint kifizetendő pótlék 3 év elévülés esetén 1,4 milliárd, 5 év esetén 2,4 milliárd, elévülés nélkül pedig - azaz 1996. április 15-ig visszamenőleg - mintegy 2,9 milliárd forintnyi kiadást jelentene, és az ezt terhelő kamatokat. Lezuhant a födém az ipari parkban A több tonna súlyú betonelem több méter magasból zuhant le fotóit, o. EU-normák a kollégiumokban Eger Hatvan Szerencsés kimenetelű munkahelyi baleset történt tegnap a délelőtti órákban az újhatvani ipari parkban, a Bosch épülő új csarnokánál. Mint arról a történtek idején a helyszínen tartózkodók beszámoltak, betonozás közben leszakadt az építmény egyik, több tonna súlyú födémje, s a szerkezettel együtt - több mint ötméteres magasságból - leesett négy, ott ténykedő munkás is. A mentők nyomban az Albert Schweitzer Kórház traumatológiai rendelőjébe szállították a sérülteket, akik - mint az orvosi vizsgálat során kiderült - valamennyien megúszták kisebb zúzódásokkal. Három személyt az ellátásukat követően hazaengedtek, míg negyedik társukat néhány napos megfigyelésre a gyógyintézményben tartották. ■ A fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő Érseki Szent József Kollégiumban tartottak értekezletet tegnap a megyei kollégiumvezetők. A jelenlévőket Juhász Ferenc atya, a vendéglátó kollégium vezetője köszöntötte, aki néhány gondolatban felvázolta az egyház tulajdonába visszakerült intézmény elmúlt tíz évére jellemző tapasztalatokat. Elmondta, hogy egyfajta átrendeződés ment végbe az intézmény életében. Míg országos viszonylatban a gyermeklétszám sajnálatos módon csökken, addig az érseki kollégiumba egyre több diák jelentkezik. Véleménye szerint érdemes lenne a törvényhozóknak elgondolkodniuk azon a kérdésen, hogy az egyházi kollégiumokban támaszthatnak-e olyan követelményeket a tanulókkal szemben, hogy csak a vallásos fiatalok nyerhessenek felvételt. Utalt arra, hogy a nagy múltú intézmény a mai napig őrzi a fegyelmet, amelyért az egykor itt nevelkedett ifjak hálásan gondolnak vissza az itt töltött évekre. Ezt követően Kiss Ferenc, a Kollégiumi Szövetség megyei elnöke szólt arról, hogy a közoktatási törvény világosan megfogalmazta a kollégiumok helyét és szerepét a nevelés rendszerében, s hogy a március 16-i országos választmányi ülés egyik feladata lesz a szükséges módosítások átgondolása is. A továbbiakban dr. Csépe György, az Országos Kollégiumi Szövetség ügyvivője értékelte az elmúlt időszak eredményeit. Mint mondta, a kollégiumi szövetség óriási fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. Mára minden megyei elnök rendelkezik számítógéppel, amelynek segítségével napi kapcsolatban állnak egymással, így a szakmát érintő legfrissebb információkhoz is gyorsan hozzájutnak. Kívánatosnak tartotta, hogy valamennyi kollégiumban legyen számítógép, amely rácsatlakozhat a közös rendszerre. Utalt arra, hogy a Nemzeti Kollégiumi Szövetség létrehozása nagyon fontos volt, hiszen ezen keresztül sok intézmény juthatott hozzá a kollégiumok fejlesztéséhez szükséges anyagi támogatáshoz. Az ügyvivő lapunk érdeklődésére elmondta, hogy jelenleg az országban 500 kollégium működik, amelyben 80 ezer diáknak jut hely, s 3000 szakképzett pedagógus vesz részt nevelésükben. Az elkövetkező évek feladata lesz ezen intézmények komfortosabbá tétele, s az uniós nor- mákhoz való igazítása. ibartai TOMPA Z. MIHÁLY Nem félnek A fiatal gazdák nem félősek. A kijelentést hazai szövetségük egyik vezetője tette az Európai Unióval kapcsolatos tanácskozáson. A csatlakozást várják, hiszen többségük úgy látja, hogy ezzel érvényesülési lehetőségeik is tágulnak. Persze, buktatói is vannak a belépésnek, hiszen várhatóan élesedik a harc, és a termelők közül is csak az fejlődhet, aki nem fél váltani, felhagyva az évtizedeken át megszokott, ám már elavult termelési technoló_ giákkal. Új termelőként tartják számon a fiatal gazdák legtöbbjét. Jó néhányuk csak a rendszerváltás után juthatott földhöz, akkor is csak anyagi áldozatok révén, hiszen nem örököltek és nem voltak kárpótlási jegyeik. Azért választották ezt a pályát, mert vonzotta őket a mezőgazdaság, amely a nyolcvanas években még egészen más volt, mint a mostani. A szövetkezetek még bírták, megfelelő munkahelyhez jutott a frissen végzett agrárszakember. Néhány év alatt megkedvelte a mezőgazdaság gyakorlati részét is, ám amikor úgy érezte, hogy a nyugdíjba vonulása alkalmából összehívott búcsúztatót is a téeszben tartja majd, akkor jött a teljes összeomlás. A kárpótlási földekhez jutók megpróbáltak gazdálkodni, ám a fiatal gazdák többsége nem lett földtulajdonos. Csak később fektette összekuporgatott pénzét földbe, gyümölcsösbe a fiatal gazda. És jó néhányan azt is bizonyították, hogy az ész itt is fontos, nem elég az ősöktől örökölt tapasztalatra alapozni. Most meg azt mondják a fiatal gazdák, hogy az Unió lehetőség is. Kemény munka lesz megmaradni, fejlődni a piacon, de itt is a bátraké a szerencse. Az uniós országok mezőgazdasága is az elöregedéssel küzd. Merthogy a pálya nem eléggé vonzó a fiatalok számára. Ezért az uniós országok igen jelentős, vissza nem térítendő támogatással igyekeznek gazdálkodásra bírni a fiatalokat. A hazai ifjú gazdák is némi pluszt várnak a szaktárcától. Ne csak az legyen gazdálkodó, aki máshol nem lát érvényesülési lehetőséget. Gépi felszereltség szempontjából a hazai fiatal gazdák - és nemcsak ők - tagadhatatlanul rosszabbul állnak uniós kollégáikhoz képest. Ám azt mondják, hogy sok terméknél itt jobbak az éghajlati viszonyok, és a szellemi tőke tekintetében már ott vagyunk, ahol a tőlünk nyugatabbra élők. Ezt a jól vágó gazdaészt meg kell tartania a mezőgazdaságnak. Ám ehhez nem elég a fiatal termelő részéről a jó szándék. Irányított tőkeinjekció szükséges, hogy a fiatal gazda és családja számára a gazdaság legyen az ígéret földje. Gazdák az örök városban Hatvan Az európai fiatal gazdák képviselői Rómába készülnek. Február elején már tanácskoztak az örök városban, akkor döntötték el, hogy március . végén ismét találkoz- TaT nak. Meghívást já, kaptak a tagország- FA ok és a csatlako- zásra várók ag- 7A rárminiszterei is. A hazai termelő- VV két a hatvani Simon Attila képviseli egy minisztériumi delegálttal együtt. Simon a Fiatal Gazdák Európai Szövetségének (CEJA) is vezetőségi tagja. A fiatal gazdák helyzete a fő téma. Az Unió már több rendeletet is alkotott a mezőgazdaságban tapasztalt elöregedés megfékezésére, miután kiderült, hogy a tagországokban az agrártermelők több mint fele 55 évnél idősebb. Az Unió 25 ezer euro egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújt a fiatal gazdáknak, amelyet az adott ország szaktárcája még ugyanek- ^ kora összeggel meg- toldhat. A program ☆ eredményesnek bizonyult, ám a gaz- » dák még több tá- 7a mogatást kérnek. wgmm A római tanácsIÉM -'Y kozáson megállapí- ' tották, hogy Közép- C Kelet-Európábán a fiatal gazdák nagyjából ugyanolyan gondokkal szembesülnek, mint a nyugati kollégáik. Simon úgy véli, fontos, hogy a belépés pillanatában minél több ifjú hazai termelő rendelkezzen az Unióban is versenyképes mezőgazdasági vállalkozással. Ehhez kormányzati segítséget várnak. _______it. z. h.i P ÉNTEKI PORTRÉ Szeretethiányt orvosol a tanító néni Édesapja tősgyökeres hatvani volt, ám később Borsodnádas- don tanított, ott született a lánya, aki visszatérve a család egykori lakhelyére, a Gras- salkovichok városában lett pedagógus. Simon Sándorné azt mondja, hogy mindez nem a véletlen műve, hiszen a családban sokan választották a tanári pályát. Igaz, érettségi előtt és után néhány hónapig úgy volt, hogy más szakmát választ, ám végül mégiscsak elment tanítani. Előbb Lőrincibe, majd Boldogra, ahol 14 éven keresztül volt a gyermekek kedvelt tanító nénije. Képesítés nélkül kezdte az oktatást, de már az első évben sikeresen felvételizett a jászberényi tanítóképzőbe. Mehetett volna nappalira is, ám ő már nem akarta otthagyni az osztályát, elmondása szerint egész életére megkedvelte a diákokat, közülük is a legkisebbeket. Mindig csak első és második osztályosokat tanított. Bejön a gyermek az iskolába, megkapja a tankönyveket, lapozgatja, nézi a titkokat sejtető betűket, aztán eltelik néhány hónap, és megtanul olvasni, írni, felfedezi az ismeretlent. Csodálatos ezt tanító néniként megélni. És az a legjobb, hogy mindezt valamennyi osztállyal megéli az ember. Ezt nem lehet megunni. Minden gyermek más egyéniség. Csakis akkor nyerheted el a bizalmukat, ha őszintén közeledsz hozzájuk, és a szülőt, a barátot is megérzik benned - mondja. Hogy mennyire pótolhatja a szülőt a tanító néni? A mai világban sok gyermeknél érződik az otthoni szeretet hiánya. Apuka, anyuka dolgozik, nagy a rohanás, kevés idő jut a gyermekre, aki elveszettnek érzi magát, szeretethiány- ban szenved. És ez nagyon megviseli a kicsi lelkét. Úgy tűnik, kevés idő jut manapság a családokban a gyermekekre, és amikor lenne lehetőség egy kis esti beszélgetésre, akkor a szülők szívesebben nézik a tévét. Azt hiszik, ez a gyermeknél is így van, pedig hát bármennyire jó is egy film, az még nem teremti meg a gyermekek által várt meghitt családi hangulatot. Nem csoda, ha jó néhány kisdiák azt érzi, hogy ő már nem fontos a családban - mondja a tanító néni.- Ha az ember annyi évet eltöltött a kisdiákok között, mint én, akkor ráérez, hogy mikor kell a gyermekekkel többet foglalkoznia. Ezért legtöbbször a szünetekben sem megyek a tanáriba, hanem ott vagyok a kisdiákjaim között. Ez nekem sohasem jelent fáradságot. Azt mondja: az ember egy idő után azon kapja magát, hogy el sem tudja képzelni a napjait az iskola nélkül. Várja már a nagy nyári szünetet, de aztán eltelik néhány hét, és azon kapja magát, hogy már a naptárt nézegeti, számolgatja a napokat, menynyinek kell eltelnie az iskolakezdésig. A tanítást megszokni könnyű, de nélküle élni nagyon nehéz lehet. így már nincs mit csodálkozni, hogy közelebbi és távolabbi terveit illetően csak annyit mond: még nagyon sokáig szeFOTÓ: TOMPA Z. MIHÁLY retne tanítani. - Végül is szerencsésnek mondhatom magam, hiszen egész életemben azt csinálhattam, amit szeretek: tanítottam. Olyan kiváltság ez, ami csak keveseknek adatik meg, és én sohasem vágytam más elismerésre, csak a gyermekek őszinte és hálás tekintetére. m z. m.i Almásy Pál fotográfiái Eger Az egri Keresztény Ifjúsági Klub és Galéria (KIK), továbbá a „Segít a Város” Alapítvány Galériája, valamint az Almásy Pál Fotográfiai Társaság szervezésében ma délután 5 órakor nyílik meg Almásy Pál (Paul Almásy), a Franciaországban élő magyar származású neves fotóművész alkotásaiból összeállított tárlat - tudtuk meg tegnap Balogh Ferenctől, a KIK program- szervezőjétől. „A XX. század tanúja” című kiállítást Fejér István egri fotóművész nyitja meg az érsekudvari (Széchenyi István utca 5. szám alatti) KIK-ben. A Csont István Teremben lévő tárlat e hónap végéig, március 27-ig lesz látogatható hétfő kivételével minden nap, 10 órától délután 6 óráig. m
