Heves Megyei Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-07 / 56. szám

HIHI 2003. Március 7., péntek MEGYEI KÖR KÉP 5. OLDAL Milliárdokat nyerhetnek a kismamák Bár a Legfelsőbb Bíróság (LB) még nem mondta ki a végső szót, a megyei Területi Államháztartási Hivatalokban (TAH) igencsak felpezsdült az élet. A kiváltó ok a Somogy Megyei Bíróság minapi, három kismama ügyében hozott jogerős ítélete, melyben több évre visszamenőleg havi 6700 forint és annak kamatai megfizetésé­re kötelezte a Somogy Megyei TÁH-ot. Heves megye A bírósági verdikt ugyan csak a három ügyre vonatkozik, ám ha az összes érin­tett kismama benyújtja a keresetét, akkor az államnak alaposan a zsebébe kellene nyúlnia, hiszen az akár 100 milliárdos nagyságrendű kiadást is jelenthetne. De nézzük előbb, hogy miről is van szó. Egy évtizedekkel ezelőtt alkotott ren­delet értelmében az akkori, a gyermekek számának függvényében 800-900-W00 forintos gyermekgondozási segély (gyes) mellé járt a jövedelempótlék is. Ez utóbbi összegét utoljára 1994. szeptember 1-jével emelték meg, akkortól lett ez az összeg havi 6700 forint. Ez a gyes plusz pótlékrendszer volt életben egészen 1996. április 14-ig, mikor is az idevágó jogszabályok módosításával 15-étől lehetőség nyílt annak a mindenko­ri öregségi nyugdíjminimuméval meg­egyező összegű gyesre történő átváltására. Voltak viszont olyanok - igaz, nem so­kan -, akik maradtak az eredeti „gyes plusz pótléknál”, lévén ez a módosított gyes-jogosultság a családon belüli egy főre eső jövedelemtől függött. Nos, a jelek sze­rint arra jött most rá valaki, azt a jogsza­bályt, amely az ominózus pótlékról ren­delkezett, nem módosították akképp, hogy az így folyósított 6700 forint csak az 1996. április 15-e előtti rendelkezések alapján megállapított gyes mellé jár(na). Bár az ügyben már jogerős ítélet is van, a történetre még nem kerülhetett pont, miután az Államháztartási Hivatal felülvizsgálati kérelemmel az LB-hez for­dult. Egyes szakértők úgy vélik, hogy a hivatal jogszabály-értelmezést kér, hivat­kozva arra, hogy a törvényalkotói szán­dék és a jogszabályi környezet a felperes kismamák törekvéseivel ellentétes célra utal. A végső szót így majd az LB mondja ki, ám a felül­vizsgálati kére­lemnek nincs halasztó hatálya, így a Somogy Megyei TÁH-nak fizetnie kell. Ám ha az LB eljárás- beli problémá­kat talál, úgy visszadhatja a megyei bíróságnak az ügyet, s akkor éppenséggel még születhet a mostanival ellentétes ítélet is. Ez eset­ben viszont a kismamáknak kellene visz- szafizetniük az időközben esetleg már felvett pénzt... Egy másik kérdőjel, hogy a visszamenő­leg megítélt pótlék mikortól is ketyeg. Ugyanis a családtámogatásokról szóló tör­vény értelmében amennyiben nem a megfe­lelő összegben állapították meg a családtá­mogatási ellátást, akkor 3 évre visszamenő­leg lehet csak követelni a pénzt. Ha viszont a tb-jogszabályok alapján járó juttatásokról van szó, akkor ez már 5 év. (A jövedelempót­lékot ugyanakkor a nyugellátások kiegészíté­séről szóló rendelkezés szabályozza...) Van, aki szerint az sem elképzelhetetlen, hogy a pénz folyósításának elmaradása valójában eljárásjogi hibának minősül, így viszont el­évülési idő sincs, és az óra 1996. április 15-től „ketyeg". Kérdés továbbá még az is - tették hozzá mindehhez a Heves Megyei TÁH-nál -, hogy mikortól kell számítani az esetleges el­évülést: a bírósági ítélettől vagy az elmaradt pótlékra és kamataira vonatkozó kérelem benyújtásától? Az azonban bizonyos, hogy a Somogy megyei ítélet nem prece­dens értékű, azaz minden érintettnek ma­gának kell kérelmeznie a folyósítást. Ezt viszont csak ott teheti meg, ahonnan szá- mára a gyest folyósították. ikühnei Heves megye: hatezer érintett A Heves Megyei TÁH igazgatója, Zay Ferenc szerint ha az ítélet marad, úgy az szükebb pátriánkban a vizsgált időszakban havonta átlag 6000 kismamát érint. Az e szerint kifizetendő pótlék 3 év el­évülés esetén 1,4 milliárd, 5 év esetén 2,4 milliárd, elévülés nél­kül pedig - azaz 1996. április 15-ig visszamenőleg - mintegy 2,9 milliárd forintnyi kiadást jelentene, és az ezt terhelő kamatokat. Lezuhant a födém az ipari parkban A több tonna súlyú betonelem több méter magasból zuhant le fotóit, o. EU-normák a kollégiumokban Eger Hatvan Szerencsés kimenetelű munka­helyi baleset történt tegnap a délelőtti órákban az újhatvani ipari parkban, a Bosch épülő új csarnokánál. Mint arról a tör­téntek idején a helyszínen tar­tózkodók beszámoltak, betono­zás közben leszakadt az épít­mény egyik, több tonna súlyú födémje, s a szerkezettel együtt - több mint ötméteres magasság­ból - leesett négy, ott ténykedő munkás is. A mentők nyomban az Albert Schweitzer Kórház tra­umatológiai rendelőjébe szállí­tották a sérülteket, akik - mint az orvosi vizsgálat során kide­rült - valamennyien megúszták kisebb zúzódásokkal. Három személyt az ellátásukat követő­en hazaengedtek, míg negyedik társukat néhány napos megfi­gyelésre a gyógyintézményben tartották. ■ A fennállásának tizedik évfordu­lóját ünneplő Érseki Szent József Kollégiumban tartottak értekezle­tet tegnap a megyei kollégiumve­zetők. A jelenlévőket Juhász Fe­renc atya, a vendéglátó kollégi­um vezetője köszöntötte, aki né­hány gondolatban felvázolta az egyház tulajdonába visszakerült intézmény elmúlt tíz évére jel­lemző tapasztalatokat. Elmond­ta, hogy egyfajta átrendeződés ment végbe az intézmény életé­ben. Míg országos viszonylatban a gyermeklétszám sajnálatos mó­don csökken, addig az érseki kol­légiumba egyre több diák jelent­kezik. Véleménye szerint érde­mes lenne a törvényhozóknak el­gondolkodniuk azon a kérdésen, hogy az egyházi kollégiumokban támaszthatnak-e olyan követel­ményeket a tanulókkal szemben, hogy csak a vallásos fiatalok nyerhessenek felvételt. Utalt arra, hogy a nagy múltú intézmény a mai napig őrzi a fegyelmet, ame­lyért az egykor itt nevelkedett if­jak hálásan gondolnak vissza az itt töltött évekre. Ezt követően Kiss Ferenc, a Kollégiumi Szövetség megyei el­nöke szólt arról, hogy a közokta­tási törvény világosan megfogal­mazta a kollégiumok helyét és szerepét a nevelés rendszerében, s hogy a március 16-i országos vá­lasztmányi ülés egyik feladata lesz a szükséges módosítások át­gondolása is. A továbbiakban dr. Csépe György, az Országos Kollégiumi Szövetség ügyvivője értékelte az elmúlt időszak eredményeit. Mint mondta, a kollégiumi szö­vetség óriási fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. Mára minden megyei elnök ren­delkezik számítógéppel, amely­nek segítségével napi kapcsolat­ban állnak egymással, így a szakmát érintő legfrissebb in­formációkhoz is gyorsan hozzá­jutnak. Kívánatosnak tartotta, hogy valamennyi kollégiumban legyen számítógép, amely rá­csatlakozhat a közös rendszer­re. Utalt arra, hogy a Nemzeti Kollégiumi Szövetség létrehozá­sa nagyon fontos volt, hiszen ezen keresztül sok intézmény juthatott hozzá a kollégiumok fejlesztéséhez szükséges anyagi támogatáshoz. Az ügyvivő lapunk érdeklődé­sére elmondta, hogy jelenleg az országban 500 kollégium műkö­dik, amelyben 80 ezer diáknak jut hely, s 3000 szakképzett pe­dagógus vesz részt nevelésük­ben. Az elkövetkező évek felada­ta lesz ezen intézmények kom­fortosabbá tétele, s az uniós nor- mákhoz való igazítása. ibartai TOMPA Z. MIHÁLY Nem félnek A fiatal gazdák nem félősek. A kijelen­tést hazai szövetségük egyik vezetője tette az Európai Unióval kapcsolatos ta­nácskozáson. A csatlakozást várják, hi­szen többségük úgy látja, hogy ezzel érvényesülési lehető­ségeik is tágulnak. Persze, buktatói is vannak a belépés­nek, hiszen várhatóan élesedik a harc, és a termelők közül is csak az fejlődhet, aki nem fél váltani, felhagyva az évti­zedeken át megszokott, ám már elavult termelési technoló­_ giákkal. Új termelőként tartják számon a fiatal gazdák legtöbbjét. Jó néhányuk csak a rendszerváltás után juthatott földhöz, akkor is csak anyagi áldozatok révén, hiszen nem örököltek és nem voltak kárpótlási jegyeik. Azért választották ezt a pá­lyát, mert vonzotta őket a mezőgazdaság, amely a nyolcva­nas években még egészen más volt, mint a mostani. A szö­vetkezetek még bírták, megfelelő munkahelyhez jutott a frissen végzett agrárszakember. Néhány év alatt megkedvel­te a mezőgazdaság gyakorlati részét is, ám amikor úgy érez­te, hogy a nyugdíjba vonulása alkalmából összehívott bú­csúztatót is a téeszben tartja majd, akkor jött a teljes össze­omlás. A kárpótlási földekhez jutók megpróbáltak gazdál­kodni, ám a fiatal gazdák többsége nem lett földtulajdonos. Csak később fektette összekuporgatott pénzét földbe, gyü­mölcsösbe a fiatal gazda. És jó néhányan azt is bizonyítot­ták, hogy az ész itt is fontos, nem elég az ősöktől örökölt ta­pasztalatra alapozni. Most meg azt mondják a fiatal gazdák, hogy az Unió lehetőség is. Kemény munka lesz megmarad­ni, fejlődni a piacon, de itt is a bátraké a szerencse. Az uniós országok mezőgazdasága is az elöregedéssel küzd. Merthogy a pálya nem eléggé vonzó a fiatalok számá­ra. Ezért az uniós országok igen jelentős, vissza nem térí­tendő támogatással igyekeznek gazdálkodásra bírni a fiata­lokat. A hazai ifjú gazdák is némi pluszt várnak a szaktárcá­tól. Ne csak az legyen gazdálkodó, aki máshol nem lát érvé­nyesülési lehetőséget. Gépi felszereltség szempontjából a hazai fiatal gazdák - és nemcsak ők - tagadhatatlanul rosszabbul állnak uniós kollégáikhoz képest. Ám azt mondják, hogy sok terméknél itt jobbak az éghajlati viszonyok, és a szellemi tőke tekinte­tében már ott vagyunk, ahol a tőlünk nyugatabbra élők. Ezt a jól vágó gazdaészt meg kell tartania a mezőgazdaságnak. Ám ehhez nem elég a fiatal termelő részéről a jó szándék. Irányított tőkeinjekció szükséges, hogy a fiatal gazda és csa­ládja számára a gazdaság legyen az ígéret földje. Gazdák az örök városban Hatvan Az európai fiatal gazdák képvi­selői Rómába készülnek. Febru­ár elején már tanácskoztak az örök városban, akkor dön­tötték el, hogy március . végén ismét találkoz- TaT nak. Meghívást já, kaptak a tagország- FA ok és a csatlako- zásra várók ag- 7A rárminiszterei is. A hazai termelő- VV két a hatvani Si­mon Attila képviseli egy minisztériumi dele­gálttal együtt. Simon a Fi­atal Gazdák Európai Szövetségé­nek (CEJA) is vezetőségi tagja. A fiatal gazdák helyzete a fő té­ma. Az Unió már több rendele­tet is alkotott a mezőgazdaság­ban tapasztalt elöregedés megfé­kezésére, miután kiderült, hogy a tagországokban az agrárter­melők több mint fele 55 évnél idősebb. Az Unió 25 ezer euro egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújt a fiatal gaz­dáknak, amelyet az adott ország szaktárcája még ugyanek- ^ kora összeggel meg- toldhat. A program ☆ eredményesnek bi­zonyult, ám a gaz- » dák még több tá- 7a mogatást kérnek. wgmm A római tanács­IÉM -'Y kozáson megállapí- ' tották, hogy Közép- C Kelet-Európábán a fi­atal gazdák nagyjából ugyanolyan gondokkal szembesülnek, mint a nyugati kollégáik. Simon úgy véli, fon­tos, hogy a belépés pillanatában minél több ifjú hazai termelő rendelkezzen az Unióban is ver­senyképes mezőgazdasági vál­lalkozással. Ehhez kormányzati segítséget várnak. _______it. z. h.i P ÉNTEKI PORTRÉ Szeretethiányt orvosol a tanító néni Édesapja tősgyökeres hatvani volt, ám később Borsodnádas- don tanított, ott született a lá­nya, aki visszatérve a család egykori lakhelyére, a Gras- salkovichok városában lett pe­dagógus. Simon Sándorné azt mondja, hogy mindez nem a véletlen műve, hiszen a család­ban sokan választották a tanári pályát. Igaz, érettségi előtt és után néhány hónapig úgy volt, hogy más szakmát választ, ám végül mégiscsak elment taníta­ni. Előbb Lőrincibe, majd Bol­dogra, ahol 14 éven keresztül volt a gyermekek kedvelt tanító nénije. Képesítés nélkül kezdte az oktatást, de már az első évben sikeresen felvételizett a jászbe­rényi tanítóképzőbe. Mehetett volna nappalira is, ám ő már nem akarta otthagyni az osztá­lyát, elmondása szerint egész életére megkedvelte a diákokat, közülük is a legkisebbeket. Min­dig csak első és második osztá­lyosokat tanított. Bejön a gyermek az iskolába, megkapja a tankönyveket, lapoz­gatja, nézi a titkokat sejtető betű­ket, aztán eltelik néhány hónap, és megtanul olvasni, írni, felfede­zi az ismeretlent. Csodálatos ezt tanító néniként megélni. És az a legjobb, hogy mindezt vala­mennyi osztállyal megéli az em­ber. Ezt nem lehet megunni. Minden gyermek más egyéniség. Csakis akkor nyerheted el a bi­zalmukat, ha őszintén közeledsz hozzájuk, és a szülőt, a barátot is megérzik benned - mondja. Hogy mennyire pótolhatja a szülőt a tanító néni? A mai világban sok gyermek­nél érződik az otthoni szeretet hiánya. Apuka, anyuka dolgo­zik, nagy a rohanás, kevés idő jut a gyermekre, aki elveszett­nek érzi magát, szeretethiány- ban szenved. És ez nagyon meg­viseli a kicsi lelkét. Úgy tűnik, kevés idő jut manapság a csalá­dokban a gyermekekre, és ami­kor lenne lehetőség egy kis esti beszélgetésre, akkor a szülők szívesebben nézik a tévét. Azt hiszik, ez a gyermeknél is így van, pedig hát bármennyire jó is egy film, az még nem teremti meg a gyermekek által várt meg­hitt családi hangulatot. Nem cso­da, ha jó néhány kisdiák azt érzi, hogy ő már nem fontos a család­ban - mondja a tanító néni.- Ha az ember annyi évet el­töltött a kisdiákok között, mint én, akkor ráérez, hogy mikor kell a gyermekekkel többet fog­lalkoznia. Ezért legtöbbször a szünetekben sem megyek a ta­náriba, hanem ott vagyok a kis­diákjaim között. Ez nekem soha­sem jelent fáradságot. Azt mondja: az ember egy idő után azon kapja magát, hogy el sem tudja képzelni a napjait az iskola nélkül. Várja már a nagy nyári szünetet, de aztán eltelik néhány hét, és azon kapja ma­gát, hogy már a naptárt nézege­ti, számolgatja a napokat, meny­nyinek kell eltelnie az iskolakez­désig. A tanítást megszokni könnyű, de nélküle élni nagyon nehéz lehet. így már nincs mit csodálkoz­ni, hogy közelebbi és távolabbi terveit illetően csak annyit mond: még nagyon sokáig sze­FOTÓ: TOMPA Z. MIHÁLY retne tanítani. - Végül is szeren­csésnek mondhatom magam, hi­szen egész életemben azt csinál­hattam, amit szeretek: tanítot­tam. Olyan kiváltság ez, ami csak keveseknek adatik meg, és én sohasem vágytam más elis­merésre, csak a gyermekek őszin­te és hálás tekintetére. m z. m.i Almásy Pál fotográfiái Eger Az egri Keresztény Ifjúsági Klub és Galéria (KIK), továb­bá a „Segít a Város” Alapít­vány Galériája, valamint az Almásy Pál Fotográfiai Társa­ság szervezésében ma dél­után 5 órakor nyílik meg Almásy Pál (Paul Almásy), a Franciaországban élő magyar származású neves fotómű­vész alkotásaiból összeállított tárlat - tudtuk meg tegnap Ba­logh Ferenctől, a KIK program- szervezőjétől. „A XX. század tanúja” című kiállítást Fejér István egri fotó­művész nyitja meg az érsekud­vari (Széchenyi István utca 5. szám alatti) KIK-ben. A Csont István Teremben lévő tárlat e hónap végéig, március 27-ig lesz látogatható hétfő kivételével minden nap, 10 órától délután 6 óráig. m

Next

/
Thumbnails
Contents