Heves Megyei Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-26 / 71. szám

6. OLDAL T E N K 2003. Március 26., szerda TENK Polgármester: Török Margit Alpolgármester: Bakos József Jegyző: ­A képviselő-testület tagjai: Bakos Ferenc, Barna László, Fehémé Nagy Julianna, Oszlánczi Lászlóné, Ózsvári Lászlóné, Rózsáné Balog Katalin. A községháza címe: Tenk, Fö út 58. Telefonszáma: 36/470-033 és 470-336. Fax: 570-000 E-mail: tenkpohi@matavnet. hu Web-lap: www.tenk.hu Ügyfélfogadási idő: hétfőn: 8-15-ig Csütörtökön: 8-15-ig Polgármester fogadóórája: hétfőn 8-15-ig Lakosság száma: 1246 0-5 éves korig: 74 6-14 éves korig: 170 15-18 éves korig: 69 19-62 éves korig: 761 63 év fölött: 172 Vállalkozások száma: 30 egyéni, 9 gazdasági társaság Adók: • Kommunális: 1.355 ezer Ft • Iparűzési: 3.792 ezer Ft • Személygépkocsi: 1.923 ezer Ft • Földadó: 538 ezer Ft Testvértelepülés: Tenke (Erdély) Jeles napok: • Január 22: magyar kultúra napja • Húsvét: hangverseny a templomban • Május: a kihívás napja • Május 1. majális, kispályás labdarúgótorna • Jézus Szívé-búcsú: június közepe • Falunap: július vége • December: falu-Mikulás és falukarácsony Közérdekű telefonszámok: • Iskola: 470-036 • Óvoda: 470-040 • Orvosi rendelő: 470-045 Civilszervezetek: • Őszirózsa Nyugdíjasklub • Tenki Sportegyesület • Nőszövetség • Tenki Független • Faluszövetség • Kenguru Nagycsalá­dosok Szervezete Alapítványok: Tenk Községért Közalapítvány A település története A falu első írásos említése 1310-ből származik. A XIX. században Pusztatenk néven volt ismert. Egy időben házas­sága révén Pusztatenken élt Blaha Lujza színésznő is. A cél: egy térségi oktatási központ Az egykori kastélyépület - amely a közelmúltban teljesen megújult - ma a polgármesteri hivatalnak ad helyet fotó: perl marton — Az elmúlt tizenkét esztendő sikerei köte- színvonalas iskolával rendelkezünk, amely mél- leznek bennünket arra, hogy a megszokott tán a jövőnk záloga lehet, színvonalon és igényességgel, de a továbbié- A polgármester kiemelte: az átmenő forgalom pés szándékával tervezzük a következő esz- és az M3-as autópálya közelsége miatt egyre élén- tendőt is — mondta Török Margit polgármes- kebb bakancsos tarizmus észlelhető a faluban. Az tér, aki tizenkét évvel ezelőtt a katedrát cse- ide látogatók és az átutazók igényeinek kívántak rélte fel a polgármesteri hivatással. megfelelni akkor, amikor arra gondoltak, hogy a konyha bővítésével képesek lesznek a vendégfor- - Sokat változott a falu arculata az elmúlt évtized- galom kívánalmainak megfelelni, étkeztetéssel és ben, ám még innen is van továbblépés - folytatta nyári szállással. a település vezetője. - Legnagyobb beruházá- - Az oktatás fejlesztése és az iskola bővítése sunk a következő időszakban a szennyvízhálózat mellett nem feledkezhetünk el az időseinkről, kiépítése lesz, s ezzel válik majd teljesen komfor- Egyre több az egyedül élő, önmagát már nehezen ellátni képes tenki ember, akiknek az életét egy apartmanos bentlakásos otthon megépítésével szeretnénk megkönnyíteni. A térség szinte vala­mennyi településén jelentkező probléma a nők foglalkoztatásának megoldása. A gyermeket ne­velő családos asszonyok nem tudnak több mű­szakot vállalni, esetleg naponta ingázni, így re­méljük, az autópálya közelségét kihasználva előbb-utóbb megjelennek olyan könnyűipari üze­mek, amelyek kímélik környezetünket, ugyanak- hozzák át a szülők a Szent Imre Általános Iskola- kor megélhetést is biztosítanak. ba a gyermekeiket, s ez elsősorban az oktatás Tenk jövőjének záloga a fiatalság. A telekárak színvonalának köszönhető. Ahhoz, hogy az elkö- meglehetősen magasak, mégis sokan szeretnének vetkezendő években is képesek legyünk megfelel- itt letelepedni. Az önkormányzat ezt anyagi lehe- ni az egyre növekvő igényeknek, bővíteni kell az tőségeihez mérten támogatja is, és jelenleg foly- iskolánkat. S ezzel már azt is előrevetítjük, hogy nak a tárgyalások egy vállalkozóval, aki várhatóan elképzeléseink szerint Tenk térségi központ lesz, nyolc új otthont épít fel a fiataloknak, hiszen immár egy olyan kulturális központtal és ______________________________________1 t ossá településünk. Testüle­tünk másik fontos célja az is­kola bővítése. Hisszük, hogy egy ilyen kis lélekszámú köz­ség esetében az egyetlen út csakis az előremenekülés: ese­tünkben az, hogy a térség okta­tási centrumává váljunk. Már most tapasztalható, hogy egy­re több környező településről Uniós normák az oktatásban A képviselő-testület idei nagy fel­adatai között szerepel annak az oktatási komplexumnak a tervké­szítése, amely már az uniós nor­máknak is megfelel, így jelentős kényelmet és komfortérzetet biz­tosít a diákoknak, iskolásoknak, óvodásoknak egyaránt — Az uniós csatlakozás magas követelményrendszerére már most gondolnunk kell — mondja Fehémé Nagy Julianna óvodape­dagógus. - Ismerve az elváráso­kat, eleve úgy tervezte a testület az átalakításokat, változtatáso­kat, hogy ennek maximálisan megfeleljen. Az intézményben olyan válto­zásokat terveznek, amelyre né­hány évtizede még gondolni sem mertek: szükség lesz egy elkülöní­tő szobára, ahol a hirtelen megbe­tegedett kisgyermekeket addig ápolni tudnák, amíg a szülő nem érkezik meg érte, egy fejlesztő szo­bára, s minden csoportszobához külön öltözőnek és mosdóhelyi­ségnek kell tartozni. Hasonló nagyságrendű változtatásokat terveznek az iskolába is, ahol előfordul, hogy a növek­vő gyermeklét­szám miatt 20-26 gyermek zsúfolódik egy szűk tanterem­ben össze. Ugyancsak változik majd a központi konyha megjelenése és komfortossága. A létesítmény 28 év óta szinte változatlan formá­ban működik. Induláskor még csak 30-40 embernek főztek na­ponta, most 140 főre teszik ugyanezt. A folyamatosan emel­kedő igények és az esetleges nyá­ri vendégforgalom viszont meg­követelné, hogy legalább 200 adag ételt tudjanak itt naponta el­készíteni. Fehémé Nagy Julianna megle­pő számadatokat mondott a bőví­tést követően. Az óvoda hasznos területe ugyanis duplájára bővül­ne, az iskola területe pedig 1200 négyzetméterrel növekedne meg. Az iskolában tervezett változtatá­sok egyik kuriózumának ígérke­zik, hogy a tetőtérben nyitott tan­termeket terveznek, így jó időben akár a „szabadban” is megtarthat­nák az ének- és rajzórákat. A tervezett változtatásokat pá­lyázati lehetőségek felkutatásával és remélhetően központi segít­séggel valósítja meg az önkor- mányzat.___________________■ Egészség és béke legyen Nem él olyan ember a települé­sen, aki Barna Sándomét, Julika nénit ne ismerné. Holott csak 1954-ben költöztek Er­dőtelekről Tenkre, de jó döntést hoztak. Juli néni öt gyermeket ne­velt fel - s mint mond­ja, mosógép nélkül, sparhelton főzve!- Az volt ám a ne­héz időszak — emlék­szik rá vissza. — Haj­nalban keltünk és késő este fe­küdtünk le. Ám megérte minden fáradozás. A gyermekeim meg- állták a helyüket az életben, mi több, mind a 15 unokám jól ta­nul és szorgalmas. A mindig jó kedélyű Juli néni egyébként már napok óta a kert­ben szorgoskodik. — A télen azt hittem, az idén már nem bírom elvégezni a ker­ti munkát - mondja -, ám jött a napsütés, és máris elvetettem a mákot. Aztán ugye házat kell meszelni, takarítani. Nem is ér­tem, hogy lehetnek az emberek olyanok, hogy azt várják, majd más megcsinálja helyettük — méltatlankodik a rendszerető idős asz- szony. — Soha nem kértem én senkitől - folytatta Juli néni -, éppen ezért örülök an­nak, hogy a mostani önkor­mányzat minden karácsonykor meglep bennünket. Utóbb lisztet vettem az utalványból, és ez ki­tartott nekem tavaszig. Lehet, hogy nem nagy összeg, de aki jól beosztja, annak bizony segít­ség. S hogy mi az életben a leg­fontosabb? Az egészség és a bé­ke. Ha az van, minden van — zárja gondolatait a helyiek ked- velt Juli nénije. ____________■ Ö nmagukra is igényesek — Immár tíz éve dolgozom és gyógyítok a településen, és azt mondhatom, nagyon jó az itteni emberekkel együtt élni és vi­gyázni egészségüket, hiszen a tenki ember nem csak környeze­tére igényes, hanem saját testi épségére is - mondta dr. Szil­ágyi Erika háziorvos. A mosolygós doktornő sze­rint tavaly egyetlen ember sem volt, akivel nem találkozott vol­na, ha nem betegként, akkor egy rövid beszélgetés, „állapot- felmérés” elejéig.- Ugyancsak elmondható, hogy az egészségen túl a külső megjelenésükre, ápoltságukra is sokat adnak a helyiek — folytat­ta a doktornő. — Ezért van az, hogy elhanyagolt emberrel szin­te nem is találkozom. A faluban rendszeresen tarta­nak szűrővizsgálatokat, így évente végeznek mellkas-átvilá­gítást, illetve nőgyógyászati szű­rést. A helyiek orvosi ellátását és egészségügyi állapotismere­tét jelentősen segíti, hogy az anya- és csecsemővédelem, a gyógyszertár és a háziorvosi ren­delő egy épületben, egy helyen található, így a kis községben szinte egészségügyi komple­xum alakult ki. Egyedül a fogá­szati rendelő hiányzik, s bár er­re is lenne igény, egyelőre lehe­tőségek híján a tenkieknek Er­dőtelekre kell átutazniuk, ha ép­pen kilyukad vagy meglazul egy foguk.- Hasonlóan nagy gondot fordítunk az iskolás gyermekek egészségének óvására, s folya­matosan követjük fejlődésüket, hiszen évente egy alkalommal biztos, hogy valamennyi gyer­mekkel személyesen találko­zunk - mondja a doktornő -, akinek most is sietős volt a dol­ga, hiszen a betegek a rendelő­ben már vártak rá. Szilágyi doktornőnél nagyüzem volt: beszélgetésünk időpontjában országszerte tombolt az influenza fotó: perl marton MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Ózsvári Lászlóné TAKARÉKSZÖVETKEZETI VEZETŐ Mészáros Miklósné PEDAGÓGUS Besenyei Györgyné könyvtáros Batki Bálint TANULÓ Besenyei János KÉPKERETEZŐ — Születésem óta itt élek, és egy békés, nyugodt kis közösség lakó­jának érzem magam. Sok minden változott itt, de vannak még előttünk álló feladatok. Az iskola- és óvo­dabővítés épp­úgy elengedhe­tetlenül fontos, mint a munka­helyteremtés, hiszen senki sem szeretné, ha gyermekei azért költöznének el, mert nincs megélhetőség. Tenket különösképpen azért szeretem, mert ezt a falut kora tavasztól ké­ső őszig virág borítja. Mihelyt a hó elolvad, mindenki igyekszik a kis­kertjébe ültetni, és a közvetlen környezetét csinosítani. Ez az igyekezet alapvetően meghatá­rozza a falu arculatát, amire úgy érzem, büszke is a tenki ember. — A férfiak gyakorta 50-100 kilo­méterre ingáznak, hogy munkát ta­láljanak, egy nő ugyanezt nem te­heti meg. Ezért lenne égetően szükség hely­ben munkahe­lyekre, s arra, hogy a befekte­tők fedezzék fel a községet. Számomra kulcsfontossá­gú volt a falu fejlődése szempontjá­ból a tornaterem és az orvosi rende­lő megépítése. Emlékszem, az első gyermekemmel még Erdőtelekre kellett járni, ha beteg volt. Ezeknek az intézményeknek az értékét csak az tudja, aki emlékszik arra, mi­lyen nehéz volt annak előtte. Az idősek a faluban példát mutatnak a fiataloknak, s ez garancia arra, hogy a gyermekek is hasonló szor­galommal éljék az életüket. — Hallottam, hogy készül egy terv az iskola bővítésére. Ez nagyon jó lenne, mert most már szűkösen vagyunk az osztályban, egy-egy terem­ben alig fé­rünk. Mi pél­dául húszán vagyunk most egy osztályte­remben, és na­gyon kicsi a mozgásterünk. Tavaly átadták az új játszóteret, aminek nagyon örültünk, és most is sokat járunk oda délutánonként játszani. Má­sok is szívesen játszanak a játéko­kon. A kisfiú, áld egyébként nem­csak jó tanuló, hanem jó sportoló is (a közelmúltban egy hevesi ren­dezésű futóversenyen első lett), felnőttként is szeretne a faluban maradni. Mint mondja, jó itt élni, és nem is vágyik máshová. — Nagyon örülök annak, hogy ennyi rendezvényünk van és ilyen rendszeresen. Az év bármelyik időszakában van program. A legnagyobb szükségünk ta­lán a csatornára lenne, amelyről tudom, hogy nagyon költsé­ges beruházás. Egy időben én Egerben is éltem, aztán visszaköl­töztem ide. Ezek után éreztem csak, hogy milyen fontos is egy jó közösséghez tartozni. Az itt élő emberek nagyon is összetartóak, tesznek egymásért, a környezetü­kért. Odafigyelnek a másikra, és ez nagyon jó. Az ellátással elége­dett vagyok. Falu-város viszonyla­tában nincs nagy különbség, nem érzem semmiféle szolgáltatásnak a hiányát. — Egy település jövője mindig az ott élő emberek életfeltételeitől, komfortérzetétől függ. Tizenkét év fejlődését látva úgy ta­pasztalom, Tenknek a jö­vője biztosított. Sok merész ál­mot tudtak itt már megvaló­sítani, s hi­szem, hogy a jövő tervei sem álmok maradnak. Ezért bízom abban, hogy az isko­la bővítése éppúgy megvalósul, mint az óvoda átalakítása és a konyha modernizálása. Két alap­vető problémára azonban megol­dást kell találni: az egyik a fiatalok szórakozási lehetőségei, a másik pedig a nők foglalkoztatása. A csa­ládos anyák ugyanis nem tudnak ingázni, így ezek a háztartások rendszerint egy fizetésből élnek.

Next

/
Thumbnails
Contents