Heves Megyei Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-22 / 68. szám
2003. Március 22., szombat E URÓPA I UNIÓ 11. OLDAL AZ OLDAL A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT Könnyebb az utazás az Európai Unióban Turista az egri belvárosban. A csatlakozás után többen jönnek majd Magyarországra fotó: gál gábor Vajon milyen hatással lesz a turizmusra az a tény, hogy hazánk rövidesen tagja lesz az Európai Uniónak? Könnyebben juthatnak-e el hazánk polgárai a közösség országaiba, illetve több külföldi turista jön-e majd hozzánk? Milyen hatással lesz a csatlakozás az utazási irodák életére, s egyáltalán: az új helyzet növeli-e majd a turisztikával összefüggő szolgáltatások színvonalát. Ezeket a kérdéseket tettük fel Pataki Sándornak, az egri IBUSZ-iroda igazgatójának, a megyei közgyűlés idegenforgalmi bizottsága tagjának. Mint az idegenforgalmi szakember elöljáróban elmondta, a világban már régóta felismerték, hogy a turizmus milyen jelentős mértékben járul hozzá a gazdaság erősítéséhez, a fizetési mérleg javításához. Példaként említette a munkanélküliség csökkentését, az elmaradott térségek felzárkóztatását, valamint azt a helyzetet (ami egyébként hazánk egyes részeire nagyon is jellemző), hogy a bezárt gyárak, üzemek miatt munkanélkülivé vált emberek sokszor a turizmus területén találnak maguknak új megélhetést, természetesen a szükséges szakképzettség megszerzésével. A téma kapcsán megemlítette, hogy a belépéstől sokan azért félnek, mert szerintük fennáll a veszélye annak, hogy elsorvad egy ország nemzeti jellege. A tapasztalatok viszont éppen ennek az ellenkezőjét mutatják: a csatlakozás után soha nem látott mértékben irányul a figyelem a nemzeti kultúrára, a népszokások felelevenítésére. A turizmus ebben kiemelkedő szerephez jut. Nagyon beszédes az az adat is, amely szerint a világban éppen Európába érkezik a legtöbb látogató egy évben. Mindez arra sarkallja a földrész szakembereit, hogy kitűnő minőséggel, magas színvonalú ellátással fogadják a vendégeket. Ez a szándék természetesen a kapcsolódó gazdasági területekre is hatással van: világos, hogy a szállodaipar, a közlekedés is mind erőteljesebb fejlődésnek indul a fellendülő idegenforgalom következtében. Várható, hogy mindez nálunk is így lesz. Érdekes, hogy míg ma Magyarországon az idegenforgalomban a belföldi turizmus 50 százalékos arányt tesz ki, addig Európában ez a hányad eléri a 70-80 százalékot, s nyilvánvaló, hogy ezt a szintet közelíti majd Magyarország is. Mindezek a tények azt jelzik, hogy éppen a belföldi turizmus révén, a minőségi szolgáltatások megteremtésével egyre jobban fejlődik majd az ágazat. Pataki Sándor utalt arra is, hogy a közös Európa egyúttal a határok megszűnését is jelenti: mondani sem kell, hogy a határátkelés szabadsága, a vízumkényszer megszűnése mindmind könnyebbé és vonzóbbá teszi az utazást. Külön is szólni kell arról, hogy az új szituációban egy erre a célra létrehozott szervezet foglalkozik a turisták érdekeinek védelmével. Ennek során a minőség folyamatos ellenőrzésével, a fogyasztóvédelmi szempontok érvényesítésével, az egészségügyi ellátás biztosításával, valamint nem utolsósorban az utazók jogi védelmével mindenképpen nyerünk a csatlakozással. Pozitív változások várhatók a marketing területén is. Példaként megemlíthető, hogy az Európai Unióban az utóbbi években igencsak megnőtt az utazásszervezők megbecsülése, hiszen az összes statisztikai adat megmutatta, hogy a turizmus milyen fontos szerepet tölt be egy adott ország gazdaságának fejlődésében. Mindezek következtében az utazásszervezők képzésére és a marketingre nagyon sok pénzt áldoznak Európában. Nyilvánvaló, hogy belépésünk után az erre a célra elkülönített összegekből a magyarok is részesülnek. További előnyt jelent majd, hogy belépésünk után mindenféle jogi akadály nélkül írhatnak alá a magyar irodák szerződéseket a földrész nagy utazási társaságaival, s miután a közös fellépés révén nagyobb mennyiségű utat kötnek le, így nyilvánvalóan olcsóbban juthatnak e szolgáltatásokhoz. Ha például harmadik piacon, Horvátországban foglalnak le ilyen módon utakat, várható, hogy azok a mostaninál olcsóbbak lesznek. Nagyon fontos lehet az érzelmi, tudati beidegződések megváltoztatása. Hiszen ha egy dán, holland vagy osztrák turista arra gondol, hogy mostantól „belfölddé” válik Magyarország, ahová nem kell útlevél, máris köny- nyebben szánja rá magát arra, hogy meglátogassa hazánkat. A jogi változás (a belépés) hatása a szakember szerint hét-nyolc hónapon belül már érezhető lesz, míg ha ugyanezt marketing-eszközökkel kellett volna megteremtenünk, hosszú évekre lett volna szükségünk. Ugyanakkor nem árt figyelni arra is, hogy a jövő érdekében inkább a fiatalokat kell megcéloznunk, mert ma az a helyzet, hogy főként az idősebb korosztály látogat el Magyarországra. Ehhez persze az is kell, hogy főleg az alacsonyabb kategóriájú szállodákban kitűnő nyelvtudással és képzettséggel rendelkezzenek az ott dolgozók. Mind a szállásadóknak, mind az éttermeknek figyelniük kell arra, hogy az árban foglalt szolgáltatásokat minden esetben maradéktalanul biztosítsák, mert erre az európai turisták nagyon kényesek.- A honi utazók számára pedig mindenképpen előnyt jelent, hogy a belépést követően a magyar állampolgárok az Európai Unió összes utazásszervezőjét megkereshetik, s igénybe vehetik szolgáltatásaikat. Mindez természetesen versenyhelyzetet jelent, amelynek nyertese mindenképpen a vevő lesz. H. A. A határok nélküli földrész Az Európai Unión belül megszűntek a határok, így akár személyi igazolvány is elegendő ahhoz, hogy az EU-állampolgárok útra keljenek. A határok továbbra is működnek az Egyesült Királyság és Írország, valamint az EU és Norvégia, illetve Izland között. EU-állampolgárok személyi igazolvánnyal is utazhatnak az Egyesült Királyság és Írország területén. Fontos, hogy a gyerekek is rendelkezzenek érvényes útlevéllel, vagy regisztrálják őket a szülők útlevelében. Az EU jelenlegi külső határainak megszüntetése előtt Brüsz- szelben százszázalékosan meg kívánnak bizonyosodni arról, hogy a belépő államok maguk is képesek lesznek ellátni a keletre tolt külső határok védelmét. Az uniós szakemberek évek óta fokozott figyelemmel kísérik a magyar felkészülést, s ez a csatlakozásig hátralévő időszakban, majd azt követően még inkább erősödni fog. Ugyanakkor van mit tennie az integrációnak is, amely szintén csak 2006-ra áll készen arra, hogy a határok nélküli Európa biztonságos fenntartásában kulcsszerephez jutó - a schengeni térségben körözött, onnan kiutasított, vagy az oda belépő személyek adatait tartalmazó — információs rendszerbe (SIS) újabb tagállamokat vonjon be. A jelenlegi rendszer gyakorlatilag megtelt, az újat pedig csak 2005 végén állítják fel. Az uniós aggodalom érthető. Az egyre inkább fokozódó migrációs nyomás, valamint a nemzetközi bűnözés erősödése mellett jogosnak tűnik, hogy a szervezet kemény feltételeket szab határai teljes megnyitása előtt az integrációra törekvő kelet-közép-európai kát tapasztalni nyugati határátke- államoknak. Ezek teljesítése szí- lőinknél. Azonban ez nem azt je- vós munkát és kitartást igényel a lenti, hogy - a majdani külső hacsatlakozni vágyóktól, mivel a tér- tárokon folyó további fejlesztések hek jelentős része a magyar ha- mellett - bizonyos könnyítések tárőrizeti szervekre nehezedik, ne járnának már 2004-től a ma- amelyek felelőssége 2006-tól gyár állampolgároknak is. nemcsak Magyarország, hanem Az egyik legfontosabb változás az unió valamennyi tagSlamának várhatóan az lesz, hogy az EUA schengeni övezet a tavalyi év időszakában biztonságára kiterjed a szervezet külső határainak védelme révén. így arra egyelőre várnunk kell, hogy úgy autózhassunk el akár az Atlanti-óceán partjáig, hogy egyetlen alkalommal sem kérik el útlevelünket, s közvetlenül az EU-csatlakozás után az utazók nem fognak alapvető változásocsatlakozást követően az uniós állampolgárok valamennyi magyar átkelőhelyen külön sávban juthatnak át a határokon, s a külön - általában gyorsabb — ellenőrzés akkor már a magyaroknak is kijár. Nem kell tehát többé az EU- n kívüli országok polgáraival együtt sorakozni, ha át akarunk ruccanni Ausztriába, s hasonló lesz a helyzet a repülőtereken is. Látványosabb változásra 2006- ban lehet számítani, amikor a schengeni taggá válással egy időben végre tényleg eltűnnek a Magyarországot és a többi EU-tagál- lamot elválasztó „határok”. A schengeni taggá válásunk időpontjában változik meg a Magyarország és az EU között jelenleg érvényben lévő vízumrendszer is. Jelenleg ugyanis három hónapot meghaladó tartózkodás esetén a magyar állampolgárok is kötelesek vízumot váltani az uniós országokban, s ez a kötelezettség 2006-ban szűnhet meg. Erre az időpontra Magyarországnak teljes mértékben hozzá kell igazítania vízumpolitikáját az EU vízumrendszeréhez. A szomszédos államok közül vízumkényszert kell bevezetni Ukrajnával és Jugoszláviával szemben, viszont nem várható változás a vízumpolitikában Horvátország kapcsán, ahová a magyar állampolgárok az új típusú személyi igazolvánnyal jelenleg útlevél nélkül is beutazhatnak. Az EU 2002 januárjában Romániával szemben ideiglenesen feloldotta a vízumkényszert, de a szakértők ezzel kapcsolatban egyelőre várakozó álláspontra helyezkednek, mivel a tagállamok egy része a korlátozás visszaállítása mellett kardoskodik. Szigorítás várható a vízumok kiadása terén, amire 2006 után mindössze 11 határátkelőhelyen lesz lehetőség. Ennek ellensúlyozására Magyarország várhatóan tovább bővíti majd konzulátusai számát a szomszédos államokban, megkönnyítendő az EU-n kívülről érkezők belépését az országba. A schengeni szerződés A luxemburgi Schengen városká- ban foglalja az EU tagállamainak ban az európai integráció tagálla- többségét, s két kívülálló állam, mai 1990-ben azzal a céllal kö- Norvégia és Izland is csatlakozott töttek megállapodást, a a megállapodáshoz. A hogy az egyre szóró- s ^ rendszer működőképessabb gazdasági és po- yy yy sége a központi számílitikai együttműkö- ' gSesSSij ' tógépes adatbázison dést a belső határok -y BUhrfg yy alapul, amely a tagál- fokozatos lebontásá- ' lamokon belül az öszval egészítik ki, gyor- ^ szes körözött személy sabbá és egyszerűbbé ” JUsHaáL ' és lopott gépkocsi adatéve a termékek és szemé- ■ ' tait nyilvántartja, s minlyek szabad áramlását a den olyan információt reszervezeten belül. A belső halár- gisztrál, amely a nyomozó hatóellenőrzés megszüntetését ellen- ságok munkájához szükséges, és súlyozandó, rendkívül szigorú segíthet megelőzni, hogy illetékkülső határőrizetet felállító télén személyek léphessenek az egyezményrendszer mára magá- EU területére._______________■ A tagság érdekében ______________Eddig megtett lépések___________ • Modernizálták a határőrség rádió- és informatikai rendszerét. • Lecserélték a gépjármű- és hajóparkot. • Korszerű határőrizeti eszközöket szereztek be: hőkamerákat, éjjellátó eszközöket, lépésérzékelőket. • Megkezdték a határőrség létszámfejlesztését. • Közös határőrkapcsolat-tartó pontot létesítettek Ausztriával • Fejlesztették a határátkelőhelyeket. • A csatlakozási tárgyalásokon ideiglenesen lezárták a bel- és igazságügyi fejezetet. * • _________________További feladatok • A határőrség létszámát 14 ezer főre emelik. • Megteremtik a határőrség légi mobilitását és folytatják a technikai fejlesztést. • A vízumpolitikát teljesen összehangolják a schengeni tagállamokkal, vízumkényszert vezetnek be Ukrajnával és Jugoszláviával (esetleg Romániával) szemben. • Életbe lép a nemzetközi bűnügyi együttműködésről szóló törvény. • Kétoldalú nemzetközi megállapodásokat kötnek a közös kapcsolattartó pontok létesítéséről. • Csatlakozás a schengeni információs rendszerhez (SIS).
