Heves Megyei Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-31 / 75. szám

I 2003. Március 31., hétfő SZOCIÁLIS HÁLÓ 7. OLDAL EU-standard felmérés a drogfogyasztásról Közösen lépnek fel a kábítószer-fogyasztással szemben fotós gál gábor A megyeszékhelyen működő Kábítószer- ügyi Egyeztető Fórum a napokban megtar­tott ülésén úgy döntött, hogy pályázatot nyújt be a Gyermek-, Ifjúsági és Sportmi­nisztérium (GYISM) egyik programjára, amely a „kábítószer-problémával kapcso­latos társadalomtudományi vizsgálatok, kutatások támogatása” címet viseli. A ter­vek szerint a támogatás révén Eger bekap­csolódhat az ESPAD nemzetközi vizsgálat- sorozatba: ez az európai standardvizsgálat a fiatalok drogfogyasztási szokásairól. Eger Az ESPAD vizsgálatai háromévente ismét­lődnek az európai országokban. A képzett kérdezőbiztosok mindenütt ugyanazokat a kérdéseket teszik fel a kábítószer-fo­gyasztásban leginkább érintett 15-16 éves korosztály tagjainak. A válaszok értékelé­se is ugyanazon metódussal történik, így valóban mód nyílik az összehasonlításra a földrész különböző államai között, az egy időben végzett felmérésnek köszönhető­en a fogyasztási szokások időbeli változá­sait illetően is. Az eredményekből aztán természetesen lehet következtetni a tenni­valókra. Az ESPAD-vizsgálatokban Magyaror­szág évek óta részt vesz, 1999-ben példá­ul az országos, mintegy 6500 fős mintá­ban 33 egri diák szerepelt. Mód van ugyanakkor arra, hogy az országos vizs­gálattal párhuzamosan magáról a városról készüljön egy hasonló felmérés: pontosan ez az, amihez az egri Kábítószerügyi Egyeztető Fórum anyagi támogatást sze­retne szerezni az illetékes tárcától. A már ebben a hónapban, ezerfős mintán kezdő­dő vizsgálat költségei megközelítik az egymillió forintot. A városi önkormányzat előre biztosította a költségkeretet, s arra az esetre is elkülönítettek pénzt, ha eset­leg nem nyer majd a pályázat. (Egyébként a GYISM kapcsolódó programjának összkerete 20 mülió forint.) Az ESPAD-vizsgálat lebonyolításának minden lépése - a kérdőív összeállításától az adatok felvételén át az adatfeldolgozá­sig - szigorú módszertani szabályok sze­rint zajlik. Ez az országos, ületve európai adatokkal való összehasonlításhoz, az adatok értelmezéséhez elengedhetetlenül szükséges, ezért az adatok minőségének biztosításához ezeket a módszertani stan­dardokat minden almintában - így egy speciális városi vizsgálatban is - biztosíta­ni kell. Ez a minta véletlen kiválasztásá­nak szükségességét, a megkérdezés külső kérdezők közreműködésével történő le­bonyolítását, a kérdőívek áttekintését, ér­tékelését, illetve az adatok ESPAD-stan- dardok szerinti feldolgozását jelenti. Nemrégiben a korábbi Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint az Oktatási Minisztérium (ISM-OM) is végzett kábító­szer-fogyasztással kapcsolatos felmérést a megyeszékhelyen, ez azonban sokban különbözik az ESPAD-kutatástól. Az ESPAD célja a prevalencia (megbetege­dés-) becslés dohányzás, alkohol- és drog- fogyasztás vonatkozásában, s az adatok a nemzetközi, az országos, illetve a főváro­si adatokkal összevethetők úgy, hogy tud­ni lehet, hogy azok mindegyike kiterjeszt­hető az adott térség diákjaira. Az ISM-OM adatfelvétele viszont nem volt reprezenta­tív, tehát nem az ország összes diákjáról vagy az egri diákokról szólt, hanem az ISM-OM pályázatban résztvevőkről. A célja is más volt - a beavatkozások előké­szítése, megalapozottságának növelése -, és azoknak szolgált információval, akik a prevenciós beavatkozást végezték, s csak azokról, ahol zajlott a beavatkozás, vagyis a nyertes iskolákról. Általánosságban egy város vonatkozásában az adatok csak ak­kor érvényesek, ha a város minden iskolá­ja nyer az ISM-OM pályázaton. A legna­gyobb különbség azonban az, hogy az adatfelvételi körülmények, lehetőségek miatt az ISM-OM kérdőív jóval rövidebb, csak néhány változót vizsgál, s nem mér prevalenciákat. Mindezek miatt az ESPAD-kutatás hiánypótló lesz a megye- székhelyen, az iskolák, oktatási intézmé­nyek kénytelenek a realitásokkal szembe­sülni, s talán szívesebben „beengedik” a prevenciót. A vizsgálat tudományos feldolgozása után várhatóan egy kiadvány készül majd a tapasztalatokról, amelyet eljuttatnak az érintettekhez. irénesi Enyhült a „drogtörvény” Roma központ Phare-segítséggel Nem kis politikai vitát követő­en a Parlament elfogadta, majd a köztársasági elnök is aláírta a drogtörvény módosítását. Ez az enyhébb szabályozás első­sorban az alkalmi fogyasztókat ítéli meg másként, mint a ko­rábbi rendelkezések. Budapest A kormány lazított a drogtörvény szigorán azok esetében, akik vál­lalják a gyógykezelést. A felméré­sek szerint az elmúlt években ugyanis a drogfogyasztás nem csökkent jelentősen annak ellené­re sem, hogy börtön járt érte. Szakemberek régóta állították, hogy különbséget kell tenni a ká­bítószer-fogyasztók között. Az új törvény egyik alapgondolata az, hogy a kábítószer-bűnözésen be­lül van a szereplőknek egy olyan csoportja, akiket gyógykezelni szükséges, és nem pedig a bünte­tés az elsődleges velük szemben. Különbséget kell tenni tehát a ká­bítószerfüggő beteg emberek, a kábítószer hatása alá került, még nem beteg, de a szenvedélybeteg­ségnek a határán lévő emberek között a fogyasztói oldalon, és ezeket szembe kell állítani a ter­jesztői oldalon álló társasággal. A korábbi szabályozás alapján börtönnel büntettek mindenkit, aki kábítószert fogyasztott, a Bün­tetőtörvénykönyv által előírt bün­tetés - hacsak nem csekély men­nyiségről volt szó - mindegyik esetben öttől tíz évig terjedő sza­badságvesztés volt. Bizonyos ese­tekben a kábítószer-visszaélés el­követője a büntetőjogi felelősség­re vonás alól mentesülhetett, hogyha kezeltette magát, és ezt huzamos időn keresztül ténylege­sen igénybe is vette. Ez a lehető­ség benne maradt a törvényben, de ennek a hatókörét a módosítás szélesebbre nyitotta. __________■ Eg er Állami és önkormányzati támo­gatás, valamint egy Phare- pályázat segítségével roma kö­zösségi és információs központ létesítését tervezik a megyeszék­helyen. A központnak az elkép­zelések szerint a felnémeti város­részben a Kovács Jakab u. 35. szám alatti ingatlan adna helyet. Ebben az épületben jelenleg az Egri Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat és a körzeti rendőr iro­dája, illetve a Bródy Sándor Me­gyei és Városi Könyvtár 2. számú fiókkönyvtára működik, s ezek maradnának is ott, de az elrende­zésük változna. Amint azt Urvári Sándortól, a polgármesteri. hivatal civil refe­rensétől megtudtuk, a Phare- pályázat célja, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű - elsősorban "roma származású - emberek in­tegrációját támogassa, esély­egyenlőtlenségüket csökkentse az oktatás, a képzés, a közösség- fejlesztés, a kulturális élet és az érdekképviselet területén. A program teljes költségvetése 4 millió euro, amelynek 50 százalé­ka Phare-támogatás, másik fele pedig az Oktatási Minisztérium társfinanszírozásából származik. Egy-egy projektre minimum 70 ezer, maximum 120 ezer eurót le­het elnyerni, úgy, hogy a támoga­tás mértéke nem haladhatja meg a projekt komplett költségvetés­ének 90 százalékát. A fennmara­dó részt a pályázóknak kell bizto­sítaniuk önerőként, pénzben vagy természetben. Feltétel továbbá az is, hogy si­keresen pályázni csak konzorciu­mi formában lehet. A megyeszék­helyi konzorcium vezetője a SZETA Egri Alapítványa, tagja a városi önkormányzat, a roma ki­sebbségi testület, az Egri Romá­kért Közalapítvány, a Felnémet Kultúrájáért Alapítvány, a Megyei Művelődési Központ és a Tradí­ció és Jövő Alapítvány. Ami az önerőt illeti, az egri közgyűlés legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy hárommillió forintot bizto­sít a pályázati alap terhére. Emel­lett, ha eredményes lesz a pályá­zat, a város öt évre ingyenes hasz­nálatba adja az említett Kovács Jakab úti épület azon részét, ahol a központot kialakítják. A közösségi és információs központ szakmai programja négy nagyobb csoportba foglalható össze. Ide tartoznak a tanulást, továbbtanulást segítő képzések, a szórakoztató és közösségi prog­ramok, s a cigány identitást erősí­tő programok. A központban in­formációközvetítéssel és tanács­adással is foglalkoznak. __________________________158SI P rogram a hajléktalanok foglalkoztatására Sorsukat miniszteri biztos felügyeli FOTÓ: GÁL GÁBOR Budapest A hajléktalan emberek foglalkoz­tatását elősegítő komplex modell- kísérleti program 1999-ben abból a helyzetből indult ki, hogy nem elegendő a hajléktalanellátó szo­ciális szervezeteken belüli foglal­koztatás, szükség van a munka­erő-piaci eszközök bekapcsolásá­ra, a külső, integrált munkahe­lyen történő elhelyezés érdeké­ben a munkára felkészítő progra­mokra, a képzésekre. A program két ágazat közötti együttműködési alapját az adta, hogy 1998-2000 között a szociá­lis és a munkaügyi terület össze­vontan működött a Szociális és Családügyi Minisztérium kereté­ben, ekkor sikerült a Munkaerő­piaci Alap irányítótestületéhez egy pályázati tervet beadni a haj­Miniszteri biztos Becslések szerint az ország­ban 25-30 ezer hajléktalan él. November Í5-én a hajlék­talanság problémakörének ha­tékonyabb kezelése érdeké­ben dr. Csehák Judit miniszte­ri biztost nevezett ki Vecsei Miklós személyében, aki a Magyar Máltai Szeretetszolgá­lat ügyvezető alelnöke. léktalan személyek munkára való felkészítése, foglalkoztatása érde­kében. A Szociális és Családügyi Mi­nisztérium 2002-ben - 200 millió forint támogatással -, majd az idén is tovább folytatta a hajlékta­lan személyek foglalkoztatási, re­habilitációs és lakhatási program­ját, de ehhez már nem társultak munkaerő-piaci források. A helyi munkaügyi szervezetekkel, kép­zőhelyeiddel, a munkaadókkal, a piaci szereplőkkel való kapcsolat azonban megmaradt. A program bebizonyította lét- jogosultságát - vallják a résztve­vők, a hajléktalanellátásban dol­gozó módszertani munkatársak, szociális munkások -, hiszen fel­hívta a szakemberek, az irányító szervezetek figyelmét arra, hogy a hajléktalan ember értékes mun­kaereje a társadalomnak, de en­nek bizonyításához együttes se­gítségre van szüksége. A hajléktalan emberek munká­ba állítását elősegítő központi in­dítású komplex modellkísérleti program szervezője és koordiná­tora a Nemzeti Család- és Szociál­politikai Intézet volt. MÁS SZEMSZÖGBŐL Ital és drog Szakemberek szerint a hosz- szú távú drogstratégia mű­ködtetésekor figyelembe kell venni a tágabb összefüggés- rendszert, a fogyasztást befo­lyásoló tényezők komplex hálózatát: nem lehet a tünetet gyógyítani, ha a kiváltó oko­kat negligáljuk. A drogfo­gyasztás csak okozat, tünet mind a társadalom, mind az egyén szintjén. Az alapprob­lémát kell kezelni, nem egy­szerűen egy esetleges meg­nyilvánulási módját. Ezek közül csak egy - bár következményeit tekintve va­lóban a legsúlyosabb - a ká­bítószer. De ide tartoznak az egyéb szervisszaélések - akár a jelentős lobbyra tá­maszkodó, nagy állami bevé­telt hozó és közben a belépte­tő vagy modellfunkciót töké­letesen betöltő alkohol- és ni- kotinfogyasztás - és más tí­pusú addikciók, de ebbe a körbe tartozik a lakosság év­tizedek óta meredeken emel­kedő gyógyszerfogyasztása is: egy fals, medikalizálódott probléma-megoldási struktú­rát jelent, ami egyben mintát is nyújt a szervezet biokémi­ájának megváltoztatására, az abúzus jellegű használatra. ­Felmérések készültek is­koláskorú gyermekek egész­ség-magatartása tárgyában. Ezek azt igazolták, hogy a szülők alkoholfogyasztása, illetve dohányzása a gyer­mek kipróbáló magatartásá­val szignifikáns pozitív kap­csolatban van, közelítőleg kétszeresére növeli a kipró­bálási, illetve fogyasztási ma­gatartás előfordulását a gyer­mekek körében a szülő, mint szerepmodell megfigyelése. A fentiekből következően áz addikciók (függőségek) teljes körét szakmailag egy­ségesen kell kezelni. Ez ki­védheti a jelenleg rendelke­zésre álló - óhatatlanul korlá­tozott - személyi, intézményi és financiális erőforrások szétforgácsolódását. Fogalomtár Hajléktalanok Utcaképtelen hajléktalan ember: Azokat az utcán élő embereket értjük a fogalom alatt, akik egészségi, mentá­lis állapota stb. nem teszi le­hetővé azt, hogy az utcán él­jenek. Ez különös jelentőség­gel bír a téli időszakban, ami­kor az utcaképtelen emberek közvetlen életveszélybe ke­rülhetnek. Fapad: A fogalom az éjjeli menedékhelyet jelenti. Az in­tézménytípus a hajléktalan emberek, valamint krízis- helyzetben lévők (csak 18 év felett) éjszakai pihenését szolgálja. Utcai szociális gondozás: A hajléktalanellátó rendszer ele­me, mely az utcán életvitel­szerűen tartózkodó (esetleg az ellátással szemben bizal­matlan) hajléktalan emberek ellátását végzi. Legfontosabb tevékenységük az életmentés, a közvetlen életveszély meg­előzése, valamint a szociális ellátórendszerbe való bekap­csolódásuk elősegítése. Átmeneti szálló: Azon haj­léktalan emberek elhelyezé­sét biztosítja, akik az életvi­telszerű szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra. Ápoló-gondozó otthon: Azon hajléktalan embereket látja el, akiknek elhelyezése átmeneti szállón, rehabilitá­ciós szállón nem megoldha­tó, és koruk, egészségi álla­potuk miatt fokozott ápolás- ra-gondozásra szorulnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents