Heves Megyei Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-01 / 27. szám
8. OLDAL HÍRLAP MAGAZIN 2003. Február 1., szombat Pusoma, a Cigány Krisztus (Folytatás a 7. oldaltól)- A darab túlnyomó részben a nyomozás, a tárgyalás jegyzőkönyvein alapszik. Elég sokat változtattam helyszíneken, időpontokon, de a történet érdemében semmit. Ám ereded nevén csak Dénes szerepel a többiek mind kitalált alakok; legfeljebb viselkedésükben hasonlítanak bizonyos létező személyekre. De hát ez majdnem minden irodalmi alkotás esetében így van. Úgy gondolom, minél hitelesebb egy írás, annál többen ismernek rá magukra a benne olvasható figurákban. — Mivel az Interneten olvasható a dráma, bizonyára találkoztál már visszajelzésekkel Miről szóltak ezek? — Engem is meglepett, hogy a www.tar.hu/pusoma web-helyen tavaly november óta elég nagy volt az érdeklődés. Eddig közel 47.500 látogatója volt (megjegyzem, nem pénzt akartam vele keresni, ezért is határoztam el az internetes közreadást). A Népszabadságban is megjelent Izing Antal tolmácsolásában a dráma részletes ismertetése. Hegyi Gyula MSZP-s honatya a Magyar Hírlapban írt róla ekképp: „Felkavaró és kemény írás, a hazai igazságszolgáltatás »hátsó udvarának« nyers mindennapjait mutatja be. Gyakorló jogászoknak és jogállamiságról nyilatkozgató politikusoknak kötelező olvasmányként ajánlanám...”. A Jogi Fórum internetes újság szerkesztője szerint: „... nagyon erőteljesnek, katartiku’snak és már- már brutálisan életszagúnak éreztem. Ennyire komoly társadalomkritikát, pontosabban igazságszolgáltatási rendszerünkkel szemben megfogalmazott kritikát még nem olvastam.”. Az összes észrevételt nem tudom idézni, de számomra az az igazán meglepő, hogy idáig egyetlen elmarasztaló véleményt sem kaptam. Már úgy értem, szemtől szemben nem. — Szóba került-e már a dráma színpadi bemutatása?- A FiberNet cég vezérigazgatója, Feuer András, egykori újságíró, tv-riTIZEDIK SZÍN (Részlet a drámából) Pusoma Dénes az egri Törvényházban egy tárgyalási szünetben FOTÓ; PERL MÁRTON porter mondotta: „Úgy hiszem, filmszövegkönyvként több lehetőség volna benne, mint színpadi műként, bár jó rendezés mellett talán egy kisebb színpadon is nagy hatású. A nagyobb közönségelérés, a különböző idősíkokban rejlő lehetőségek, a zenehasználat és a dokumentumjelleg erősítése miatt azonban én filmet javasolnék.”. Megkerestek dokumen(A kihallgatóhelyiség. Kakuk és Nyíri nyomozók, valamint az Ügyész. Utóbbi magas, jóképű, szemüveges, göndör hajú, sportos fiatalember, öltönyben, nyakkendőben.) ÜGYÉSZ: Szarul áll az ügy, a végén még túljár az eszünkön ez a félnótás roma. A bírónő fel akarja menteni. Kerek perec azt mondta, hacsak nem produkálunk pluszban még valami komolyabb bizonyítékot, nem tehet mást. Kevés a szagazonosítás és az az ütődött csaj, aki még azt sem tudta megmondani, hányadika van... Az a fasz kocsmá- ros meg inkább csak arra volt jó, hogy még jobban elbizonytalanítsa a bírónőt... Az általa említett lábnyomokat meg persze szintén leszartátok! NYÍRI: Azok, ügyész úr, nem az övé voltak. ÜGYÉSZ: Hát ez az!... És mi van azzal a besúgóval, aki mellé beraktátok? NYÍRI: Az a gyanúnk, az az ürge nem is akart segíteni nekünk, csak egyfolytában etetett bennünket. Dörzsölt gazember! Ezért betettük most egy másik emberünkhöz. Ez egy fosós, puhány, beszari, patkány alak. Mindent megtesz, csak hogy mentse a bőrét... ÜGYÉSZ: Hát ígérjetek neki is füt-fát! De eredmény kell, minél előbb. Jól jönne egy beismerés. De csak törvényesen uraim, csak törvényesen. Ahogy szoktátok. Pusomához, remélem, egy ujjal sem nyúltatok?! NYÍRI: Hát persze, hogy nem nyúltunk! KAKUK: Ügyész úr, ahogy szoktuk... Egy ujjal sem. ÜGYÉSZ: Ahogy szoktátok... Nem nyúltatok hozzá egy ujjal sem, csak ököllel, meg lábbal, ahogy szoktátok... (Elköszönnek, lekezelnek. Az ügyész Kakuk társaságában kimegy. Nyíri a távozó ügyész után szól, de úgy, hogy már ne hallja.) NYÍRI: Te okostóbiás! Egy zsarut mutassál, te gigerli, akit azért léptettek elő, mert valakiről kiderítette, hogy tök ártatlan. (A számítógépen írni kezd. Kis idő múlva Kakuk visszajön, maga előtt tereli Péteri Józsefet. Leülteti.) KAKUK: Józsikám, foglalj helyet picinyem, jutottál-e valamire? Meséljél nekünk! PÉTERI: Ezzel a bolonddal nem lehet felügyelő úr, tisztelettel, semmit se kezdeni!... NYÍRI: Ugye tudod, mit ígértünk neked? Ha segítesz, kaphatsz pénzt, rengeteget. Sőt, attól sem zárkózunk el, hogy esetleg hazamehess a papádhoz és a mamádhoz. Csak hát ennek ára van... A beismeréssel mi van, amiben megegyeztünk, hogy megszerzed? KAKUK: De hát mit könyörgünk itt neked? Ki vagy te? Egy koszos, piti bűnöző. Eltaposunk, mint egy férget, amikor akarunk. Vagy, ha óhajtod, berakhatunk az elmebeteg buzi gyilkos mellé... Olykor dühöng, mint az állat, talán a nyakad is elvágja valamelyik éjszaka. Jobb esetben seggbe kúr. Valamit valamiért. PÉTERI: Mi a biztosíték, hogy maguk nem vernek át? Hogy tényleg kapok valamit cserébe? Mert megtudtam azért egy-két dolgot. KAKUK: Tán csak nem te akarsz nekünk feltételeket szabni? Te köcsög! (Kakuk mérgében ököllel többször gyomorba üti. Péteri összeroskad, sírva fakad.) NYÍRI: (A nyomtatóból papírt tesz ki az asztalra.) Itt a vallomásod a Pusoma-ügyben! ___■ tum filmesek, ám erre sajnos ígéretem ellenére még nem válaszoltam. Az egyik jogi egyetemről is érdeklődtek. Magam viszont még senkit nem kerestem meg a művel, de talán hamarosan a hónom alá csapom a kéziratot és megpróbálom valahol elfogadtatni. Egerben esélyem sincs, mert botrány lehet belőle. Megjegyzem, a korábban írt könyvemet - a Kezdő bűnözők kézikönyvét - sem lehetett itt sehol megvenni, csupán egy könyvesboltban volt belőle néhány példány... Egyébként Éger- Felnémeten a Béke-telep környéké tudnám elképzelni egy dokumentumfilm helyszínének Bár az igazi az lenne, ha az eredeti helyszínen, Ivódon készülne, ahol Dénes, a Cigány Krisztus élt és meghalt. — Őszintém szerinted lesz-e ezen ügynek irodalmi kivetítettsége révén lényeges következtetések levonására is ösztönző hatása az illetékesekkörében?- Őszintén válaszolok (Ha eddig is valamiben nem mondtam volna igazat, vakuljak meg mind a két szememre, s anyám vérét lássam teknő- ben!): nagyon remélem, hogy írásom hat majd valamennyire a hazai jogi gondolkodásra Aki régebbről ismer, tudja, én nem csak mostanában vallók ilyen nézeteket. Ezt gondoltam és mondtam ügyészként is. Legfeljebb nekem sem sikerült mindig érvényesíteni. A darabnak van egy kulcsmondata, amikor az ügyész számon kéri a nyomozókon a Pusoma ügyében elvégzetteket, mondván, kevés a bizonyíték, fennáll a veszély, hogy fel fogják menteni. Az egyik zsaru a távozó ügyész után szól, de úgy, hogy az már ne hallhassa: „Te okostóbiás! Egy zsarut mutassál, te gigerli, akit azért léptettek elő, mert valakiről bebizonyította, hogy tök ártatlan!". SZALAY ZOLTÁN Heves megye Megtört vadászhagyomány avagy: a sós burgonya váratlan alkonya élvezői közé tartoznak —, hogy melyek a vadászok által leginkább kedvelt vörös-, illetve fehérborok. S hogy a 16-os mezőnyű Heves megye legjobb hivatásos vadásza versenyét, a vándorserleggel és a jutalmakkal együtt, 2002- ben 251 ponttal Verebélyi György nyerte. A nyári kiskörei vad- és halfőző versenyen „a Domoszló Vadásztársaság a galuskával tálalt vadászpörkölttel megtörte a sós burgonya hagyományát”. Szíttá Tamás, a Bükki Nemzeti Park igazgatóságának élővilágvédelmi szakembere, a természet, de különösen a repülő lények nagy barátja, szakmai szemmel számol be a decemberben Dél-Hevesen elengedett gyógyult parlagi sas kapcsán a ritka ragadozó madarak védelméről. A vizslák alkalmassági vizsgáinak tapasztalataiból kiderül, vadászkutyának lenni sem mindig könnyű. Bár mint Harangozó Imre doktor megállapítja: „Az elho- zással nincs baj. Ezt minden vizsla szenvedélyesen, gyorsan végrehajtja. Vad tépését nem tapasztaltuk.” Ami megnyugtató a jövőre nézve is. Akárcsak az, hogy a vizsgázott 133 állat közül 80 volt magyar vizsla. A vadászati kultúra rovatban versbe formált vadászhangot szólaltat meg Nagy Gyula és Gyénes István. Nem fahangon, A vadakra télen szörnyű világ jár - gondolná az egyszeri városi ember, a meleg szobából kitekintve a zimankóba. Pedig nem. A vad: tőke, befektetés, haszon. Plusz élmény, feszültség, ősi játék. Meg kell becsülni. Úgy jár ilyenkor az etetőhelyekre, mint valami erdei szupermarketbe, ön- kiszolgálóba, vagy akár mi a menzára, egy-egy jobbféle kifőzésbe, étterembe. Téli képpel jelzi ezt az élményt a címlapon (Matyinké Tibor fotója) a Heves Megyei Vadász, az Országos Vadászkamara területi szervezetének féléves híradója is, noha a téli tematikát ez a kép idézi csak. A múlt év végi kiadvány (IV. évfolyam 2. szám) döntően még a tavalyi esztendő eseményei közt tallóz, a hideg évszak történései fölött bizonyára tavasszal vagy nyár elején borzong- hat vagy forrósodhat föl a szíve annak, aki kezébe veszi a lapot. A Heves Megyei Vadász mindamellett egy jó lap. Nemcsak a szűkös lehetőségeihez — a zöld fejléc kivételével egyszínnyomá- sos szerény nyomdatechnikájához — és a hasonló egyesületi ingyenes periodikákhoz mérve. Változatos, látszik a szerkesztői kéz (Farkas László Márton) munkája, törekvése. Úgy szakmai belterjes hírmondó és felhívásokat Püspöki teknősbékák Dr. Pálosáé Nagy Rózsa tollából a Parádi vadas- kert dokumentumokkal illusztrált történetébe enged betekintést a szerző. Ugyanő jegyzi a Vadas- kertek, fácánosok az egri érsekség területén a XVIII-XIX. században című helytörténeti értekezést is arról, hogy gróf Erdődy Gábor egri püspök 1708-ban Giovanni Battista Carleone olasz építészt bízta meg a püspöki palota építésével, melyhez a kor divatja szerint kertet és madárházat is terveztetett. Itt egzotikus madarak is helyet kaptak, a kertben a teknősbéka-tenyészet mellett lévő vadaskertben özek, dámvadak és szarvasok tanyáztak. közreadó faliújság, hogy érdekes - a kívülálló számára is. A vadászkamara felhívásai mellett a szerfölött pezsgő és izgalmas helyi vadászélet fotókkal illusztrált hírei, eredményei és eseményei soroltatnak elő a mérlegkészítés és megörökítés szándékával. Megtudható - a címszereplők az élet ízeinek valódi ismerői és nem fűzfás dö cögősen, hanem az élmény átéltségével. Pádár Gyula érzékeny - bár címadásukban kissé patetikus- ra sikeredett — fotóit idősebb Kalo László, Mátrai András, Pók István és Kenyér László hangulatos és tanulságos elbeszélései követik. A kitűnő grafikáiról ismert, vérbeli vadásszá lett Fridél Lajos Téli didergéseim megjelöléssel nyújt ízelítőt az Erdő mélyén, magaslesen című, megjelentetésre váró kötetéből. S hogy egy krimi izgalmával zárjuk a kiadvány bemutatását: „No, de egy harmadik lövés is esett! Ki tette és miért?” Válasz a Heves Megyei Vadászban. <kji Tudni kell, hogy mi a jó A második kiadás. Háromszáz éttermet teszteltek M a már nagyon kevés ember van, aki szereti a jót - mondta az ismert gasztronómiai szakíró egy egri étterem asztalánál az olívaolajos, borsos, fokhagymás gomba felett, miközben éppen némi vajat kent a pirítósra. S persze voltak az asztalon bizonyos finom borok is, ahogy kell. Szeretni viszont csak azt lehet, amiről tudunk. A helyeket, a városokat, a szimpatikus embereket, vagy az éppen a mi ízlésünknek megfelelő ételeket és italokat. Mindent és mindenkit. Anélkül, hogy a hedonizmus vádjával illetnének bennünket, le kell szögeznünk: szeretni a jót nem valami bűnös dolog, az örökös megismerésre és befogadásra irányuló vágyunk az élet természetes, élvezetes és fontos eleme. Megérzéseinkre mindig hallgatnunk kell, de jó, ha akad egy kalauz. Bizonyos helyzetekben persze magunkra maradunk, és ekkor egyetlen segítségünk a tapasztalat, ám — szerencsére — más területeken, s ilyen a gasztronómia is, ma már nem kell nélkülöznünk a segítséget. A világon számos híres éttermi kalauz (Zagat, Michelin) mutat utat a vendégek számára, de néhány éve hazánkban is megjelentek az első ilyen jellegű munkák. Nemrégiben látott napvilágot a HVG á la carte című étterem- és borkalauz második kiadása (szerkesztő: Gyimesi Zsuzsa), amelyben immáron háromszáz hazai vendéglátó-ipari intézmény szerepel az ország minden részéből. A viszonylag új helyek közül az úgynevezett tipplistán százat ajánlanak az olvasók figyelmébe. A kötetben ezúttal is megtalálható a borkalauz, amely Magyarország minden jelentős borvidékét bemutatja, sőt — és ez igazi újdonság az első kiadáshoz képest — ezúttal egy rövid áttekintést is közölnek a szerzők a fontosabb sörfajtákról. Ejtsünk szót arról, hogyan, milyen módszerrel vizsgálták a kiválasztott helyeket. A minősítést minden esetben független teszte- lők végezték meghatározott szempontok szerint, természetesen inkognitóban, tehát nem fedhették fel kilétüket sem munka közben, sem annak befejeztével. A kétéves időszak alatt jó néhány helyszínt többször is meglátogattak a pontozók, méghozzá úgy, hogy a minősítők csoportja mindig más-más összetételű volt. A minősítést tíz szempont alapján folytatták. Ezek a következők: az étterem portája és környezete, a vendég fogadása, a belső tér és hangulat, a berendezés, a dekoráció, a teríték, az étlap, az étel-ital választék, -minőség, a kiszolgálás, árak, számlaadás, a fizetés módja, a kiegészítő szolgáltatások, valamint alternatív szempontok a vendéglő típusától függően. Az alsó régióba a 30-34 pontos helyek kerültek, a középső szint a 35-39 pontos sáv volt, az élmezőnybe pedig a 40 pontos és afölötti éttermek kerültek. Ezt az utóbbi szintet további három kategóriára bontották: 40-44 pont esetében egy, 45-58-nál két, 49-50 pont között három medált érdemeltek ki a-legjóbbak. Heves megyéből négy étterem, három egri és egy gyöngyösi található az értékelésben. Érdekes, hogy mindhárom egri hely 40 pontot, egy medált kapott. A tesztelők a Fehér Szarvas vadásztanya esetében - érthetően - elsősorban az elsőrangú vadválasztékot emelték ki. A Hotel Flóra — mint írják — nem szolgált különösebb meglepetéssel, ám hozta a formát: nyugodt környezet, udvarias kiszolgálás, jó konyha. A Szépasszony- völgy fogadóban a minősítő csapat először is speciális elhelyezkedésről (két párhuzamos pincéből álló negyedik tesztelt hely a gyöngyösi Kékes étterem volt, amely a megyében a legjobb (44 pontos) értékelést kapta. Itt a „hivatásos” kóstolók a helyi specialitásokra, így többek között a gyöngyösi töltött káposztára figyeltek fel. A már említett úgynevezett tipplistára pedig a felsőtárkányi Park Hotel Táltos étterme került fel. A borkalauzban megyénk a Mátraalja, Eger, Bükkalja címszó alatt szerepel. A HVG á la carte speciális összeállításában részleA sörök csoportosítása A söröket többféle szempont alapján csoportosítják, amelyek közül legelterjedtebb a gyártásukhoz felhasznált élesztő minősége szerinti felosztás. Eszerint megkülönböztetünk alsó és felső erjesztésü söröket, illetve egy speciális kategóriát, a spontán erjedésűeket. A felső erjesztésü söröket viszonylag magasabb hőfokon (10-15 C°) szokás csapolni, míg az alsó erjesztésü, lager söröket alacsonyabb hőmérsékleten (7-10 C°) illik szervírozni. Ez az általános szabály, persze vannak kivételek, például a jégsörök, amelyeket nagyon hidegen (1 -3 C°) fogyasztanak. Közép-Európában a felső és spontán erjedésű sörök csak az utóbbi évtizedben jelentek meg. Az alsó erjesztésü sörök az úgynevezett lágerek, amelyek jelenleg a fogyasztás 90 százalékát teszik ki. A többi sörcsalád — az ale-ek, stoutok, a búza- és kolostori sörök — mind a hagyományos, felső erjedésű technológiával készülnek. étterem) számol be, majd a hagyományos konyha fogásait taglalja a tájjellegű vadételek dicséretével. A tes és igen igényes beszámoló található. Ebben Szőke Mátyás, a Szőlőskert Szövetkezet, Gál Tibor, Thummerer Vilmos, a Pók- Polónyi Pince, Vincze Béla, valamint az Egervin Borgazdasági Rt. borai szerepelnek. Újdonság a kötetben található és hiánypótló sörkalauz, amely először látott napvilágot ilyen jellegű kiadványban. E téren hazánk — a borhoz képest mindenképpen — viszonylag szerényebb hagyományokkal rendelkezik, ezért sok praktikus tanácsot hasznosíthatunk az összeállításból. Megismerhetjük például a főbb sörtípusokat, azok eredetét és alkoholtartalmát. Utóbbiak tanulmányozása során hirtelen világossá válik számunkra, hogy a belga, az angol és az ír sörökből adott esetben miért elégszünk meg két-három korsóval, miközben a hazánkban divatosabb osztrák, német sörök fogyasztásakor miért gurítunk le a torkunkon 4-5 korsó sört egy este során. De választ kaphatunk arra is, hogy mely ételekhez mely sörök illenek. Attól tartok, hogy eddig nem figyeltünk eléggé ezekre az összefüggésekre, és azt sem sejthettük sokan, hogy a stout típusú sörökhöz (ilyen például a Guinness) az osztriga dukál. Bár, ha e finom tengeri csemegével összefüggő költségekre gondol az ember, úgy is dönthet, hogy inkább nem keveri a dolgokat, és az osztrigára szánt pénzből kér még plusz 2-3 korsót a keserű, fekete csodából. Mert szereti. És tudja, hogy mi a jó. HAVAS ANDRÁS