Heves Megyei Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-20 / 66. szám

6. OLDAL I V Á D MsM mm ■ 2003. Március 20., csütörtök IVÁD Polgármester: Ivády Gábor Alpolgármester: Tar Zoltán Jegyző: dr. Benkár József Aljegyző: dr. Kadlott Csaba A képviselő-testület tagjai: Répás Csabáné, Ivády Krisztina, Fábián Attila, Zagyva Tamás A cigány kisebbségi önkormányzat elnöke: Pétervári István Polgármesteri Hivatal: Szabadság tér 5. Tel.: 36/368-759 Ügyfélfogadás: csütörtök: 8-12 óráig Lakosság száma: 464 fő 0-14 év: 78 fő 14-18 év: 26 fő 18-30 év: 75 fő 30-60 év: 173 fő 60 év fölött: 135 fő Vállalkozások száma: 13 Társas vállalkozás: 2 Adónemek: • Helyi iparűzési adó 2002-ben: 585.551 Ft • Gépjárműadó 2002-ben: 130.345 Ft A Gyermekjóléti Szolgálat fogadóórája: hétfőn 13-14 óráig A falugazdász fogadóórája: pénteken 9-12 óráig Az óvoda vezetője: Tamasik Gyuláné Általános iskola: megszűnt Civilszervezet: • Ivádi Idősek Klubja • Ivádért Alapítvány • Ivád SE Jeles napok: • Február: óvodai farsang • Május 1-je: faluszintű majális • Szeptember: szüreti felvonulás • December: Mikulás és karácsonyi ünnepség A település története: A Heves megye északnyu­gati sarkában fekvő kis Ivád községet 1321-ben említik először a levéltári adatok. Az Ivády család neve Ivagy for­mában ekkor fordul elő elő­ször az írásos adatok kö­zött. A család két tagja, Ivagy Zsigmond és Ivagy Já­nos a dománházi birtok be­iktatásakor már mint királyi emberek szerepeltek, s így a család eredete és nemes­sége a korábi időkig nyúlik vissza. 1635-ben II. Ferdinánd ki­rály Ivagy Györgynek hűsé­ges szolgálataiért nemesi címet adományozott. 1748- tól a települést is Ivádnak nevezték. A faluért akarunk tenni A magántulajdonban lévő, gyönyörűen felújított kastély is jelképezi: a múlt megőrzése és tisztelete a jövő záloga Ivády Gábor, a falu polgármestere tanulmányai befejezését követően csaknem tíz évig dolgozott Budapesten a marketing szakmában. Szíve azonban egyre inkább visszahúzta szülőfalujá­ba, ahol gyermekként emlékezetes nyarakat töl­tött a nagyszüleinél. Hazatérve Ivádra, határo­zott elképzelésekkel szállt ringbe a polgármesteri szé­kért. Meggyőződése, hogy a picinyke falu olyan páratlan kincs birtokában van, ame­lyet senki nem tudott ez idáig kamatoztatni. Ez pedig nem más, mint a világon is párat­lan, hatalmas családfa, ame­lyen az Ivády-család vala­mennyi hada és leszármazottja fel van tüntetve. A hetvenes években Nemeskéry István professzor végzett átfogó családfakutatást a községben. Ta­nulmányai középpontjában annak kutatása állt, hogyan lehetséges az, hogy a belterjes házassá­gokból származó utódoknál semmilyen geneti­kai, antropológiai károsodást nem észleltek. Az egyedülálló jelenség akkoriban a nemzetközi te­kintélyű szakemberek fantáziáját is megmozgat­ta, de az aktuális hatalom szemérmesen elhall­gatta az ivádi különlegességet.- Magánemberként is szenvedélyesen próbá­lom nyomon követni őseim történetét, de úgy ér­zem, hogy ebből a község is profitálhat - mondja a polgármester. - Épp ezért az idei egyik legna­gyobb tervünk, hogy nyár közepén megszervez­zük az elszármazott ivádiak találkozóját. A szer­vezéshez már hozzáláttunk. A származásukkal tisztában lévő ivádiak vállalták, hogy értesítik hozzátartozóikat a rendezvényről, s mi magunk is megpróbálunk minél több rokont és támogatót megnyerni az ügynek. Ezt megelőzően május el­sején egy ünnepélyes téravatót rendezünk, amely­nek keretében a jelenlegi Szabadság tér az ivádi születésű, egykori olimpiai aranyérmes vízilabdá­zó, Ivády Sándor nevét veszi fel. Erre az esemény­re is illusztris vendégeket várunk: olimpikonokat, s a hazai közélet ismert személyiségeit.- A falu ismertsége ezekkel a rendezvényekkel kétségkívül növekedhet. Emellett azonban a hét­köznapok gondjait is kezelni kell...- Szerencsére egy összetartó, tenni akaró tes­tület kapott bizalmat, így a problémákat is kön­nyebb kezelni. Eddig minden fontos döntésünk konszenzuson alapult. Egyetlen célja van a kép­viselőknek: a faluért tenni. A testületi tagok igé­nye és a feladatok fontossága alapján minden hé­ten tartunk testületi ülést. Ezeken nemcsak dön­téseket hozunk, hanem a feladatok elvégzésére alkalmas embereket is kiválasztjuk. Úgy érzem, hogy pár hónap alatt többre jutottunk, mint az előző négy évben. Többmilliós adósságot fizet­tünk vissza, és rövid célú, megvalósítható terve­ket fogalmaztunk meg. Az első közmeghallgatás azt igazolta, hogy a lakosság mellettünk áll. S ez elég ahhoz, hogy a jövőben nagyobb dolgokat is véghezvihessünk. A közös élmények összefűznek Hosszú és kemény volt az idei tél Ivádon. A rövid nappalok, a korai sötétedés, a fagyos időjárás miatt az idősebbek csak ritkán moz­dultak ki otthonaikból. Ilyenkor az idősek klubjában is ritkulnak az összejövetelek, de ha kitava­szodik, újra megpezsdül az élet. A klubvezető, Valyon Lászlóné már most azon töri a fejét, hova szervezzenek kirándulást az idén. Az 1996-ban alakult klub­nak jelenleg 62 tagja van. A far­sangi bál után a március 15-i ün­nepségen lépett fel az asszonykó­rus, amelynek tagjai idén szeret­nének minősítést szerezni.- Általában havonta találko­zunk, de a névnapokat, születés­napokat is rendszeresen együtt ünnepeljük. Mindannyiunk szá­mára emlékezetesek a sarudi ara- tófeszüválok, ahol évről évre meg­elevenedik az ifjúságunk, de a ha­gyományőrző találkozókon való részvételekre is szívesen készü­lünk. A legsikeresebb rendezvénye­ink közé tartozik a szeptemberi szüreti vigasság, ahová rendszere­sen meghívjuk egy társklubunkat is. Tavaly a karácsondiak jöttek el, és a hideg idő ellenére egy fergete­ges, jó hangulatú napot töltöttünk együtt. Ilyenkor az asszonyok minden tudományukat előveszik, s úgy készülnek, mint egy hatal­mas lagzira. Igazi öröm számunk­ra, hogy rendezvényeinken egyre több gyermek és fiatal vesz részt. A klubtagok jól ismerik egymást, így arról is tudomást szerzünk, ha va­laki közülünk gyengélkedik vagy segítségre szorul.- Miből gazdálkodnak?- A tagdíjak, a farsangi bálból befolyó bevétel, az önkormány­zat támogatása, valamint a vállal­kozók felajánlásai nyújtanak fe­dezetet a kiadásainkra. A pályá­zatokkal is próbálkozunk. A családok és az idősek segítője Ivády Krisztina az újonnan vá­lasztott képviselő-testület egyik legfiatalabb tagja. A Pétervásárán működő Családsegítő Szolgálat alkalmazásá­ban szülőfalujában a gyermekjóléti szolgálat feladatait látja el. Mind­ezek mellett másodéves hallgatója a nagykőrösi főiskolának. A fiatal lányt jól is­merik a faluban, hiszen rendszeresen tartja a kapcsolatot a segítségre szoruló családokkal. Nem véletlen, hogy az önkor­mányzati választáson bizalmat szavaztak neki az ivádiak:- A középiskola befejezését követően sok kortársam itt ma­radt a faluban, és a környéken próbált elhelyezkedni. Én pálya­kezdőként a családsegítő szolgá­lathoz kerültem. Szeretem ezt a munkát. Családgondozóként nap mint nap tudok segíteni az embe­reken. Úgy érzem, hogy bíznak bennem és elfogadják a tanácsai­mat. Sajnos a községben is sokan küzdenek megélhetési gondokkal. Ezen nehéz enyhíteni, a napi konf­liktusok feloldásában, a hivatali ügyintézésben azonban sokat tudok tenni magam is. Az egyedülálló idősek kö­zül sokan szeretnének az idősek otthonába be­kerülni. A lehetőségekhez képest próbálok mindenkinek segíteni. Külön megtiszteltetés számomra, hogy ilyen fiatalon bekerülhet­tem a képviselő-testületbe. Úgy érzem, hogy jó szemléletű, együttműködő, dinamikus csa­pat kapott bizalmat a falu vezeté­sére. Bízom abban, hogy az itt élők támogatásával sok mindent el tudunk érni, s hogy Ivád egy idő elteltével ismert és vonzó te- lepülés lehet. _________ ■ J ó kezekben az utánpótlás Az ideális környezetben található óvoda jelenleg az egyetlen műkö­dő oktatási intézmény a faluban. Az összevont alsó tagozatos általá­nos iskola az elmúlt évben végleg bezárta kapuit, mivel a minimális gyermeklétszám miatt gazdaság­talan lett volna tovább működtet­ni. A kisiskolások a pétervásárai Tamási Áron Általános Iskolában kezdték meg tanulmányaikat. Az oviban jelenleg 16 gyermek felügyeletét és nevelését látja el a két óvodapedagógus, Tamasik Gyuláné és Kovács Magdolna. Elmondásuk szerint minden feltétel adott ahoz, hogy harmoni­kus légkörben, családias hangu­latban készíthessék fel a kicsiket az iskolára. Tamasik Gyuláné örömmel új­ságolja, hogy évről évre sikerül pályázat útján új berendezések­hez, bútorokhoz, készségfejlesztő játékokhoz jutniuk.- A közvetlen szomszédsá­gunkban lévő volt iskolai termet is megkaptuk, s így ezt délelőttön­ként tornaszobának, a délutáni órákban pedig alvóhelyiségnek használhatjuk. A technikai beren­dezéseink korszerűek, s kiválóan alkalmasak a nevelőmunkára - mondja az óvodavezető.- A rendezvényeik szinte min­den korcsoportot megmozgatnak a faluban...- Mivel szórakozási lehetőség alig akad, így egy-egy progra­munkra szívesen eljönnek az idő­sebbek is. Karácsonykor meghitt ünnepségeket rendezünk műsor­ral, ajándékokkal, farsangkor pe­dig ugyancsak szívesen látunk minden érdeklődőt. A farsangi bálból származó bevételünkből minden évben emlékezetes kirán­dulást szervezünk a kicsiknek. Tavaly Budapesten jártunk. Elju­tottunk a Parlamentbe, a Planetá­riumba és a Fővárosi Nagycir­kuszba is. Mindemellett rendkí­vül fontosnak tartjuk hagyomá­nyaink ápolását is. Az oviba jelenleg tizenhat gyermek jár FOTÓ: PERL MÁRTON MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Ivády Attila ALKALMAZOTT Ivády Istvánné NYUGDÍJAS Ivády János NYUGDÍJAS Ivády István FALUGONDNOK- Hat éve látom el a falugondnoki teendőket. Feladataim közé tarto­zik az intézmények - óvoda, mű­velődési ház, orvosi rendelő- karbantartá­sa, a temető gondozása. Itt születtem, és nagyon szere­tem a falut. A baj csupán az, hogy egyre in­kább elöregszik a település, mi­vel a környéken nincs munka­hely. A fiatalok máshol próbálnak boldogulni. Bízom abban, hogy az új önkormányzat lendít vala­mit az itt élők helyzetén. Fiatal, jó szándékú emberek kerültek a vezetésbe, akik szemmel láhatóan komolyan szeretnék ki­mozdítani Ivádot a holtpontról. Reménykedem, hogy sikerül elér­ni céljaikat.- A legnagyobb gond az, hogy ki­maradtunk a térségi szennyvízbe­ruházásból. Míg a környező tele­püléseken idén befejezik a ki­vitelezést, ad­dig nálunk mi­nimálisra csök­kent az esély, hogy egyedül belevágjunk egy ilyen fej­lesztésbe. En­nek az lesz a következménye, hogy az ingatlanjaink értéke nem emelkedik, a munkahelyteremtő vállalkozások is máshol jelennek meg. Az idegenforgalmi terveinket is gátolhatja ez a lemaradás. Csak abban reménykedhetünk, hogy az új összetételű faluvezetés megpróbál valamit lefaragni a hát­rányunkból. A magas labda fel van adva az önkormányzatnak. Szorí­tunk nekik, hogy le tudják ütni.- A leginkább az bánt, hogy túlsá­gosan elcsendesedett a falu. Em­lékszem, régebben rendszeresen összejártak az emberek. Az asszonyok-lá- nyok szőttek- fontak. Ilyen­kor mindenki találkozott a fonóban, meg­beszélhettünk mindent. Va­sárnaponként a házaknál jött ösz- sze egy-egy vidám csoport egy kis szórakozásra. Ez már mind a múl­té. Fáj, hogy tavaly az általános is­kolát is be kellett zárni, s hogy már az a néhány kisiskolás is máshol kényszerül tanulni. Hiá­nyoznak a fiatalok, de tudom, hogy el kell menniük, hogy mun­kát találjanak. Számomra az is öröm, hogy a négy unokám közül kettő itthon él.- A fő problémának azt látom, hogy az elmúlt években szinte minden pályázatból kimaradt a fa­lu, így jelentős lépéshátrány­ba kerültünk a többi telepü­léshez képest. Az új vezetés lendületesen látott neki a feladatoknak, s így talán si­kerül kimozdulni a holtpontról. Mindennél fontosabbnak tartom azonban a környezetünk tisztán tartását. Nem várhat tovább példá­ul a patakmeder-takarítás, az iszapmentesítés. Annál is inkább mert a környéken így is magas a talaj szintje. Azt sem ártana tudo­másul venni az embereknek, hogy a háztartásokban összegyűlt sze­métről is gondoskodni, még akkor is, ha ennnek ára van. PéterváriIstván KISEBBSÉGI VEZETŐ- A legnagyobb gonddal a cigány kisebbségnek kell megbirkóznia. Itt Ivádon mintegy 80-90 fő tarto­zik a cigány ki­sebbségi önkor- mányzathoz. Különösen a nagycsaládosok vannak nehéz helyzetben, mi­vel munkalehe­tőség nincs, s így a gyerekek eltartása is komoly gondot jelent. Szerencsére a települési önkor­mányzattal jó a kapcsolatunk, és mindenben megpróbálnak segíte­ni. A közmunkaprogram kereté­ben ránk is számítanak. A három­tagú kisebbségi önkormányzat idén is arra törekszik, hogy ünne­peinket, közös rendezvényeinket emlékezetessé tegyük. Mi is ké­szülünk például a május 1-jei nagy ünnepségre.

Next

/
Thumbnails
Contents