Heves Megyei Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-08 / 57. szám

10. OLDAL HÍRLAP MAGAZIN 2003. Március 8., szombat Az idei a kihívások és a reformok éve Év eleji értékelés a megye rendőrségéről a főkapitánnyal- Az országos rendőrfőkapitány sike­resnek, az országos élvonalba tartozó­nak ítélte megyénk rendőri szerveinek tavalyi munkáját. Mire alapozható e vé­lekedés, mennyire találkozik ez az itt élők véleményével, biztonságérzetével?- Erre mindenképpen büszkék lehe­tünk — válaszolta dr. Tuza László. — Az ismeretlen tetteses felderítésben (a múlt évi mutató 53,7 százalék) az országban a hatodikok, a nyomozás-eredményesség­ben (64,4 százalék) pedig a harmadikok vagyunk. Komoly eredmény a mai bűnö: zést figyelembe véve, hogy az ismertté vált bűncselekmények száma 7,3 száza­lékkal (a2001-es 12.425-ről tavaly 11.524- rej csökkent. A vádemelési javaslatok eredményessége is jócskán nőtt. Mérsék­lődött a vagyon elleni bűntények száma (7491-ről 7017-re). Köszönhető ez a szak­mai munka javulásán túl annak is, hogy igen segítőkészek az emberek. Köszönő­levelek, a konkrét ügyekben nyújtott se­gítő információk is jelzik, hogy igen jó a partneri kapcsolatunk a megyében élők jelentős részével. Kisnánán például jelez­te egy lakó: éppen be­törnek a boltba. A hely­színre siettünk, s el is fogtuk a tettest. A lakos­ságnak volt köszönhető a tettenérés Egerben, a Dobó téren, amikor pénzautomatát akart ki­fosztani egy társaság. Számos visszajelzésből tudjak, hogy a térségben élők zöme szerint nem rossz a közrend és a köz- biztonság a megyében. Elősegítette ezt az eredményt az is, hogy sikerült megértetni az állománnyal: egy, a korábbinál eredménycentrikusabb rendőrség könnyebben oldhatja meg a napi feladatait.- Miként rangsorolja a főkapitány a területi kapitányságok tevékenységét a bűnügyi mutatók, a közbiztonság, az Nagyon jó az a közeg, amelyben Heves megye rendőrsége dolgozik. Ez, s a lakosság nagy részének, a honatyáknak a kiállása mellettünk, erősít min­ket szakmai feladataink teljesítésében — hangsúlyozta dr. Tuza László r. dandártábornok, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság (HRFK) vezetője, akit a bűnüldözők elmúlt évi munkájának értékelésére kértünk. A VÁDEMELÉSEK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA 2000-2002. évben állomány hozzáállása, szemlélete, a rendőrök képzettsége, fegyelmezettsége alapján?- A testületünknél szolgálatot teljesítők hozzáállása, szemlélete és felelősségérzete is javult. Ez a siker egyik nyitja. Amikor ide kerültem, azt mondtam, nagyon tisz­tességes állomány tevékenykedik Heves­ben, ám nem eléggé sikerorientált és ered­ménycentrikus. Úgy vélem, e téren sike­rült közösen előrelépnünk. Az öt kapi­tányság eredményei között nincs nagy szóródás, ami az egységes szemlélet bizo­nyítéka. Az ország 158 kapitánysága kö­zül a mieink benne vannak az első hat­vanban. A megyeszékhelyiek csoportjá­ban az egri az első hétbe tartozik. A leg­jobb eredményt a Füzesabonyi Rendőrka­pitányság mutálja fel, önmagukhoz ké­pest is a legtöbbet tették le az asztalra. Náluk kö­vetkezett be a legna­gyobb fejlődés. Folyama­tos és kiegyensúlyozott munkát végeznek. Na­gyon értékesnek és évek óta jónak tartom a hat­vaniak és a hevesiek szakmai munkáját, de utóbbiaknál a reagálóképesség gyorsí­tására van szükség a közbiztonsági munká­ban, s vannak települé­sek - Kömlő, Tiszanána, Erdőtelek -, ahol hatásosabb értékelő­elemző munka, tudatos, szervezett fellé­pés kell. A hatvaniak még többre képesek, és kellő követelménytámasztás és ellenőr­zés révén tovább erősödhetnek. Nagyon fiatal munkatársak alkotják az egri kapi­tányságot, az illetékességi területük a leg­nagyobb, tele nehéz feladatokkal, s most van kialakulóban a vezetői garnitúra. A jö­vőjüket illetően optimista vagyok, ezt tá­masztják alá az ostorosi, illetve bükkzsér- ci betörések, az egri kórházi lopások elkö­vetőinek felderítésében elért sikereik is.- Bár a tavaly november 1-jén a kór­házban történtek kapcsán került reflek­torfénybe a Gyöngyösi Rendőrkapitány­ság, ám munkájuk értékelésénél nyil­ván nem csak ez az egyetlen szempont.- A mátraaljai város és térsége rendőrei­nek munkájában szintén felfedezhető egy fejlődési folyamat. Bízom az ottani vezetők és munkatársaik további fejlődésében, ab­ban, hogy jóval tudatosabban, szakszerűb­ben lesznek képesek megszervezni a mun­kájukat, s a törvényesség betartásában is következetesek lesznek. A megye rendőrei megfelelő szakmai képzettséggel rendelkez­nek, ami a gyakorlati tapasztalatok gyűjté­sével kamatozni fog. A fegyelmi helyzettel többé-kevésbé elégedett vagyok. Azzal nem, hogy 59-ről 72-re nőtt a fegyelemsér­tések száma tavaly 2001-hez viszonyítva. Ezek nagy része a szolgálat ellátásival volt kapcsolatos. Mégis kijelenthetem, hogy a megye bűnüldözőinek fegyelmezettsége, munkához való viszonya erősödött. Aki eb­ben nem képes vagy nem akar lépést tarta­ni, attól meg fogunk válni. A rendőrök által elkövetett bűncselekmények miatt 26 eljá­rás indult, ebből 16-ot megszüntettek, ki­lenc pénzbüntetéssel zárult, s egy esetben fordult elő felfüggesztett szabadságvesztés.- Az országos főkapitány, miközben dicsért, a kábítószeres bűnözés kapcsán hatékonyabb megelőzésre és felderítésre hívta fel a figyelmet. Milyen lépések várhatók ezen a téren?- Úgy gondolom, hogy kellő súllyal ke­zeljük a kábítószerrel kapcsolatos bűnö­zést. Több iskolaváros van a megyében, s az idegenforgalom is jelentős, mindez a Dr. Tuza László fotó: perl marton drogveszélyeztetettséget erősíti. Nézzük az adatokat: 2000-ben 55, 2001-ben 157, tavaly pedig 105 ilyen üggyel foglalkoz­tunk. Világosan látható, hogy igenis ko­molyan vesszük ezt a fajta bűnözést. Nem csak drogfogyasztókat, hanem ter­jesztői hálózatot is sikerült felgöngyölíte­ni, s több dealer előzetes letartóztatásba került. Felderítő munkánk eredménye, hogy Tiszanánán is fogtunk el efféle bűn­tény gyanúsítottját. Az éjszakai szórako­zóhelyeken rendszeresen tartunk „drog- razziákat", a gyanús személyeket hely­ben szűrjük, hiszen orvosok is tagjai az ellenőrzést végző csoportoknak.- Várhatók-e az idén pozitív változá­sok a megyei rendőrség működésének személyi és tárgyi feltételeiben? — Ez a 2003-as esztendő a kihívások és a reformok éve lesz. A jelenlegi létszám­mal és technikai feltételek mellett kell megoldani a nem könnyű feladatainkat. Ésszerű és takarékos gazdálkodással, sze­mélyi átcsoportosítással igyekszünk meg­teremteni a lakosság által is elfogadható közrendet és közbiztonságot. Egy főkapi­tány persze soha nem lehet elégedett a működési feltételekkel. Nagyon bízom abban, hogy mégis kapunk az idei évre személyi juttatást. Akár már március vé­gén a tervek szerint nyolc új személygép­kocsival bővül a járműparkunk, ezek mind a kapitányságokra kerülnek. Infor­matikai fejlesztést is tervezünk. Hosszú évek tapasztalata: a rendőrség a szakmai munkájának minőségi javulásával rendre bizonyítja, hogy érdemes erre a testületre áldozni.- A belügyminiszter a területi kapi­tányságok szerepét kívánja jelentősen erő­síteni Hogyan érinti ez megyénket, milyen szakmai előrehaladás válható tőle?- Valóban nagyon fontos, hogy a kapi­tányságok minél magasabb színvonalon dolgozzanak. A szervezeti struktúravál­tást — amely az elsőfokú szervek erősíté­sét célozza leginkább - azonban nagyon alapos átgondolást követően szabad csak végrehajtanunk.- Az ORFK vezetője a modem rendőr­ség nélkülözhetetlen elemének tartja a minél jobb belső és külső kommunikációt, az állampolgárokkal való kapcsolattar­tás erősítését. Megyénkben melyek az ez­zel összefüggő teendők?- A külső kommunikációban az a cé­lunk, hogy jóval hatékonyabban álljunk a sajtó rendelkezésére. Az e téren dolgozók­nak is többet kell vállalniuk ebben. Az is na­gyon lényeges, hogy a testületben dolgozók kellően informáltak, tájékozottak legyenek a belső kommunikáció javítása révén is. Meg­határozó a lakossággal való minél jobb kap­csolattartás, a civil szférával, az önkormány­zatokkal való hatékony és korrekt együtt­működés. Ennek már megvannak a feltét­elei. Tovább erősítettük az elmúlt években a polgárőr mozgalmat is. Örömmel mondha­tom: nagyon jó az a közeg, ahol a megye rendőrsége dolgozik, s a lakosság jelentős részének és az országgyűlési képviselőknek a mellettünk való kiállása erősít bennünket szakmai feladataink teljesítésében. ___________________SZALAY ZOLTÁN V ízipipa és fapálcikák Az egri kompresszor és a távoli világok Kínai gyaloghintó. A kényelmesebbek lépcsőmászás helyett ezzel jutnak fel a pagodákhoz- Külföldiek lévén, nagy megtisz­teltetésnek számított, hogy az egyik helybeli munkatársunk meginvitált bennünket barátja hét­végi esküvőjére. Mondanom sem kell, tele voltunk kíváncsisággal, mert mégiscsak más világ, eltérő szokások, s ezt nem szabad ki­hagyni. A népes családi esemény vacsorával kezdődött, amit éppen abban az előkelő szállodában ren­deztek, ahol mi is laktunk. A meg­adott időben lementünk az étte­remhez, s akkor ért bennünket a meglepetés: a bejáratnál a férfiakat a vőlegény várta, s egy külön helyi­ségbe irányította őket, ugyanezt tette a menyasszony is, csakhogy ő a hölgyeket kalauzolgatta a szom­szédos terembe. Mert ezen a nyü- vános helyen együtt nem fogyaszt­hatták el az ünnepi lakomát, ami egyébként nagyon ízletes volt... A jó hangulatú vacsora után mindkét társaság felkerekedett, s elindultak az esküvői szertartás helyszínére, ahol a nők és a férfiak már közö­sen jelenhettek meg. Fátyolban szereltek a munkásnők Ez a különös esküvő örök él­mény marad Pusztai János emléke­zetében. Az egri Berva gépészmér­nöke - számos munkatársával együtt - eddig háromszor járt hiva­talos minőségben az európai ember számára egzotikusnak számító Iránban. A dolog úgy kezdődött, hogy a gyár vezetői sikerrel pályáz­ták meg az ENSZ iparfejlesztései foglalkozó szervezete, az UNIDO ál­tal kiírt projektet. Ezzel lehetőség nyüt arra, hogy részt vegyenek az úgynevezett harmadik világhoz tar­tozó országok modernizálásában. Konkrétan abban, hogy szakmai se­gítséget nyújtsanak az ottani komp­resszorgyártás átalakításában, a környezetkímélő, zaj- és szen­nyezésmentes, energiatakarékos termékek előállításában.- A munkafolyamatoknak megfe­lelően tíz-tíz napos turnusokban dolgoztunk a Teherántól körülbelül 140 kilométerre fekvő Qazvin város ipari negyedében lévő gyárban - ha­tárolja be a távoli helyet az alacsony, őszes férfi. - Az üzemben precíz munka folyt, európai és amerikai egyetemeken végzett kollégákkal dolgoztunk együtt. A gyári élet érdekességei közé tartozott, hogy ott nem különítették el a nőket a férfiaktól, ám külön fel­ügyelő gondoskodott róla, hogy ne érintkezhessenek egymással. Fur­csa volt látni, ahogy a munkásnők serénykedtek a mindent takaró csadorban.- Amikor először megérkeztünk a hatalmas, fényűző teheráni repü­lőtérre, nem. tudtam elképzelni, hogy mit keres hajnal 3 órakor any- nyi fekete ruhás nő a váróteremben - meséli. - Később megtudtuk, ott az a szokás, hogy az egész család búcsúztatja az elutazót, illetve várja haza a távolból érkezőt. Alkalmazkodni kellett a miénktől eltérő szokásokhoz, a nők sajátos életviteléhez, a hétköznapi viselke­dési normákhoz. Ilyen volt, hogy a gyári ebédidőben a dolgozók újra külön-külön terembe vonultak, s csak akkor tértek vissza a szalagok­hoz, miután elmondták az akkor esedékes imájukat. Egyébként a szálloda valamennyi helyiségében is jól látható nyíl mutatja, hogy mer­re van Mekka, annak az irányába kell fordulni ugyanis ima közben.- Volt, hogy elvittek bennünket kirándulni, ilyenkor a kopár hegyek között lévő közeli völgybe men­tünk. Leteritették a szőnyegeket, ki­pakolták rá a magukkal hozott étele­ket, főként az elmaradhatatlan kebabot, s hozzá a zöldségek garma­dáját, meg a speciális perzsa kólát, s amolyan „törökülésben” élveztük a finomságokat, s a jó időt. Ilyenkor felszabadultabbak vol­tak vendéglátóink, akárcsak az ott­honukban, ahová szintén bekuk­kanthattunk. Nagy élmény volt a ví- zipipázás, no meg az, hogy - bár ti­los a műholdas tévéműsorok vétele - egyszer fogni tudtuk a Duna TV, il­letve az M2-es adását. Jólesett ittho­ni híreket hallani... Sült veréb az ünnepi asztalon A már említett ENSZ-program keretében az egri gyár mérnökei eljutottak a világ egy másik tájára is. Kínában a Sanghajhoz közeli egymilliós „kisváros”, Changshu üzemében adták át tapasztalatai­kat. A hűtőgépeket, kompresszo­rokat, s egyebek mellett akkumu­látoros kerékpárokat is előállító gyár kevésbé volt automatizált, ezért is vált szükségessé a terme­lés korszerűsítése.- A körülményekhez képest rendkívül szervezetten és gyorsan dolgoznak az üzemben, ahol - mint tapasztalhattuk - a legfontosabb láncszem az ember. Nagyon vigyáz­nak a biztonságukra, s arra, hogy pi­henten álljanak a munkapadokhoz. Annak ellenére, hogy csak egy mű­szakban dolgoznak, megfelelő ter­melési eredményeik vannak. Érde­kes, hogy naponta jó egyórás ebéd­szünetet biztosítanak számukra, ilyenkor ki-ki kerékpárra vagy mo­pedre pattan, s hazaugrik étkezni. A helyi ételkülönlegességekből az egri szakembereknek is kiju­tott, mert - mind a helyi szállodá­ban, mind pedig a sanghaji kirán­dulás alatt - olyan fogásokkal kedveskedtek nekik, mint az ízle­tesen elkészített garnélarák, ló­tuszvirág, polip, bambuszrügy, tintahal vagy tengeri csillag. Az ilyenkor eléjük tett 15-20 fogásos ebédet, illetve vacsorát természe­tesen pálcikával ették, mert be akarták bizonyítani, hogy a ma­gyar ember is el tudja sajátítani a használatát. A búcsúvacsora ün­nepi kínálatában feltűnt egy aszalt szilvához hasonló étel, ami­ről aztán kiderült, hogy nem más, mint sült veréb.- No hát, én azt nem tudtam megenni - vallja be a sokat tapasz­talt gépészmérnök, aki szerint el­sősorban nem az ételkóstolói bá­torságukkal vívták ki sem az iráni­ak, sem pedig a kínaiak tiszteletét, hanem azzal a szakmai munkával, amivel igyekeztek segíteni az otta­ni termelés modernizálását. Miután eddig két alkalommal fordultak meg a nagy fallal körül­vett országban, jutott idő arra is, hogy szabadnapjaikon körülnéz­zenek egy kicsit. Akárcsak Irán­ban, itt is a legkülönlegesebbek a templomok.- Sanghajban az egyik leg­szebb a Jade-templom, melynek érdekessége, hogy a hatalmas Buddha-szobrot egyetlen kő­tömbből faragták ki. Óriási mére­te miatt az ember elképzelni sem tudja, mennyi arany kellett ah­hoz, hogy a teljes felületét vasta­gon beborítsák vele. Ezek a templomok többnyire jó­kora magaslaton állnak, ezernyi lép­csőn lehet feljutni a szentélyekhez, hacsak nem bérel az ember gyalog- hintót. Ezek ott, a város központjá­ban pedig az ember hajtotta triciklik úgy várják az utast, mint nálunk a drosztokon álldogáló taxik. Sanghaj, illetve maga a hatal­mas ország az utóbbi időben soha nem látott ütemben változik: az ősi pagodák, de ma már a modern stadionok is parányi építmények­nek tűnnek az egyre szaporodó, s mind magasabbra törő felhőkar­colók között.- Nem is tudom - mutatja ven­déglátóm a csillogó-villogó pano­rámáról készült képeslapot -, hogy ha egyszer eljutok még oda, ilyen lesz-e még az a sok tízmilliós vá­ros. Mert amilyen szédítő tempó­ban fejlődik arrafelé minden... SZILVÁS ISTVÁN Keleti kényelem. Iránban nem lehet kihagyni a vízipipát...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents