Heves Megyei Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-26 / 71. szám

12. OLDAL P F 2 3 ■ 2003. Március 26., szerda Is Múzeumi támogatást érdemelnek 2003. febr. 4-i számukban a címol­dalon jelent meg az a tudósítás, mely a Mátra Múzeumban működő Mikroáriumban a cikk írója szerint természetkárosítónak minősített te­vékenységről számol be. A cikk tar­talma, egyes állításai a megfelelő is­meretek hiányában készültek, így alapot adtak arra, hogy annak tar­talma alapján téves, ill. félinformá­ciók kaphassanak szárnyra, melyek a tulajdonos-üzemeltetők tevé­kenysége mellett a múzeum szak­mai munkáját is érintették. A mú­zeum és az üzemeltető bt. közötti másfél évtizedes kapcsolat indokol­ja, hogy a jogi procedúra lezárását követően tisztázzuk a félreértése­ket. Ezért vállalkoztunk arra, hogy az alábbiakban közösen fogalmaz­zuk meg helyreigazító írásunkat. Röviden szeretnénk ismertetni a valós tényeket. Elöljáróban szeretnénk határo­zottan kijelenteni, hogy az állandó kiállítás, a Mikroárium, mely ma­gántulajdonban, de a múzeum szakmai felügyeletével működik, néhány adminisztratív hiányosság ellenére megfelelő körülmények között végzi az állatok tartását és bemutatását, tehát természetkáro­sításról, az állatok nem megfelelő körülmények között történő tartá­sáról szó sem volt. A hatósági intéz­kedés a bár jóhiszeműen és szak­szerűen, de érvényes engedély nél­kül tartott hazai fajok és a CITES hatálya alá tartozó, illetve veszé­lyesnek minősülő állatok engedé­lyének hiánya miatt indult. Sajnála­tosan nem derült fény az eljárás közben arra, hogy az engedélyek ügyintézésére már történtek intéz­kedések, de erről a területileg illeté­kes Bükki Nemzeti Park Igazgató­sága nem tudott. 2002 nyarán egy névtelen beje­lentést követően a természetvédel­mi hatóság két alkalommal végzett ellenőrzést, mely a fentíekben tett kijelentést messzemenően alátá­masztja. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül ismertetjük a 2002 augusztusában készült szakértői vizsgálat jegyzőkönyvének néhány, ide vonatkozó részét, mely egyér­telműen cáfolja az újságban megje­lenteket: „Egyéb észrevételeim között a következőket óhajtom megemlíte­ni. A Mátra Múzeum Gyöngyös vá­rosában a természettudományos kutatás és ismeretterjesztés egyik legbiztosabb bázisa. Kiállításai, ki­adványai a háttérben húzódó ma­gas tudományos értékű gyűjtemé­nyekre támaszkodva megbízható forrásai a hiteles ismeretterjesztés­nek és népszerűsítésnek. A muzeo­lógus gárda nemcsak magyarorszá­gi, de nemzetközi összehasonlítás­ban is kiemelkedő jelentőségű ku­tatásokat végez. Együttműködésük a Mikrokapcsolat Bt.-vel a Mikroári­um üzemeltetéséről több mint tíz éve tekint vissza, és a kívülállók számára esetleg holtnak, száraznak tűnő múzeumi kiállításokat hatéko­nyan színesíti, fűszerezi a pincehe­lyiségekben helyet kapott élőállat­bemutató. A tartási körülmények megfelelőek, a terráriumok elegen­dő méretűek, jól (különösen a hazai fajok esetében), természethűen be­rendezettek, az állatok jól tápláltak, jól érzik magukat, amit egyes egzo­tikus fajok esetében a szaporodási siker is bizonyít. A közönség, a láto­gatók körében a bemutató folyama­tosan nagy sikert arat. Ezt az is bi­zonyítja, hogy - sajnos nem egé­szen törvényes módon - gyakran jelentkeznek jóhiszemű lakosok „talált” kétéltűekkel és hüllőkkel, hogy azokat a Mikroárium részére átadják. Kivétel nélkül így kerültek be a hazai fajok, melyekre enge­délyt kellett volna kérni. Javaslatom mind a Mikroárium üzemeltetője, mind a természetvédelmi hatóság részére azt, hogy a nyári, a közön­séget tekintve is aktívabb időszak­ban kapjanak engedélyt egyes gya­kori hazai fajok (békák, mocsári teknős, fürge gyík, vízi sikló) be­mutatására, ezzel is emelve a lakos­ság körében a természetvédelmi tu­datosságot. Az egzotikus hüllőfajok többsége ajándékozás, ill. fölös sza­porulat elhelyezése keretében jutott a Mikroáriumba. Tartásuk, bemu­tatásuk így nem veszélyezteti a fajok eredeti élőhelyén történő fennmara­dását. Általánosságban úgy vélem, hogy a Mikroárium célkitűzése a Mátra Múzeum keretá között támo­gatást érdemel, a kétéltűek és hüllők bemutatásával - a megfelelő enge­délyek birtokában - természetvédel­mi érdekeket nem sért, sőt a termé­szettudományos ismeretterjesztést, a „hidegvérű” állatfajok megismeré­sét, népszerűsítését szolgálja. ” A vizsgálat megállapította, hogy az ajándékba kapott fajok esetében - melyek közül több, mint pl. a tigrispiton is, a Fővárosi Állat- és Növénykertből származik, míg má­sok látogatók ajándékaként kerül­tek a bemutatóba - a hivatalos tar­tási engedélyek hiányoztak. Ezek beszerzése a vizsgálat idején már folyamatban volt, amit az üzemel­tető a 2000 júliusában kelt kérelmé­nek másolatával igazolt. A bejelentést követően, a szak­értői vizsgálatokkal párhuzamo­san, a vonatkozó jogszabályok ér­telmében, a természetvédelmi ha­tóságok kezdeményezésére megin­dult a rendőrségi vizsgálat is, mely időközben jogerős végzéssel lezá­rult, s bűncselekményt nem állapí­tott meg. A történtek ellenére a múzeum vezetése, a természetvédelmi ható­ság szakembereivel és a Mikroáriu- mot üzemeltető tulajdonosokkal konzultálva a kiállítás folyamatos üzemeltetése mellett döntött, így a bemutató látogathatóságában fenn­akadás nem volt. A bemutató jelenleg minden te­kintetben megfelel a 2002. decem­ber 28-án életbe lépett, a Washing­toni Egyezmény hazai alkalmazá­sáról rendelkező kormányrendelet­nek. Egyébiránt itt szeretnénk fel­hívni a figyelmet arra is, hogy so­kan félreértelmezik — mint tette ezt á bejelentő, ül. a cikk írója is — a Washingtonban 1973. március 3-án elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetkö­zi kereskedelméről szóló Egyez­ményt (CITES), a Magyarországon 1996-ban kiadott „Lili. törvény a természet védelméről” vonatkozó szövegének (42. §, 43. §), illetve a törvényre épülő „8/1998. (I. 23.) Kőim. rendelet a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részle­tes szabályokról” rendelet alkalma­zását. Míg a nemzetközi Egyez­mény a kereskedelmet (a nemzet­közi rövidítésben a T: trade = keres­kedelem), addig a hazai rendelet a tartást és bemutatást szabályozza. E helyütt szeretnénk közzétenni, hogy a Mátra Múzeum és a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága közötti negyedszázados eredményes mun­kakapcsolat (közös kiállítások, ku­tatások, publikációk, konferenciák stb.) nem szakadt meg e „szeren­csétlen” ügy miatt, melyet sok félre­értés, csekély mulasztás, a két intéz­ményen kívül álló okok jellemez­tek. Általános tanulság mindenki számára, hogy az élőlények tartá­sát, beszerzését ma már nagyon sok törvény, rendelet szabályozza, me­lyek mindenki számára kötelezőek. Egy-egy házi kedvenc, vagy kiállítá­si példány beszerzése vagy vállalása előtt be kell szerezni a szükséges in­formációkat, engedélyeket. Szita Tamás BNP Élővilág-védelmi Osztály vezetője Dr. Fűköh Levente múzeumigazgató Önzetlen segítők Ezúton szeretnénk kifejezni kö- szönetünket azoknak az autós­társainknak, akik március 14-én a reggeli órákban segítségünkre siettek. Nyolc óra felé az andor- naktályai úton a 3-as számú főút felé tartottak, amikor észrevet­ték, hogy bajba jutottunk. Mivel az autónk defektet kapott, a kö­zeli árokba borultunk. Az arra haladó jármű utasai kiszálltak és azonnal hozzánk siettek. Se­gítettek kikászálódni a felborult kocsiból, majd közös erővel talpra állítottuk az autót, és segí­tettek a kerekeket is kicserélni. Az adott helyzetben az ijedtség­től nem kérdeztük meg segítő­kész embertársaink nevét, s a kocsijuk rendszámát sem je­gyeztük meg, ám azóta is gyak­ran emlegetjük hálával őket. Szerencsére a balesetben senki nem sérült meg, s mivel az autó­nak sem történt nagyobb baja, épségben hazatértünk. Még egyszer köszönjük az önzetlen segítséget azoknak, akik nem hagytak cserben ben­nünket, és ilyen jól vizsgáztak emberségből. Koncz Árpád Kisfüzes Az igazgató elnézést kér a vevőtől A közelmúltban egy igen kellemetlen eset tör­tént meg velem, amelyről szeretnék részlete­sen beszámolni. Célom ezzel nem a felelős­ségre vonás, az illetékesek lejáratása, hanem a saját becsületem megőrzése! Idén febr. 21-én (pénteken) az esti órákban (8 körül) a párom és én a szükséges nagybevásárlást intéztük az egri TESCO Áruházban. Amikor a pénztárhoz értünk és fizetésre került a sor, hirtelen két fér­fi állt meg előttem, és kérdőre vontak: - Höl­gyem, nem ismerős önnek ez a papír? — kér­dezte az egyikük, miközben egy Túró Rudi pa­piját lebegtette a kezében. Nem igazán értet­tem a kérdést, de tovább folytatta, miszerint én vásárlás közben fogyasztottam el ezt a termé­ket, és erről a biztonsági kamera által rögzített felvétele van. Ő volt az operátor, aki vérben for­gó szemekkel azt állította, hogy a felvételen én vagyok, ő biztos, hogy nem téved! „Nagylelkű­en” felajánlották, hogy kifizethetem, de ha ezt nem teszem meg, úgy jegyzőkönyv és rendőr­ségi eljárás lesz az ügyből. Nem voltam hajlandó kifizetni a más által elfogyasztott árut, ezért két biztonsági őr egy hátsó irodába kísért - keresztülhaladva a be­vásárlóközpont teljes területén, a vásárlók ha­dán át -, mint valami bűnözőt. Itt az operátor már nem volt jelen, az ő rágalmazása állt szemben az én értetlenségemmel, nem hit­tem el, hogy ez velem történik. Kértem, en­gedjék megnézni a felvételt, hogy tisztázni tudjam magam, mert nem én voltam az elkö­vető, de ez nem tartozott a jogaim közé. A biz­tonsági őr közölte velem, hogy most már min­denképp jegyzőkönyv készül az esetről, de még most is fizethetek, ha akarok. Ellenkező esetben rendőrségi eljárást indítanak ellenem lopás bűntettében. Egyértelművé vált számomra, ebben a do­logban csak én lehetek a vesztes. Ha fizetek, azzal beismerném azt, amit el sem követtem. Ha nem fizetek, akkor is pórul járok, mert az eljárás során lehet, hogy meg sem nézik a fel­vételt (ami mellesleg bizonyítaná az ártatlan­ságomat), a következmények pedig súlyosak lesznek. Erről a biztonsági őr tájékoztatott, aki tele volt „jó szándékkal” és „megértéssel”, de mint utólag kiderült, neki ez a dolga. Értetlenül álltam a dologgal szemben, a biztonsági ember már az irataimat kérte, ami­kor váratlanul megjelent a vádlóm. „Megren­dült” arccal közölte, hogy tévedés történt, va­lóban nem én vagyok a felvételen, csak hát a szövetkabát, amit viseltem, és a párom kabát­ja és stb..., mind olyan hasonló volt, úgy meg­tévesztette őket. Ezek után már jogomban állt, hogy írjak a panaszkönyvbe, ha szeretnék. Végezetül a hátsó kijáraton kellett elhagynom az épületet, mintha tényleg bűnös lennék. Bennem maradt egy tüske, mert a lejáratás nyilvános volt, a bocsánatkérés viszont zárt­körűvé sikerült. A nyüvános bocsánatkérés lett volna a minimum részükről, de mivel ez nem történt meg, nem szeretnék úgy élni, hogy más keresztjét is én cipeljem. Utózönge: amíg a tisztelt urak engem „val­lattak”, a valódi elkövető jókedvűen hagyhat­ta el a helyet, azt a helyet, ahová számomra többé nem lesz érdemes betérni. Csirke Andrea (cím a szerk.-ben) Tisztelt hölgyem! Az áruházunk az ügyet kivizsgálta, és sajnálattal vettük tudomásul, hogy a biztonsági operátor tévedése valójában megtörtént. Panaszosunkat az áruház-igazgató úr és a biztonsági igazgató az esetet követően telefonon felhívta és elnézését kérte a történtekért. Személyes bocsánat­kérés lehetőségét is felajánlottuk, mellyel tisztelt panaszosunk ez idáig még nem élt. Ezzel egy időben tájékoztatást adtunk arról is, hogy a biztonsági operátorral szemben fegyelmi fele­lősségre vonást alkalmaztunk. Továbbá felhívtuk az operátor figyelmét arra is, hogy az ilyen és hasonló tévedésektől tartózkodjon. Tisztelettel: Olufemi Sodiya igazgató Szép volt, jó volt A siroki Nyírjes nyugdíjasklub farsangi találkozóra hívta meg a község nyugdíjasait, melyen mintegy 130 személy meg is je­lent, akiket a klub tagjai vendé­geltek meg. A találkozón a klub­tagok kis műsorral kedvesked­tek. A műsor záró fénypontja a gyertyagyújtás és a nyugdíjas­induló éneklése volt. Ezután kezdődött a tánc, melyhez a ze­nét kéttagú zenekar adta, ellen­szolgáltatás nélkül. Köszönet ér­te! A teljes nevüket ugyan nem tudom, csak annyit, hogy Balázs és Pali (keresztnév). En vidéki nyugdíjas vagyok, de rokoni kapcsolat révén ott lehettem. A rokon Jacsó Gáspárné főszerve­ző. Szép volt, jó volt. Kívánok nekik jó egészséget, hogy még sok ilyen vidám találkozót szer­vezhessenek. Tóth Gy.-né Tenk Báloztak a sportolók A szervezők és rendezők köszö- netüket fejezik ki az alábbi tá­mogatóknak, akiknek köszönhe­tően megrendezésre kerülhetett a 10. Sportolók farsangi bálja. Köszönjük, hogy a díjazott csa­patok, egyéni sportolók, sportve­zetők díjazásához, elismerésé­hez hozzájárulva tették még em­lékezetesebbé rendezvényün­ket: dr. Nagy Imre fővédnök Eger Megyei Jogú Város Polgár- mesteri Hivatala, dr. Horuczi Csaba alpolgármester, Imola Bau Kft., Heves Megyei Vízmű Rt., Vitai Eger Kft., Eger és Környéke Takarékszövetkezet, Bosch- Rexroth Kft., Foglár úti TDK ka­zetta szakbolt, Philip Morris Ma­gyarország Kft., HBH Bajor Sör­ház, Bowling Söröző, Fekete Ló Fogadó, Egervin Rt., Tulipánkert Vendéglő, Hungária Szuperinfó, Hossó ABC, Rai Vini Kft., Stop­per Órabolt, Egri Hegyközség, Gál Tibor borász, Thummerer Pincészet, Hotel Flóra, Daragó Óra- és Ékszerbolt, Heves Me­gyei Önkormányzat Sportigazga­tósága, dr. Gallovits László, dr. Székely Ferenc, Aréna Sportbolt, dr. Tóth József, Dzsin Gym fit- ness-terem, dr. Kovács János, Egri Csillagok Tsz, Gyros étte­rem, Jánosi Zoltán EMJV Polg. Hív. Ifjúsági és Sportbizottság el­nöke, Hegedűs Gábor EMJV Polg. Hivatal. A szervezők és rendezők nevé­ben: Szarvas István főszervező Figyelmesebben! Az Agria Volán helyközi járatain tapasztaltam, hogy néhány au­tóbusz-vezető udvariasan meg­kéri a diákokat, hogy fellépve a buszra vegyék le hátukról az is­kolatáskát, mert az zavarhatja a többi utast. A kezdeményezést nagyon jónak és követendő pél­dának tartom. (név és cím a szerk.-ben) A közvetítő nem pótbíró Pótbírók és kis bírók kerestetnek szerte az országban. Legalábbis a febr. 20-i egri Hírlap szerint. Dr. Gáspárdy József megyei kollégi­umvezető bíróval készített interjút és írt a témáról jegyzetet az újság­író, a közvetítésről megjelent új tör­vénynek csapva hírverést. A meginterjúvolt tudatja az olva­sóval, hogy mit nem csinál egy közvetítő: nos, nem közvetít társa­kat. Megnyugtató. De mégis, mit csinál? Látástól vakulásig határoz és dönt, karakán mód salamoni íté­leteket hoz, ha pedig ez sem elég, egyenesen a talárba bújt bírót he­lyettesíti. Csakhogy ez mese habbal. A közvetítő ugyanis nem pótbíró és nem kis bíró. Következésképp nem ítélkezik, nem dönt, nem határoz, még csak bírót sem helyettesít. Ha­nem mit csinál? Segít. Mivel nem ítélkező bíró: nem a törvény erejé­vel. Hanem? Szóval. Jó szóval. Se­gíti a vitában álló feleket, hogy egyezségre jussanak, hogy írásban is megállapodjanak. Ők maguk, a vitázó felek. Miután pedig letették a tollat, úgy érezhessék, hogy a vitá­ból mindnyájan győztesen kerültek ki. Persze, ehhez nem elég a sok szó, szó, szó. Módszer is dukál a közvetítőnek: a mediádó. A nyuga­ti, főleg angolszász demokráriák- ban bevált, mostantól kipróbálhat­ják a magyarok is. Még valamit. Az interjú felveti: hány éves legyen a közvetítő? Nos, a törvény szerint felsőfokú végzett­séget és ötéves gyakorlatot kell iga­zolni. Tehát úgy 27 évesen is lehet valakiből hivatásos közvetítő. (A Hírlapban megjelölt 30 éves alsó életkorhatár hamis.) Ami pedig az általános jogismeretet illeti: annak áldásaiból még a reáltudományok­ban jártas műszakiak is részesed­• ■ t 4* \ - I •! t \ '» f .o ■ nek, sőt szakterületük joganyagá­tól sincsenek megkímélve. Végül feltehető a kérdés: jó hír­verést csapott-e az újdonatúj tör­vénynek dr. Gáspárdy József és Négyessy Zita? A válasz: nem. Mi­ért? Mert a közvetítésben nem használatos bírói műszavakkal fo­galmaztak: hamis volt a kiindulás, téves lett a következtetés. Talán egy közvetítőt kellett volna megkérdez­ni, aki konyít valamennyit a mediá- ciós módszerhez. Kedves Négyessy Zita! Az ön iróniája csakis Gáspárdy bíróéval együtt magasztalható - hogy tud­niillik a közvetítő lenne a cikória, a bíró pedig a babkávé. Fene tudja. Általános érvénnyel én ilyet soha nem állítanék. Rábíznám a vitázó, illetve pereskedő felekre: döntsék el ők. Litya László mediator Hatvan (cím a szerk.-ben) Előfizetési igényét ingyen jelezheti a következő telefonszámon: 06-80/513-646 Tárcsázza nappal! ■ HEVESE HÍRLAP Ä helyi érték I v. KÍenovics Lotti és KÍenovics Patrik Nagyrédén most ünnepük a 10« és 6. születésnapjukat. Sok botdog születésnapot kívánnak nekik Ica mama és Lia (86637-86609) f VÁROSHÁZI KÖZLEMÉNY (66566^6527) PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala pályázatot hirdet az Eger Árnyékszala-Verőszala utcákat összekötő „ I ” jelű út, a hozzá kapcsolódó közművek és műtárgyak kivitelezési munkálatainak elvégzésére. A pályázati dokumentáció átvehető Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Főmérnöki Iroda Közlekedési csoportjánál (3300 Eger, Dobó tér 2.) 2003. március 25-én, 26-án és 27-én 8-12.00 óráig. Az árajánlatok beadási határideje- a pályázati dokumentációban rögzített feltételek betartása mellett - 2003. április 1. 10.00 óra. Internet: wwweger. hu/hirdetés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents