Heves Megyei Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-27 / 49. szám
Hl 2003. Február 27., csütörtök TÜKÖR 11. OLDAL CSALÁDI Superior bikavért dobnak piacra Az egri bikavér minőségének javítása érdekében indított kutatási program keretében már elkészült az Egert övező szőlőültetvények térinformatikai térképe, illetve az ültetvényeken kiépült egy automata meteorológiai állomásrendszer. Erről Kiss Attila, a program végrehajtásával megbízott konzorciumot vezető egri Eszterházy Károly Főiskola kutatási centrumának vezetője számolt be sajtótájékoztatón Egerben. Emlékeztetett: a Nemzeti Kutatás-fejlesztési Program (NKFP) keretében elindított projekt végrehajtására az elmúlt évben 101 millió forint támogatást nyújtott az Oktatási Minisztérium. Ehhez 50 millió forinttal járultak hozzá a kutatási programra létrejött konzorcium tagjai, a főiskola, az Egri Bormíves Céh Egyesület és a földművelésügyi tárca egri szőlészeti és borászati kutatóintézete. A program első fél évének további eredményeit értékelve Kiss Attila elmondta: felmérték az ültetvények földtani és környezeti állapotát, biotechnológiai és borkémiái kísérleteket végeztek, illetve a borvidék marketingjéhez megkezdték a bikavér történeti kutatását. Simkó Zoltán, a bormíves céh képviselője hangsúlyozta: az évtized tömeg- termelése alaposan tönkretette az egyik legismertebb magyar borfajta presztízsét. A kutatástól azt várják, hogy egy különleges és egyenletes minőségű, úgynevezett Superior Egri Bikavér kifejlesztésével sikerül visszaszerezni a bor hírnevét. Simkó Zoltán reményét fejezte ki: ennek az lesz az eredménye, hogy a mai 1 dollár helyett 5-6 dollárért tudják majd eladni a világpiacon a különleges minőségű bikavér palackját. A program 150 millió forintos költségvetéséből eddig mintegy 50 millió forintot használtak fel a konzorciumban résztvevő intézmények. Az Egri Bikavér versenyképességének növelése és eredetvédelme című NKFP- projekt keretében az első munkafázis során elért eredmények: I. Költségvetés: Az EKF által felhasznált források: 17 millió 546 ezer forint. II. A projekt főbb feladatcsoportjai: 1. Mikrokörzetek geo- és ökopotenciáljának előrejelzése széles körű felmérések alapján felépített térinformatikai rendszer alkalmazásával; 2. Biotechnológiai és borkémiái fejlesztések a bikavér átfogó jellemzésére és eredetvédelmére; 3. Borászati technológiai fejlesztések a bikavér optimális technológiájának kialakítására; 4. Marketingtevékenység a bikavér versenyképességének növelésére. A geo-ökopotenciál komplex felmérése és értékelése keretében eddig már megtörtént egyebek között a hat kísérleti terület kijelölése; elvégezték a mintaterületek talajtani felmérésének első fázisát, talajszelvények felvételét, az általános talajfizikai jellemzést; megvalósították a borvidék és azon belül a mintaterületek térképeinek digitalizálását; teljesítették a mintaterületek térképi koordinátáinak GPS-szel való pontos bemérését; lebonyolították a meteorológiai állomások beszerzését. A biotechnológiai és borkémiái fejlesztések terén elvégezték a vörösbort adó szőlőfajták és kiónjaik vizsgálatát, valamint az alanyok hatásának 2002. évi összehasonlító értékelését a termékenység és a borminőség alapján. Rögzítették az ültetvények beazonosításához szükséges adatokat, az ültetvény- szerkezet jellemzőit, megtörtént a fenológiai fázisok felvételezése (a szőlővirágzás kezdeti időpontjától a vegetáció végéig). A borászati technológiai fejlesztések közül kiemelhető a 2002. évi termés feldolgozása (borászvállalkozók, Egri Bormíves Céh). A részfeladaton belül megtörtént Eger város hat különböző dűlőjéről származó kékfrankos szőlők szürete, mezovinifikációs szőlőfeldolgozása és borkészítése. A hat termőhelyen azonos napon szüreteltek, a szőlőket azonos módon dolgozták fel, azonos kezelésben részesítették. A megújuló marketingtevékenység keretében a későbbiekben szükség lesz az Egri Bikavér történeti hátterének feltárására, a történelmi borkultúra gyökereinek kutatására éppúgy, mint a szőlőművelés Eger múlt századi gazdasági életében betöltött szerepének feltárására. A történeti kutatás részét képezi a szőlőművelés módjának áttekintése, a termesztett szőlőfajták feltárása, illetve a szőlőművelés mennyiségi mutatóinak vizsgálata is. Kezdődhet a metszés A szakértelmen akár a termés is múlhat fotó: gál gábor Februári tennivalók a kertben Hosszúra nyúlt az idei tél Az idei tél némileg eltér az utóbbi időben megszokottól. Ennek többek között olyan következményei is vannak, hogy az olykor már januárban megkezdhető ház körüli munkálatok, a veteményesben és a gyümölcsösökben elvégzendő munkák kezdési időpontja tolódik egy kicsit. Előbb-utóbb persze enyhül majd az időjárás, s akkor pótolni lehet a késedelmet. Fontos szabály, hogy metszeni csupán ott és akkor kell, ha az valóban szükséges. A téli időszakban szokásos koronaalakító, bokorformáló és ritkító, valamint a termőre metszésekkel, if- jításokkal már végezni kell. A rügyfakadás utáni időre csupán a kajszi- és az őszibarackfák metszése maradjon. Ezeket rügyfakadás és virágzás között legjobb metszeni. Végezni kell az ősszel ültetett bokrok és facsemeték koronavesszőinek a visszavágásával is. Az első metszés meghatározó a bokorforma és a koronaforma kialakulásában. A két évnél idősebb, de még nem termő fák koronaalakító metszése a teherbíró, nem túl sűrű, minden részében jól megvilágított, egyben szimmetrikus és részarányos korona kialakulását segítse elő. Be kell fejezni a fatörzsek és vázágak tisztogatását is. A gyökérsarjak eltávolítása sem halogatható tovább. A lombhullató fáknál és cserjéknél, esetenként a szőlőnél is nagyon jó hatású a tél végi lemosó permetezés. Rügyfakadás idején ugyanis már újabb permetezés időszerű. A szőlőnél az úgynevezett harmatgyökerezést is el kell végezni. Ehhez a takaróföldből kibontásuk után sorra le kell vágni a talajfelszínhez közeli vagy fölötte képződött gyökereket, és még arasznyi mélységig mindet. Ezek ugyanis ha megmaradnak, a lejjebb lévő oldalgyökerek és talpgyökerek rovására erősödnek meg, aminek hátrányos következménye az, hogy a növény szárazságtűrő képessége csökken, az oltványtőkéknél a felső, nemes rész mintegy „elrúgja” maga alól az alanyt, és így a tőke saját gyökerű lesz. A veteményesben ebben az időszakban - amennyiben a hótakaró ezt nem akadályozza és a talaj állapota ezt engedi - általában már vethető a korai borsó és a petrezselyem is. A pasztinákot sorjelző növénnyel, például salátával legjobb vetni. Az ehhez alkalmas talajállapot eléréséhez a még hátralévő ásás befejezése a legfontosabb. Ezzel együtt mélyen a talajba forgathatók az esetleges növénymaradványok, amelyeknek most már amúgy sem szabad tovább visszamaradniuk a területen. Mű- anyagfólia-borítással többek között a téli sarjadékhagyma is jól meghajtható. A majd vetni kívánt zöldség-vetőmagvak beszerzéséről se feledkezzünk meg. A gyümölcsfák és a gyümölcstermő bokrok még hátralévő alakító és ritkító, vagy már ifjí- tó metszése - fagymentes időben - már januárban is lehetséges. Ilyenkor jól látszanak az elszáradt levélcsomók, virág- és termésmaradványok, amelyek az egyéb elpusztult növényrészekkel együtt téli rejtekhelyét jelenthetnek a pusztulásukat okozó, kártékony élő szervezetek áttelelő alakjainak. Ezért mindegyiküket le kell szedni, és a legjobb elégetni vagy mélyen elásni. A fatörzsek és vaskos ágrészek szokásos tisztogatásának is ez a hagyományos időszaka. Az eddig visz- szamaradt és felesleges tő-, valamint gyökérsarjak mindegyikét el kell távolítani, mégpedig lehetőleg az eredési helyükig kibontva és tőben levágva őket. Az újra és újra képződő zúzmarát és jégkérget, ha mód van rá, rázogatással vagy seprűvel óvatosan ütögetve, legalább részben el kell távolítani. A zúzmara súlya miatt ugyanis törések, repedések keletkezhetnek, a jégkéreg alatt pedig fokozott a befülledés, kipállás veszélye. Fel kell mérni a pótláshoz vagy éppen bővítéshez szükséges facsemete-, illetve bokorszükségletet is. A szőlő homoktalajon telepíthető, gyökeres vesszőinek előállításához még levághatok vesszők úgy, hogy a metszéshez megfelelő hosszúságú darabok, illetve csapok maradjanak vissza belőlük. Homoktalajon pótló vagy éppen szaporító bujtásra, esetleg döntésre is lehetőség van, ha ehhez megfelelő a talajállapot. Ahol pedig takaróföld szolgál védel- mül a téli túlhűlés ellen, ennek az ismételt ellenőrzése és szükség esetén a kiigazítása semmiképpen ne maradjon el. A takaráshoz szolgáló föld felhúzásával keletkezett nyitott árokba viszont a megfelelő trágyaadagok szórha- tók ki, majd földrászórással ta- karhatók vagy az árokaljba forgathatók be, hogy hatóanyagukat megőrizzék. A virágoskertben a friss telepítésű évelő virágok, valamint a hagymások, hagymagumósok, gumósok közeinek a falombbal történő takarása az erős átfagyás ellen még most sem késő. A fiatal fenyők és örökzöldek alatti talaj felszínének hasonló takarása ugyancsak fontos, különösen, ahol a korábbi hidegebb teleken fagykár érte az örökzöldek hajtásrészeit. Ajánlatos ezeket vesszővel sűrűn körülszurkálni, és szalmával vagy száraz falevéllel kitölteni a csúcsuknál összekötözött „vesz- szőkalodát”. Erős téli napsütésnek kitett helyen a déli oldaluk elé felállított, lécekből összesze- gelt rácsárnyékoló lehet hasznos. Ha eddig nem került sor rá, elszórható a gyepre és a többi beültetett területre is, négyzetméterenként fél-háromnegyed vizes- vödörnyi, földszerűvé érett kom- poszttrágya, amelyből a téli csapadék a talajba moshatja a tápanyagokat. Ezt különösen segíti a kerti utakról erre ráhordható hó későbbi elolvadása. A díszfáknál és díszcserjéknél ugyanúgy el kell végezni a téli ápolási munkákat, mint a gyümölcstermőknél, az esetlegesen előadódó fertőzésveszélyek csökkentése céljából is. A valamilyen bujtatási móddal megoldható pótlásra vagy felszaporításra a díszcserjéknél még ugyancsak sor kerülhet, ha a talaj nem fagyott. Ilyenkor a még ásásra váró virágos kertrészek felásása szintén folytatódhat. _____________________________|DR. KOMISZÁR) Bo r és konyha || Étkezés előtt fehér ür- möst tegyünk az asztalra. Fogyasztása a legkellemesebb módja a levesvárás- nak. Adhatjuk ebéd és vacsora előtt, télen-nyáron egyaránt. (Nyáron jégbe hűtve.) Leves után bort nem adunk. Az előétel után száraz bort, bikavért vagy riz- linget, pecsenye után édes vörösbort. Szárnyas után könnyebb bor kell, bikavér vagy édes vörös. Tésztához jöhet a sötét vagy fehér csemegebor és utána a vörös ürmös, melyek változatlanul ott maradhatnak a feketekávéhoz is. Mártások Bikavér-mártás: Pár szem szétnyomott borsot, rozmaringot, kakukkfüvet, babért pörkölünk. Egy diónyi vajat és két kanál lisztet teszünk hozzá, bikavérrel feleresztjük és átszűrjük. Bormártás: Hét deka vajat hét deka liszttel tűzön elkeverünk. Három deci édes vörösborral és kevés fehér húslével feleresztjük és főzzük, amíg a kanálról leválik. Gombás mártás: Három csiperkegombát szeletekre vágunk, petrezselyemmel, borssal, sóval fehérborban pároljuk. Liszttel vékonyan meghintjük, feleresztjük sötét csemegeborral és egy kevés húslevessel. Áfonyamártás: Egy narancs és egy fél citrom vékonyra szeletelt héját szekszárdi fehér asztali borban megfőzzük. Elkeverjük négy kanál áfonyabefőttel, egy-két kanál mustárral, egy narancs és egy fél citrom levével, kevés borssal és két-három deci sötét csemegeborral. Angol mártás: Egy tojásnyi vajban egy negyed vöröshagymát megpirítunk és egy pohár sötét csemegebort öntünk rá. Külön készült vajas rántásba kevés erőlevest teszünk és előbbivel összekeverjük. Tálalás előtt a még szükséges sötét csemegeborral feleresztjük és átszűrjük. • Fél pohár sötét csemegebort és fél pohár vörös ür- möst zúzott jégre öntjük. Ehhez egy kis késhegynyi szárított és darált citrommagot adunk és egy kávéskanál porcukrot teszünk bele. Alaposan összekeverjük. • Bárpoharat megtöltünk egyharmadig apróra zúzott jéggel. Ehhez adunk egy borospohár vörös ürmöst, ugyanannyi whiskyt és egy borospohár fehér ürmöst. Fogyasztás előtt rázóedényben jól összerázzuk. • Bárpohárba annak egyhar- madáig zúzott jeget teszünk. Egy másik poharat félig megtöltünk fehér ürmössel és teletöltjük ginnel. Fél likőrös- pohár keserű likőrt és némi citromlevet adunk hozzá, és hosszú nyelű kanállal jól összekeverjük. Átszűrjük., a jeges pohárba. Kardinális: Egy liter forralt édes vörösborhoz egy negyed liter ananászlevet (lehet konzervananász leve is) tetszés szerint külön is megcukrozva hozzákeverünk. Jégre állítjuk és behűtve fogyasszuk. Kobler: A koktélpoharat félig megtöltjük zúzott jéggel. Tetejére befőttet, cukrozott gyümölcsöt teszünk. A poharat vörös ürmössel töltjük meg. Kell a cégér a jó bornak is