Heves Megyei Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-10 / 58. szám
6. OLDAL K Ö R Z E T E 2003. Március 10., hétfő PÉTERVÁSÁRA E S TANMEDENCE ÉPÜLHET. Korábban már hírt adtunk arról, hogy a pétervásárai Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakoktatási Intézet vezetése úgy döntött, hogy az intézményt és a város lakosságát gazdagítandó, egy tanuszodát és egy tornacsarnokot épít a közeljövőben. Mint azt az iskola igazgatójától, Ferkó Gyulától megtudtuk, a napokban konstruktív tárgyalást folytatott a város vezetésével, melynek eredményeként az önkormányzat jelképes összegért, mindösz- sze egy forintért bocsátotta rendelkezésre a szükséges háromezer négyzetméternyi területet. A létesítmény tervezése folyamatban van, s a szükséges szakhatósági engedélyek beszerzése után a kivitelezés is megkezdődhet. EU-FÓRUM. A közelmúltban a recski Bányász Művelődési Házban tartottak előadásokkal egybekötött fórumot a térség vállalkozóinak és idegenforgalmi szakembereinek. A résztvevők az EU- csatlakozás várható következményeiről tehettek fel kérdéseket a meghívott szakembereknek. Legközelebb március 12-én, délután négy órától szerveznek számukra találkozót, amelyen az idei agrártámogatási rendelet ismertetése mellett a Gazdasági Minisztérium, valamint a turisztikai ágazat ez évi pályázatairól tájékozódhatnak. SIKERES PÁLYÁZAT. Az önkormányzat tavaly pályázatot nyújtott be az Informatikai és Hírközlési Minisztériumba, melynek célja számítógépek beszerzése volt. A közelmúltban érkezett meg az értesítés arról, hogy kedvezően bírálták el az ivádiak igényét, így két számítógép vásárlására ösz- szesen 700 ezer forintot, az internetes hozzáféréshez szükséges eszközök beszerzésére pedig húszezer forintot nyertek. A tervek szerint az iskola épületében számítógép-kezelői tanfolyamot is indítanának, amelyre bárki jelentkezhet korhatár nélkül. ■ Nem rettentek meg a többmilliós hiánytól A faluban végleg fel akarják oldani az elszigeteltséget Istenmezeje - Szederkénypuszta Sokkal inkább arról van szó, hogy az isten- mezejeiek mindig is igényesek voltak magukra. Amikor jobb idők jártak, és helyben találtak biztos megélhetést a közeli szederkénypusztai téeszben vagy a környékbeli bányákban, akkor sem hanyagolták el a háztájit. Amikor pedig sorra mentek tönkre a kenyeret adó munkahelyek, nem törődtek bele abba, hogy hátralévő éveiket munkanélküli-segélyből tengessék. Sokan ingázni kezdtek egy-egy távolabbi üzembe, mások kisebb-nagyobb vállalkozásba kezdtek. Más településekkel ellentétben itt nem indult meg a tömeges elvándorlás. Az itt élők mindennél jobban ragaszkodnak otthonaikhoz, szülőföldjükhöz, s ez nem véletlen, hiszen a falu gyönyörű helyen fekszik. Vadregényes hegyek ölelik körül, közel van a szlovák határ. Az önkormányzat idén először nézett szembe azzal a könyörtelen ténnyel, hogy mintegy 13 millió forintos forráshiánnyal kell számolniuk ebben az évben. A község újonnan választott képviselő-testülete azonban nem szorong és nem gondolja úgy, hogy leáldozott a falunak, épp ellenkezőleg. Hosszú évek óta most érzik először úgy, hogy az elkövetkező évek igazi kitörést és fellendülést hozhatnak az ittenieknek és a szomszédságban élőknek. Kotroczó István polgármester és Nagy László jegyző nem kis örömmel számolnak be arról, hogy idén véget ér a szennyvízberuházás, amely nemcsak komfortosabb, tisztább életet jelent majd Istenmezején, hanem a nagyszabású jövőbeni községfejlesztési terveknek is alapja lehet:- Évekig takarékoskodtunk, tartalékoltunk erre a beruházásra, s a lakosság is jelentős áldozatot hozott, de ezzel az infrastrukturális fejlesztések köre lezárult. Mostantól kezdve egy új korszak kezdődik az életünkben. Szükség is van a váltásra és az új szemléletre, mert mára gyakorlatilag minden nagyobb létszámot foglalkoztató munkahely bezárt a környéken. Ahhoz, hogy boldoguljunk, a meglévő adottságainkat kell kihasználnunk. Ez pedig nem más, mint a természetben rejlő értékek és szépségek kiaknázása. Célunk a turizmus fellendítése. Ehhez azonban térségi összefogásra van szükség. A napokban írtuk alá azt a Az óvoda felújítására és a tetőtér beépítésére idén pályáznak Az Istenmezejéhez tartozó Szederkénypusztán tavasszal 30 alkalmazottat foglalkoz- környék ez. Mivel kevés a munkahely, tató fafeldolgozó üzem nyílik fotók: ötvös imre a legtöbb fiatal ingázik” ■ nyilatkozatot, amelyben az áll, hogy a csatlakozni kívánó községekkel létrehozunk egy térségfejlesztési társaságot, amely az elkövetkező években közösen próbálja meg érdekeit képviselni. A társuláshoz csatlakozott eddig Erdőkövesd, Cered, Zabar, Szilaspogony, Kissikátor, Hangony. Sajátos földrajzi helyzetünk kínálta ezt a fajta együttműködést - mondja Nagy László.- Évekig lobbyztunk a kishatár menti átkelő megnyitásáért, nem sok sikerrel. Az Európai Unióhoz való csatlakozás azonban ezt a gondunkat is orvosolni fogja. A határok megszűntével végre újra fellendülhetnek a gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a mikrorégió már járt utat követ, hiszen van a közelünkben egy hasonló, jól működő társulás a Belső-Cserhátban. Ók szívesen segítenek a kezdeti lépéseknél. Nagy álmunk, hogy a völgyben egy olyan záportározót létesítsünk, amely az árvízvédelmi feladatok ellátása mellett egyfajta turistaparadicsomként is működne. Kialakíthatnánk egy erdei-vízi iskolát, és sok más turistavonzó létesítményt.- Az új társulásnak borsodi, nógrádi, Heves megyei és szlovák települések is tagjai. Egy jól megalapozott térségfejlesztési koncepcióval a pályázati források is köny- nyebben megnyílnak- Megtaláltuk az alkalmas szakembert, aki profi pályázatíró, s aki jó esélyt lát céljaink megvalósítására. A nemrég megszervezett európai uniós fórumra nagyon sokan eljöttek. Itt mindenki számára világossá vált, hogy alapvető szemléletváltásra van szükségünk, hogy terveink valósággá váljanak. Kétkedők természetesen vannak, és ez hasznos, hiszen ők óvatosságra intenek. Ellenzők azonban nincsenek. Mindenki megértette, hogy eljött az idő, amikor sorsunkat tényleg a kezünkbe vehetjük. BARTA KATALIN A kétezres lélekszámú településre érve furcsa érzése támad az erre járó idegennek. A Tárná felső folyásánál hosszan elnyúló völgyben található község többszintes házaival, ápolt portáival szinte elkülönül a hátunk mögött hagyott többi kistelepüléstől. A gonddal megépített házak egyikére-másikára akár a hivalkodó jelző is ráillene, ha nem tudnánk, hogy az itt élő emberek zöme manapság nem büszkélkedhet azzal, hogy felveti a pénz. Szeme előtt cseperedtek az ovisok Nyugdíjba ment a szeretett dadus Fergeteges télűző Parádsasvár Idén február 25-én búcsúztatták az óvodából Simon Aladámé dadust, aki az óvoda beindulása, 1967 óta dolgozott a parádsasvári óvodában. A búcsúztatón megköszönték 36 éves munkáját, kitartását, gyermekszeretetét, emberségességét, sokan méltatták, hiszen több nemzedéket vitt végig, s a szeme előtt nőttek fel a kis óvodások. A köszöntők sorában voltak a munkatársak, az önkormányzat képviselői, az iskola és a Párád Kristály Manufaktúra Kft. üzemi konyhájának dolgozói, a szülők, parádsasvári lakosok. Simon Aladámé, Ancika, akit nagyon meghatott a sok ember kedvessége, ezúton szeretne köszönetét mondani a búcsúztatásért. Ancika 1965-ben költözött Párádra, s azóta is itt él. A gyerekek szeretete mellett a közösségért is sokat tett, hiszen 1994 óta aktív tagja a parádi Palócbokréta Hagyományőrző Egyesületnek, azóta az Ellenőrző Bizottság elnöke is. Fontosnak tartja a helyi hagyományok felelevenítését, őrzését, továbbadását. 2001 nyarán szerepelt az RTL Klub Fókusz című műsorában, s az évben a Blikk újság lapjain is, sőt még a Heves Megyei Hírlap Kalendáriumában is, mivel a nyugdíjazása körül némi bonyodalom támadt. Hiszen Ancika nem akkor született, amikor anyakönyvezték. Saját maga járt utána, hogy a tényleges születési ideje szerint anyakönyvezzék át, ami végül is sikerült, s így ő megérdemelten mehetett nyugdíjba. Kívánjuk, hogy továbbra is maradjon üyen aktív, emberszerető, kedves, s kívánunk jó egészséget, s hogy kellemesen, tartalmasán teljenek napjai, s ha úgy adódik, alkalmanként visszavárják a munkahelyre iS. LÉVAINÉ BÉRES MAGDOLNA Bodony Idén már 5. alkalommal került megrendezésre a Kenderszer nép- táncegyüttes nevével fémjelzett Farsangfarka elnevezésű rendezvény. A „Kenderszer más szeren" minden évben szenzáció. 2000- ben főbb településen is felléptek a Hair című musical néhány betétdalára készült koreográfiával. 2001-ben a Dáridó-paródiájuk szintén osztatlan sikert aratott, most pedig egy fantasztikus időutazás szemtanúi lehettünk a tánc világába az őskortól napjaink diszkójáig. A sok jelmez, melyekben megjelentek, éppúgy növelte a műsor színvonalát, mint a tehetséges táncosok produkciói. A mából vezettek bennünket vissza a múltba, az ősemberek közé, ahol minden elkezdődött. A csapat tagjai ismét igazi sikert könyvelhettek el. A rendezvényen egyébként minden évben fellépnek a bodonyi általános iskola alsós diákjai is. A kis gyerekek örömmel, nagy kedvvel, lelkesedéssel léptek ki a művelődési ház színpadára. Külön köszönet az iskolában dolgozó pedagógusoknak, akik időt, fáradságot nem kímélve tanították be a gyerekeknek a kis szerepeket. Kovács Anett produkcióját is hatalmas taps fogadta. Reméljük, jövőre is hasonló élményben lesz részük a produkcióra kíváncsi nézőknek. l b. m. A kistérség vonzereje egyelőre kihasználatlan __ Észak-Heves A z Észak-Heves Megyei Kistérségi Területfejlesztési Társulás a megyében az elsők között alakult 9 település összefogásával, elsődlegesen az infrastrukturális beruházások megvalósítására. A kistérségen belüli földrajzi adottságokból fakadóan két falucsoport határozható meg, a leleszi - Tamalelesz, Bükkszenterzsébet, Fedémes - és a bátori - Bátor, Egerbocs, Hevesaranyos, Egercsehi, Bekölce, Szűcs településekkel. A természetes földrajzi tagozódás nem okozott gondot a kistérség életében, ezt támasztják alá az eddig elért eredmények. A teljes felsorolás igénye nélkül készült kistérségi komplex fejlesztési terv, részletes rendezési terv minden településen, jelenleg folyik a környezetvédelmi program készítése, az infrastrukturális beruházások a kistérség nagyobb részén befejeződtek, a másik felén pedig jelenleg folynak. Bármennyire is szeretnénk a térségről kedvező képet adni, bármennyire is elismerjük az önkormányzatok, a Területfejlesztési Tanács és a kormányzatok áldozatos és felelős tevékenységét, említést kell tenni azokról az árnyoldalakról is, amivel falvaink napról napra szembesülnek, és a közigazgatásnak ezen a szintjén a megoldás sziszifuszi munkának tűnik. Valamennyi község küzd a foglalkoztatás problémájával, nincs elegendő munkahely, vállalkozás a térségben. Tény, a kis lélekszámú települések önkormányzatai financiálisán oly mértékben leterheltek, hogy a fejlesztések egyetlen lehetőségével, a pályázatokon való részvétellel - bármennyire is kedvezőek időnként — sokszor önerő felmutatása híján nem tudnak élni. Ezek meghatározzák a térség gazdasági potenciálját, önerőből nem lehet folyamatos fejlődést fenntartani, sőt generálni sem. A munkaerőpiacról kiszorult emberek szociális problémáit segélyezéssel és közhasznú foglalkoztatás szervezésével próbálják orvosolni az önkormányzatok. Néhány településen a roma lakosság megélhetési, munkába állítási lehetőségei is feszültséggel terhesek. A megoldás túlmutat a helyi erőforrásokon, mindenféleképpen szükségesnek tűnik a központi támogatással létrehozott munkahely- teremtés elősegítése. Az egész térséget érintő kardinális gond az önkormányzati és a köz- úthálózat állapota. A terület gyönyörű, a táj adottságai páratlan lehetőséget kínálnak a turisztika terén, de a megközelíthetőség nehéz, minőségről pedig nem beszélhetünk, így a vonzerő kihasználatlan. A térségen átvezető főutak állaga is folyamatosan romlik, a települések közötti utak kátyúkkal tarkítottak. A kistérség turisztikai elképzelésekkel és programokkal rendelkezik, és kiemelt szerepet kap ebben a szálláshelyek kialakításának növelése. Megoldatlan a kistérség két zsáktelepülésének helyzete - Hevesaranyos, Fedémes -, vélhetően az idei esztendő lehetőséget ad a felzárkóztatási célú keret támogatására és ezen áldatlan állapot felszámolására. A kitörési pontok keresésénél figyelembe vehetők a mezőgazdaság, az erdőgazdaság, a vadgazdálkodás meglévő tartalékai is. Az erdei termékek feldolgozása, a gyógynövénykultúrák megtelepítése, a helyi erdőkre támaszkodó kézműipar életre hívása, a több lábon álló családi gazdálkodók segítése, a tájra jellemző specifikus állattenyésztés, -tartás felélesztése és életben tartása, a vadgazdálkodásban meglévő adottságok kiaknázása mind olyan lehetőség, aminek egy része akár hungaricumként is megjelenhet a későbbiekben. Reményeink szerint az EU-csatlakozás lehetőséget és felzárkózást is hoz a kistérségnek, de hitünk szerint ez csak komoly felkészültséggel, folyamatos, kemény munkával érhető el. Mint minden összefoglaló, ez sem lehet teljes, de a kistérség nyitott, szeretettel lát mindenkit, érdeklődőket, vállalkozókat és vállalkozni akarókat, befektetőket, turistákat és vendégeket. Észak-Heves Megyei Kistérségi Területfejlesztési Társulás Kistérségi Irodája, 3336 Bátor, Kossuth L. u. 7/B. Tel.: 36/583-008, fax: 36/483-121. ■ Megnyílt! A Heves Megyei Hírlap megnyitotta új Ügyfélszolgálati Irodáját Pétervásárán, a Szent Márton u. 67. sz. alatt (telefon: 36/368-765), i ahol felkészüli munkatársaink hétfőtől péntekig állnak a hirdetni és előfizetni vágyók szolgálatában. Szeretettel párjuk régi és új ügyfeleinket!
