Heves Megyei Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-13 / 61. szám
2003. Március 13., csütörtök TARN A B O D 11. OLDAL Szívember festőecsettel Kevesen tudnak olyan szeretettel és átélt szépséggel beszélni a szülőfaluról, mint ahogy Orosz László festő (azt mondja, nem szereti a művész szót), aki jelenleg Recsken él, ám mégis szívében hordozza az itt töltött éveket és nyarakat.- Nagyszüleim itt éltek és haltak, s há erre járok, mindig betérek ebbe a kis faluba - meséli. — Csodás emlékeket és éveket őrzök a szívemben. Nagyapám egy hatalmas ember volt, aki apró házban élt, és azt mondta: nem tehetlek gazdaggá, de adhatok neked tartást, becsületet és egyenes gerincet. Nagymamám egy dolgos asszony volt, s most is érzem az általa sütött kenyerek illatát, amit alig vártuk, hogy kacsazsírral kenhessünk meg. Az első képemet is itt festettem, a patakról... Bár Orosz László régóta nem itt él, mégis hű maradt az emlékekhez és Bodhoz. A környéken több kiállítást is rendezett képeiből, tavaly augusztus 20-án munkáival ide is visszatért. Jelenleg életében legfontosabb a család, a gyermekek és az unokák. S ezt a szeretetet azok is érzik, akik már nincsenek szó szerint velünk, például a nagyszülők, akiknél László megannyi boldog nyarat töltött. Az alkotó munkáit jelenleg a nagybátonyi közönség cso- dálhatja meg. _______________■ A tanulás kulcsa a siker A tamabodi általános iskola egy időben arról híresült el, hogy a tantestület tagjai szinte havonta váltogatták egymást. Mára ez az állapot a múlté, kiegyensúlyozott és stabil csapat irányítja a gyermekek tanulását és fejlődését. Ez a kedvező tendencia akkor kezdődött, amikor az igazgatói állásra pályázat útján kinevezték a korábban Hevesen dolgozó Hegedűs Zsuzsannát.- Kellemesen csalódtam, amikor megérkeztem ide - meséli az igazgatónő —, hiszen a hírekkel ellentétben egészen más helyzetet találtam. Például az iskolában sosem volt gond, hogy ki a cigány és ki nem az. Habár a közösség rendkívül zárt, mégis meg lehetett találni a közös hangot velük. Az iskola vezetése jelenleg egy többlépcsős fejlesztési program alapjainak megvalósításán dolgozik. Hamarosan már a bodi iskolában is lesz egészségnevelés, művészeti oktatás, pályaorientáció és hagyományőrzés. Mindezeket pályázati pénzekkel szeretnék megvalósítani, lévén az iskolában az összevont osztályokban jelenleg is csak nyolcvan gyermek tanul. Igény lenne a tömegsportra is.- Nagy előrelépés, hogy elkezdődött a nyelvoktatás, és egy számítógépet a gyermekek máris használhatnak — folytatta az igazgatónő. — Úgy érzem, most már olyan stabil csapattal dolgozom - amelyet a tanárokon kívül egy roma pedellus és két gyermekfelügyelő is kiegészít -, hogy alapozhatok rájuk. S hogy van-e itt sikerélményre lehetőség? Hegedűs Zsuzsanna meglepődik a kérdésen:- Hát hogyne! Nem várt sikert aratott a mesefal készítése (felvételünkön), amelyhez egy meseíró pályázat is kapcsolódott. Néhányat egy roma magazin is közölt, roma nyelven. A meséket egy füzetbe „kiadtuk" és olyan érdeklődés volt rá, hogy több szülő is kérdezte, kaphatna-e ő ilyet? Úgy érzem, a szülők nyitnak az iskola felé, s immár képesek vagyunk együtt tenni és gondolkodni a gyermekekért. A mesefal készítése izgalmas és érdekes feladat volt az iskolában fotä perl Márton Évtizedek lemaradásán dolgoznak A közelmúltban készült el a polgármesteri hivatal teljes külső felújítása, és pályáznak a belső átalakításra is FOTO: PERL MARTON Tarnabod jelenlegi polgármestere 2001. december 2-án, egy időközi választás elsöprő győzelmeként cserélte fel a rendőri pályát a polgármesteri székre. Lendületének, lelkesedésének azóta kézzelfogható és látható eredményei is vannak, amelyekre joggal büszke.- Egy rendkívül elmaradt falu vezetését vettem át azon a télen - emlékszik vissza a kezdetekre Pető Zoltán. — Az azóta eltelt két év viszont igenis azt bizonyítja, Tarnabodnak is van jövője. Eddig 20 millió forintot sikerült nyernünk pályázatokkal, s ennek az összegnek köszönhetően jelentős változások kezdődtek el itt. A polgármesteri hivatal külsejében megszépült, hamarosan hozzálátunk a belső átalakításhoz is, hogy az ügyfélszolgálat kényelmesebb legyen. Az iskolába egy megbízható és jó szaktudású igazgatónő érkezett, akinek a vezetésével a gyógypedagógiai és képességfejlesztő munka is szerepet kapott. Több hiánypótló szemléltetőeszközt és sportszert is sikerült megvásárolnunk. Az óvoda konyháját az uniós követelményeknek megfelelően átalakítottuk, s az idén még kilencmillió forintot költünk az orvosi rendelőnk korszerűsítésére. Az óvoda játszóudvarán történt egy 400 ezer forint értékű felújítás. Az önkormányzatunk hét hónapon át tíz-tíz embert foglalkoztat, így ők ismét jogosultak lesznek a szociális ellátásra. A polgármester ciklusprogramjában azt ígérte: igyekszik Bodra csábítani az embereket, s újra vonzóvá tenni előttük a falut. Eddig hat ingyen építési telket adtak, s négy család kapott a letelepedéshez anyagi támogatást. A település vezetése így kíván gátat vetni az egyre csökkenő lélekszámnak. — Régi óhaja a lakosoknak, hogy a megyében utolsóként, de nálunk is legyen vezetékes gázszolgáltatás. Hosszú hónapok egyeztetése után azt mondhatom, remény van arra, hogy a fejlesztés még az idén elkezdődik, s egy-egy háztartás gázbekötési költsége nem haladja meg a százezer forintot. Amennyiben ez a beruházásunk elkészül, már gondolkodhatunk azon, hogy ipari vállalatot csábítsunk ide, akik tartós munkát adhatnak a helyieknek. — Kérdésünkre — hogy vajon megérte-e a rendőri pályát elcserélni a polgármesterivel? - Pető Zoltán határozottan válaszol: — Soha egy percig sem bántam a döntésemet. Az önkormányzat példamutatása és következetessége meghozta az eredményt: a lakosoknál érezhető egy szemléletváltás, amely kulcsa Tarnabod fejlődésének._____________________________■ S a rendőrnek lett tekintélye... Kevés helyen olyan szembetűnő a közbiztonságban bekövetkezett változás, mint Tamabodon. A télen egyetlen olyan betöréses lopás sem történt, amely zavarhatta volna a lakosok nyugalmát. A tar- namérai rendőrőrs mb. vezetője, Szűcsi Attila r. őrnagy és Pető Zoltán félszavakból megértik egymást: egyikük jelenleg is, míg a másik korábban dolgozott az állomány tagjaként.- Napi kapcsolatban állok a polgármesterrel - mondja Szűcsi Attila —, és nem titkolom, hogy nagyon sokat segít a jó együttműködésben, hogy korábban ő is rendőr volt. Ismerjük egymás észjárását, s adott esetben az is előfordul, hogy együtt megyünk ki a területre. A polgármester úr nagyon világosan fogalmazott, amikor azt mondta: itt jelentős változásokat akar. S ehhez minden segítséget meg is adott. A rendőri jelenlét érezhetően nőtt a faluban, s bátran mondhatom, ha épp nem is vagyunk itt, a renitens- kedők úgy érzik, hogy a fél szemünket mindig rajtuk tartjuk. A télen csupán falopás miatt kellett eljárást kezdeményeznünk, de a lakosság maximálisan biztonságban érezhette magát. Nemcsak a bűnözésre hajlamosak húzták meg magukat az utóbbi időben, hanem a lakosok is gyakorolják a bűnmegelőzést. Szűcsi Attila itt arra gondol, hogy régebben előfordult, hogy éjszakára nyitva hagytak egy épületet, másnap pedig csodálkoztak, hogy szinte üresen találták. A nagyobb rendőri jelenlétet a Tama menti Közbiztonsági Alapítvány is segítette.- Tamabodon azért érhettünk el eredményeket - folytatta az őrnagy —, mert az önkormányzat is partner volt ebben. A közbiztonság ugyanis nem kizárólag a rendőri jelenléten múlik. Mivel a közvilágítást korszerűsítették, éjszaka is jobbak lettek a látási viszonyok, nehezebb „bűnbe esni”. Javult a szociális ellátás, s ez is lényegesen visszaszorítja a korábban alapvető élelmiszerért bűnre csábulókat. A falu vezetése fegyelmet követel, s ez a közbiztonságban is érezhető. Szűcsi Attila szerint Tamabodon van tekintélye a rendőrnek. És ez egy olyan szó, amelyre lehet alapozni a falu lakóinak nyugalmát. MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Szabó Sándor hegesztő Menich Tünde GYORS- ÉS GÉPÍRÓ Pető Lászlóné KÉZBESÍTŐ Báder Emil GÉPKEZELŐ- Olyan faluban szeretnék élni, ahol nincs különbség roma és nem roma között, hanem mindenki egyenlő. Nagyon szeretném, ha végre lenne orvos a faluban, mert sok a gyerek és az idős ember, akik gyakrabban szorulnak orvosi ellátásra. Ám sajnos, állandó orvos nincs Bodon. A legnagyobb vágyam viszont az, hogy a gyerekek végre szeressék meg a tanulást, lássák értelmét a művelődésnek, az iskolába járásnak. A faluban ugyanis a legtöbben csak nyolc általánost végeztek, s ezért el sem tudnak helyezkedni. Ám ha egyszer változna a tanulási kedv, talán nagyobb eséllyel tudnának a gyerekeink munkát találni.- Nagyon fontos lenne, hogy végre javuljon a buszközlekedés, mert sokan azért nem tudnak elhelyezkedni, mert ritkán indulnak buszok a faluból. Természetesen a munkahelyteremtést tartanám a kulcskérdésnek, mivel egyelőre a legnagyobb munkaadó itt az ön- kormányzat, akik közhasznú alkalmazottakat foglalkoztatnak. Szükségesnek tartanám, hogy készüljön egy játszótér a gyerekeknek, s azt is, hogy több gondot fordítsunk a falu virágosítására, takarítására. Biztos, hogy lenne igény arra, hogy gyakrabban rendezzünk kulturális programokat, ahol a lakosok kicsit szórakozhatnak, kikapcsolódhatnak.- Szerintem minden változtatás alapjának az iskolában kell elkezdődni. Ha ott megfelelően foglalkoznak a gyerekekkel, figyelnek a képességeik kibontakoztatására, esetleges felzárkóztatásukra, akkor már eleve olyan fiatalok kerülnek ki a nyolcadik osztályból, akiknek lesz esélyük tovább tanulni, később elhelyezkedni. Az ellátással kapcsolatban szeretném, ha lenne helyben legalább egy húsbolt és zöldséges, mert a nőknek gyakran buszon, Hevesről kell a hatalmas bevásárlószatyrokat hazacipelni. Fontos lenne egy gyógyszertár is, mivel a hét öt napján itt nem lehet orvossághoz jutni.- Sokszor hallom, hogy Tarnabodnak rossz a közbiztonsága. Én úgy érzem, tizenhárom év alatt, amióta kézbesítek és postai szolgálatot látok el, soha nem kellett itt félnem. Nekem még soha nem volt konfliktusom a helyiekkel. Persze azért lehetne mit változtatni. Elsősorban a falu arculatára gondolok. Többet kellene törődni a tisztasággal, a virágosítás- sal, a rendezettséggel. Azt kellene elérnünk, hogy mindenki tartsa rendben a háza környékét, a gyermekekkel pedig értessék azt meg, hogy a virág nem azért van, hogy letépjék vagy kihúzzák. Nem tudom, lenne-e igény egy nappali idősek otthonára... Pető Béla nyugdíjas- Mindig nosztalgiával gondolok a régi szép időkre - mondja elgondolkodva a férfi. - Tudom, hogy azok az idők nem jönnek vissza. Most néha úgy érzem, hogy Bodon élni hátrányos megkülönböztetést jelent. Az itteni emberek még nem jutottak hozzá a vezetékes gázszolgáltatáshoz, tartályból fűteni pedig rendkívül drága. A nyugdíjasoknak nagy könnyebbség lesz, ha bevezetik nálunk is a gázt, sőt biztos, hogy az intézmények is sokat megtakaríthatnak ezzel, s másra fordíthatják a pénzt. A temető ápolását nagyon fontosnak tartom. Megérdemlik a törődést azok a régi bodiak, akik itt nyugszanak. TARNABOD Polgármester: Pető Zoltán Alpolgármester: Gazsó Ferencné Jegyző: Halászná Udvari Anett A képviselő-testület tagjai: Ács Lászlóné, Boros József, Gazsó Gyula, Gazsó Ferencné, Juhász Istvánné, Kecskés József, Németh Attila A kisebbségi önkormányzat elnöke: Németh Attiláné. Tagjai: Pusoma Lászlóné és Pusoma Tiborné. Községháza címe: 3369 Tarnabod, Kossuth tér 7. Tel.: 36/497-997, amely fax is egyben. Ügyfélfogadási idő: Polgármester: minden héten hétfőn és csütörtökön 8-12 óra között. A hivatali dolgozók egész héten munkaidő alatt fogadják az ügyfeleket. Falugazdász: csütörtökön délelőtt a polgármesteri hivatalban fogad. Lakosságszám: 793 Korösszetétel: O-tól 17 éves korig: 272 18-tól 59 éves korig: 351 60 év fölött: 170 Vállalkozások száma: 10. Közérdekű telefonszámok: Orvosi rendelő: 484-333 Állatorvos: 30/985-9186 Rendőrség: 479-035, 479-104 Iskola: 497-995 Óvoda: 497-855 Jeles napok • Február: iskolai farsang • Május 1.: faluszintü majális • Augusztus 20.: Szent István-búcsú • December: Mikulásés karácsonyi ünnepség A település története: Tarnabod a Tama folyó szabályozás előtti kanyarulatában épült. Kialakulásakor még halmazfalu volt, majd a Kál és Boconád felé vezető út kiépülésével résszben új településsé szerveződött. Bood néven említik először a községet egy 1446-ban kelt oklevélben. Bood a középkorban a Kompolti- család birtoka, majd 1522 után az Országh-birtok része. Az 1546-ra datált adólajstrom szerint már több nemesi család is rendelkezik birtokrésszel. 1552-ben a települést a törökök elpusztították, de 1554-ben újra benépesült. Tarnabod 1950. október 22-től önálló tanácsú község.
