Heves Megyei Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-19 / 65. szám
L í C E U M I P A L E T T A 11. OLDAL 2003. Március 19., szerda Hymnus Academiae Agriensis A főiskola vezetőségének felkérésére Franczia Tamás, a Fizika Tanszék és Rátái László, az Ének-zene Tanszék tanára megírták a főiskola himnuszát. Azért épp rájuk esett a választás, mert Franczia tanár úr valamikor szívesen fabrikált verseket szabad idejében (a Líceumi Paletta egykori szerzőjeként), Rátái tanár úr pedig elismert zeneszerző. Ők válaszoltak kérdéseinkre.- Honnan jött az ötlet?-A főiskola külvilág felé való kifejező megjelenítésének, az intézmény kisugárzásának, divatos szóval élve imázsának megformálása céljából megalakult az Intézményi Arculattervező Bizottság, amelynek elnöke dr. Pozder Péter tanár úr, a Földrajz Tanszék vezetője. Ennek a bizottságnak a feladata volt többek között a főiskola zászlajának és címerének megterveztetése is. A Lajtától nyugatra és a tengerentúlon is van a felsőoktatási intézményeknek zászlójuk, címerük és himnuszuk is. A bizottság munkáját a főiskola felső vezetése részéről dr. Kis-Tóth Lajos rektorhelyettes úr segíti. A vezetőség nem akarta, hogy külső pályázat révén készüljön el a mű, mivel ehhez a főiskola életében részt kell venni, egy „főiskolai életérzés” mindenképpen kívánatos. Semmiképpen nem jöhetett létre külső részről. Pozder tanár úr kért fel bennünket júniusban, hogy írjuk meg a himnuszt, melynek határideje szeptember eleje lett volna. Ekkorra kész lett az alapvers, és ezt Kátai tanár úrral együtt csiszoltuk, formáltuk, melyben szakmai segítséget nyújtott Ködöböcz Gábor tanár úr az Irodalomtörténeti Tanszékről. Ő volt a szöveg hivatalosan felkért Franczia Tamás, a szövegíró bírálója is. A számomra egy hym- nológiai tanulmánnyal is felérő írásos bírálaton kívül jelentős szóbeli segítséget is kaptam tőle stilisztikai téren. A szöveg tartalmának és a himnusz címének alakításában segített bennünket Pozder tanár úr is. Egy himnusz szövegének már a dallamra való tekintet nélkül is megvannak a maga sajátosságai, ugyanakkor meg kellett felelni a dalszövegekkel szemben támasztott követelményeknek is. A szöveghez készült a dallam, a dallamhoz igazodott a szöveg.- A cím hogyan született, és miért latin nyelvű? A vers a kezdeti ősszöveg alapján az Óda a tudáshoz címet kapta. Mivel utalnia kell Egerre és a Lyceumra is, így megváltoztattuk. Ezután születtek még egyéb ötletek is: Főiskolai Himnusz, Az Eszterházy Károly Főiskola Himnusza. Ezek közül az első túl általános és jellegtelen, a második pedig túl hosszú és nehézkes. A hosszúságot nem tűnt lehetségesnek rövidíteni az információ sérülése nélkül. Hogy a hosszúsága ne legyen feltűnő, zeneibb hangzással kellett felruházni. Erre a latin nyelv messzemenően alkalmas, mert rendkívül dallamos, zengzetes, sőt jelen esetben a tartalommal összhangban patetikus hangzású is, és így előre jelzi a tartalom ünnepélyességét. Az is fontos szempont volt, hogy gyakorlatilag a világ nagy részén érthető ez a cím.'- Honnan jött az ihlet?- Ihlet nélkül nem lehet verset és ezen belül himnikus tartalmú verset írni. A nyers szöveg magától jön, a belső tűz, a töltés nem hiányozhat belőle. A tartalmon való tudatos gondolkozás előzi meg, és ezután egyszer csak az akarattól már függetlenül „bekattan valami” és már verses formában születik a szöveg egy ihletett pillanatban. Akkor már nincs megállás egészen a végéig. Mindenki számára közérthetőnek kell lenni, ne legyen túl patetikus sem. Nehéz eltalálni a közízlést, nem lehet mindenkinek megfelelni, főleg manapság. Ebben a posztmodern korszakban - mint azt Ködöböcz tanár úrtól megtudtam - nincs egységes kép, heterogén az ízlés, és így középutat találni nehéz. Óriási élmény és megtiszteltetés volt megírni, és egy igazi kihívás.- Mi jellemzi a dallamvilágát?- Himnikus, orgonaszólóval indul, vonósra vált, utána a zenekar is bekapcsolódik, és a végén újból felcsendül az orgona. Szerepet játszott, hogy a himnusznak népzenei elemeket is kell hordoznia. Nagy Zoltán a zenei szerkesztésben segédkezett, ő volt a „hangtechnikus”, segítségével hanghordozókon örökítettük meg a kész művet.- Mikor hallhatják?- Diplomaosztókon, ballagásokon és minden fontosabb főiskolai ünnepségen. VARGA VIKTÓRIA - VIDA MARIANNA Megújuló épületek Diák-szabadidőközpont létesül az Almagyar-dombon Befejeződtek az alábbi felújítási munkák a főiskolán: az Almagyar-dombi Kollégium és a „B" épület I. emeletén a mosdók, vizesblokkok felújítása. Hamarosan elkezdődik az „A" épület erkélyek és bejáratának felújítása is.- A „B" épület konyhája február 28-án befejezte működését. Ezt követően elkezdődhetnek a felújítási és bővítési munkálatok. Az ütemterv szerint júniusban elkezdődik az építkezés. A folyamatot egyeztetni kell az érintett tanszékekkel. A munkák várhatóan decemberre befejeződnek. A következő tanév második félévében birtokba lehet venni a felújított részeket is.- Az Almagyar-dombi konyha területén diák-szabadidőközpont létesül. Az előkészületek jó ütemben haladnak, a munkák a nyár folyamán befejeződnek, szeptemberben átadásra kerül a létesítmény. Nem csökken az érdeklődés főiskolánk iránt A nappali tagozatra tíz százalékkal többen jelentkeztek idén az Eszterházy Károly Főiskolára. Összességében közel tízezren szándékoznak a patinás egri intézményben továbbtanulni. A pálmát az idén is a kommunikáció szak vitte el, 2237 jelentkezővel. Ugyancsak sokan jelentkeztek történelem főiskolai és egyetemi szintű szakra is (1916 fő). Ezer fölötti a művelődésszervező (1619) és a magyar (1306) szakra jelentkezők száma is. Angol szakra 946-an, gazdálkodásira 815-en, pedagógiára 712- en, informatikus könyvtárosra 628-an, testnevelésre 595-en, földrajz szakra pedig 526-an adták be jelentkezésüket. Kétszáznál több diák jelentkezett biológiára, gazdasági ismeretre, matematikára, németre, rajz-vizuális kommunikációra, számítástechnikára és szo- ciálpedagógus szakra illetve idegenforgalmi szakmenedzser- képzésre. Furulyás Ferkó és a többiek 2003. március 11-12. között az Eszterházy Károly Főiskola volt a Dialektus Filmfesztivál egyik állomása. A kétnapos filmes rendezvényt a főiskola Közművelődési Tanszékének oktatója: Szűk Balázs főiskolai adjunktus, illetve Bérczessyné Burka Beatrix, a tanszék gyakornoka szervezte. A nyitónapon egy nagyfilmet, a Córeszt láthattuk Groó Diana rendezésében melyben zsidó identitásukat kereső fiatalokkal találkozhattunk) illetve más rövidfilmeket: S immár itt vagyok, Pilisi mész, Az antropológiai film. A filmek között közönségtalálkozóra került sor, ahol a Córesz rendezője (Groó Diana) és a film operatőre (Szobrász András) beszélt a forgatásról. Groó Diana elárulta még, hogy a dédapja naplóját is szeretné megfilmesíteni, illetve ha lehetőségei engedik, egy nagyjátékfilm elkészítését is tervezi. A fesztivál szervezője: Domokos János elmondta, hogy fontosak ezek a filmek, hiszen más nép, más kultúra szokásait ismerhetjük meg ezekből a dokumentációkból. A második nap elején dr. Veress József, a Közművelődés Tanszék kandidátusa megnyitóbeszédében elmondta, hogy ezek a néprajzi, antropológiai filmek közelebb állnak hozzánk, mert a közéletről, az itt és most Magyarországjárói szólnak, s ezek inspirálják az embert. Azonban ha va- laki csak passzív befogadó, úgy is gazdagodik, de ha a beszélgetésekbe bekapcsolódik, hasznosíthatják a megszerzett tapasztalataikat. A második napon is érdekes kínálat állt a filmeket szeretők rendelkezésére, láthattunk egy süket erdélyi kisfiút, akinek legnagyobb boldogságot egy fényképezőgép adott (Csendország), láthattunk egy erdélyi kis falu mindennapjaiból részleteket (Alsófalvi anziksz), illetve a kirgiz kultúráról, életmódról szóló összeállítást (Az eleven szellem). A zárónapi ankét vendége volt Kőszegi Edit és Szuhay Péter, a Történetek a boldogulásról című film rendezői, illetve Füredi Zoltánba fesztivál másik szervezője. Érdekes képet kaphattunk arról, miként látják helyzetüket az országban a cigányok, miként próbálnak pénzt szerezni libatépésből vagy gyermekláncfűszedésből, és miként kényszerül arra egy ember, hogy Michael Jacksontól kérjen pénzt. Füredi Zoltántól megtudtuk, hogy nyugatabbra sorra gyártják a néprajzi filmeket, mert van kultusza. Magyarországon kétévente szeretnék megrendezni ezt a fesztivált, mert utoljára 1994-ben rendeztek néprajzi filmfesztivált Dombóváron. A nagyfilm két rendezője szerint ebben a történetben nem az volt a cél, hogy közös nevezőre hozzanak egy oláh cigányt és egy nem oláh cigányt, hanem az, hogy megmutassák, hogyan élnek különböző módon a romák a mai Magyarországon. Szűk Balázs főiskolai adjunktustól megtudtuk, hogy a „fesztivál szervezői kerestek olyan felsőoktatási intézményeket, ahol kulturális képzés folyik, vagy a kultúra valamilyen formáját oktatják. így jutott el Égerbe a filmfesztivál. A szervezés során előnyt jelentett, hogy Burka Beatrix ismeri Füredi Zoltánt, így a szervezési feladatok könnyebbé váltak. Azért is fontos ez a rendezvény, mert a Közművelődés Tanszék művelődéstörténet kurzusában fontos szerepe van a kultúrák egymásmelletűségének, s ezt most mozgóképen is láthattuk.” A tanár úr szerint az apróbb technikai hibák ellenére sokakat megmozgatott ez a rendezvény, s örömöt jelentett, hogy ennyi ember kíváncsi volt a filmekre. Azért is voltak érdekesek a dokumentációk, mert találkozhattunk boldog és szomorú arcokkal, bár ennek ellenére mégis a filmekben szereplő emberek többségének nem a tragikus életszemlélet sugárzott az arcáról, hanem a boldogság. Itt nincsenek forgatókönyvek, hiszen az élet írja azokat. KUN TAMÁS Rugalmas továbbtanulási lehetőségek- Informatikus könyvtáros szakon - már távoktatási tagozaton is - 6 féléves képzés, felvételi nincs! http://www.ektf.hu/tavoktatas * * *- Médiatechnológus asszisztens 4 féléves AIFSZ képzés - nappali és levelező tagozaton http://www.ektf.hu/mediainf/inf/mediatechn.htm * * *- Pedagógus továbbképzések, szakirányú továbbképzési szakok http://www.ektf.hu/szervez et/nyik/- Mozgókép és médiatanár szakirányú továbbképzési szak indul intézményünkben a Köz- művelődési Tanszék és Médiainformatika Intézet szervezésében 2003 szeptemberétől. A képzést támogatja a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ, valamint az Oktatási Minisztérium. A támogatásra pályázni lehet 2003. március 14- ig. A pályázati adatlapot hiánytalanul kitöltve, cégszerű aláírással. Adatlap beszerezhető a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ Ügyfélszolgálati Irodától, Tel.: (26) 537-500 http://www.ptmik.hu A regionális közszolgálatiságról A Kárpát Medencei Műhely Alapítvány és a Magyar Televízió Rt. 2003. február 20-án, első alkalommal rendezte meg Miskolcon a regionális közszolgálati elektronikus médiumok konferenciáját. A konferencián főiskolánkat Dr. Kis-Tóth Lajos rektorhelyettes, Jónás Zoltán kulturális programigazgató, Tóth Tibor adjunktus, Herzog Csilla gyakorlatvezető tanár és Balázs Enikő kommunikáció szakos hallgató képviselte. A konferencia eseményeiről a Líceum televízió bővebb összeállítást közöl, míg a főiskola WEB- rádiójában tudósítás formájában számolunk be az ott elhangzottakról. Az oldalt összeállította: Barna Béla Várhatóan április hónapban indul a főiskola Lyceum TV-je. A televízió szerkesztőségét, valamint technikai helyiségeit a Líceum második emeletén a közelmúltban alakították ki. Képünkön Borbás László vágja az első sugárzásra kerülő anyagok egyikét. FOTÓ SOMORJAI BARBARA Nem csupán Pestre kell koncentrálni Március 15. az egri főiskolán A történelmi múlt üzenetének keresése veszélyes lehet, hiszen minden rendszer, diktatúra, demokrácia megtalálja a maga számára megfelelő „üzenetet”. Ezért elsősorban az eseményre kell figyelnünk, hiszen az ekkor történtek hordoztak magukban olyan tartalmat, melyet napjainkig is minden magyar magáénak érezhet - emelte ki dr. Pap József, a Modernkori Magyar Történelem Tanszék adjunktusa, a Líceum dísztermében megtartott ünnepi beszédében. A szónok hangsúlyozta, hogy március 15-ét az események sodrában kell látni. Nem csupán Pestre kell koncentrálni, hanem látni kell a pozsonyi országgyűlés politikusainak, a pesti fiataloknak és a vidéki városoknak az egységét, hiszen.ez az ünnep az egész országé. A pozsonyi és pesti eseményeket szorosan követték a vidéki települések megmozdulásai. Az öröm, a lelkesedés szinte hihetetlen magasságokba szökött. A március 15-ével kicsúcsosodó magyarországi forradalom, szemben szinte minden európai kortársával, vér nélkül ment végbe, és ez óriási erény. A bécsi forradalom a társadalom, a politika minden szereplője számára nyilvánvalóvá tette, hogy eljött az a nagy pillanat, melyben végre lehet hajtani a társadalmi reformokat, a polgári egyenjogúsítást és az alkotmányos, felelős kormány megteremtését. Nem volt kivel szemben véres forradalmat csinálni! Irigylésre méltó ez a nemzeti összefogás. Mindent meg kell tenni azért, hogy a nemzet a számára történelmileg fontos időszakokban ilyen egységesen tudjon fellépni érdekeinek képviseletében - zárta beszédét Pap József. ___________________■ K átai László, a zeneszerző
