Heves Megyei Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-22 / 45. szám

2003. Február 22., szombat MEGYEI K Ö R K É P 5. OLDAL Egyelőre a papírkosárnak termelnek Elveszhet a hulladékprogram uniós támogatása Tíz település fejezte ki szándékát, hogy 4 Tiszafüred közelében létesülő hulladék­gazdálkodási rendszerhez csatlakozik. Az indításra váró beruházás új feltételeit a polgármesterek elvetették. Füzesabonyi körzet A hatvanszázalékos ISPA-támogatást el­nyert, illetve harmincszázalékos kormány- garanciát kapott környezetvédelmi projekt megvalósítása egyelőre akadályokba ütkö­zik. A konzorciumba tömörült negyven­négy települést - köztük Füzesabonyt, Dor- mándot, Besenyőtelket, Mezőtárkányt, Egerfarmost, Mezőszemerét, Szihalmot, Po­roszlót, Újlőrincfalvát és Sarudot - nemrég szerződésmódosítási ajánlattal kereste meg a tiszafüredi önkormányzat. A gesztor tele­pülés korábban írásba nem foglalt előnyöket szeretett volna kicsikarni a változtatással, amit az érintett polgármesterek többsége el­utasított. Füzesabonyban a képviselő-testület han­goztatta is aggályait, nem elhallgatva félel­mét, miszerint az Európai Unió által 2001 decemberében elfogadott program támoga­tása elveszhet, amennyiben az idén ősszel nem látnak munkához a kivitelezők. Po­roszló polgármestere, Bornemissza János kertelés nélkül jegyezte meg:- Szerintem egyszerűen rendezhető lenne az ügy. Csak mondja meg, írja le Tiszafü­red, hogy mit kér a területért. Számokkal szeretnénk szembesülni, hogy például a mi községünk az egyszer már a lakosság ará­nyában kiszámolt 8,3 millió forint helyett mennyit fizessen a csatlakozásért. A konzorciumból eddig tudomásunk Szagtalan állapotok szerint egyetlen érin­tett település sem lé­pett ki, ami azt erősí­ti, hogy mindenütt re­ménykednek, miután valamennyi helyen megoldatlan a szilárd hulladék tartós elhelyezése. Mezőszemere álláspontját Bukta Gábor polgármester fejtette ki:- Nálunk a szemétlerakó egy éven belül be­telik. A kommunális hulladék megnyugtató elhelyezése nekünk is nagyon fontos lenne. A régi szerződés alapján másfél millió forintot terveztünk a beruházásra, de ha változnak a feltételek, úgy módosítani kell a költségvetést. Ezt azonban jó volna elkerülni. Időközben Tiszafüred újabb ajánlattal állt elő. Értesüléseink szerint ez sem nyerte el igazán az érintettek tetszését. Lehet, hogy a projekt mozgatói ismét a papírkosárnak „termeltek”? Az egyezkedés folytatódhat, a szakértők azonban figyelmeztetnek rá: már­cius végéig pontot kell tenni a megállapodás Poroszlón átrakóállomás is létesülne. Az önkormányzat delegációja tapasztalatszerzés céljából felkereste Kunszentmártont, valamint a Jászapáti és Jásztelek között lévő korszerű hulladéklerakót. A hely­színen szerzett kellemes meglepetések egyike a szagtalanság volt. A modem épületek között lévő tározóteret is alig lehetett észrevenni. végére, mert a közbeszerzési procedúra 7-8 hónapig is eltarthat. S azért is igyekezni kel­lene, hogy a beruházást el lehessen kezdeni a támogató szerződés elnyerését követő, kötelezően előírt két éven belül. b. s. Titokzatos sorsú dokumentumok Itthon ma már nem követhető a tengizi iratok útja Lakatos Rudolf azok közé az egykor jobb életkörülményeket remélő munkások közé tarto­zott, akik Tengizbe szerződtek a jobb fizetés reményében. Sok száz munkatársával együtt ar­ra ő sem gondolt, hogy a távoli munka után nem marad más, mint alacsony rokkantnyugdíj és egy életre szóló betegség. Eger Perújítási kérelemmel fordult az Egri Munkaügyi Bírósághoz La­katos Rudolf és ügyvédje. Azt re­mélték, azóta újabb dokumentu­mok lelhetők fel, amelyekkel bi­zonyítani lehet, hogy Tengizben a munkások igenis ki voltak téve olyan környezetkárosító hatások­nak, amelyek miatt a tartós be­tegség kialakulása bizonyítható. Az előkészítő irat tanúsága sze­rint az ügyvédi iroda kérte a bíró­ságot, hogy keresse meg az Or­szágos Munkaügyi Foglalkoztatá­si Intézetet (OMFI) a szükséges iratok beszerzése miatt, ám on­nan az a válasz érkezett, hogy azok az OMFI-nál nem lelhetők fel. Az előkészítő irat későbbi ré­szeiben olvasható, hogy a tengizi munkakörülmények nem feleltek meg az elvárható minimumnak sem, a levegő-monitoring rend­szer működése esetleges volt, a szakorvosi ellátottság pedig eny­hén szólva is hiányos. Am — hangzott el immár az Egri Mun­kaügyi Bíróság legutóbbi tárgya­lásán a felperes ügyvédjétől — to­vábbra is csak közvetett bizonyí­tékok vannak a környezet- és egészségkárosító körülményekről, konkrétumokat igazoló orvosi papírok beszerzésére nincs mód. A bíróság az alperes által hoz­zá nem férhető, s így be nem szerezhető dokumentumok, egészségügyi törzslapok „útjá­ról” dr. Bükkerdő Pált kérdezte, aki 1986-tól 1994-ig volt a Tengizi Egészségügyi Szolgálat vezetője. A tanú a bíróság előtt kifejtette: ez alatt az időszak alatt 16 ezer 800 ember dolgozott odakint, tehát személyesen csak kevesekre emlékszik, így példá­ul Lakatos Rudolfról sincsenek emlékei. Dr. Bükkerdő Pál elmondta: kezdetben a Tengizbe kiutazók­nak a me­gyei, később az Országos Munkaegész­ségügyi Inté­zetben kellett vizsgálatra jelentkezni­ük, s az szi­gorúbb volt a hazánkban megszokott rutinvizsgálatnál, lévén, hogy télen mínusz 40, nyáron plusz 50 fokos melegben kellett dolgozni. Ezért a legszi­gorúbb munkaalkalmassági vizsgálatot végezték el a kiuta­zókon, amely megfelelt a kohá­szati melegüzemben vagy a bá­nyákban dolgozóknál végzett al­kalmassági vizsgálatnak. A tanú kitért arra is, hogy később azért végezte ezt a vizsgálatot az or­szágos intézet, mivel egyre több csalóra bukkantak. Ezek az em­berek alkalmatlanság okán ha­mis papírokat szereztek be, csak azért, hogy kiutazhassanak Tengizbe. Később volt, aki az életével fizetett, mivel a meg­romlott egészségi állapota miatt nem bírta az ottani körülménye­ket. Elhangzott az is, hogy ki­utazás után egy hónapon belül mindenki a tengizi egészség- ügyi központba került rutinel­lenőrzésre, s hazautazáskor, az­az hat hónap elteltével újabb vizsgálatokat végeztek. Ennek oka részint a repülőgépen ta­pasztalható terhelés, részint az odakint esetlegesen előforduló pestis volt, amely ellen oltást kaptak a magyar munkások. A bíróság kérdésére, hogy va­jon mi történt és hová lett a mun­kások törzslapja, dr. Bükkerdő Pál a következőket válaszolta: — Két törzslap készült, az egyik itthon maradt, a másik a munkással utazott a repülőgé­pen Tengizbe. Ha odakint meg­betegedést észleltek, akkor azt jelezték a Vegyépszer Tengizi Fő- igazgatóságára, illetve az Üze­megészségügyi Főosztályra. így a hazautazó, amíg itthon nem végeztette el a vizsgálatokat, nem mehetett vissza. Ha valaki véglegesen hazautazott, a törzs­lapja is jött vele. Ezek a törzslap­ok eleinte a megyei, később az országos munka-egészségügyi intézetbe kerültek. Lakatos Ru­dolf jogi képviselőjének kérdé­sére, miszerint hogyan lehetsé­ges az, hogy ezek az iratok je­lenleg sem az OMÜI-nél, sem az OMFI-nál nem lelhetők fel, a ta­nú azt válaszolta: nincs a doku­mentumok itthoni keze­léséről tudo­mása. Szóba került a sok­szor emlege­tett sugár­zásveszély is, amelyről a tanú azt kö­zölte: nem volt hatásköre ezt vizsgálni. De annyit hallott, hogy az itthon el­végzett elemzések azt mutatták: egyetlen esetben sem lépték túl a mért eredmények a megengedett értéket. A tanúmeghallgatás után a bí­róság jelezte: nem került elő olyan új bizonyíték, amely indo­kolná a perújítást. Ezért — rövid tanácskozás után — Lakatos Ru­dolf és ügyvédje visszavonták keresetüket. iszuromii Jövő kedden tárgyalás A következő héten ugyancsak Tengiz-ügyben tárgyal az Egri Munkaügyi Bíróság. Ekkor a korábban lapunknak is nyilatkozó Wennesz István be­tegségének okai, illetve a fel nem lelhető iratok útja képezi a meghallga­tás tárgyát. Ez utóbbiakról egyelőre annyi tudható: húsz évig tartó ar­chiválást rendeltek el a hazakerült dolgozók törzslapjaira, ám hogy hol őrzik őket, és hogy miért nem kaphatják meg a ma súlyos beteg ten­gizi munkások, azt titok fedi. TARIOTTO Behajtani tilos A közlekedési jelzőtáblák már csak ilye­nek: akkor is ellopja, aki el akarja lopni, ha újabban nem színesfémből készülnek. Az oszlop jó lesz majd szőlőkarónak, sze­lemenfának, támasznak a nagykapu mellé, míg a laposabbik alkotóeleméből be lehet foltozni a lyukat a tetőn. A cserepek közt kifejezetten jól mutat a behajtani tilos jelzés. Ha pedig egyikre sincs szükség, akkor magáért a rongálás nyújtotta él­vezetek kedvéért is érdemes kifűrészelni, kitörni, kidönteni, vagy legalább elforgatni, nehogy jól érezze magát az autós. Hatvanban az említett perverziók okozták a vizsgázók vesz­tét, miután az illetékesek a hiányosságokra való hivatkozással Gyöngyösre parancsolták az úrvezető-nebulókat. Ez a helyzet azonban hátrányos az oktatónak, akinek kétóránként legalább húsz kilométert kell visszafurikáznia soron következő tanítvá­nyáért, s hátrányos a növendéknek, akinek a megnövekedett képzési időn, az ezzel járó kényelmetlenségeken, a többlet ki­lométerek fizetésén túl egy másik város közterületeivel is meg kell barátkoznia. És rossz az önkormányzatnak is, amelynek presztízsveszteséget okoz a döntés. Természetes hát, ha mindenki a status quo helyreállítására tö­rekszik. Ennek látszólag egyszerű a módja: pótolni kell a hiá­nyosságokat. Arra nem célszerű hivatkozni, hogy más váro­sokban legalább annyi fonáksággal találkozhatnak a közleke­dők, mint a Zagyva partján, mert az erősebb kutya elve látens módon is meghatározza az erőviszonyokat; az érdekekkel is hiábavaló előhozakodni, lévén országos trend a vizsgaköz­pontok kialakítása, miért Heves lenne hát a kivétel? És azzal sem feltétlenül fontos nyomást gyakorolni a korifeusokra, mert a harag haragot szül. Marad tehát a talán egyetlen reménnyel kecsegtető lépés, a táblák pótlása. Darabonként tízezerért. Szívva a fogat, de ren­dületlenül, ahogy az már - bárki láthatja - el is kezdődött. Új táblák, új kilátások, mint mondják, már március közepére. És a bizakodás, amit az egyik fontos ember úgy fogalmazott meg: ezek után reméli, a vizsga ugyanolyan gyorsan visszakerül, mint amilyen pánikszerű gyorsasággal máshová helyezték. Valódi koalíció kell Keményebb fellépésre van szükség Bauer Tamás szerint az SZDSZ-nek a kormánykoalí­ción belül sokkal markánsab­ban kellene megjelenítenie saját értékeit, programját, akár még a vitát is vállalva a szocialistákkal. A liberális párt egyik elnökjelöltje csü­törtökön este a megyeszékhe­lyen beszélt erről lapunknak. Eger Bauer Tamás egyébként a tiszt­újító kongresszusra való felké­szülés jegyében látogatott a me­gyeszékhelyen tevékenykedő szabad demokratákhoz. Elmon­dása szerint az SZDSZ fő prog­rampontjai - amilyen például az adócsökkentés vagy az egészség- ügyi reform - háttérbe szorultak a kormány tevékenységében, s nem is látszik esély ezek megva­lósítására. Érdekükben jóval ke­ményebb fellépésre van szükség. A szabad demokrata irányítású minisztériumok mellett a parla­menti frakció tevékenységét is előtérbe kell állítani. A frakció megerősödését szolgálná, ha a kormányzati, illetve jelentős ön- kormányzati szerepet vállalt poli­tikusok választanának e pozíció­juk, illetve a képviselőség között. Öt-hat új listás képviselő bekerü­lése komoly „frissítést” jelentene. Bauer Tamás kérdésünkre le­szögezte: határozott híve az MSZP és az SZDSZ koalíciójának, de en­nek igazi koalíciónak kell lennie, két önálló párttal, valódi kompro­misszumokkal. Az SZDSZ tisztújí­tó kongresszusán a másik elnök­jelölt Kuncze Gáborral szemben az esélyek jóslására nem vállalko­zott, de szavai szerint már az is fontos jelzés lenne, ha őt jelentős kisebbség támogatná. Kuncze Gábor a minap úgy nyi­latkozott: ügyvivőjelöltséget nem vállal, mert ha nem ő lesz az el­nök, ügyvivőként nem tudna Bauer Tamással együtt dolgozni. Ennek kapcsán Bauer megjegyez­te: ő Kunczéval korábban mindig jól együtt tudott dolgozni. * Bauer Tamás ma este hat órá­tól a noszvaji De la Motte-kastély- ban kötetlen beszélgetésen vesz részt a Századvég Politikai Iskola Egri Tagozatának vendégeként. A program a Politikusportrék cí­mű rendezvénysorozat része lesz. <RM) Nagy Imre nem vitázik A megyeszékhely polgármes­tere, dr. Nagy Imre nem kíván élő televízióműsor keretében vitatkozni a város idei költ­ségvetéséről Farkas Zoltán­nal, a Fidelitas megyei elnö­kével, a Szövetség az Egrie­kért jobboldali önkormány­zati frakció képviselőjével. Eger A polgármester álláspontja szerint az ilyen viták helyszíne a közgyű­lés, ahol az önkormányzat minden tagjának módja van hozzászólni az adott témához. A nyilvános ülésen bárki részt vehet, s azt a városi tele­vízió is közvetíti. így történt ez az idei büdzsé első fordulós megvita­tása alkalmával is, amikor mintegy négy órán keresztül tárgyaltak a té­máról a képviselők. Nagy Imre el­mondta: nem híve annak a fideszes gyakorlatnak, amely a demokrácia hagyományos helyszíneiről, a Par­lamentből, illetve az önkormányza­ti ülésekről más fórumok elé, vagy az utcára vinné a problémákat. Mint azt hírül adtuk, Farkas Zoltán a napokban a 2003-as váro­si költségvetés 205 millió forintos működési hiánya, s az elkerülhe­tetlennek tűnő hitelfelvétel miatt hívta vitára az egyben szocialista országgyűlési képviselői tisztséget is betöltő polgármestert. Nagy Im­re válasza kapcsán Farkas Zoltán tegnap a Városháza elé összehívott rendldvüli sajtótájékoztatón tudat­ta: kész a szocialista-szabad de­mokrata városvezetés bármely tag­jával vitatkozni. A polgárok tájé­koztatása nem kampány-, hanem állandó feladat. A közgyűlés for­malizált rendben működik, a hely­beliek közvetlenül nem tehetnek fel kérdéseket. A hátrányos költ­ségvetésért Nagy Imre honatyai minőségében is felelős. irm> FARSANGOLT A LAPÁRUS. Érdekesebbnél érdekesebb jelmezekben szórakoztak tegnap az egri Kemény Ferenc Álta­lános Iskola tanulói, akik között akadt egy Hírlap-árus is. Szeredi Gábor 2/a osztályos kisdiák (középen) lobogtatva kínálta az újságot a bál forgatagában fotó, perl marton Veszélyes a jég Kisköre, Tisza-tó Az elmúlt éjszakák kemény hide­ge után az élő Tiszán ismét beállt a jég, vastagsága eléri az 5-10 centimétert. Ez azonban senkit ne bátorítson fel, hogy rámenjen a folyó hóval borított, befagyott tetejére, mert az életveszélyes. A Kötivízig kiskörei szakasz- mérnökségén elmondták, hogy az erőműnél stagnál a vízhozam, jelenleg másodpercenként 300 köbmétert hoz a felső szakaszról, így az erőműnél három turbina üzemel. A Dinnyéshátnál feltor­lódott jégmező egyre zsugoro­dik, már csupán 3,5 kilométer hosszúságú, holott volt 16 kilo­méteres is. A korábbi 1-2 méte­res jégvastagság pedig ötven cen­tire vékonyodott. A Tisza-tavon a halőrök he­lyenként 40 centis jégvastagságot is mérnek, ám a parttól nem ta­nácsos messze eltávolodni. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents