Heves Megyei Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-17 / 63. szám
6. OLDAL ERDŐK ÖVES D 2003. Március 17., hétfő ERDŐKÖVESD Polgármester: Földi Gyula Alpolgármester: Nagy Péter Jegyző: dr. Benkár József Aljegyző: dr. Kadlott Csaba A képviselő-testület tagjai: Nagy Péter, Czenthe Huba, Elek Gyuláné, Pálfi Zoltán, Kiss András, Zagyva Béláné, Tar Zoltán Falugazdász: Szabó Károly Intézmények: Római Katolikus Plébániahivatal: Hunyadi út 200. Kormos Csaba esperes Telefon: 06-36/368-857 Háziorvos: dr. Oltványi László Posta: Hunyadi út 148. Telek Pálné, vállalkozó Telefon: 06-36/368-905 Óvodavezető: Zagyva Béláné (vegyes csoport) Iskolaigazgató: Király Gábomé (összevont 1-3. osztály) Polgármesteri hivatal: Rákóczi út 39. Tel./fax: 06-36/568-038 E-mail: erdokovesdph@kozep. hu Lakosság száma: 674 fö ebből 60 éven felüli: 227 fő Vállalkozók száma: 25 fő Helyi adók: • Kommunális adó: 1600 Ft/év • Iparűzési adó: 1% A település búcsúja: augusztus 20. Alapítványok: Erdőkövesdért Közalapítvány Elnök: Bocsi Csaba Adószám: 18580923-1-10 Műemlékek, látnivalók: 1720 óta Szent István tiszteletére felszentelt temploma van, amely 1732-ben csupán fából állt és összedőlőfélben volt. 1742-ben báró Orczy István épített új templomot, mely időközben súlyosan megrongálódott. 1816-ban helyreállították és megnagyobbították. A templom, mely a falu fölött egy magas dombon áll - sűrű fákkal övezett, sírokkal körülvett területen - torony nélküli, egyhajós barokk épület. Mögötte egy fa harangláb áll 1856-ból. Itt van eltemetve az Orczy-csa- lád kriptájában báró Orczy István, aki az 1848-49-es forradalom és szabadság- harcban a szenttamási sáncokon halt hősi halált. A római katolikus plébánia a • XVIII. század végén épült. Jellege szerint utcavonalban, szabadon álló, L alakú, földszintes, klasszicisztikus lakóház. A faluban egyébként sok műemlék jellegű ház található, és egy borospince 1840-es felirattal. Több figyelmet az idősekre A falu egyik legszebb műemléke az 1837-ben kora klasszicista stílusban épült ház, amely a plébániának ad otthont fotó: perl Erdőkövesd polgármestere, Földi Gyula tisztában van azzal, hogy látványos fejlődésre nem számíthat a falu az elkövetkező időszakban, ennek ellenére úgy gondolja, hogy ha lassan is, de körvonalazódik egy komfortosabb, élhetőbb község képe:- Az utóbbi évek legnagyobb eredményének tartom a szennyvízberuházás megvalósulását. A takarékosságnak és a lakosság áldozatvállalásának köszönhetően idén ősszel befejeződik e kivitelezés, és ráköthetnek a háztartások a rendszerre. A komfortosabb életnek ára is van, épp ezért úgy gondolom, hogy az önkormányzatnak is lesz feladata abban, hogy a szerényebb jövedelmű családok is képesek legyenek a rendszer használatára.- Az idei költségvetésünk elfogadásakor már látható volt, hogy további takarékosságra van szükség. Fontosnak tartom, hogy a körjegyzőséghez tartozó települések közül szinte elsőként minden adósságunkat leróttuk a közös önkormányzatnak. A helyi adókból származó bevételből finanszírozzuk a közalkalmazottak megemelt bérének fedezetét - mondja a polgármester.- Nemrégiben fogadott el a megújult képviselőtestület egy nagyobb ívű, 2006-ig terjedő dklusprogramot is. Melyek az ebben felvázolt legfontosabb feladatok?- Az első dolgunk a szennyvízberuházást követően az utómunkálatok megszervezése, az utak karbantartása A második fontos feladatunk a tartós munkanélküliség enyhítése. Jelenleg 52 regisztrált munkanélkülit tartunk nyilván. Mivel sokan közülük családfenntartók, mindenképpen jövedelemlehetőséghez kell juttatnunk őket. Pályáztunk a közmunkaprogramra, s ennek eredményeként idén mintegy 11 millió forintot fordíthatunk az itt élő munkanélküliek foglalkoztatására. Ez az ösz- szeg 20-22 főnek jelent hét hónapon keresztül biztos megélhetést. Feladatuk lesz a közterületek rendbetétele, az árkok, patakok tisztítása. Kiemelt figyelmet szeretnénk fordítani az idősebb korosztályra is. Szeretnénk mihamarabb kialakítani számukra az idősek klubját, a későbbiekben pedig egy faluház kialakítása a célunk. Erre is pályázunk. Végül, de nem utolsósorban arra törekszünk, hogy a település arculata egyre vonzóbbá váljon az erre járó turisták számára. Idegenforgalmi értékeinket legközelebb az Utazás 2003 turisztikai kiállításon szeretnénk bemutatni. Bízom abban, hogy Pétervására körzetközponti szerepe megerősödik, hogy ennek előnyeit mi is élvezhessük majd. Megőrzik szép hagyományaikat A helyi cigány kisebbségi önkormányzat 1998 óta működik a községben. A legutóbbi választásokkor Berki Vilmost választották meg elnöknek. Munkáját a háromtagú önkormányzatban Szabó Jenő és Ádám Ferencrté képviselők segítik. Berki Vilmos úgy fogalmaz, hogy a korábbi években is minden fontos kérdésben egyeztettek a községi önkormányzattal, így sok kitűzött célt sikerült megvalósítani. Jelenleg mintegy húsz roma család él a településen. Összetartozásukat, identitásuk megőrzését segítik a különböző kulturális rendezvények, összejövetelek.- Az idén 680 ezer forintból gazdálkodunk. Ebből az összegből finanszírozzuk a gyermekek Mikulás-estjére felkért színművész honoráriumát, a karácsonyi rendezvényünket. Büszkék vagyunk arra, hogy a hagyományőrző csoportunk amelyben gyermekek és felnőttek közösen énekelnek, táncolnak - az utóbbi időben szép sikereket ért el. Nemrég felléptünk Egerben is, ahol nagy tapssal jutalmazták a produkciónkat. Minden évben megemlékezünk a nemzeti ünnepeinkről, május 1-jén pedig jó hangulatú majálisokon veszünk részt, ahol együtt főzünk, szórakozunk - mondja Berki Vümos. A legnagyobb gond a kisebbség életében is a tartós munkanélküliség. Ezen csupán az enyhít némileg, hogy az önkormányzat minden évben alkalmaz közülük is közmunkásokat. Idén is nyújtottak be pályázatot, s a remények szerint május 1-től hét hónapon keresztül állandó jövedelemhez juthatnak az arra alkalmas, közért tenni akaró emberek. A kisebbségi önkormányzat nemrégiben döntött úgy, hogy a kétéves leukémiás Suha Krisztián gyógyítására 10 ezer forintot ajánlanak fel. ■ Kígyós botra támaszkodva Borbás Antal míves fafaragásait számos népművészeti kiállításon megcsodálhatták már az érdeklődők. Két évvel ezelőtti beszélgetésünkkor még javában munkálkodott. Örömét lelte a fokosok, citerák, erdei motívumokkal díszített használati tárgyak készítésében. Az erre vadászó külföldiek is gyakorta betértek Tóni bácsihoz, hogy egy-egy szép darabot vegyenek tőle ajándékba, emlékbe.- Amikor 47 éves koromban rokkantnyugdíjas lettem, két évig ücsörögtem tétlenül a ház előtti kispadon. Akkor kezdtem el farigcsálni, csak úgy kedvtelésből. A fa megmunkálása mindig örömet szerzett. Az előrajzolt mintákat dikiccsel faragtam ki. így készültek el egymás után a fatányérok, kulacsok, csana- kok, fokosok. Több kiállításon is bemutatták ezeket a darabokat. Sajnos búcsút kellett vennem ettől a kedves időtöltéstől, mert a kezeim már nem úgy en- gedelmeskednek, ahogy szeretném - mondja Tóni bácsi. A családban már szinte mindenkit elláttam egy-egy szebb munkával, így nyugodt vagyok. Amikor elköszönünk, komótosan kezébe veszi az egyik legszebb munkáját, a gazdag motívumokkal díszített, faragott kígyós botot, amely idestova 10 éve elmaradhatatlan kísérőjévé vált a mindenki által tisztelt öregúmak. Második otthonuk: az iskola, óvoda A falucskában gyakorta keseregnek azon, hogy a település lakossága egyre inkább elöregszik. A két, egymás mellett található gyermekintézményben, a családias légkörű óvodában és az ösz- szevont alsó tagozatos általános iskolában azonban bizakodnak a pedagógusok. Király Gábomé, az iskola igazgatója és Zagyva Béláné óvodavezető úgy gondolja, hogy nem lesz gond az utánpótlással, hiszen az oviba jelenleg húsz gyermek jár, míg az iskolában 11 kisdiákot oktatnak. Mindkét intézmény jól felszerelt, az elmúlt években a sikeres pályázatoknak köszönhetően új berendezésekkel, bútorokkal, számítástechnikai és híradástechnikai eszközökkel gyarapodtak. Nem utolsó szempont az sem, hogy a családias légkörben oldottam jó hangulatban foglalkozhatnak a kicsikkel. A jól felszerelt tornaszobában a hidegebb napokon is rendszeres mozgásra nyílik lehetőség, a tágas udvaron pedig szeretnének néhány esztétikus játékot felszerelni. Király Gábomé úgy gondolja, hogy a gyerekek jó színvonalú oktatásban részesülnek, s a szülői igények esetén az idegen nyelvi képzés és egyéb foglalkozások is beindulhatnak. A nagy kérdés - sok más kistelepüléshez hasonlóan -, hogy hány gyereket íratnak be a következő tanévben az első osztályba. Mivel sok szülő már most is a közeli pétervásárai Tamási Áron Általános Iskolába járatja gyermekét, félő, hogy ez a tendencia tovább erősödik. A közelmúltban megtartott szülői értekezleten abban állapodtak meg a jelenlévők, hogy a szeptemberi beiratkozást követően, a gyermeklétszám függvényében döntenek arról, hogy tovább működtethető-e az iskola. Jelenleg húsz óvodásról gondoskodnak a családias hangulatú intézményben. Közülük öt gyermek idén ősszel kezdi meg iskolai tanulmányait fotó: perl marton MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Szekeres János Korózs Lászlóné nyugdíjas helyi lakos Tar János nyugdíjas- Tősgyökeres erdőkövesdi vagyok, itt éltem le az életem. Hosz- szú évtizedeken keresztül dolgoztam tanácstagként, ezért jól ismerem az embereket és a gondjaikat. Az elmúlt évek során nagyon sokat változott a település. A legszomorúbb az, hogy a hajdan működő munkahelyek sorra megszűntek, s mára nemhogy helyben, de a környéken sem tudnak elhelyezkedni az emberek. Ennek ellenére bízom abban, hogy a szennyvízberuházás befejezésével kimozdulhatunk a holtpontról, és talán a vállalkozók is szívesebben jönnek a községbe. Abban is reménykedem, hogy az idegenforgalom is fellendül előbb- utóbb a térségben. András Zsolt rokkantnyugdíjas- Három kiskorú gyermekem van, így számomra a legfontosabb cél az, hogy őket becsülettel felneveljem. Sajnos kétszer műtötték gerincsérvvel, így a tartós egészségkárosodás miatt leszázalékoltak. Szeretném a házunkat értékesíteni, és egy új otthont építeni. A telket már kiszemeltem. A három gyermek után járó szociálpolitikai kedvezménnyel és a jelenlegi ház vételárából, és az önkormányzat támogatásával remélem, hogy sikerül megvalósítani a család álmát. Szeretünk Erdőkövesden élni, elégedettek vagyunk az itteni körülményekkel. Épp ezért meg sem fordult a fejünkben, hogy máshol próbálkozzunk.- Sajnos, én nem vagyok túl optimista a község jövőjét illetően. A rendszerváltás óta a faluban működő egyetlen, kenyeret adó munkahely, a fafeldolgozó üzem is bezárt. Szomorúan látom, hogy egyre jobban elöregszik a község, a gyerekeink, unokáink máshol próbálnak boldogulni. Úgy gondolom, hogy fejlődésre csak hosszú távon van kilátás. Ehhez legalább 15-20 év kell. Az erdőgazdálkodásban is csak a tulajdonviszonyok rendezése után lehet előrelépni. Mindenhez komoly tőkére lenne szükség, ám ennek egyelőre híján vagyunk. Attól tartok, hogy az idősebbek már nem tapasztalnak jelentősebb fejlődést a falu életében.- Mindennél fontosabb lenne a munkahelyteremtés. Jómagam 35 éve ingázom Sírokba, mert a környéken sehol nincs közelebb munkalehetőség. A fiatalok is ezért kényszerülnek innen elmenni. Gond az is, hogy a kisiskolások egyre kevesebben vannak, s ezért sajnos veszélybe kerülhet az általános iskola működése is. Szomorú lenne, ha egy intézménnyel kevesebb lenne a faluban, azonban lehet, hogy az élet rákényszeríti az önkormányzatot erre a lépésre. Be kell látni, hogy Péterkén korszerűbb körülmények között oktatnak, s ezt előbb-utóbb a szülők is mérlegelni fogják. Kiss Józsefné TAKARÍTÓNŐ- A két felnőtt lányom is elköltözött a faluból. Az egyik Pesten, a másik Pétervásárán él. Én is csak azt tudom ismételni, hogy munkahely híján nincs esélyünk a fel- emelkedésre. Mivel a községben nagyon sok az idős ember, nagyon nagy szükség lenne egy idősek napközi otthonára, vagy valamilyen más intézményre, ahol rendszeresen találkozhatnának, beszélgethetnének és közös programokat szervezhetnének. Úgy hallottam, hogy az önkormányzat is támogatja ezt az elképzelést. A fiatalabbaknak sem ártana több közösségi programot rendezni, hogy helyben tudjanak szórakozni, kikapcsolódni.
