Heves Megyei Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-27 / 49. szám

2003. Február 27., csütörtök EURÓPA I UNIÓ 7. OLDAL AZ OLDAL A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT Marad a házi disznóvágás és a házi tojás Minden másképpen, vagy leg­alábbis sok minden kissé más­képpen van az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk kap­csán, mint ahogy az a híresztelé­sekben és a fél füllel elkapott ál­információkban megfogalmazó­dik. Aztán kiderül, hogy az uni­óban lesz házi disznóvágás, há­zi tojás, saját kapirgáló tyúkocs- ka, háztáji zöldség és gyümölcs, sőt még mák is. A libákat ugyan humánusabban kell tömni és tépni, a vágóhidaknak is fokoza­tosan alkalmazkodniuk kell az előírásokhoz, viszont a csányi dinnye eredetvédett terméke na­gyobb piacra találhat A kérdé­sek egy részének megválaszolá­sában a téma avatott helyi szak­embere, dr. Menyhárt József főállatorvos, a Heves Megyei Ál­lat-egészségügyi és Élelmiszer­ellenőrző Állomás igazgatóhe­lyettese volt a segítségünkre. A disznótor szabadsága Megalapozottak azok a félelmek, miszerint hazánk EU-csat- lakozását követően be kell szüntet­ni a házi disznóvágásokat. Ugyan­akkor a disznóvágás kapcsán meg kell említeni az állat-egészségügyi előírások szigorodását, amelyekről már az 1999. január elsejétől hatá­lyos, állatvédelemről szóló 1998. évi XXVIII. számú törvény rendel­kezik. Ennek értelmében 2003. ja­nuár elsejétől házi sertés, juh és kecske vágása alkalmával az állatot el kell kábítani. Mint megtudtuk, erre legcélszerűbb eszköz a gya­korlatban már eddig is sok helyen alkalmazott belövőszerkezet. Az persze a jövőben sem lesz valószí­nű, hogy hatósági emberek fogják végigvizitálni, hogy vajon minden egyes disznóölés alkalmával kellő­en kábán szenderült-e végső álom­ba a derék jószág. Ám ez lenne kí­vánatos. Mint ahogy ugyancsak kí­vánatos lenne, ha az állat húsát — némely igen csúnya fertőző beteg­séget elkerülendő - bemutatnák a hatósági állatorvosnak, s így hiva­talosan is jóváhagyva már teljes nyugalommal fogyasztanák el vagy kínálnák körbe a rokonság­ban, szomszédságban a kóstolót. A házi malacságok tüzetesebb el­lenőrzéséhez viszont egyelőre a sűrűbb hatósági állatorvosi rend­szer is hiányzik, nincs elegendő szakember erre. A fentiek persze szigorúan csak a saját használatra hizlalt jószágok feldolgozásra és utóéletére érvé­nyesek, a kereskedelmi célból, köz- fogyasztásra nevelt, forgalomba ke­rülő termékek alapanyagául szolgá­ló jószágokra nem. Moslék-ügy A fentiekből is kitűnik, hogy saját célra tartott hízóját avval eteti a gaz­da, amivel csak tudja — ételmara­dék, korpa, száraz kenyér, kukori­ca, táp stb. -, vagyis amit még az állat hajlandó megenni. Az ördög a részletekben rejlik, tehát a moslék­ban. Mégpedig az eladásra hizlalt disznók, a sertéstelepek vagy ki­sebb hizlaldák esetében. A nedves, vizes dara etetése nem, az élelmi­szer-hulladék feletetése viszont eb­ben az esetben tényleg tilos. A ta­pasztalatok alapján ugyanis az em­beri élelmiszer-fogyasztásból meg­maradt étel közvetítésével is terjed­het az egyik legveszélyesebb állat- betegség, a sertéspestis. A legfőbb bűnös ebben az állati eredetű ma­radék. Ezen állat-egészségügyi in­dok alapján tiltják az élelmiszer­hulladék sertésekkel való feleteté­sét nálunk is tavaly óta. Élelmiszer-hulladéknak számít az emberi fogyasztásra szánt élel­miszerekből származó bármely hulladék, amely éttermekből, fel­dolgozóüzemekből, a közétkezte­tésből, menzákról, konyhákról vagy a sertéstartó személy háztartá­sából kerül ki. Az így keletkező élel­A disznó és a moslék jelenléte megkérdőjelezhetetlen miszer-hulladékot a hivatalos köve­telmények szerint össze kell gyűjte­ni és hatósági felügyelet mellett ár­talmatlanítani. Nálunk sajnos egy­előre még nem megoldott az ártal­matlanítás, nincs megfelelően ki­épült gyűjtőhálózat és nagy meny- nyiségű hulladék feldolgozására képes ártalmatlanító kapacitás. Rá­adásul, amíg eddig a vendéglátóhe­lyek némi pénzt kaptak az ételma­radékért, illetve a hizlalók termé­szetben, hússal fizettek cserébe, addig ezután majd pénzt kell adni­uk azért, hogy elszállítsák tőlük az élelmiszer-hulladékot. Az élelmiszer-hulladék megsem­misítésére egyébként alternatív módszert kínálhat az EU számos vendéglátóegységében is használa­tos „konyhamalac”, amely az étel- maradékot ledarálja, az így keletke­zett hulladék pedig a csatornába, ü- letve a szemétbe kerül. A sertések­kel való feletetés helyett az élelmi­szer-hulladékot - hőkezelés után - kutyamenhelyekre, illetve egyéb prémes állatok etetése céljára is le­het hasznosítani. 1% ^ ☆ uniós normákat, ezek ~y lesznek az EU-vágóhi- dak. A többi, elsősor- ban a kisebb helyi, községi létesítmények -fa pedig maradnak az alsó kategóriában, melyek idő­szakosan üzemelve, helyi igényeket kiszolgálva működnek majd, és lesznek olyanok is, ahol a tulajdonos nem vállalja a felújítás, korszerűsítés költségeit, és bezárja az üzemet. Az uniós követelmé­nyek teljesítésére egyébként hosz- szabb átmeneti időszakot kaptunk a vágóhidakra vonatkozóan. yv ják. Az őstermelők ez- ^ után is szabadon értéke- síthetik megtermelt zöldségeiket és gyü- mölcseiket a hetipiacon. Továbbá kvóták sem lesznek, és az így megter­melt termékeket a jövőben is nyugodtan árusíthatják. Mákunk van és lesz EU-s vágóhidak A magyar vágóhidak az európai normákhoz való felzárkóztatása már elkezdődött. A Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri­A tojások forgalomba hozatalára vonatkozó szigorú EU-s szabályo­zás előírja az emberi fogyasztásra szánt tojások minőség, illetve súly szerinti osztályozását, valamint az alkalmazható csomagolási techno­lógiát és anyagokat, valamint a csomagoláson feltüntetendő infor­mációkat. Ezeket a feladatokat az EU tagországaiban a tojásosztályo­zó és -csomagoló állomások vég­zik. Az Unióban csak olyan ter­mék forgalmazható, értékesíthető a boltokban és az élelmiszer-áru­házakban, amely megfelel az EU követelmé­nyeinek. A hazai fel­dolgozó- üzemek kö­zül sok tel­jesíti ezeket az előíráso­kat, ame­lyeknek a gyakorlat­ban való el- terjedését elősegítette a nagy élel­miszerlán­cok térhó­dítása. Az étkezési to­jások egye­di jelölése nem kötele­ző érvényű az Unió­ban, csu­pán választható alternatíva, de eb­ben az esetben a tojáson, illetve a csomagoláson feltüntetendő infor­mációk és jelölések egységes elő­írásait be kell tartani. A háztól, illetve a helybeli kisebb piacokon történő értékesítés eseté­re azonban nem vonatkoznak a fentebb részletezett forgalmazási követelmények. A gazdáknak az EU-ba belépve se kell majd levágniuk az otthoni baromfiudvaron kapirgáló tyúkjai­kat, ha a szárnyasokat pusztán sa­ját célra, otthoni fogyasztásra tart­Az agrárium súlya (egyes tagjelölt országokban és az EU-ban, 1999, százalék) Csehország Lengyelország 5,2 18,1 Jé« 7,1 Euröpal UnlO 5,0 J um elkészítette azt az ütemtervet, amelyet a vágóhidak felzárkóztatá­sának követnie kell. Ennek értelmé­ben egyes vágóhidak profilváltásra kényszerülnek (a vágás helyett csak feldolgozással foglalkoznak majd), mások a szabályokat betart­va folytatják működésüket, és né­hány vágóhíd megszűnik. A felzár­kóztatás végrehajtását az Állat­egészségügyi és Élelmiszer-ellenőr­ző Állomások végzik. Mint meg­tudtuk, a csatlakozást követően a megyében a meglévő mintegy 40 vágóhídból 5-6 tudja teljesíteni az ul : Részesedés má a foglalkoztatottakból Hozzánk hasonlóan az Európai Unió számos tagországában lehet ma is mákos élelmiszereket kapni. A mák termesztését az EU nem tilt­ja meg, kizárólag a gyógyszerek alapanyagát képező úgynevezett ipari mák termesztését szabályoz­za. A gyógyszeripari hatóanyagot, alkaloidát gyakorlatilag igen cse­kély mértékben tartalmazó étkezé­si mák ma szabadon termeszthető Magyarországon, de a mák szalmá­ját, tokját a termelő köteles meg­semmisíteni, elégetni, illetve a talaj­ba forgatni. Az étkezési mák ter­mesztésével kapcsolatos szabályo­kat a közeljövőben módosítják, de a tervezet sem tartalmaz számotte­vő korlátozást. Az ipari máknak ne­vezett, magas alkaloidatartalmú növény termelését ugyanakkor szi­gorú szabályokhoz kötik. Felvásár­lásával és termeltetésével csak meg­határozott feldolgozó foglalkozhat. Mákot kapni és termelni is tehát szabadon lehet majd. Libamáj, libatoü A libák tömése és kopasztása a jö­vőben sem lesz tilos. Az állatvédel­mi rendelkezéseknek megfelelő humánus — számottevő fájdalmat és sérülést nem okozó - módsze­rek bevezetése azonban elvárt kö­vetelmény. A tolltépés lehetőségét kizáró, 1998-ban a mezőgazdasági haszonállatok védelméről szóló Eu­rópai Konvenció aláírása a közeljö­vőben várható. Magyarországi rati­fikációjának alkalmával ugyanak­kor egy kizáró nyilatkozat megfo­galmazására kerül sor, amely a toll­tépést nemzeti sajátosságként kí­vánja megjelölni. Ez azt jelenti, hogy a tolltépés Magyarországon a jövőben sem lesz tilos. Alapesetben a jelenlegi EU-szabályozás egyéb­ként a tolltépést nem teszi lehetővé. Csányi dinnye Az Európai Unió Hagyományok ízek Régiók programjában, illetve a földrajzi árujelzők és hagyományos termékek kapcsán lehetőség lesz kiemelt, egyedi hazai áruféleségek népszerűsítésére a közös piacon. Ennek során mód nyílik arra, hogy megismertessük a sajátos magyar termékeket az európai fogyasztók­kal, megkülönböztetve azokat a tö­megtermékektől. KOVÁCS JÁNOS Disznóságok Február vége van, megindul az eresz a ta­vasz lassú, láthatatlan, ámde ugyanoly en­gesztelhetetlen és sodró lendületű rohamá­tól. Egy-egy elszánt, hörgésbe fulladó gyászsikoly marad utoljára. A dráma még ott visszhangzik a por­ták hátsó udvarában. Bevégeztetett a házi disznóölés idényének. Legalábbis erre az évadra. Addig is oldalszalonnák, füstölőben pácolódó kolbászok segítenek át az élet nehézségein a követke­ző idényig, disznósajtok érnek feszes bőrükben. Mert nincs sem­mi kétség, az egetverő sivalkodás jövőre is föl fogja majd verni a hazai települések téli csendjét. Magyar táj, visszhangos magyar ecsettel. Eljönnek ismét azok a kristályos hajnalok, amikor hasonlóan tiszta és áttetsző pálinkától ölésre hevített emberek toporogva álldogálnak a bezárt ólak előtt. Eljön a szűzhón a jószág haláltu­sáját rögzítő véres latyaknak ideje. Az oijalevesé, a friss tepertőé és az abból való pogácsáé, a jószág felfogott áldozataként tálalt hagymás véré, a malaszttal teli véres és májas hurkáé, a nyárról elrakott savanyított gyöngyhagymáé és karfiolé és a méregerős macskapöcse paprikáé. Ez mind-mind e|jön újra a jövőben is. Ha mi is így akarjuk. El­jön akkor is, ha mi már egy közös európai ól melegét élvezve és a gazdagabb korpaellátmány ígéretében bízva a nagy, közös vá­lyúnál, belül leszünk az Európa Unió kapuján. Az elmúlt hónapok során számtalan szebbnél szebb rémhírrel szembesülhettünk, hiúságunkat legyezgető, étvágygerjesztőbb- nél étvágygerjesztőbb disznóságokról értesülhettünk, továbbá ízletesnél ízletesebb előpuhított borzalmakról szerezhettünk tu­domást az Európai Unió kapcsán. Hogy milyen szörnyűségek várnak ránk, ha majd eljön a végzetes óra. Akkor lesz nekünk jaj. A valóság ez esetben is - mint mindig - sokkal kiábrándítóbb és prózaibb. Lehet parkosítani az eltökélten hiába ásott lövészár­kot, lehet előjönni a fáskamrából a dzsungelharcos önmentő fel­szereléssel, az Európai Unió sajna tényleg nem tör a speciális hungaricumként számon tartott házi disznóölésünk nemes ha­gyományára. Sőt a kulturális, a szokásbeli sokszínűség jegyében még jó szemmel is nézi mindezt. Bosszantó. Pedig már kurucos hévvel milyen jól beleéltük magunkat a von­zó ellenálló, történelmi igazságharcos bajnok szerepkörébe, itt ebben a labanc, oszmán és muszka által oly sokszor sarcolt ki­csiny országban. Bizony, ölhetünk disznót kényünkre-kedvünkre, meg olyan ugyancsak hungaricumként jegyzett pálinkával öblítjük torkun­kat, amüyennel csak akarjuk. Házon belül, saját fogyasztásra tu­lajdonképpen az lesz, ami eddig volt. Etetni is azzal etetünk — do­bostorta vagy száraz kenyér —, amit jónak látunk. Ha nem keres­kedelmi célból, további értékesítés végett ölünk, csak saját szakál- lunkra. Az állatvédelmi törvény szerint ugyan jó lenne, ha eztán humánusabban cselekednénk. Ölés előtt lenne kábítás. Éspediglen a disznóé, s nem kisüsti által a bölléré meg a segédné­peké. De hát ezt — ahogy a szakember is mondja — senki se fog­ja végigellenőrizni, mint ahogy azt se, volt-e hivatalos húsvizsgá­lat, látta-e hatósági állatorvos a feldolgozásra kerülő részeket. Jobb lenne, ha látná, ha garantáltan fertőzésmentes, megbízható csomagocskákat küldene át például a gazda a szomszédba kósto­lóként. Persze, tudjuk, ezt sem lehet erőltetni. Főleg, ha elegendő szakember sincs rá. Úgyhogy majd kialakul valahogy ez is. Idővel kiforrja magát, miként idővel változik az ember igénye, ízlése és szokása is — az Európai Uniótól teljességgel függetlenül is. Már véglegesítették a szerződés szövegét Magyarország jóváhagyta az EU-csatlakozási szerződés szö­vegét, amely ezzel véglegessé vált, és már nem módosítható. A szerződés az Európai Bizott­ság véleményezése után kerül majd az Európai Parlament elé. Juhász Endre, az EU mellett mű­ködő magyar misszió vezetője - májustól várhatóan a magyar kor­mány Európai Unióval foglalkozó tárca nélküli minisztere — levél­ben tájékoztatta a szöveg elfoga­dásáról az EU soros elnöki tisztsé­gét betöltő Görögország állandó EU-képviselőjét. Magyar részről az utolsó ellenőr­zések nyomán még számos észre­vételt fűztek a szöveghez, de ezek főként formai-technikai jellegűek - elírások, téves hivatkozások - vol­tak, és a jóváhagyást nem befolyá­solják. Korábban akadtak értelme­zési eltérések. Magyarország eseté­ben három ilyen volt, s közülük a gyógyszerek kiegészítő szabadalmi védelméről született megállapodás­nak a szerződésben szereplő megfo­galmazása okozta a legnagyobb gondot. Az Unió ezzel kapcsolat­ban végül kompromisszumos ja­vaslatot tett, amelyet a magyar fél is elfogadhatónak tartott. Az EU ja­vaslata kiküszöböl a szövegből egy olyan értelmezési lehetőséget, amely a magyar érdekek szem­pontjából - jogi és gazdasági tekin­tetben is - hátrányos lett volna. A másik két probléma a versenypoli­tikai fejezetnek az állami támoga­tásokkal, illetve a vállalati jogra vo­natkozó fejezetnek az ipari védje­gyekkel kapcsolatos részét érintette. A versenypolitikával kapcsolatos vita már a szövegezési munkacso­portban, illetve az Európai Bizott­ság illetékeseivel folytatott egyezte­tések eredményeként megoldó­dott, míg a vállalati joggal kapcsola­tos vitában a szöveg lényeges és mi­nőségi javítását sikerült elérni. A különböző mellékletekkel, ki­egészítésekkel és jegyzőkönyvek­kel együtt mintegy 5500 oldal ter­jedelmű szerződés egyelőre csak angolul létezik, és ebben a válto­zatban - az utolsó technikai kiiga­zítások után - a nyilvánosság szá­mára is hozzáférhetővé válik. Vár­hatóan március elejére készül el a magyar nyersfordítás, amelyet még az illetékes magyar és uniós szervek is ellenőrizni fognak, hogy az április 16-án esedékes alá­írásra már teljes és végleges válto­zat álljon rendelkezésre. A szerződés az Európai Bizott­ság véleményezése után kerül majd az Európai Parlament elé. A külügyi bizottság március köze­pén, a Parlament plénuma pedig április 8-án vagy 9-én szavaz róla. Módosításokra ebben a szakasz­ban már nem lesz lehetőség. Házi tojás, tyúk, zöldség és gyümölcs

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents