Heves Megyei Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-03 / 52. szám

I 2003. Március 3., hétfő SZOCIÁLIS HÁLÓ 7. OLDAL A kiszolgáltatottság súlyos lelki tehertétel Fogyatékkal élők - hangzik az összefog­laló kifejezés, amelynek hallatán az em­berek elsősorban a mozgás-, illetve ér­zékszervi korlátozottságot értik. Vannak természetesen más fogyatékosságok is. Például az értelemé. A fogyatékkal élés is lehet olyan, amely a születéstől fogva adott, s lehet „szerzett”: balesetben, be­tegségben. Dr. Lajos Zoltánt, a Markhot Ferenc kórház II. sz. pszichiátria osztály- vezető főorvosát arról kérdeztük, hogyan tudja feldolgozni az egyén, illetve környe­zete a fogyatékossá levés problémáját. Eger Dr. Lajos Zoltán osztályvezető főorvos sze­rint a problémakör megértéséhez azt kell tudni, hogy a nem velünk született fogyaté­kosság két módon keletkezhet: hirtelen vagy fokozatosan. Amikor az utóbbi mó­don következik be akár a látás csökkenése, elvesztése, akár a hallás meg­romlása, vagy éppen a moz­gáskorlátozottá levés, az egyén­nek van ideje alkalmazkodni ehhez a meg­változott álla­pothoz, követ­kezésképpen kisebb lelld ter­het jelent szá­mára. Amikor hirtelen - bal­eset, heveny betegség, vagy más okból - tör­ténik a válto­zás, a lelki meg­terhelés rendkívüli, benne több - a lázadás­tól a belenyugvásig tartó - szakasszal.- Hosszú utat kell bejárnia az egyénnek, hogy el tudja fogadni a megváltoztathatat- lant - fogalmazott a pszichiáter. - Ugyanak­kor tudni kell, hogy nagy lelki tehertételt je­Viszonyulás A megváltozott munkaképes­ségű emberek esetében - a szakemberek szerint - négy­féle magatartásforma külön­böztethető meg: • betegségtagadók; • a betegségtől fokozottan félők (testi állapotukat túlértékelők); • szándékosan vagy ösztönösen betegség- keresők (mert a beteg­címke felmentést ad az elviselhetetlennek érzett terhek alól); • közönyösek, a betegség gél nem törődök. A fogyatékosokról való gondoskodáshoz szükség van az állam segítségére FOTÓ: GÁL GÁBOR lent ez a hozzátartozóknak, családtagok­nak is. Az ő hozzáállásuk döntő fontossá­gú, sok esetben a fogyatékossá váló sze­mély sorsát is meghatározza. Annak érdekében, hogy viszonylag könnyebben lehessen feldolgozni a meg­változott élethelyzetet, arra kell gondot for­dítani elsősorban, hogy ne teljenek passzí­van a napok, a fogyatékossá lett ember te­vékeny, aktív életet éljen. Ebben az össze­függésben is különösen fontos a róluk való szervezett gondoskodás, amihez természe­tesen állami segítség kell. Arra a kérdésre, hogy miként képes fel­dolgozni maga az érintett az őt ért traumát, a pszichiáter főorvos elmondta: ez a sze­mélyiségtől függ, az egyén egyes személyi­ségjegyei döntő fontosságúak lehetnek. Ezeken a tulajdonságokon túl meghatáro­zó, hogy mennyire válik a változást követő­en kiszolgáltatottá az érintett. Ha nagymér­tékű a környezetnek való kiszolgáltatottsá­ga, az sokkal nehezebben feldolgozható, sokkal súlyosabb terhet jelent.- Evidenciának tűnhet, de azért el kell mondanom, hogy minél kisebb az eltérés a korábbi és a jelen, tehát a megváltozott álla­pot között, annál könnyebb az elviselhető- sége a helyzetnek - tette hozzá dr. Lajos Zol­tán. - Az érintettek oldaláról az úgynevezett megküzdési stratégiáknak van különleges jelentőségük. Igen fontos szerepet kapnak olyan kérdések, mint tud-e dolgozni, hasz­nosnak érzi-e magát. Itt kell megjegyeznem, hogy az új helyzet némelykor pszichiátriai zavarokkal is társulhat, különböző súlyos­ságé depressziókat eredményezhet. Ekkor már a pszichiátria kaphat szerepet a problé­ma kezelésében. isikéi Részletek egy orszagjelentésböl- A fogyatékos emberek foglalkoztatási kilátásai igen kedvezőtlenek Magyarországon. A legfontosabb teendő: munkahelyek teremtése a fogyatékos emberek számára, elsősorban a versenyszférában és a tá­mogatott foglalkozás területén - olvasható többek között a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet hazánkról szóló országjelentésében...- A megváltozott munkaképességű személyek hajlandósága meglehetősen alacsony a képzésben, át­képzésben való részvételre. Országúé viszonylatban ez mindössze 6 százalék. Az érintett emberek egy része beletörődött, belefásult helyzetébe, szégyelli azt, és még az őt jogosan megillető önkormányzati segélyekért sem folyamodik. Másik része szeretne változtatni sorsán, munkát vállalna, és önállóan vagy munkaügyi szervezet segítségével próbálkozik, többnyire igen csekély sikerrel, rengeteg kudarccal. Segítség a családoknak A diszkrimináció ellen Gyöngyös- Olyan segítséget szeretnénk nyúj­tani a családoknak, amelyre már a szakszolgálatoknak nincs idejük és emberük, de az ő munkájukat is eredményesebbé teszi vagy csök­kenti. Számunkra a derű és a csa­ládszeretet a legfontosabb - mond­ta Mádiné Pix Judit, az Otthon Se­gítünk Alapítvány helyi szervező­je és vezetője. A szolgálat tavaly nyáron szer­veződött azzal a céllal, hogy a kis­gyermekes családok prevenciós se­gítséget kapjanak. A szervezet munkatársai szívesen beszélget­nek az otthon lévő szülővel, segí­tenek lejönni az emeletről, ha ez a kismamának nehézséget jelent, il­letve elkísérik az édesanyákat az orvoshoz, és esetenként vigyáz­nak a gyermekre a váróteremben, amíg a szülő elintézi a tennivalóit. Az alapítvány megbízható, gya­korlatias és sokrétű önkéntes mun­kán alapuló ingyenes segítő szol­gálat, amit bármelyik kisgyerme­kes család igénybe vehet, akinek szüksége van támogatásra. A szakszerűen felkészített, hely­beli hat önkéntes a családlátoga­tást március végétől kezdi el a szer­vező irányításával. A szolgáltatás iránti igényről tájékozódva, a szer­vezet szociológiai felmérést is ké­szít a városban. A vezető hozzátette: a jövőben szeretnének létrehozni egy helyi közhasznú alapítványt, amely a pályázatokon nyert pénzek mellett biztosítaná a folyamatos munkát. Az alapítvány várja azoknak az önkénteseknek a jelentkezését, akik szívesen bekapcsolódnának a karitatív tevékenységbe. Bő­vebb információt kaphatnak a 06-20/3742-892-es számon. j. m. Budapest Az országgyűlési biztosok a hiva­talba lépésük óta különös figyel­met fordítanak a hátrányos hely­zetű társadalmi csoportok, köz­tük a fogyatékkal élők panaszai­nak vizsgálatára. A panaszok kö­zött évek óta nagyobb számban fordulnak elő a fogyatékosoknak adható pénzbeli támogatásokat érintő panaszok, mint a különbö­ző szolgáltatásokhoz való hozzá­férés lehetőségét, illetve ennek hiányát sérelmező beadványok. A megélhetési problémák tehát nagyobb gondot okoznak a pana­szosoknak, mint az alkotmány diszkriminációt tiltó rendelkezé­sének a megsértése. Az 1995-1997-es években a fo­gyatékosok problémái a szociális jellegű panaszok között szerepel­tek, és a vizsgálatok során a szo­ciális biztonsághoz való jog me­rült fel, mint sérelmet szenvedett alkotmányos jog. A panaszok a későbbi időszak­ban is jellemzően a pénzbeli tá­mogatási rendszer hibáit kifogá­solták, azonban más alkotmá­nyos jogok, nevezetesen a diszk­A változás okai között szere­pel egyrészt az esélyegyenlőségi törvény elfogadása, mely megfo­galmazza a fogyatékosság szerin­ti különbségtétel kifejezett tilal­mát, másrészt a hivatalból indí­tott vizsgálatok, melyek a megél­hetési problémák helyett a hátrá­nyos megkülönböz­tetésre koncentrál­tak. Az országgyűlési biztosoknak a fogya­tékosok helyzetével összefüggésben vég­zett munkájához az alkotmányon kívül az esélyegyenlőségi törvény jelentett új, kiemelten fontos hát­teret és segítséget, hi­szen ebben a diszkri­mináció tilalmát kifejezetten a fo­gyatékkal élők tekintetében is megfogalmazta a jogalkotó. ■ Pótolták a több évtizedes lemaradást Andornaktálya A nyugati és az északi országok szociális otthonainak felszerelt­ségéhez képest harmincéves le­maradásban volt az Andomak- tályai- Fogyatékosok Otthona és Rehabilitációs Intézete. De most pályázat révén sikerült annyi pénzhez jutniuk az Egészség- ügyi, Szociális és Családügyi Mi­nisztériumtól, hogy már nincs miért pironkodniuk. Herzog Tamástól, az intéz­mény vezetőjétől megtudtuk, hogy fenntartójuk, a Heves Me­gyei Önkormányzat biztosította a pályázatukhoz szükséges 10 százaléknyi önrészt, így újabb kétmillió forintot kaphattak. Meg kell említenünk azt is, hogy a minisztérium meghívásos pá­lyázatot írt ki, vagyis az ország­A jól felszerelt színpadot a hozzátartozók is láthatták a farsangon fotó: ötvös imre ból összesen hat intézmény je­lentkezhetett. Az pedig, hogy az andornaktályai otthon ^ is a listán szerepelt, az intézetben folyó magas színvonalú munka el­ismerése. Az igazgató elmond- ta, hogy az eltelt másfél évben összesen tízmil­lió forintot sikerült nyerniük. Ezt mind a fejlesztő programjuk tárgyi eszkö­zeire fordították. így például vá­sárolhattak számítógépeket is, amelyekre az olvasást, számo­lást, írást tanító programokat te­lepítették. Ezzel további szép eredményeket érhetnek majd el gondozottjaiknál. Természetesen mese- és játékprogramokat is ta­lálnak a lakók, amelyek szóra- koztatóbbá teszik a szabadidejü­ket. Ugyancsak ezt szolgálja a kondicionálóterem, ahol fiziku­mukat erősíthetik. A pályázati pénzből arra is telt, hogy a pad­lástérben lévő színpad­jukat korszerű technikai berendezésekkel láthas­sák el. Erre azért volt szükség, mert az otthon­ban évek óta különböző művészeti ágakkal, így tánccal, zenével, színjátszással fejlesztik eredményesen a lakók képességeit. Herzog Tamás megjegyezte, hogy a fogyatékos emberekben temérdek képesség van, s ezt szisztematikus munkával igye­keznek kiteljesíteni. Ebben sokat segítenek a most végre megvásá­rolt eszközök. _________________________________(MÉGYESSY) Hí rek Számok, szervezetek a munkaerőpiacon A Központi Statisztikai Hiva­tal 2002 második negyedév­ében felmérést végzett. A munkaerő-felmérés mintájá­ba került 15-64 évesek több mint 11 százaléka válaszolt úgy, hogy van olyan egészségi problémája, fogyatékossága, mely a vizsgálatot megelőző fél évben akadályozta, korlá­tozta normál életvitelében. A problémát jelzők 88 százalé­ka 40 éves vagy idősebb volt. A 748 ezer főt érintő népes­ségből - a jelenlegi magyar nyugdíjba vonulási szabályok szerint - 656 ezer fő tekinthe­tő munkavállalási korúnak. Közülük 95 ezren voltak jelen a munkaerőpiacon, ebből is 10 ezren munkanélküliként. A munkanélküliek csoportjá­ban az 55 éven felüliek már alig vannak jelen. A megválto­zott munkaképesség fiatalko­ri megjelenése erősen rontja az elhelyezkedési lehetősége­ket, és hajlamosít a munka- nélküliségre, míg idősebb korban elsődlegesen a mun­kaerőpiac végleges elhagyásá­ra ösztönöz. A majdnem 750 ezer érintett­ből 171 ezren segítséget vár­nak a társadalomtól, hogy munkát tudjanak vállalni, 118 ezren nem tudtak hatá­rozott választ adni, a fenn­maradó mintegy 460 ezer fő úgy ítélte meg, hogy nincs semmiféle segítségre szüksé­ge, vélhetően azért, mert nem kíván munkát vállalni. A legnagyobb igény az ottho­ni munkavégzési lehetőség iránt mutatkozik, melyet szorosan követ a speciális, egészségi problémát figye­lembe vevő munka és a rövi­dített munkaidőben történő foglalkoztatás. Szövetségben A jelnyelv oktatása minden siket ember számára szüksé­ges volna. Kultúra nélkül nem lehet élni, ezért van nagy jelentősége annak, hogy a siketkultúra hogyan áll a világban. A Siketek Vi­lágszövetsége az Egészség- ügyi Bizottságon keresztül tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének. A jogi egyen­lőségre vonatkozó alapokat kimondták, de kinek-kinek a saját országában kell meg­harcolnia az egyenlőségért, kivívnia a lehetőségek szerin­ti szolgáltatásokat. A csalá­dokon belüli kommunikáció is országonként más-más problémákat vet fel. A 125 tagból álló, 8 régióba tömö­rült Világszövetségben Ma­gyarország a közép-európai régió tagja. Távmunka Összesen egymilliárd forintot különített el a munkaügyi és az informatikai tárca táv- munkahelyek létrehozásá­nak támogatására. A munka­adók 500 ezer forintot nyer­hettek el munkahelyenként számítógép, számítástechni- . kai eszköz és szoftver be­szerzésére, valamint az inter­net-szolgáltatás igénybevéte­lére. A preferált munkaválla­lói körbe többek között a fo­gyatékkal élők, a megválto­zott munkaképességűek, a romák és a 45 éven felüliek tartoznak. A pályázat kiírói a kísérleti program révén ezer távmun­kahely létesítésével számol­tak, s ennek megfelelően 500-500 millió forintos kere­tet irányoztak elő. A kom­munikációs szolgáltatás igénybevételéhez való hoz­zájárulás egy évre szól. ■ Az alapjog Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése szerint „A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülön­böztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy tár­sadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.” rimináció tilalma és a pozitív diszkrimináció alkotmányos elő­írása került előtérbe.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents